Székely Nemzet, 1883 (1. évfolyam, 1-198. szám)

1882-12-24 / Mutatványszám

Deczember 24. Egy nagy horderejű vállalat. Csíkszereda decz. 21. Tisztelt szerkesztő úr! Vettem azon értesítését, hogy a „Nemere“ mint szabadelvű párti közlöny megszűnik és helyette a „Székely Nemzet“ czimű lap kezdi meg pálya­futását. Ennélfogva, mint régi ismerőse, levelezője kí­vánok maradni azon lapnak, melyet 1. szerkesztő úr szerkesztése alatt jelenik meg. Ez alkalommal nem szándékom a csíkmegyei politikai életről írni, mert ha akarnék is, alig talál­nék valami oly nevezetest, melyet szükségesnek tar­tanék ez alkalommal a lap számára megküldeni. Hanem szok azon közgazdászati mozgalomról, mely Csikmegyének vagyonosodására és emelkedésére igen fontos. Ugyanis tudva van mindenki előtt, hogy Tus­nád fürdő, mely Csikmegyét Háromszékkel össze­kapcsolja, mily fontos tényező vagyoni emelkedé­sünkre nézve. Ennek ügyét kezébe vette báró Apor Károly­­ méltósága ezelőtt egynéhány évvel. Hogy ez a természettől megáldott nép­fürdő pár év alatt mekkorát emelkedett, az is mindenki jól tudja ; de kevesen tudják azt, hogy T­isnádon minő építke­zések vannak tervezve, a­­miknek megvalósulása minden kételyt kizár.­­ A tusnádi fürdőnek tülkörfürdői az európai für­dőkhöz mérve meglehetős­ primitív állapotban van­nak és egészen híjával van a fürdő annak, a­mi egy úgynevezett internationális fürdőnek nélkülözhet­­len szüksége. Nincs ott is egy úgynevezett közös vendégterem (Cur - selon). A nevezett báró mondott hiányokon segítendő, a birtokosság hozzá­járulásával egy külfödi szakértő által készíttetett tervezetet, mely ha létesül, a tusnádi fürdő minden tekintetben ki fogja állani a versenyt akármelyik európai fürdővel. A birtokosság elfogadása alá be­nyújtott eme tervezet költségelőirányzata mintegy kétszázezer írtra van előirányozva. Ez nagy összeg, s egyelőre azt hinné az ember, hogy az illetők visszariadnak e miatt a czélba vett épít­kezések kivitelétől. De tudva egyfelől, hogy a költ­ségvetési előirányzat a külföldi árujegyzékek alap­ján készült, és ismerve másfelől a nemes báró szí­vós természetét a közü­gyekben , nincs okunk létrehozás esélyeitől megijedni. Ha az előirányzatok a helyi építési anyagok árához viszonyítva redukál­tatnak, ez által a fentebb említett kétszázezer­ért is annyira le lesz szállítva, hogy a tervbe vett építkezések létrejöttének semmi sem fog útjába állani s a birtokosság annak keresztülvitelére min­denesetre vállalkozni fog. Minthogy meg vagyok győződve, hogy a nemes báró az elkezdett után halad és czélját diadalra jut­tatja, ezáltal Csik megyének olyan két fürdőhely lesz Tusnád és Borszék, melyeknek nemcsak Magyarország keleti részében, hanem az anyaország­ban is aligha lesz párjuk. E nagyfontosságú vállalatra azért irányoztam a közönség figyelmét, mert meg vagyok győződve, hogy Apor Károly bárónak messzelátó czéljai voltak azzal. Egyik mindenesetre a fürdő szépségének és kényelmének emelése, a másik pedig Csikmegy közgazdászati állapotának javítása. Oly fontos körülmény ez, a­mit "eléggé megköszönni nem lehet a báró úrnak. Emelkedni fog vele Csikmegy" adóképessége, munkát és pedig jól fizetett munkát biztosit a szegényebb sorsú népnek, a melyen anny irányban oly hasztalanul fáradoztak eddigelé mások A nemes czél nevében üdvözlöm a báró urat velem együtt áldást kíván szép munkájához Csik megye egész közönsége. Egy fü­rdőbirtokos. 1­022 róm. kath­., 2102 gör. kel., GGG unitárius, 1 tél 172 gör. kath., 64 mózeshitű­, 20 lutheránus. I mi Nemzetiség szerint pedig van 15375 magyar, 71 öt német és 1466 román. gj * A lmsz százaléknak indokolatlan ez levonása miatt panaszkodik a Kol. Közi. egyik lé legközelebbi számában annak háromszéki leve­­m­­ettije, kinek panaszai között kétségkívül van se sok figyelemreméltó, főleg S­áromszék megyében,­­­ a­hol — nézetünk szerint — a 20°/0 még­is akkor is elkelne, ha a mai szűkös világban az­­ anyagiakat és a pénztelenséget illetőleg nem­­ állanánk oly csehül, hogy a legtöbb községben a vetőmagot is venni kell, ha t. i. volna mivel; e és ha hiányzik, úgyszólva, a betevő falat is (a­­ mi már is meglátszik a fogyatékos iskolábajárá-­­ son s a tankötelesek kimaradásán) jogy­an tud- v jön akármelyik község, vagy felekezet magasabb i­­, érdekekért áldozni ? ! A további eredmény pedig , az, hogy a különben sem árkádiai állapotban­­ levő szegény tanítók húzzák itt is a rövidebbet­­ az által , hogy fizetésüket esztendő számra , hátralékosan s akkor is hiányosan kapják. Eh bajon sokat segíthetnének, a tanfelügyelőkön kívül, az országgyűlésen a kerületi képviselők, kik a költségvetés tárgyalásakor kifejthetnék, hogyha általában megvonatik is a 20°/0, de egyes megyékben és egyes közsé­gekben annak megvonása csaknem egy­értelmű az iskolák torkának el­met­szésé­vel stb. Nem ártana továbbá az egyes tanítótestületek kérvényezése sem a megyei köz­igazgatóságok útján fel az országgyűléshez — de hát „néma gyermeknek anyja sem érti a szavát!“ TANÜGY. * Háromszékmegye tanügyi viszonya­iról, Szomáromy Andor kir. tanfelügyelő ter­jedelmesebb jelentést irt, melynek részletei ránk nézve igen tanulságosak a főkép összehasonlító adatai kiváló fontosságúak. A jelentést lapunk jövő számaiban közöljük egész terjedelmében; ez­úttal kiemeljük abból a következőket: Háromszék megye községének a legutóbbi népszámlálás szerinti lélekszáma 125,277. Van 168 elemi-, 2 felső nép-, 1 polgári fimn­­ polgári leányiskolája, összesen 172; ezen kívül Itézdi-Vásárhelyt egy róm­. kath., Sepsi Szentgyörgyön egy ev. ref. algymnasium, melyek elemi osztályai fentebbi számban bennfoglaltatnak. A 168 iskola elemi jellegére nézve 3 állami, 7 községi, 1 a sepsi-szentgyörgyi iparegyesületé, 1 a kézdi-vásárhelyi Erzsébet árvaleányházé, 33 rom. kath., 28 ev. ref., 23 gör. kel., 3 unit., 1 gör. kath. felekezeti, összesen tehát 84 közös és 88 felekezeti jellegű iskola létezik. A tanköteles gyermekek összes száma 19,963 volt, a­mi a lakosság 15,9 százalékát teszi. E szám évről-évre fokozatosan emelkedik; a mege­lőző tanévhez viszonyítva 686 szaporodás van és az 1882/1-ik folyó tanévben megint néhány százzal gyarapodik. Részletezve pedig van: mindennapos tankö­teles 14160, ebből ev. ref. 6370, rom. kath. 4721, gör. kel. 2264, unit. 564, gör. kath. 155, mózes v. 64, luther. 24, — ismétlő ev. ref. 2754, róm. kath. 1842, gör. kel. 876, unit. 242, gör. kath. 64, móz. v. 21, luth. 4. Összesen pedig ev. ref. 9124, róm. kath. 6563, gör. kel. 3140, unit. 806, gör. kath. 219, mózes v. 83, lath. 28. Tényleg iskolába járók számai pedig kö­vetkezők: Mindennapos fiú 6168, leány 5441, összesen 11609, ismétlő fiú 1683, ismétlő leány 1645, összesen 3328, felső nép- és polgári isko­lába 177 fiú 39 leány, An 216, magánis­kolába 49. Ezenkívül , h'A lába jár 173, az iskolába járók malommal ivá^, 15375^ Oszlik zs. közönségéhez,^. 723Q ey. ^ , pedig e szám S Z E K E L Y N E M Z E T. T ' NAPI HÍREK. — A „SZÉKELY NEMZET“ első száma ja­nuár l-én fog megjelenni. Az előfizeted pénzt kérjük a mellékelt posta-utalványon minél előbb beküldeni, hogy a lap szétküldésénél pontosak­ lehessünk. A kiadóhivatal. — Jókai elbeszélését, melyet a „Székely Nemzet“ számára volt szives irni, lapunk első számában közölni fogjuk. Az elbeszélés czíme: „Puskás Kalári.“ — Időjárás: Decz. 22. Légnyomás: 7667 mm. Hőmérséklet: —90. Szélcsend. Felhőzet: 0. Csapadék: 0. — Decz. 23.. Légnyomás : 757 5 mm. Hőmérs. — 2­0. Szél iránya: ÉNy. Ereje: 1. Felhőzet: 4. Csapadék: 0. — Sepsi-Szentgyörgy város újonan válasz­tott tiszviselői mult vasárnap díszes ebédet ren­deztek a városi díszteremben, melyen közel százan vettek részt a város polgárai. Természetes, hogy nem volt hiány a toasztokban, melyek sorát P­ó­­­s­a József főispán nyitotta meg a képviselő testületre emelve poharát. Császár Bálint polgármestert Botsa József főispán éltette. Poharat köszöntöttek Komáromy Andor kir. tanfelügyelő Révay Lajosra, Révay Lajos ref. lelkész Komáromy Andorra, Babarczy Ferencz kir. adófelügyelő a székelységre, Nádory Nándor kir. főmérnök, a sepsi­sztgyörgyi iskolák tanáraira és tanítóira, Gyárfás Lajos főjegyző a választásokat vezető alispán, Forró Ferencz kir. tanácsosra; Pots­a József főispán Benedek János kir. közjegyzőre. Veres Gyula v. ügyész több humoros toasztot mondott, melyek közül különösen sikerült a vá­rosi tanács gyengéire és Gyárfás Jenő fiatal festőművészünkre, ki a székely névnek külföldön is elismerést és tekintélyt szerzett. Benke István tanár az újonan választott tisztikarért és Császár Bálint polgármesterért. Kovács Simon plébános Kosztyán Győző városkapitányért, Kün­le József az összetartásért, B­e­n­e­d­e­k János dr. Antal Mihály megyei főorvosért emelte poharát. Bara­bás József az iparosok érdekeit emelte ki. Végül pedig Potsa József főispán, reflektálva Benedek köszöntőjére, nagy hatású toasztban éltette poli­tikai életünk kitűnő orvosát, Tisza Kálmán miniszterelnököt, mivel a miniszterelnököt, vala­mint Császár Bálintnak Kemény Gábor közm. és közi. miniszterre mondott toasztjáról Kemény G. minisztert az összegyűlt társaság táviratilag értesítette. Az ebéd, melyet Blaskó József városi vendéglős nagyon ízletesen állított ki, 5 órakor ért véget. — Karácsonyfa. A sepsi­sztgyörgyi jótékony­­czélu nőegylet a városi szegények javára fogja szentelni ez évben is a Sylvester-estét, mely alka­lommal karácsonyfát állít a városház dísztermében d. u. 5 órakor. Felhívja e végből a város és vidék jószívü lakóit, kik szűkölködő embertár­saik szomorú sorsa iránt részvétel viseltetnek, hogy szeretet­adományaikkal—pénzben és ruha­­neműekben—siessenek megenyhíteni a nyomort, felsegíteni a szűkölködőket, befödni a ruhátlan didergőket. Isten, ki előtt egy szívesen nyújtott pohár víznek is meg­van a maga érdeme, sok­szorosan fogja visszafizetni a szükségben hozott áldozatot! A kegyes adományok az egylet két elnökéhez : Kelemen Lajosné és Bogdán An­­drásné asszonyokhoz küldendők, s annak ide­jében hirlapilag fognak nyugtáztatni. Sepsi-Szent­­györgy, 1882. decz. 8-án. A nőegylet választmánya. — Felhívás. A házi-ipari és ipari­ szakoktatást, terjesztő székely egyesület által alapított és államse­géllyel fentartott női ipariskola és szövészeti tan­műhely növendékei számára jövő 1883-ik év január hó 7-én karácsonyfát fogunk állítani. Intézeteink nö­vendékeinek nagyobb része a szegény sorsú közép­­osztályhoz tartozik, igen sokan nem fogják szerető családi körben élvezni a szeretet ünnepét, mert távol vidékekről jöttek ide; vannak olyanok is, kiket földi őrangyalaik itt hagytak árván; általában mindeniket az élet kora tavaszán szorítottak fáradságos munkára. Az általános emberi és keresztyéni szeretet nevében akarunk ezen gyermekeknek és felserdült ifjaknak egy öröm-estét szerezni, és köztük jó magaviseletük műr­éhez képest újévi ajándékokat osztogatni. Felkérjük m mindazokat, kik meg vannak győződve ezen iskoláink létrevalóságáról, kik a szegény sorsú, jóra törekvő g­­yermekeknek és ifjaknak barátai, szíveskedjenek s szén ünnepélyen részt venni, vagy az ünnepély eme­­éséhez kegyes adományaikkal járulni. Ajándékaikat méltóztassanak vagy alulirtakh­oz, vagy intézetünk f­­elügyelőnőjéhez, Révay Borbála kisaszonyhoz küldeni. Minden adományt hirlapilag fogunk nyugtázni. A házi iparegylet választmányának megbízásából. Sepsi-Szent­­györgy, 1882. deczember. 15. Potsa József, elnök.­­ Binder Lajos, kir. iparfelügyelő. Révay Lajos, titkár. — Háromszékmegye közlekedési viszonyai ebben az évben sok tekintetben fejlődtek. Az ojtozi állami útvonalon 25 műépítmény­ létesült, a kissebb korrekcziókon kívül. Tracelronratott a nagy-bacton­­mikóújfalusi útvonal és megkezdettek kiviteli előmun­­­kálatai. A torja-büdös-bükszai útvonal végleges ja­vítások által nagy előmenetelt tett. A nyén-bodza­­krasznai hadászati vonal 300 méter hosszúság kivéte­lével Romániáig kiépült. Tragék­oztatott egy községi útvonal Zágonból Szitabodzáig. A réty-kovászna­­k.-vásárh­elyi útvonal Kovászna Páva közti szakaszá­nak újraépítésére a tervezetek elkészültek. A megyei utakon több mint száz híd, és áteresz építtetett, köztük 20 vas­ felépítménynyel, négy faragott kőbolto­zattal. Nagyobb méretű építmények: az ojtozi „Bem hid“ az uzoni és szentkatolnai „Feketeügy hidak“ és a „Dálnok“ pataki kőhíd ferde boltozattal.­­ — Egy reményteljes ifjú halála általános rész­vétet keltett városunkban. J­o­ó Imre, a kolozsvár ref. főtanoda jeles növendéke, f. hó 2­1-én meghalt. A 19 éves kedves ifjú életét tanulói pályája közepén törte ketté a halált hozó kór. Hosszasan szenvedett s az orvosi tudomány hasztalan küzdött a betegség ellen: a közszeretetben álló ifjú sírba szállott. Te­metése pénteken délután volt nagy részvét mellett A háznál Révay Lajos helybeli lelkész m­ondott köny­vakasztó gyászbeszédet, majd ennek végeztével a fé . egyházi dalárda zengte el gyászdalát s a halottas kocsi­t a tanuló és kereskedő ifjak lobogó fáklyákkal körülvet­­­ték, megharsant a Beethoven szomorú indulója kikisértük a kedves ifjút utolsó pihenője helyére, temetőbe, hol Balogh Sándor ref. s. lelkész ve­t tőle búcsút megható beszéddel. A korán elköltöző­­ ifjú porladó hamvai fölött őrködjék a szeretet és em­­­lékezet angyala! — A Székelyföld Bernáth Gazsija, Gyárfi­­ János, az örök ifjúság, az örök humor, itt hagyot­t ma leend temetése. Évek óta küzd a nehézkor, de azért soha senki egy jajszót, egy sóhajtást, és panaszhangot nem hallott az ő ajkairól. Enyelgett szenvedéssel, kinevette, leél­zelte a halált. Számtala­n kedélyes adomája száll szájról-szájra. Különösen bár Demanx-féle adomái utólérhetlenek. Addig szengete­k egyiktől-másiktól a menyországba, addig készítget­i a szállást, mig szent Péter előtte is megnyitot­t az ajtót. Nyugodjék békével!­­ — Háromszék megye törvényhatósága f. hó 28-án tartandó rendkívüli közgyűlésének tárgysoro­zatából lapunk más helyén közölt tárgyak közül megemlítjük a következőket: Alispáni és árvaszéki jelentés. A kormányi leiratok közül : a közmunka és közlekedésügyi miniszter leirata a megye és a királyi építészeti hivatal közötti viszony tárgyában; a közmunka és közi­ miniszter leirata a megyei közmunkaügyi szabályrendeletre vonatkozólag. Gróf Széchenyi Pál földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter hivatalba lépését tudató leirata. Ifjabb gróf Ráday Gedeon honvédelmi miniszter hivatalba lépését tudató leirata; a honvédelmi miniszter leirata egy gyalog ezrednek a megye területén leendő el­helyezése tárgyában. A m. kir. belügyminiszter te­m­ata a járási állatorvosok napidijai tárgyában.­­ Az átiratok között van : Alsó - Fehérmegye átirata megyénként kinevezendő királyi erdészek tárgyában. Kis-Küküllőmegye átirata az adó- és pénzügyi közegek önkényes eljárása ellen. Komá­­romm­egye átirata a villás gyufák gyártásának betil­tása iránt. A berlini magyar egylet segély iránti kérelme. A megyei ügyek közül megemlítjük : A Petőfi-szobor leleplezésére kiküldött bizottság je­lentését. Tárgyaltatni fog az előpataki fürdőhelyen létesített új útvonal fentartására vonatkozó szerződés megerősítése iránti kérése a fürdőbirtokosságnak. A kézdi­vásárhelyi felső népiskola kérése, hogy polgári iskolává változtassák át. A megyei árvaszék kérése egy gyámpénztári könyvvezető rendszeresítése iránt. A megyei összesített gyámpénztárról szóló szabály­rendelet némely pontjának módosítása. Több megyei bizottság megválasztása 1883-ra. Ezután jönnek a községi ügyek, községi költségelő­irányzatok, számadások, magánfelek ké­rései és indítványok. Mutatványszám: Bálkrónika. A városunkban létező jótékony czélu és özművelődési egyletek a rövid farsangon neme­se versenyezve sietnek a bálok rendezésével. A háziiparegylet január 6-án rendezi az első bált, a meghívók már szétküldettek. Ezután jönnek a­űzoltók, majd ez után a korcsolya - egylet. Az V. ref. egyház bálja január 28-án, a nőegylet ilarczos bálja húshagyó kedden leend. — Figyelmeztetés. Több mint ezer darab neghivót küldöttünk szét a háziiparegylet janu­ló­c­ikán tartandó báljára; mindemellett is, a luk­­án igényt tarthattak volna s még­sem hi­vattak meg tévedésből: jöjjenek, mert a jóté­kony czél nevében szívesen látott vendégek lesz­nek. S.-Szentgyörgy decz. 25. A rendező bi­zottság. — A sepsiszentgyörgyi önk. titkolta­ ealatt január hó 13-án tánczvigalmat az előkészületek folynak is már, m ág egy nagyszámú rendező hizdem­jépfija össze f. ho g’i-rív, m­ely az­t állapította meg. Ajándjuk­­­­d Igaimát od­ásóink figyelmébe. A „SZÉKELT NEMZET” tájMpg Budapest decz. 23. A béke lem­­felől több oldalról megbízható ran­ásBPi után igen megnyugtató h­írek érkeztek. Criers orosz külülgyminiszter Tisza Kálmánnal is találkozni fog Bécsben. Forinyák honvédezredes tábornokká, Fehérváry és Görgey Kornél tábornokok altábornagyokká neveztettek ki. — Időjárás. Udvarhelyszéki levelezőnk írja, hogy ott is — a Hargita tövében—most a hét derekán valóságos tavaszi enyhe idő jár, a juhok ,és rideg marhák széltében künn legelnek, „Sze­keres karácson, szánas husvét“ ettől fél a székely. — A „Bukaresti Híradó“ 49-ik száma vezér­­czikkében az ev. ref. egyház elöljáróságának és magyar társulat választmányának újra­választásá­val foglalkozik. A czikk írója hevesen támadja meg azokat, a kiket a múltban önzés, személyes érdek vezetett minden választásnál. Inti a ma­gyarságot az egyetértésre, a testvéri szeretetre, mi nélkül külföldön meg nem állhatnak. Oda állít­ja példányképül a lutheránusok és német társu­latok tagjait, kik ha­günn nem is rokonszenvez­nek egymással, de ha a választási terem küszöbét átlépték, ott egyek a szeretetben és a közös jó munkálásában. Sajnálnék, ha a viszálkodás ütné fel fejét bukaresti testvéreinknél. Legyenek egyet­értők, mert az egyetértés által a kicsiny dolgok is nagygyá lesznek, egyenetlenség által pedig a nagyok is elenyésznek. Alkalmat veszünk itt magunknak, hogy a „Bukuresti Kiadó“-t olva­sóink szíves figyelmébe ajánljuk. A bukuresti magyarság ezen jól szerkesztett orgánuma mél­tóbb pártfogolást érdemelne. fi . IPAR, KÖZGAZDÁSZAT. ’ * A Háromszék megyei házi­ iparegylet által­­ alapított és államsegélylyel fenntartott s.-szentgyörgyi­­ női ipar­iskola és szövészeti tanműhely rövid fennál­­l­­ásuk óta bebizonyították, hogy életrevaló intézetek,­­ a testvér­iskolákba, tán még kelleténél nagyobb mér­­t­­ékben tanulnak a növendékek, ugyannyira, hogy az ügylet a folyamodók nagy részét kénytelen volt ezen tanévre elutasítani, mert nem rendelkezett kellő helyiségekkel, tan- és műeszközökkel. Jelenleg a női ipar­iskolának 60, a szövődei tanműhelynek 30 nö­vendéke van. Ezen növedékek néhány kivételé­vel benn laknak és az intézetben nyernek teljes el­látást 6 frt 20 kv havi díjért. Gyönyörűség nézni ezt a szigorú erkölcsi felügye­let alatt álló ifjú sereget. Ez intézetnek életét lapunkban figyelemmel fogjuk kisérni. * A sepsi-szentgyörgyi Első székely szövő­gyár. A házi­ipar-egyesület szárnyai alatt szüle­tett részvény-társulat, habár a részvényeseknek nem is ad mint más nyerészkedő társulatok nagy oszta­lékot , — de a kezdet nehézségeivel küzdve, — ipa­runk terén szép sikerrel munkálkodik. 8000 frt befizetett részvénytőke után 1881. év­ben felszerelésekre befektetett 1200 frtnyi tőkét, a részvények után kifizetett 5­0­0 évi osztalékot. Az ifjukez­­dő munkásoknak fizetett 2000 frtnyi munkabért. A jelen 1882. év számlája még kedvezőbb leend. A gyáron kívül még 10 —12 szegény székely asszony dolgo­zik falukon a részvény­társulat megbízásából, sőt a közelebbi igazgatósági gyűlés elhatározta, hogy men­nél több ily székely asszonynak ad foglalkozást és külön tanfolyamot nyit, hogy a gyorsvezetőjű szövő­székek kezelését betanulják, a székely szőtteseket értékük szerint beváltja, és így számos családoknak fog életmódot biztosítani, mert ügyes székely asszony ez után naponta 60—70 krt kereshet; ezen kívül közvetíti a székely asszonyok számára a szövészeti anyagok, fonalak stb. beszerzését s mindennemű kész anyagok elárusítását. Jelenleg a gyárban csak 22 munkást foglalkoz­tat, kik a házi­ ipar egylet szövészeti tanműhelyéből lépnek át 8—10 havi kiképeztetés után. Jövőre nézve a részvény­társulat fasulyt fog fektetni az asztalneműk szövésére és a „lábitós“ szö­vőszékek mellőzésével Jaquard-féle és gyorsvezetőjű nyüstös szövőszéken fog dolgoztatni. Jövő számainkban részletesebb tudósításokat fo­gunk közölni. * A Romániai marhavész. Azon felmerült eset alkalmából, hogy a kereskedelmi minisztérium a Romániában uralgó keleti marhavész behurcza j­­tatásának megakadályozása végett kiadott 50045. számú leirata értelmében Háromszék megye terü­letén mindazon községek, melyek törzskönyvezve vannak, a vészkerületbe osztatnak be, míg Bras­só és F­o­g­a­r­a­s m­e­g­y­é­k­ből csakis a határ­széltől 23 kilométer távolságra fekvő községek vézettek vészkerületbe, a miniszterhez kérdés intéztetett. Erre Háromszék megye alispánjához a következő távirati leirat érkezett: 50045. számú rendeletem az alispán által helyesen értelmeztetett, Brassó- Fogarasmegyék hasonló értelemben uta­­sittatnak. Kereskedelmi miniszter. * Az Olt folyó szabályozása hozatott szóba Szeben megye közigazgatási bizottságának közelebbi ülésében. Üdvözöljük e téren Szeben megye közgazda­­sági előadóját. E fontos kérdést ajánljuk Háromszék és Fogaras megyék hatóságainak figyelmébe !^^Lapunk e fontos közgazdászati kérdés komoly. " Vis"-DÍL­ vitatására a legnagyobb készség j jubileuma a a -* ... . ex .. . . okban részesité az ... *,Ut va.sut- prom“el ílyek sorozatát decz. hejjasfalva-udvarhelyi nyitotta meg. gyában az élőmunka átok növén­,,kkel éki­is mar, hogy a Székelyfo­gter széke fölött nyit­vasutat hajtjon vtt fel-islitva. A tanácsnő-A AS“­­* ■D1" ***"

Next