Székely Lapok, 1907. június (47. évfolyam, 123-147. szám)

1907-06-01 / 123. szám

XXXVII. évfolyam, 1123 szám Maros-Vásárhely, 1997. június hó 1 Kiadóhivatal: Benkő László kollégiumi nyomdá­jában, hirdetések és előfizetési pénzek ide küldendők Szerkesztőség: Br. Gecse Dániel-utcza 11. szám, hová a szellemi részt illető küldemén­yek küldendők. Kiadóhivatali telefon 161. Szerkesztőségi telefon 222 FÜGGETLEN POLITIKAI LAP Főszerkesztő : B­­ALÓ­N­YA­Y DEZSŐ Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 1 kor., egy hóra 11 kor. 60 fül. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél­évre 6 kor., negyedévre 3 kor., egy hóra 1 kor. Felelős szerkesztő: SZEBENYEI ERNŐ Ausztriai választáshoz. Ausztria­ befejezte immár a pót-­­ választásokat is. Nem sokára összeül i­t­t az osztrák par­ament és megkezdi a munkáját. Milyen lesz ez a munka,­­ nem lehet tudni. Lehetetlen még tisz- ' tán látni azt a helyzetet, amelyet az új osztrák parlament foglal el a saját kormányával szemben. Magyarországra nézve ez egyelőre nem is fontos A mi szemünkben fontos az, hogyan állunk majd mi Ausztria parlament­jével szemben ? Hogyan fog viselkedni ? Hogyan fogja megítélni a magyar vi­szonyokat? Hogyan fog fellépni a minket is érdeklő nemzeti és főképen gazdasági ügyekben ?­­ Annyit megállapíthatunk már is, hogy nézeteink sok ponton össze fog­nak ütközni, vagy ellenkezni fognak, vagy kevésbbé harmonizálni. Annyit sejthetünk, hogy ha nem is ellenséget, de ellenfelet gyakran fogunk találni. A helyzetnek ez a mindinkább ki- , bontakozó képe arra int bennüket, hogy szét ne forgácsoljuk, hogy tar­togassuk erőnket arra az időre, amikor , le kell bonyolítani kényes és nehéz függő ügyeinket. Nem kell harczra, háborúságra gon­dolni. De bizonyos, hogy az ország, az ügy érdeke az, hogy az új osztrák­­ parlamenti rend egységes és erőteljes­­ magyar parlamenttel álljon szemben.­­ Soha nem volt helyén­valóbb a­­ magyar politikai pártok együttérzéséről­­ beszélni, mint most. A magyar politika ez idő szerint szerencsés helyzetben van Az ország nagy dolgairól egy-­­­formán gondolkozik elenyésző töredék­től eltekintve az egész parlament. A koaliczió egyesíti az erőket. De­­ vannak ellenségek, résen állanak és igyekeznek őket ütni a koalícziós több­séget alkotó három rész közé. Ila akadna netalán, aki már hajolni szándékoznék a széthúzó igékre,­­ osztrákokra kell gondolni, az új osztrák parlamenti helyzetre és meg kell ér­tenie, hogy most erősebben kell össze­fognia a koalícziónak, mint valaha. Most el kell csitítani a szétágazó utakra csábító vágyakat, fékezni kell az ambíc­iókat, most meg kell hódol­­niok az egyéneknek, a nagy egész, az ország, a nemzet érdekei előtt. A magyar politikát irányító elemek egységes és egyöntetű fellépése a leg­fontosabb érdeke most az országnak. Egységes és erős koalíc­iós többség, harmonikus, hazafias magyar parla­ment és jöhet Ausztria új parlamentje, készen felkészülve, vértezve együtt várja Magyarország.­­ A Csák nemzetség. — Regény. — Irta: Malónyay Dezső. (Folytatás.) 46 Az apjuk meg biztatta őket: — A leletek árgyélusát, aztán majd tömhetitek / Vajaskenyeret eszünk aztán, ugy­e anyjuk ? . . . Mint a grófok ! . . . — Hát a száz öl fa ? — figyelmeztette emberét az asszony, hogy örüljön már an­nak is. — Tavaly kilenc pöngén kelt elő, — mondta az ember. De majd Eszter­gomba visszük, ott a tizenkettőt is meg­adják talán .. . — Hát a mező ? ! Mi ? Erre aztán már csakugyan nem tudott mit szólni az ember. Kapargatta a tarkóját, hunyorintott egyet­­egyet s ő is belátta, hogy bolond, lehetet­lenség, hogy bolond ne legyen tisztára az az ő grófjuk, — áldja meg a jó Isten őtet! Bolond bizony, mert különben nézte volna s gyönyörködött volna, hogy ra­gyog annak a sereg gyereknek a kék szeme, hogy micsoda boldogság mindjárt az élet, mihelyt négy tehenet, száz öt fát, meg egy kis mezőt is ád hozzá az Isten. Most lett van’ módja, — s milyen ol­csón ! — a mit hasztalan hajszol drága százezrekért, egy kis lélekbizser­gető édes mosolygáshoz s tessék! ez elül meg me­nekszik, búj az erdőségbe . . . Álmélkodva suttogta egymásnak a so modori nép, hogy megjött a kutya gróf, de embert se akar látni. A kastélyba be se nézett, most is csukva valamennyi ab­lak, a­miket nem nyitottak ki, van vagy jó harminc esztendeje. Meg se halt ide lenn, galyibát veretett magának a legma­gasabb hegyen, a Nyerges sűrűségben s azóta ott tanyázik. Két kerülő van mel­lette, meg a fiatal erdész, — de aszond­­ják azoknak mukkanni se szabad, csak ha kérdez valamit. Járja az erdőket egész nap, olykor hallani egy-egy puskalövést.. Beszélik a kerülők, hogy naphosszat elül­dögél egy-egy szikla tövében, öb­ben a puska, de nem bántja a vadat, csak néha Egy furcsa kis házat építenek neki a Ta­rajon: egy szoba, azt is úgy vájják a hegybe, mintha kripta volna. A főerdő mester cepeltetett föl ágyneműt, de az nem kell neki: szénhalmon hál s megpa­rancsolta a főerdőmesternek, hogy ne tö­rődjön vele, végezze tovább a dolgát min­denki, mintha ő itt se volna. Egy koszton van a kerülővel. A fiatal erdészt, a ki kiséri, azt küldi be egy egy komissióval s az is esküszik, hogy bolond . .. Aszondja: el nem moso­lyodnék és sohase beszél; éjszakánkint elkönyököl a tűz mellett s nézi a para­zsat moccanás nélkül. Van úgy, hogy maga indul az erdőségnek s két nap, két éjszaka hiába várják vissza, pedig egy fa­lat kenyér sincs vele. — Biz Isten, beszélte a fiatal erdész. -­ K Tüdőbetegségek, hurutok, köhögés, skrofulozis, influenza rsr­hrt* § «tea námUiau tanár és orrot irtat naponta ajánlva. Mbag értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérj«» aslsKteátef ^ „Koehe*4 eredeti CapfetM rnred nmdeitir* • |y­ StT*zertir«k­­i Sl| --------------------- b*a — Art av«g­.«kiat A.— karó«. gjg W. ■•«aau-La R•eke * C*. Bm«1

Next