Székely Lapok, 1906. január (46. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-03 / 1. szám
2-ik olda. Törvényhatósági élet A város. Az uj tanácsház. Jakab Dezső és Komor Marczel fővárosi műépítészek teljesen elkészültek az uj városháza terveivel s azokat holnap hozzák le, hogy bemutassák a tanácsnak. Amennyiben az nem fog már a maga részéről kifogásokat találni, úgy a törvényhatóság által kiküldött szakbizottság elé terjesztik, mely azok felől végleg intézkedik. A város vásárlása. A városi tanács 21 ezer koronáért megvásárolta a Felső-vasúti utcza és Szentgyörgy-tér közötti telket. Ezekre a Felső vasúti utcza rendezése és a kapcsolatban nyitandó új tér alakítása miatt volt szükség. A vármegyei Főszolgabírók és a községi közúti ügyek. A kereskedelemügyi miniszter legutóbb egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a járási főszolgabíró a község közúti ügyeiben rendelkezési és intézkedési joggal csak az esetben bír, ha a község közutai és műtárgyai rossz karban vannak, illetőleg a községet e részben mulasztás vagy hanyagság terheli. Színházi levelek: XXVIX. Szerkesztő Úr ! A színtársulat is átcsöppent az ó-esztendőből az újba. De nem újhodott meg. Holott nagy szüksége volna rá neki és nagy kívánalma a közönségnek. Nem mondom, hogy nincsenek törekvő és tehetséges tagjai jelentékeny számban, de azt állítom, hogy a rendszertelen, köpkedő kapkodó vezetés (ami csupán az igazgató állhatatlanságára és befolyásolhatóságára vezethető vissza) óriási erkölcsi és ezek folyományaképen még nagyobb anyagi károk melegágya. Élénk bizonyítéka ennek a többek között a „Modell11-nek szombati előadása. Az első felvonása kifogástalanul ment e dallamos operettnek. A második nem volt ha-A rendező ilyenkor mindig Helyeslőn bólintott nekem Nem is sejtő, hogy szerepemből Én itt mindennap kiesem.sonló, a harmadik pedig teljesen elütő a siker tekintetében. Épen negatív ! Szóval a készületlenség. A színpadról dirigálta a színésznek fölcsapott karmester, Kovács K. Miksa a zenekart, így persze nem sikerült. És volt egy bosszantó vb-vár. Semmi esetre sem a színtársulat javára, hanem a közönség fokozatos elidegenítésére. Ez nem a siker titka. A Modell ki volt tűzve hétfőre is A színlap is ki volt nyomatva Legnagyobb önbírálat a társulattól, hogy nem merte előadatni másodszor. Helyette a „szultánu-t nyekergette végig. — Szilveszter estén a „János vitéz“ zónázott. Ilyen tanácstalan, óránként változó hangulatokkal nem lehet egységesen, egyöntetűen vezetni egy különben, minden hibái és hiányai mellett jóravaló társulatot. Hiába kívánt boldog újévet az áldozatkész igazgató a közönségnek. Amíg fiatalos befolyásolhatóságát, önállóságának hiányát szemben a pretensív, de fegyelmezésre nagyon is rászorult „művész truppal“ szemben nem teszi át a szigorú és öntudatos vezetés mesgyeire, addig sem neki, sem a közönségnek nem lesz boldog újéve soha. Szend meg ezt kedves szerkesztőm, a fiatalos hevében olykor túlbuzgó, olykor impotens igazgató barátunknak. Manfréd. A kulisszák mögött. Ott álltam jelenetre készen A kulisszák mögött. Ő bosszantott s nevetve tréfált A zavarom fölött. Úgy tettem, mintha neheztelnék , elforditom fejem . . . Ő meg, egy kissé elpirulva, Megcsókolás kezem. A függöny legördül. Midőn vége volt a darabnak , lehullt a vászon-kortina, Ott álltunk mi még egymás mellett, Amint összead a „mama“. Hogy mi járt akkor az eszemben, Megmondom most már igazán: „Vajha igy játsznánk szerepünket, Ott kinn az élet színpadán !“ Székely Lapok Maros Vásárhely, 1906, január 3. Újév. Újévi üdvözleteket röpít szét az újság sok ezer embernek. A ,,Székely Lapok“ életében immár hrminczhatodik ízben. Ez a szám maga sokat mond. A kezdetleges formák nyűgeiből szabadultan, ha nem is világlap módjára, de fejlődésének erejével, tudatával, mint nélkülözhetlenné vált hű barát köszönt be naponta a „Székely Lapok” hu olvasóihoz. Nem nagyképüsködik, de igaz szívvel, őszinte magyar lélekkel, önzetlenül szolgálja vármegyéje, városa érdekeit s azonkívül bő és hiteles táviratokban értesíti olvasóit a magyar politika és a nagy világ jelentősebb eseményéről. Demokratikus szabadelvűségben, pontos hírszolgálatban, élénk, élvezetes tartalmasságban; ezután se engedi magát túlszárnyaltatni se a túlzók, se a maradiak által. Marad hű tolmácsa az eseményeknek s a higgadt, a hazafias közfelfogásnak. Erre kéri — az eddigiért mély hálával — a közönség további szives támogatását. S igyekezni fog a hátralévő két századharmadban is becsülettel megállani a helyét. A szerkesztőség és kiadóhivatal. MI ÚJSÁG ?! 1906. január 2. Amíg szerettél... Amíg szerettél, a szerelmed Szivemnek boldogsága volt, A mennyet hittem földre szállni, Ahányszor csókod rám omolt. Mióta utam tőled elvált, Szivem emlékezése vagy, Költészetem, amely megihlet, És engem el már sohse hagy. Mert mindenik emlékezésem Egy-egy könynyé vált szép remény, És mindenik köny bánatomról Egy-egy lepergő költemény . .. Újévi tisztelgések. Városunkban a testületekben és hatóságokban nagyon szórványos jellegűek voltak az újévi tisztelgések és inkább csak a baráti üdvözlések keretében mozogtak. Az alispán távollétében a megyei tisztikar, Orbán Balázzsal az élén Erősdy Sándor főjegyzőt köszöntötte; a pénzügyigazgatóságnál dr. Kömőcsy Józsefet üdvözölték, a városnál dr. Bernády György polgármestert, a törvényszéknél Ternovszky Béla táblai és Bodó Sándor törvényszéki elnököt. Jelentősebb nyilatkozatok nem hangzottak el, a barátság, az összetartás szavai azonban igen. Emilia meghalt. Ki emlékeznek a mai gyorsröptű világban Emíliára? . . . Pedig ez a név maga egy irodalomtörténet. Emilia volt az elnyomatás korszakában s sokáig azután is kedvelt, szellemes írónője a műveit magyar családoknak. A „Családi Kör“-t, ezt az örökemlékű lapot szerkesztette, melyminden jó magyar honleány asztalának ékessége volt. Emilia, családi nevén Kánya Emilia, Szegfi Móric meghalt Briuméban Három évtized óta szerettei körébe visszavonultan élt a magyar asszonyiság ez irodalmi úttörője. Dr. Kozma Jenőnek, áll. kórházunk igazgatójának szeretetben gazdag felesége nagyanyját gyászolja az érdemdús nagyasszonyban. Harcz a farkasokkal. Szászrégenből Írják: Csobán Vaszi hudáki lakost, a midőn tegnapelőtt éjjel a városból hazafelé tartott, az országúton a Nagy hegy alatt két farkas megtámadta Csobánt nem hagyta el a lélekjelenléte s szembeszállt a két állattal. Tüszőjéből kést rántott elő és a ráugró farkast oly szerencsésen szúrta szivén, hogy az menten felfordult; a másik kisebb farkast, mely szintén rávetette magát, torkon ragadta és úgy vitte a közeli faluig a hol a fellármázott lakosok addig ütötték fejszével, mig az is kiadta páráját. A Székely Társaság felolvasása. Vasárnap délután 3 órakor tartotta a Székey Társaság második téli ingyenes felolvasását. A csinosan összeállított programmból kivált Szász Béla tanárjelölt ügyes felolvasása, mely a magyarosságról és kellékeiről szólt. Nem kevésbé gyönyörködött a közönség Zsejki Ferencz tanítójelölt szavalatában és ifj. Nagy Lajos építész gyönyörű hegedüjátékában. Majd a monológ helyett Zajzon Gergely szavalt elég ügyesen, s ez után Máthé József a rendezőbizottság nevében tartott egy ügyes bezáró beszédet. Az első debüt. A helyi kath. legényegyesület dalárdája újév napján bemutatóul Subert Abs dur miséjét énekelte el a plébániatemplomban, s az istentisztelet alatt. A szorgalommal betanult misének preczizitással történt előadása kellemesen lepte meg a zeneértőket. A szép jövő elé néző dalárdának szól-