Székely Lapok, 1907. november (47. évfolyam, 250-274. szám)
1907-11-01 / 250. szám
2-ik oldal, és 48-as párt, mert az ő belépése valóban igen nagy nyereséget jelent a bomladozásnak indult pártra nézve és alkalmas arra, hogy a kilépni akaró párttagokat összetartásra és további küzdelemre serkentse. Még egyszer ítölte Ignác. Nincsen paktum AMagyar Szé tegnapi számában megemlékezik Marostorda vármegye alispán helyettesítő közgyűléséről és a vármegye függetlenségét védő megyei autonóm pártot paktálással vádolja meg, a többek között ezeket írván: Megállapíthatjuk, hogy másnap az erős, öntudatos autonóm párt, mely Köllőt még a közigazgatási gyakornokságra sem tartotta érdemesnek, kivette részét az ,,egyhangúlag"-ból A marosvásárhelyi autonóm pártmagatartásának magyarázata tehát paktálásban keresendő. Paktálásban, melynek semmi köze sincs a meggyőződéshez, a közérdekhez, de köze van az egyéni érdekhez. AMagyar Szó igazságtalan támadását vissza kell utasítanunk és tartozunk kijelenteni az igazság érdekében, hogy az autonóm párt nem paktált senki fiával. Köllő Ignác jelöltsége ellen igenis tiltakozott és igyekezett akadályokat gördíteni megválasztatása elé. Hogy mégis a Köllő neve került ki győztesen a küzdelemből, annak nem az autonóm párt az oka, hanem Ugron Gábor főispán, aki az autonóm pártiak zömét, az izraelitákat, a szászokat és a románokat a nála megszokott terrorral kizárta a választó közgyűlésből. Nevezetesen oly napra tűzette ki a választó közgyűlést, hogy azon — nagy ünnepük lévén — egyik vallásfelekezet sem jelenhetett meg és így legszebb alkotmányos jogát, a szavazást nem is gyakorolhatta. Ezért és csakis ezért nem provokálhatták a többi autonomisták a szavazást Köllő jelöltségére és igy kiáltatta ki aztán a klerikális Ugrón Gábor Köllő Ignácot egyhangúlag megválasztott helyettes alispánnak! Az erős, öntudatosan fegyelmezett autonóm pártot azonban — nyugodt lehet, aMagyar Szó — ily ravasz trükkök nem bírják megdönteni és ha ezt a csatát (az egész küzdelemben ez volt a legelső veresége) el is vesztette, azért még sem csügged és nem is nyugszik addig, mig Ugrón Gábor főispán urat és dicső vezérkarát el nem küldötte Ugocsába, Tatára vagy Székelykeresztúrra. Hiénák, a temetőben. Csend legyen halottak napján. Holnap Mindszent ünnepe. A temető, ez a néma birodalom egy napra ismét megélénkül és újra hirdeti az örök életet, melynek csak egy igen rövid megálló jelzői a sírhalomokból kinövő sírkeresztek és korhadozó fejfák. Az élők milliói zarándokolnak el a besüppedt hantokhoz és gondos kézzel meg igazgatják a kedves halottakra boruló édes anyaföldet. És nőnek a sírokon virágerdők, kigyúl egy estére az emlékezés világa és dicsőíti a néhaiakat, kik erről az áldozatról mit sem tudnak éji lakásukban. A kegyelet tiszteletreméltó értelme előtt azonban meg kell hajolni az istenteleknek és nem szabad profanizálni az áhitatos lelkeknek az ők halottjukért való szent imádkozását. Szomorú, de úgy látszik, mégis vannak olyanok, akiket kell a kegyelet kötelmeire figyelmeztetni és arra inteni, hogy csendben legyenek Halottak napján. Ezeknek szól a rendőrhatóság alább következő óvása, melyet kötelességszerűleg mi is reprodukálunk . A temetőkertben a szokásos egyházi szertartás lefolyása alatt a hangosabb beszélgetés, tréfálkozás és nevetgélés, mint amelyek annak lefolyására zavarólag hatnának és a közönséget kegyeletes érzésében háborgatnák, tiltatik. A jelen rendelet áthágása szigorú büntetést von maga után s a kihágást elkövető fél ellen a btk. 78 % ában foglalt rendelkezésekhez képest 200 koronáig terjedő pénzbüntetés vagy 10 napig terjedő elzárás fog alkalmazásba vétetni, kísérletek és nyomatékosan hangsúlyozni kívánjuk, ezután sem szabad ily arcpirító szándéknak diadalmaskodnia. Nemcsak azért, mert a törvény és a vele egyaránt szent ősi szokás tiltják ezt a lélekvásárt, de azért is, mert ősi Marosszék ősi székelyei nem tűrhetnek foltot a megye becsületén. A törvény rendeli, a közigazgatási bíróság elvi döntvényei szólalnak fel a mellett, hogy közigazgatási tisztviselő a bizotsági tagválasztás aktusának elnöke nem lehet sohasem. Azonképen tilos a közjegyzőket önkényesen preszszionálni és a rendelkezés alatt álló hatalmi eszközökkel felhasználni arra, hogy a választási harcba tekintélyükkel és hivatali állásuk súlyával befolyást gyakoroljanak a polgárok alkotmányos meggyőződésére. És semmiképen nem szabad kényszeríteni a közjegyzőket arra, hogy kortesei legyenek a vármegye főispánjának vagy akárki fiának, aki a bizottsági tagságra erőnek erejével, a terrortól sem riadva vissza, meg szeretné magát választatni. Minthogy pedig a vármegye házán ezt a törvénytelenséget akarják elkövetni, ismételten óvást jelentünk be a főispáni truck ellen és tiltakozunk úgy a tisztviselők, mint a körjegyzők törvénytelen felhasználása ellen. Agent provokateurok a körjegyzők nem lehetnek. És azonképen nem gyakorolhatnak elnöki jogokat a választáson a központi tisztviselők sem. Hívják őket akár Szenner Józsefnek, akár Melha Waldemárnak. Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1907. november hó 1. A titkai úr „elnököl“ a jegyzők korteskednek. — Székely Lapok tudósitójától. — Tudatjuk mindenekkel, akiket illet, hogy Marostorda vármegye székesházán újabb törvénytelenség készül. A főispán a novemberi bizottsági tagválasztásokra a körjegyzőket fel akarja használni korteseknek és központi tisztviselőket akar kiküldeni az egyes választói kerületekbe választási elnököknek. Habár nem is kezdődött el még a három napig tartó választási harc, de már most szükségesnek tartjuk bejelenteni a legerélyesebb tiltakozást, hogy a soha ehhez hasonló politikai manőverről minden elfogulatlan polgár idejében tudomást szerehessen. E székely hazában még soha sem tétettek ilyen vakmerő törvényt sértő és Leitner és Társa Jókai Mór utcza 42. sz. — Telefon 202 sz. házhoz szállít minden mennyiségben vágott és vágatlan első rendű bükktárfaszenet, kőszenet továbbá bányakokszot a legolcsóbb árak mellett. — Büntetés. — A Napból.Lengyel két napot kapott, Hajdú két hetet. És az ország? 37 et. MI ÚJSÁG?! 1907. október 31. A Székely Lapok legközelebbi száma — a közbeeső ünnep miatt — szombaton délután a rendes időben jelenik meg. Egy házasság. Előkelően durva, rojtos szegélyű papír „szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél, ahogyan a daliás János vitéz énekli tündérországban a kékvizű tó irdatlan partján, honnan lassú dugással, piros fél homályban buzog az életvize. De siessünk mindjárt az elejére akasztani a neveket a rózsaszínű, kedves himenbirnek, mely olyan a zsurnalisztikában, mint a nyári förgeteg búzaáréikor Mióta rovom a magyar köz-