Székely Lapok, 1908. május (48. évfolyam, 89-105. szám)

1908-05-03 / 89. szám

XXXVI. évfolyam, 89. szám, Maros-Vásárhely, 1908. május hó 3. FÜGGETLEN POLITIKAI HÍRLAP Kiadóhivatal: Benkő László kollégiumi nyomdá­jában, hirdetések és előfizetési pénzek ide küldendők Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 1. szám, hová a szellemi részt illető küldemények küldendők. Kiadóhivatali telefon 161. Szerkesztőségi telefon 222 Felelős szerkesztő : M­ÁTHÉ GYULA Előfizetési árak vidékre : egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél­évre 6 kor., negyedévre 3 kor., egy hóra­­­kor. Egy igaz emberrel kevesebb... A napi újságoknak legunalmasabb rovatja a gyászrovat és mi kivétele­sen most mégis a legelső helyet fog­laljuk le egy halott ember kegyes em­lékének. Ne legyen azonban igazságtalan az olvasó, mert akiről szó van ebben az esetben, a néhai doktor Scwartz Mór marosvásárhelyi orvos, egy olyan ér­demes egyéniség volt, a­kihez hason­lót manapság keresve is alig találhat­nánk. Olyan, aki méltán igényt tart­hat egy vezércikkre. Egy valódi igaz ember volt ez a kristály­tiszta jellemű férfiú. Egy cso­dálatos emberbarát, aki legjobb szel­lemi és anyagi erejével boldogította a a hozzája tévedt szegényeket. Hiva­tása az orvosi volt. Tagadhatatlanul szép és magasztos hivatás. De igazán szép és magasztos csak akkor lehet, ha úgy fogják fel, ahogy Schwartz doktor érezte és gyakorolta ezt a tö­vises életpályát. Milyen orvos volt ő ? Hogyan gyó­gyított és miért szerették oly nagyon ? Mind olyan kérdések ezek, amelyekre már réges-régen megadta az illő fele­letet Marosvásárhely társadalma, az ő szeretve szeretett közönsége, akik han­gos zokogással vettek tegnap végbú­­csút az ő áldott poraitól. Nekünk nem is jut ilyen formán más szerep, minthogy egy ékes her­vadhatatlan koszorúba fűzzük azokat a drága véleményeket, a­melyeket­­ róla hallottunk a gyászos ko­porsó körül. * Azon kezdjük, hogy Schwartz doktor izraelita születése da­cára egyike volt a társadalom l­e­g­­népszerűbb alakjainak. Pedig ez nagy szó ám a mai világban és különösen nagyot jelent nálunk vidéki kis városban, hol bizonyos előszeretet­tel szeretik ütni a­­zsidókat Csodák­­csodája Schwartz Mórt nem ütötték, sőt valósággal megbo­csátották, elfelejtették neki mostoha származását, amely pedig hasonló esetekben úgyszólván kerékkötője szo­kott lenni a legszebb reményekre jogosító karriereknek. Zsidó létére úgy tekintették őt, mintha kereszténynek született volna. Szerették, rajongtak érte, mert vallás­felekezeti különbség nélkül, ritka felebaráti szeretettel ő is szeretett minden ügyes-bajos embert, aki az ő tanácsához folyamodott. Meseszerűen nagy szive volt ennek az igazi csodadok­tornak. Szivébe tudta fogni, magához bírta ölelni az egész világot. Betegei szokatlan imádattal, mondhatni vak­buzgó fanatizmussal csüggtek rajta és tántoríthatatlanul hitték, hogy Schwartz képes őket, minden bizonnyal meg fogja őket gyógyítani. Egy szegény ószást hallottam zo­kogni a népszerű doktor koporsójánál. A boldogtalan ember kezeit tördelve siránkozott a közös gyászon, mely társadalmunkat Schwartz doktor szo­morú elmúlásával érte, így kesergett ez az ember: — Istenem ! Istenem ! miért is kellett meghalni a mi drága jó doktorunknak. Ha ő ma élne, bizonyosan élne az én korán elhunyt kis leányom is, kit ő megszabadított volna a halál­tól .. . * De nemcsak ez az igénytelen postás, de a halandó emberek sok százai is hasonló jó véleménnyel voltak Schwartz doktor becses tudománya iránt. Kivált­képp a szegénysorsú betegek bíztak benne, aki ezt a határtalan bizalmat igyekezett is kiérdemelni. Nemcsak hogy in­gyen gyógyította a sze­gényeket, de a legtöbbször saját zsebéből fizette helyettük a méreg­drága orvosságokat, ugyannyira, hogy a szegénysorsú beteg emberek egyet­len egy árva fillért sem áldoztak a patikára. Népiesen szólva, kaptak ők Schwartz doktortól „nemcsak tanácsot, de kalácsot i­s“. Most, hogy nincs többé ez az ember, érthető fájdalommal zokoghatják el a keservet: — Leesett a mi fejünknek koro­nája . . .* Végakarataképen említi Schwartz dok­tor, hogy ingó vagyonát, bútorait ár­­vereztesse el Bernády polgármester és osztassa szét a begyült pénzt a vá­rosi szegények között. De kiköti, hogy az elosztást szigorúan egyenlő mér­tékben gyakorolják és ne tegyenek különbséget zsidó vagy keresztény kö­zött. Valláskülönbség nélkül kell ré­szesedni az adományból minden sze­génynek. iijji ! Leghathatósabb és legszintesebb hizlaló és vértisztító szer! -----­fi b&M k I ■all 1 fl k I I IT 1 Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva! GYERMEKEKNÉL ' Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — bizto- EGY EGÉSZ DOBOZ A R A 250 K 0 R 0 N A. " 1 --------1 sk­^a a csontok és r­ mok 6p fejlődését - Í*dítja és rendezi az emésztést Kapható a gyógy­szertárakban, de biztosanaz ..... rri NÍÍTTFKNÉl • Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erüsi­ti és mirigyoszlató szer. : : ENERGIA VÁLLALATNÁL PÉCSETT. : : _____________V__: — mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást, a­mely 6 dobozt bérmentesen szállít. _______________________________________________________________ _________

Next