Székely Lapok, 1905. október (45. évfolyam, 203-226. szám)

1905-10-01 / 203. szám

XXXV. évfolyam. ? 203 szám. Maros-Vásárhely, 1905. október hó 1. Megjelenik: a kora délutáni ílottban. Szerkesztőség: Bt. ref. kell. nyomda (Benkő I..), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. POLITI­K­­AI LAP. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. kell. nyomda.) Szerkesztői telefon­számok 137. és 173. K­déhivatali telefon­szám 161. Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fá. _l évre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 kor „Éljen a köztársaság“! (M­d.) Mikor a koalíc­ió vezérei a szept. 23-iki fogadtatás után a ma­gyar fővárosba visszaérkeztek, ezzel a kiáltással fogadta a tüntető közönség egy része. Nem tulajdonítottunk fon­tosságot neki, mert hozzászoktattak a folyton változó jelszavakat kiabáló szo­­czialisták, hogy ezek a hangzatos jel­szavak a nép megtévesztésére szánt üres frázisok, a­melyeknek értékük nincs, mert legtöbbször értelmét sem tudja fölfogni az, a­ki szajkó módon rikácsolja. De az „Éljen a köztársaság“ jelszó elhangzott egyebütt. Nyílt társaságban, intelligens emberek között: Kassán, fé­nyes banketten ; egy ügyvéd, a­ki két­ségtelenül tanult, műveit ember, így tehát minden szavának súlyával, je­lentőségével tisztában kell legyen, a a magyar köztársaságot köszöntötte fel. És a­kik azon a banketten részt vettek, valamennyien hasonló tudásu emberek voltak és együtt felállottak és éltették a magyar köztársaságot A fővárosban — hír szerint — csöndben dolgoznak, szervezkednek s országgyűlési képviselők közreműkö­désével meg akarják alakítani a köz­­társasági pártot. Ezek tehát komoly jelenségek, ezek fölött már többé egyszerűen átsiklani nem lehet. Hát elismerjük, hogy a legalkotmá­nyosabb kormányforma a köztársaság, de azért azt mondjuk, hogy Magyar­­országnak esküdt ellensége az, a­ki itt a köztársaságot emlegeti. Nem volt és nincs komoly, nagy vezérpolitikusunk, a­ki arra gondolt volna, hogy Magyarországon előkészíti a talajt a köztársaság számára. Ha volt valaha elkeseredett, meg­szakadt viszony nemzet és király kö­zött, az volt 49-ben. Az országgyűlés kész volt elmenni a detronizáczióig, de Kossuth Lajos lángesze tudta, hogy Magyarországon a nemzet végpusztu­lását jelentené a köztársaság s tisztá­ban volt vele, hogy nálunk az egye­dül helyes állapot a királyság fentar­­tása. Más ez Francziaországban, a­hol műveit franczia mindenki, más Svejtz­­ban és más lenne Németországban, de nálunk, nálunk a­hol külön ér­deke van magyarnak, oláhnak, szász­nak és így tovább minden nemzeti­ségnek, a testvérharczok, a forradal­mak sorozatát nyitná meg minden el­nökválasztás addig, a­míg végleg tönkre tenné, romba döntené az or­szágot. Vegyük elő a történelmet, a király­­választások idejében alig volt eset, hogy meg tudtak volna egyértelműig állapodni, s ne dúltak volna harczok, párt-tusák, mert őseink minden király­választáskor két-három pártra szakad­tak, így lenne most is. A párt-harczok emésztenék föl a nemzet minden ere­jét. Pedig azokból elég, sőt sok is annyi, amennyit a képviselőválasztá­sok idéznek elő. Minden komoly politikus és hazája sorsáért aggódó magyarnak az kell a fő czélja legyen, hogy szilárdan álljon a magyar királyság. És nem szabad bizonytalan kalan­dokra vállalkozni, czél nélkül egy más királyi vagy császári ház felé tekint­­getni. Sorsunk századok óta összefűz a Habsburg házzal, maradjunk hoz­zájuk azok, a­kik voltunk ; mindig lo­­yális, királyhű nemzet. De meg kell egymást értenünk, el kell oszlatni a félreértéseket, úgy a mi, mint az ők részükről. Le kell törni nemzetünk ellenségeit és Ő fel­sége gonosz tanácsosait. De a ma­gunk részéről olyan embert kell a nemzet nevében Ö felségéhez küldeni, a kiről tudjuk, hogy kedvelt embere, a­kiben megbízik és a ki ennek foly­tán több eredményt is érhet el nem­zeti szempontból, mint más. Félre — a­mi most oly nagyon járja — az egyes emberek indokolat­lan gyalázásával. Az országnak végre békére, nyuga­lomra van szüksége. Ez pedig csak úgy lesz, ha nemzet és király állás­pontja össze lesz egyeztetve. Már­pe­dig ez csak akkor lesz, ha a mai többség vezérei elfogadják azokat, a­kiket ő felsége a válság megoldására küld. Nézzék a higgadt vezérek a nemzet érdekét, a­mely végre munkát, békét parancsol s hagyják az „Éljen a köz­társaság“ s ehez hasonló hangzatos jelszavakat az utczának, a szoczialis­­táknak, vagy azoknak, a­kik pilla­natnyi hevülésükben, pillanatnyi ba­bérokra utaznak. Nekünk tartós béke, tartós munka kell! Legolcsóbb bútor bevásárlási forrás! Erdély legnagyobb bútorgyára! HÍRAPA? Viktorhui­fmn Széchenyi-tér 41. sz. llldl Uld I düdl N­CIJ áll a Korzó-kávéház mellett. Kolozsváron: Unió­ u. 3. és 5. sz. A 40 év óta fennálló Mestitz Mihály és Fiai czég, cs. és kir. udvari szállító, bútor-, épület asztalos munka és parkett gyár. A legegyszerűbb festett bútortól a legdíszesebbig minden rak­táron. Nagy választékban függönyök, szalon- és futószőnyegek, gyer­mek­kocsik, „Sanitas“ féderes matrácz könnyen leemelhető kárpi­tozott felső résszel, könnyen tisztítható és poloskától teljesen óvható. A világhírű „Atom“ porszívó és molyirtó készülék vezérképviselősége Erdély részére. Bővebb magyarázat a részletes leírásban, melyet kívá­natra bérmentve küld a c­ég. Egyházi élet. Egyházi értekezlet. A marosi ev. ref. egy­házmegye ez évi rendes egyházi értekez­letét városunkban­­, évi október hó 2-án d. e. 10 órakor tartja meg az ev. ref. leányiskola nagytermében. Az értekezletet isteni tisztelet előzi meg az ev. ref. nagy­templomban reggel 9 órakor, melyen imát mond Benedek Dénes makfalvi ref. lelkész és egyházi beszédet tart Király Béla h.­­bodoni ref. lelkész. Tárgysorozata következő. Elnöki megnyitó. Tartja: az értekezlet világi elnöke és egyházmegyei gondnok Csontos Olivér. Titkári jelentés. Előadja Tóth László ny.-karácsonyfalvi ref. lelkész. Értekezéseket tartanak, illetve felolvasnak: dr. Sebess Dénes ügyvéd és orsz. képvi­selő ; Viski Gyula mezőbándi ref. lelkész ; Tóthfalusi József ref. lelkész és Boér Ká­roly mezőpaniti ref. lelkész.

Next