Székely Lapok, 1909. október (49. évfolyam, 150-167. szám)
1909-10-02 / 150. szám
2-ik oldal, megtörtént az a botrányos eset, hogy a szabadsághoz és alkotmányhoz leghívebben ragaszkodó székelyek fővárosában, itt Maros-Vásárhelyen a dr. Bernády György polgármestersége idejében elkoboztak egy politikai lapot, mely jogainkért és polgártársaink agyonkínzása ellen küzd. Elkobozták pedig még koalíciós jogelvek szerint is minden törvényes alap, minden elfogadható indok nélkül. Mert talán csak nem lehetett az indok, hogy az elkobzott számban jelent meg a nép érdekében a papi vagyon szekularizációja iránti mozgalom szőnyegre hozását tárgyazó első cikk ? Szeptember hó 29-én, — az aradi gyásznap évfordulóját megelőzőleg 8 nappal, — a legerősebb alkotmánybiztosíték, a sajtószabadság örök szégyenére, a székely fővárosban elkobozták a „Székely Lapok“ politikai lapot . . . Elkobozták a fennen hirdetett alkotmánybiztositékok kigúnyolásául, a legelemibb forma betartása, végzés avagy határozathozatal nélkül. Elkobozták úgy, hogy székely véreink közt akadtak pribékek, kik erre a szégyenletes erőszakra kaphatók voltak, igaz mint vak eszközök menthetők is, — de a bűnös cselekmény elkövettetett, a sajtószabadság porba tiportatott a Vozáry-uralom elmúlta után, a koalíciós nemzeti aerában, melyet méltán nevezhetünk második Haynau-korszaknak. Megtörtént ez most, midőn a magyar függetlenség kivívásáért, a dicső negyvennyolcas eszmék térhódításáért küzdünk. Megtörtént aképpen, hogy a végrehajtó szerv bírói funkcióhoz nyúlt és kobzott törvényben biztosított jogalap nélkül, mert hát házkutatás, bűnjelek elkobzása csupán bírói ítélet vagy végzés alapján foganatosítható a rendőrség, mint végrehajtó szerv által. Igaz, van tételes törvényünk, mely a jogtalan rendeletek foganatosításáért nem a végrehajtó szervet, hanem az intézkedő hatóságot teszi felelőssé, tehát a jelen esetben a sajtószabadság lábbal tiprása miatti szégyenfolt nem a rendőrség nevéhez tapad, hanem a székely főváros hatalmas polgármesteréhez, ki a „Székely Lapok“ elkobzása iránt intézkedett a rendőrségnek. Az is igaz, hogy az alkotmánybiztosítékok visszaállításának üres jelszavával jött, nemzetiből darabonttá vedlett belügyér első feladatának tekintette a Kristóffy-féle azon rendelet hatályon kívül helyezését, melynek alapján az ellenvéleményt nem tűrő hatalmas pokrmister a „Székely Lapok“ utcaielárusítási jogát megszüntette és beállott a leghatalmasabb Kolcsárnak. Mit aberálja azonban a székely főváros omnipotens lordmajorját, a darabont belügyér okvetellenkedése ? Fődolog, hogy a mindenható akarat érvényesüljön, nyomában lánc csörögjön és nyomor nyomja el a lenézett „mob“ felszisszenését. Újságíró kollegáink a sajtószabadság elleni merénylet megtorlása érdekében tartott értekezletükben bizonyára megtalálták a zúzó kalapácsot, mellyel a rabbilincseket széttörték és a szabadsajtót, mely miatt ünneppé szenteltük március tizenötödikét, megvédjék a zsarnoki cselekedetekkel szemben. Az egész országból jövő bálóiratok és elismerő levelek fényes tanúbizonyságot tesznek arról, hogy a Dr. Biró-féle törv. védett „Havasi Gyopár Créme“ páratlan szer mindennemű bőrtisztátalanság ellen. Kapható: a Wolff gyógyszertárban Kolozsvárt. Maros-Vásárhelyen minden gyógyszertárban kapható. felhívás Mikszáth Kálmán tisztelőihez Mikszáth Kálmán ezidén tölti be írói munkásságának negyvenedik esztendejét. Irodalmunknak ez az örömünnepe közéletünknek hányatott napjaiban virradt reánk, mikor sokszoros buzgósággal kell ápolnunk a hitet nemzetünk szellemi erejében. Ennek a szellemi erőnek egyik legkiválóbb példája és legfényesebb képviselője Mikszáth. Költészetének szeretete, megbecsülése, elismerése tegyen bizonyságot róla, hogy a magunkénak is érezzük azt az erőt, amely a gazdag pálya sugallója, hogy mi is részesei vagyunk. A mi nemzetünk lelkében, képzeletében és érzésében meleg és derűs, igazszavu és szeretetreméltó, hűséges és biztató, ott ragyog költészetében. Tréfálva ítél, évődve vigasztal, borongva gyönyörködtet, mesélve jövendöl. E költészetnél mi sem tárja föl gazdagabban és elevenebben korunk magyar lelkét; mi sem erősíti jobban idehaza önmagunkban való méltó bizalmunkat; mi sem terjeszti messzebb idegenbe jogunkat a megbecsültetésre Köszönjük meg neki; köszönje meg egész nemzetünk. Amint teljes életében azon dolgozott, hogy ez a föld a mi nemzetünké maradjon: fejezzük ki iránta hálánkat azzal, hogy ennek a földnek azt a kicsiny darabját, melyet az ő eleinek, apáinak verejtéke öntözött ajándékozzuk vissza neki. Még pedig akként, hogy az ajándékozó is megajándékozottnak érezze magát. Legjava munkáinak harminc kötetét (20 kötésben), a költő saját szerkesztésében, rendezzük sajtó alá egész regényköltészetünknek egyik legkiválóbb és legbecsesebb gyűjteményét. Árát sokkal kisebbre szabtuk a régi kiadásokénál, mindössze 80 koronára (20 diszes kötésben 120 korona.) Az előfizetések feléből fedezzük a kiállítás költségeit, másik fele pedig a nagy írónak szánt nemzeti ajándékra jut. Kétezerötszáz előfizető biztosíthatja a nemzethez és a költőhöz egyaránt méltó terv megvalósítását. A magyar műveltséghez és a magyar közérzéshez, a magyar észhez és a magyar szívhez fordulunk. Akiben ereje él, lángja ég : egyesek, intézetek, testületek, hatóságok támogassanak bennünket. Ékesítsünk fel minden magyar könyvtárt, minden magyar könyvtárnak ezzel a diszével, Mikszáth Kálmán munkáinak jubiláns kiadásával. Nemcsak a legméltóbb koszorút fonjuk így, hanem a nemzetnek a legbiztosabban termő magot hintünk. Budapest, 1909. szeptember havában. A Mikszáth jubileum bizottsága. Hirlapkék az elkobzás ellen. A helyi lapok szerkesztői ma összejövetelt tartottak és a rendőrség sajtóelkobzási merénylete ellen a következő határozatot hozták, melyet minden kommentár nélkül ezennel leközlünk: Határozat. A Maros-Vásárhelyen megjelenő alább megnevezett lapok képviselői megállapítják, hogy a sajtótermékeknek — nevezetesen a hírlapoknak — utcai elárusítását megtiltó hatósági intézkedés megszegése büntetendő cselekményt, az ide vonatkozó s jelenleg érvényben levő 1867. évi junius hó 25-én kiadott 1731. és 1897. évi április hó 13-án kiadott 1608. B. M. sz. körrendeletek szerint, nem képez; ebből folyóan a „Székely Lapok“ folyó évi szeptember hó 30-iki kelettel kiadott 149. számát a rendőrkapitányság az 1818. évi XVIII. t.-c. 22, a btk. 61, 62., a kbtk. 25 , a Bp. 169, 327, 477, 478, 574 illetve a 130.000—99. B. M. utasítás 81. §§-ainak határozott rendelkezései ellenére törvényes alap hiányában és illetéktelenül kobozta el, illetve foglaltatta le. Az előadottak alapján az alól kiirt lapok képviselői a rendőrség eljárását nemcsak törvényellenesnek, hanem az 1848. évi XVIII. t.-cz. 1. §-ában biztosított szabad sajtó elleni vakmerő merényletnek minősítik, minőt a nemzetellenes kormányzás alatt sem mertek elkövetni, melynek megtorlása céljából úgy a m. kir. belügyminiszternél, valamint az országgyűlés képviselőházánál sürgős orvoslást keresnek. Maros-Vásárhely, 1909. évi szeptember hó 30-án. A „Függetlenség“, Az „Ellenőr“, pol. lap szerkesztősége, pol. lap szerkesztősége. A „Hírlap“, A „Székely Lapok“, szerkesztősége. pdl, lap szerkesztősége. Kiadó lakás. Modern három szobás lakás a főtéren november 1-ére kiadó. Cim a drogériában. Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1909. október hó 2.