Székely Lapok, 1904. november (44. évfolyam, 250-274. szám)
1904-11-01 / 250. szám
XXI.IV. évfolyam 250. e»«s Id. Maros-Vásárhely, 1904. november hó 1. asfj*:en:* : a *«» «»laust «rubui. Sr«Sí.pj,!C*%, Bt, ?*f, 'aoíl. Bye»(U í&ee&é L.), t. i«í; ferellesu ré82i t aisip köxiemisuyek ^aideauds alousetest és hirdetéseke* felvesz Banitdl., (ev. rés. kult. nyomda.) | Ss»rke»t&»«gi telefon »Am 137. — Kiadáhivatty ! " tslessü szám 181. ! Kldnzetesi árak vetésére: egy évre 16 kor., félévre 3 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. ! Melyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél évre 8 kor., negyed évre 3 kor., így Lóra 1 kor Az QM.K.E.megalakulása. ■jp - Maros-Vásárhely, okt. 30. Jr A székelyföldi kereskedelem történetében forduló október 30-ika. Ekkor vonult be az O. M. K. E. ide, hogy szövetségbe hívja a keleti határrész magyar kereskedőit, a magyar kereskedelmi érdekek védelmére. Mintha egy szív-lélek lenne ez az osztály, úgy sorakozott a zászló alá az erőtömörítés jelszavával. Úgy találta, hogy sokat veszített és nincs több veszíteni valója; sokat mulasztott és többet mulasztania nem szabad ; egyenként elerőtlenedett a versenyben, tehát meg kell erősödnie; hívatlan konkurensei akadtak s azokkal fel kell vennie a küzdelmet, hogy szerepe növekvőben és útjában sokkal több az akadály, mint a mennyit könnyű szerrel elháríthat . . . Minden jel tömörülésre int — adták ki a jelszót a vezérférfiak. Tehát megalakult az O. M. K. E. székelyföldi fiókja és belépett az országos szervezetbe. Ha ez az alakulás nem fellobbanó láng és a székely érdekek e szervezetben is kívánt kielégítést nyernek, a mai napot ünnepként jegyezzük fel, mint amelynek messze kiható eredményei lesznek. Általa új úera költözik zeg-zugainkba. Programaiba kerül ismét a közlekedés, szakoktatás kérdése; kincseink kitermelése, forgalomba hozása és keleti kereskedelmi politikánk párhuzamba kerülnek; a vidékek sérelmei orvoslásra, javaslatai tárgyalásra és megvalósításra számíthatnak. Szóval az O. M. K. E.-ben egy nagy nemzeti gondolat ölt testet: az erős, versenyképes gazdaságilag független Magyarország. Szőnyegre került az egyesülésben sok hangzatos jelszó, sok sérelem és biztatás. Jól esik konstatálnunk, hogy a fájdalom, veszteség s talán a harag érzete sem ragadta el kereskedőinket. Békét óhajtanak a magyar közgazdasági szervek között. Győzelmesnek egyiknek sem szabad lenni a másik fölött, csak versenytársnak — mondta Sándor Pál Programm beszédében. Győzelmes csak egy lehet: a közös haza. Az alakulás részleteire az alábbiakban számolunk be: Gyülekezés, fogadás. Október 30-án nagy élénkség volt kereskedőink között. Már kora délelőtti órákban kivonultak a rendező bizottságok, hogy a mai alakulás előkészületeit megtegyék a Székelyföld minden részéből és Budapestről bejelentett vendégeket fogadására. Délelőtt 1121 órakor érkezett meg Sándor Pál az O. M. K. E. elnöke, Lövi Mór közp. iroda igazgató kíséretében több székely város küldötteivel együtt. A fogadás ceremóniáján hamarosan túl esve, 20 — 25 kocsin hajtottak a városba. Valamivel később megérkeztek a Szászrégen felől jövő vendégek is. Alakuló gyűlés. Az alakuló gyűlést, melyre Sándor Pált küldöttség hívta meg és a melyen a városképviseletében részt vett gróf Lázár István főispán, dr. Dernády György polgármester és a város több hivatalnoka és polgára, 11 óra után 10 perccel nyitotta meg Harmath Sándor, a kereskedő társulat elnöke, mint az alakulási mozgalom vezetője. Beszédében utalt arra, minő nevezetes e nap a keleti határrész kereskedőire, akik eddig elhagyottan, egymást alig ismerve küzdöttek a nehézségekkel és most eljött az idő, mikor testületbe lehet és kell tömöríteni a kereskedőket és a kereskedelem barátait, hogy érdekeik képviseletét beleolvasszák a zászlóbontó országos szervezetbe Üdvözölte Sándor Pált, az országos szervezet elnökét, aki eljött, hogy segítséget és irányt adjon a székely kereskedőknek. S miután elismeréssel szólt a kereskedelmi és iparkamaráról, amely eddig egyedül képviselte érdekeiket, vázolta az imminensebb helyi érdekű feladatokat, a munkát, mit eddig az alakulás létrehozására tettek. Végül a székelyföldi és közel vidéki nagyobb kereskedő csoportok írásos hozzájárulása alapján kijelentette a székelyföldi szövetséget megalakulnak és az Omke szervezetébe belépettnek, felkérvén Sándor Pált, hogy ismertesse meg velük az országos szervezet programmját. Sándor Pál elöljáróban a központ üdvözletét tolmácsolta a székelyföldi alakulásnak. Reménységgel kezdett a munkához, reménységgel folytatja s erős a hite, hogy megéri ősz hajjal a kereskedelem magyarosodását. Mindjárt elején rátér a kereskedelem és mezőgazdaság egymás közti viszonyára, mit gazdasági oldalról elmérgesíteni igyekeznek. Tiltakozik a vád ellen, hogy a kereskedelmi egyesülés, a magyar mezőgazdaság érdekeit veszélyeztetné. Ez nem áll. Érdekeink közösek. Őrült embernek tartja, aki Magyarországon, ebben az agrárállamban a magyar gazdák érdekeit nem istápolja. De különbséget tesz a magyar agrárpolitika és egy érdekeltség közt, a mely hangzatos jelszavak alatt párturalomra törekszik s mindent magának foglalván le, mind mélyebb és mélyebb árkot ás az ú. n. agráriusok és merkantilisták közt és a magyar kereskedelem becsülete ellen tör. Ez hozta meg az egyesülés gondolatát a kereskedők közt. Ha mi a lábunkra nem állunk — úgymond, — ez tovább megy és ott tartottunk volna, hogy tényleg igazak a vádak, melyeket ellenünk szórnak. A magyar gazdák szövetsége azóta is bizonyos túlkapásokat mutatott. De ezt a mozgalmat fel nem tartóztatja, mert ez a kereskedők érdekén, becsületén alapul. Hivatkozik Károlyi Sándor grófra, aki azt mondta, ha hatalmába állana az egész közvetítő kereskedelmet kiküszöbölné a közgazdasági szervek közül. Ez volt az agrárizmus legnagyobb túlkapása. Amerikában s más nagyobb kereskedő államokban a kereskedelem csinálta meg az értékeket. A mai ínséges időben is, ki egyenlíti ki az ellentéteket? A közvetítő kereskedelem áldoz. Igaz, hogy a nyereség reményében. Ezt nem lehet hibáztatni. Szól a szövetkezeti mozgalomról. A szövetkezetekről azt hiszik, hogy a kereskedelmet pótolják, ő is elismeréssel van a szövetkezetek iránt, míg túl nem lépik a határokat, de erre képtelennek tartja. Hosszasan fejtegeti azután a szövetkezeti alakítás mizériáit. Ügynököket küldenek szét — úgymond — akik, ha nem sikerül a munkájuk, a kereskedőkhöz mennek és azoknál ajánlkoznak, hogy ha bizonyos díjat fizetnek nekik, nem alakítanak szövetkezetet. Ez elfajulás._________ Legolcsóbb bevásárlási forrás Wolster Kálmánné úri divat és czipő nagyraktára 31jat,os-Vásár*helyt, Széchenyi-tér 5 sz. Honi gyártmányú Czipők, Csizmák, Kalapok Sapkák, Ingek, Keztyük, Nyakkendők a legfinomabb kivitelben.