Székely Lapok, 1909. május (49. évfolyam, 66-82. szám)

1909-05-01 / 66. szám

2-ik oldal, alsóbb rendű pártszolgálatokra, bevál­hatott mint parlamenti főellenőr, ajánl­hatott erkölcstelen ülésmeghosszabbí­­tási indítványokat, de ezek a szolgai szolgálatok éppen nem avathatták őt udvarképessé, sőt egyenesen elzárták az útját a fingás ízlésű Hofburgtól. D­e ahogy mondani szokták — ki­van fizetve, mint a béres cselédek, de szóba nem állanak vele, minthogy erre a kitüntetésre nem tartják méltónak a székelyek bukott bankigazgatóját. Ezért nem mehet a királyhoz az öreg Ugrón Bécsbe. Olyan volt... Olyan volt mint egy szép tavaszi álom Szerelmes, édes, bűbájos virág, Ha rám tekintett ragyogó szemével Derűs lett nekem ez a rút világ. Rég beborult már azóta fölöttem S én csak rá gondolok szüntelen: Olyan volt mint egy szép tavaszi álom, Szerelmes, édes s olyan hűtelen. Mesarthim. Haja hull vagy kopasz, vegyen azonnal egy üveg Petrol hajszeszt egy koronáért s hozzá egy csomag hajmosó port 30 fillérért; még a legrégibb haj­­hullásos bajokat is megszünteti. Egyedül kaphatók: „Angyal droguertában“ Fekete Mihály.­­— Fényképészeti cikkek. — Fogságban a város csalája. — Elkártyázta a pénzt. — Mint már írtuk dr. Varga Lajos főkapi­tány kedden délelőtt letartóztatta Cseh Elek 23 éves városi számvevőségi bijno­­kot, aki a városi pénztárt két év lefor­gása alatt több ezer koronáig megkárosí­totta. A csalást hamis kiutalások és ha­mis nyugták segítségével követte el a fia­tal bűnös. Saját beismerése szerint éjjel beszökött az irodába, ott az Írógépen lekopogtatta a hamis utalványokat és azután becsem­pészte Bárány János tiszteletbeli főszám­vevő asztalára a többi valódi utalványok közé. Jellemző a mai városi gazdálko­dásra, hogy Cseh Elek bűnös manipulá­cióit nem vették észre és lelkismeret fur­­dalás nélkül fizetgették ki a hamis utalvá­nyokra a 100 és 500 koronákat. Igen va­lószínű, hogy ha Cseh Elek nem lett volna telhetetlen és legutóbb nem egy 1500 ko­ronás nyugtát, hanem egy jóval kisebb összeget fizettetett volna ki, akkor talán most se jöttek volna rá a furfangos csa­lásra és tovább is sikkaszthatott volna mindaddig, míg Bernády polgármesterből esetleg főispán lett volna és Bárány fő­­számvevő urnak hosszúra nőtt volna a szakálla. De hát Cseh Eleket elkábította a siker és a városi könnyelmű gazdálkodásba vetetett elbizakodottsága okozta vesztét. A város csalójának egy bűntársa is van Szőcs Mihály kádár inas, aki a hamis nyugták alapján felvette a pénzt és át­adta Cseh Eleknek. Szőcs 20 koronát ka­pott a csalótól jutalomképen. Ez a 18 éves kádárinas ezelőtt egy év­vel Dobos József kádármesternél volt al­kalmazva, de csinytevései miatt Dobos Peter elbocsátotta és azóta egyik faluból a másikba kóborolt. Legutóbb Székely­­kaálba fordult meg Szőcs Mihály. Itt tar­tóztatta le Oroszlány Endre rendőrségi fogalmazó. Szomorúan érdekes a város csalójának az a beismerése, amely szerint a jogtala­nul felvett pénzeket elkártyázta. Annyira hatalmába kerítette a nyerészkedési vágy, hogy minden szabad idejét a kártyaasztal­nál töltötte, ahol aztán a ravasz sipisták minden egyes esetben kifosztották a ta­pasztalatlan ifjút és bele­hajszolták a bűn fertőjébe, amelyben előbb Emilia szökésre akarja bírni Pált. Pál tréfálkozva utasítja vissza, mire Emilia félve attól, hogy férje meg­tudja a közte és Taar között történteket, kéri Pált, hogy menjen Taarhoz és nevé­ben bocsánatkérőleg kérje annak diszkréció­ját. Pál ezt is vonakodik megtenni, mire Emilia elhatározza, hogy személyesen megy Taar lakására. Dezső aki a történtekről semmi tudo­mással nem bír, a reggelinél Emíliától kér felvilágosítást Taar köszönés nélküli gyors távozása miatt. Emilia szavaiban igyekszik Decső előtt bevádolni Taart, elmondván őt különcnek, félbolondnak, de a távozás okát nem magyarázza meg. Decső men­tegeti barátját felesége előtt és kijelenti, hogy az ügy tisztázása végett még a dél­előtt folyamán felkeresi Taart. Ezután a bírósághoz távozik. Emilia nemsokára kocsit hozat, Taarhoz hajtat és miután megígéri, hogy hű marad férjéhez, kieszközli annak bocsánatát. Ép­pen távozni akar, amikor csengetnek és jön a férj. Taarnak csupán annyi ideje marad, hogy Emiliát egy oldalszobába el­tüntetheti. Decső azonban a fennt álló kocsi­ról megtudja, hogy felesége fenn van Taarnál. Kérdőre vonja Taart, aki szavai­ban tagadni próbál. Decső azonban mindent megtud és hasonlóan Emíliához szemre­hányásokkal illeti Taart, akit az Emilia szeretőjének gondol. Tisztán véli látni Taar számításait, amiért őt Emíliával ösz­­szehozta és a gyakori látogatások a szín­lelt barátság okát. Fenyegeti Taart, hogy félkézzel is visszaveri becsületének meg­­támadóját, lesújtó pillantással méri végig és távozik. Ami ezután következik: a lovagias el­járás szintén ügyesen van összeállítva. A segédek Decső bénasága miatt úgy hatá­roznak, hogy helyette Ocacse Pál fog vere­kedni, s ezt Decső tudomására hozzák. Decső a hívatlanul betolakodó Quázi újság­író előtt felháborodva olvassa a segédek határozatát, s kéri Quázit, hogy eszközölje ki a határozat megmásítását. Quázi ezt megígérvén eltávozik, s mire visszatér karján hozza Decsőnek feleségét Emiliát. Decső kérdő tekintetére csak ennyit felel: már megtörtént... Hogy Decső és Emilia miképpen fognak egymáshoz simulni Pál halála és Taar barátságának elvesztése után az már nem ejti a nézőt gondolkozóba. A nézőt ellen­tétben az olvasóval, csupán a jelen cselek­vései kötik le. Az a kis érdeklődés, ami a tisztán láthatás végett a múltat kutatja, vagy a kibontakozás szálait keresi a jö­vőben , elröpül a jelen eseményeinek lekötő hatása alatt A cselekmények tisztázódá­sának időpontjában az élet sem fejezi be a maga csodálatos bonyodalmait. A foly­tatás szálai a kiszámíthatatlan idejű jövőbe húzódnak el. És lehet, hogy a déli égöv tragédiái, az éjszakai sark jégtáblái között nyernek befejezést. Ezzel számított Oroszlány Gábor, amikor vég nélkül helyesen fejezte be a darabot és csupán Pál igazságos halálát sejteti velünk. Élet­ismeret, írói tehetség, erős gondolatok keresetlen szavakban kifejezve jellemzik a darabot. A felvonások, jelenetek, beosztása a menet gördülékenysége, szintén avatott kezekre vall. Az egész darabnak egy része nem jó: a címe. A legnagyobb jóakarattal sem lehet a címből a cselek­ményre következtetni. Az­­Erősek és Gyöngék­ előadása május 17-én lesz kitűnő szereposztással. Ak megnézi e darabot, az szemlélője lesz a bénaság keservének, látni fogja a lovagiasan gondolkozó, önfeláldozó barátot, átérzi a szerelem kimagyarázhatatlan cselekedeteit, megöszmerhetik a léhaság legkiformáltabb modelljével és megbarátkozik az újságírói gárda ferde kinövésével, a szimpatikus Garai Manóval. Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1909. május hó 1. Még­ sehol semmi de már osztják a koncokat. — Mit akarnak Farkas Alberték ? — A múltkor megírtuk, hogy a szent csa­lád Budapestre utazott a helyzet iránt érdeklődni és esetleg felajánlkozni. A mai postával erre vonatkozólag egy érdekes levelet kaptunk, amely kacagtató és mesés terveket leplez le. Itt a levél: Kedves Szerkesztő Úr! Nemcsak a szent család utazott Buda­pestre, hanem Jenei Kálmán a lovag is, állítólag szemét és állását reperálni. To­vábbá úgy értesülünk, hogy a bikás gróf is Pesten van. Tegnap szállásán tanács­ülést tartottak arról, hogy milyen állást foglaljanak el a jövőre. A megállapodás fi ! 1 'll I ' 30 év óta fennálló CZIPÉSZ ÜZLETEMET 1909.május l‘Z|OT CIThPl­/PZPQ átteszem a Nap vendéglő mellett levő 36. házszám alá. UZ­ lwl Cili lOl VO&.C/Ö, S egyben tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy raktáromon levő , nagymenyiségű áruimat, úgymint férfi, női és gyermek cipőig­met minden színben és kivitelben — átköltözködésem megkönnyítése végett — leszállított előállítási árban is eladom. Továbbá tisztelettel kérem a nagyérdemű közönségnek eddigi irántam tanúsított bizalmát to­vábbra is, s becses megrendeléseit ez után is kérve, a legnagyobb készséggel, a legjutányosabb árban fogom azokat kielégíteni. Kiváló tisztelettel Székely Dénes, cipész.

Next