Székely Lapok, 1909. június (49. évfolyam, 83-98. szám)

1909-06-03 / 83. szám

2-ik oldal. Ízes segédeszközökkel díjtalanul megvizs­gálja, megállapítja bajuk természetét és felvilágosítja őket ez irányban. A dolog természeténél fogva módjában lesz e közben az intézetnek kinyomozni a kezdeti stádiumban levő tüdőbetegeket, akik így aránylag könnyű módon és egy­szerű eszközökkel lesznek meggyógyíthatók, de épp úgy meg fogja ismertetni azokat az előrehaladottabb betegeket is, a­kik a ra­gály terjesztése szempontjából figyelemmel kísérendők és ártalmatlanokká teendők. A vizsgálat eredménye és a fenforgó szükség szerint — és itt a betegség foka mellett a beteg és családja anyagi hely­zete is figyelembe vétetik — az intézet gondozásába, oltalmába veszi beiktatott betegeit és pedig oly módon, hogy vagy csak egyszerűen megfigyelés alatt tartja, azaz időről-időre megvizsgálja őket egy bizonyos időszakon át, vagy a hatóságilag igazolt szegényeket gyógykezelés alá is veszi és őrködik felettük ; szükség és le­hetőség szerint gyámolítja őket, javítja élelmezésüket és általában egészségügyi viszonyaikat; elősegíteni törekszik szana­tóriumokba, kórházakba és üdülőhelyekre való elhelyezésüket és mindenkoron külö­nös tárgya gondoskodásának, hogy a ve­szélyeztetett környezet megóvassék a fer­tőzéstől. Az intézet továbbá őrizet alá veszi a sanatoriumokból elbocsátott betegeket, épp igy felvilágosítással szolgál a sanato­riumokból elbocsátott betegeket, épp igy felvilágosítással s­olgál a sanatóriumokba való bejutásra nézve és általában a gü­­raőkóros betegséggel kapcsolatos minden nemű ügyben. Rendelés szerdán és szombaton délután 3—6 óráig. Semmi sincs hivatva jobban emelni érvényre juttatni a női szépséget, mint a bájos, üde arc. Mindenki hódíthat, ha dr. Biró féle Havasi Gyopár Crémet használ, melyről még a külföldi lapok is a leg­nagyobb elismeréssel írnak. Maros-Vásárhelyen minden gyógyszer­­tárban kapható, ásított valamelyik jelenetnél, már nem tu­dom melyiknél, de bizonyosan nem akkor, amikor Bathó Irén és Győző járták a kí­nai táncot a kövérkés Baranyaival. Tudja, mi asszonyok szeretjük a Győzőt s szom­bat este megszerettük a baba arcú Bathó Irént is, aki a táncmester Győzővel úgy hatott a színpadi cammogások után, mint a francia pezsgő a karcos savanyú borra. Lám a közönség is megujrázta a jelene­tüket, amivel ez este senki sem dicseked­hetett. Olyan jó estém volt szombaton, hogy csak akkor volt jobb, amikor a kicsi Ugrón főispánnal együtt fáradtra tapsoltam a kezemet Zsigmondy Annuskának, aki a debreceni színházból eljött hozzánk Stein­­gruber Francit játszani. Örülhet a direk­tor, mert telt házat hozott neki a szép Annuska, aki énekelni is tud szubrette lé­tére, s mi ezt oly szívesen bocsátottuk meg neki a hangtalan primadonnák nevé­ben is. A Varázskeringő többi szereplőivel is meg­lehetett elégedve kedves szerkesztő úr s én szívesebben hallgattam itthon Zsigmondy Annát, mint ha a debreczeni kongresszus szónoklatait kellett volna hallgatnom. Látja Szerkesztő úr, ami székely hon­mentőink elmentek Debreczenbe kon­­gresszusozni s az Annuska eljött Debre­cenből hozzánk táncolni meg énekelni. Azt hiszem, hogy mi csináltunk jobb cserét, nem a debreceniek. Adieu, este jöjjön el a színházba, mert Zsigmondy Anna ma este és holnap este is játszik. Katinka asszony K­ritika a színház pünkösdjéről. Kedves Szerkesztő úr, örömmel írom Magának, hogy a Szilágyi direktor elég jól imádkozta a pünkösdre a veni sancte spirituszt, mert tele volt az aréna a piros ünnepen, sőt a sancte spiritus is eljött Zsigmondy Annuska személyében, aki m­egvilágosította egy kicsint az operette színpadot. Előbb azonban essék szó az ünnep szom­batjáról is, melynek estéjén a bájos New York szépét, ezt a bájos zenéjű nagy bo­londságot adták be a közönségnek. Édes Istenem, nagy igaza van Szilágyi Dezső­nek, amikor ilyennel traktálja a közönsé­get, melynek a közeledő kánikulában bo­­londéria, jókedv, tánc és trikó kell, amiből épen elég, sőt tán sok is volt szombat este. A szép Hidy Irén fess trikója fő­erőssége volt a szombati estének, sőt Dé­nes Ella is oly szép volt, hogy szívesen elfogadtuk New­ York szépének. Ne haragudjék kedves Szerkesztő úr, a­miért észrevettem, hogy egyszer maga is Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1909. junius hó 3. -----Fényképészeti cikkek. — Számos bizonyíték, hogy a Hóvirágtej öréme szeplőt, májfoltot, mindenféle börbajt 3 nap alatt megtisztít. Egy nagy tégely ára 80 fillér. Hozzávaló szappan 80 fillér. Egyedüli raktár : „ Angyal droguerrában “ Fekete Mihály. MI ÚJSÁG?! 1909. junius 2. A református egyház ügyéhez. Lapunk zártakor azt az értesítést vesszük a református egyház vezető­ségétől, hogy bár megfelel a valóság­nak az a tény, hogy az egyháznak a Jelzálog banknál van nagyobb tartozása s újabb kölcsönt is óhajtanak fölvenni — épp ezek a dolgok okozták azt a tévedést, hogy az egyház olyan tar­talmú bírói végzést kapott, melylyel az illető intézet a hátralékos kamat zálogjogi biztosítását kérte — mely ellen azonban az egyház kifogási jo­gával élhet és élni fog — s a nagyobb kellemetlenségtől mindenesetre igye­kezni fognak megmenteni az egyházat. Készséggel adunk helyt az utolsó órá­ban ezen felvilágosításnak s a mi örömünk is lesz — ha megóvják az egyházat a nagyobb anyagi zavaroktól. Első az Ugronok érdeke. Megírtuk, hogy a m. kir. posta­kincstár a közérdek és a terhes mun­kát végző postatisztviselők egészségi kívánalmainak mellőzésével a régi, rozoga, bűzös helyiségre nézve hosz­­szabbította meg a szerződést, mert hát az Ugronok érdeke így kívánta. A székely boldogító Ugronoknak kel­lett 20 évre évi 9000 korona jöve­delmet biztosítani, aztán üsse ki a közérdeket és a szegény postások egészségét. Hittük, hogy a postakincs­tár intézősége módját ejti e kérdés helyes megoldásának. Ma sajnálattal látjuk, hogy e hitünk hiú reménység volt, mert hát az Ugrón regime alatt elsőbb az Ugrón érdek kielégítése bár­mely közérdeknél. A „székely bank“ meg a többi Ugrón panama, pokrócz-, talpfa-, zabszállítás még nem volt elég, kell a posta, színház, megyeház s no meg ki tudja mi minden. És ennek a regimének a dicső koalíció jóvoltából még sem akar már egyszer vége sza­kadni. Harc az alreáliskolánál. Sok küzdelem folyt le az alreáliskola építésénél a munkások és a Grünwald cég között, a­mig az az épület elkészülhetett A múlt év május hó 22-én ismét nagyobb összetűzés támadt. Ennek az volt az oka, hogy a cég szervezetlen munkásokat hoza­tott s azokat akkordba kezdette dolgoz­tatni. A szervezett munkások ezért 22 én reggel nem akartak munkába állani, fel­ Székelyek Debrecenben. A debreceni székely kongresszusra több százan érkeztek a pünkösti ünnepeken Debrecenbe. Nagy ünnepséggel fogadták a vendégeket az ottani Székely Társaság tagjai s a város előkelőségei. A kongresszust hétfőn nyitotta meg Deák Lajos, a központi szövetség elnöke rövid, lelkes szavakkal. Azután a debre­ceniek polgármestere a város, S­závay Gyula az iparkamara nevében üdvözölték a kongresszust. Majd Máthé József főtitkár tartotta meg kimerítő jelentését, rámutat­ván a Szövetség munkálkodására, melyet a kereskedelemügyi ministérium a a ki­rendeltséggel karöltve fejtettek ki a szé­­kelység érdekében. Statisztikailag mutatta ki a falusi gaz­dakörök, fogyasztási szövetkezetek, tanul­mányi kirándulások és különféle gazdasági előadásokról a szövetség áldásdús műkö­dését. Brázay Zoltán képviselő a székely für­dőkről és ásványvizekről tartott felolvasást, melyben azt indítványozta, hogy istápolják a székely ipart és kereskedelmet. Szterényi sürgönyileg mentette ki magát, kit táviratilag üdvözölt a kongresszus, va­lamint Darányi, Kossuth és Apponyi mi­nisztereket is. A kongresszuson Darányi minisztert Koós Mihály, a kirendeltség vezetője, a Kos­suthot Micsek osztálytanácsos képviselték. A képviselők közül Benedek, Bakonyi, Irsay, Ferency, Fenyvesy Soma, Korda és Zakariás voltak jelen. Sebess Dénes tábla­­bíró, Szakács Péter kamarai titkár és kü­lönösen sok marosvásárhelyi kiküldött volt jelen a kongresszuson, akik különféle ki­rándulásokat tesznek a Hortobágyra és más helyekre is.

Next