Székely Nemzet, 1883 (1. évfolyam, 1-198. szám)

1883-10-09 / 153. szám

Október 9. Pitély határozott, nyugodt hangon szintén felebbezését jelenti be. Kállay a hozzá intézett kérdésre alig hall­ható hangon azt feleli, hogy az ítéletben meg­nyugszik. A királyi ügyész vádlottakra nézve felek­hez, Kállayra nézve megnyugszik az ítéletben. Elnök konstatálja, hogy az ítéletnek Kál­layra vonatkozó része jogerős s az iratok hiva­talosan fel fognak terjesztetni s kijelenti, hogy a tárgyalás véget ért. E pillanatban Spaiuja az elnöki emelvény elé állt s szakadozott, félig siránkozó hangon a következőket mondá: Tekintetes törvényszék! Könyörgöm a las­­san, nem abból a czélból szólok, mintha én be nem ismerném azt, hogy milyen nagy bűnös va­gyok s ne kérném a jó istent, hogy legyen ke­gyelmes irántam, hanem csak az igazságot aka­rom kideríteni és hogy azt vallom még, hogy a kegyelmes úr nyakára a kötelet ki kötötte reá. A kötelet Pitély kötötte rá és mikor a ru­hát adta, hogy én betömjem a száját, akkor kötötte reá a kötelet, mert azt jobban szégyen­lem, hogy rám azt mondják, hogy nem akarom az igazat bevallani. Könyörgöm a lássan, Berecz büntelen abban, hogy meghalt a kegyelmes úr, ő csak előre manipulált s arról sem tehet, hogy meghalt. Elnök kijelenti, hogy Spanga csak a tárgya­lás befejezése után szólt s igy felszólalása fi­gyelembe nem vehető. A tárgyalás 13/­4 óra után 10 perccel ért véget. síttkik. átállásáÉ__ NAH HÍREK. — A „Székely Nemzet“ ez évi folyamának utolsó negyedére hirdetünk előfizetést. Lapunk irányát jövőre nem szükség ismét körvonalaz­­nunk: kezességet vállal a felől a „Székely Nemzet“ rövid múltja. Olvasóink, t. előfizetőink és munkatársaink szíves figyelmét a folyó év utolsó negyedére csupán azért hívjuk fel, hogy becses támogatásukkal jövőre is szerencséltessék lapunkat. Különösen vidéki tudósítóinkat kérjük, szíveskedjenek közleményeikkel minél gyakrab­ban fölkeresni e lapok szerkesztőségét. A „Székely Nemzet“ szerkesztője. A „Székely Nemzet“ előfizetési ára a lap homlokán olvasható. Kérjük az előfizetéseket s a hátralékokat minél előbb beküldeni, hogy a lap szétküldésében pontosak lehessünk. Tisztelettel a „Székely Nemzet“ kiadóhivatala. — Az első hó leesett az éjjel s a Kárpátok és magasabban fekvő erdők mindenütt hólepel­lel vannak borítva. E miatt a levegő hirtelen annyira meghűlt, hogy olyan hideg szél fu, akár csak deczemberben. A vastag felöltők elő­kerültek , a tűz pedig kezd állandó házi barát lenni a szobában. — Meghívás A háromszék megyeitanító­ testület­­nek „Sepsi felső járás kör“-e őszi gyűlését f. hó 20-án d. e. 9 órán kezdve Ilyefalván a községi iskolában tartja az alábbi tárgysorozattal: 1. Tanítás Vas Pál által, 2. Tanítás Gál Károly által, 3. Emlékbeszéd néhai Serester Tamás bodolai tanító felett Csutak Lajos által, 4. Szavalat Mihályfalvi Károly által, 5. Kebli ügyek, melyre a gyűlés t. tagjait tisztelettel meghívom. Uzon, 1883. szept. 7-én elnöki megbízás­ból: Kovács Dénes, s. k. j. k. jegyző. — Két temetés volt tegnap S.-Szentgyör­­gyön, melyeken a város közönsége s főként az értelmiség általános részvétet tanúsított. Délután 2 órakor vette kezdetét özv. Nagy Leopoldné szül. B­e­c­s­k­á­d­i Friderika temetési szer­tartása. A boldogult jó anya magas társadalmi műveltsége és kedves, előzékeny modora által köztiszteletet szerzett magának; utolsó útjára elkísérni meg is jelent a nagyszámú, díszes kö­zönség, daczára a borongós időnek. A szertar­tást a ref. egyház dalárdája nyitotta meg, el­énekelvén derék karmesterük, Benkő János ur vezetése mellett egy összevágó szép gyászdalt. Ezután Révay Lajos ref. lelkész mondott az el­hunyt koporsója felett gyönyörű megható imát. Az érzékeny jelenetet fokozta a boldogult gyermekei­nek zokogása a ravatal mellett, melyet körülállottak derék fiai: Mór (Kolozsvár városii tanácsos) és Béla (a tordai polg. iskola tanára), kik alig pár negyedórával érkezhettek meg a gyászszertartás előtt; a boldogult leányai, unokája, rokonai és barátai. Az ima könnyeket fakasztott: nyugodjék a szerető jó anya csendesen az anyaföld kebe­lében. A ravatalt elborító szebbnél szebb koszo­rúk közül megemlítjük a következőket: Az el­hunyt gyermekei: „Nagy Leopoldnénak, a jó anyának, hálás gyermekei.“ Nagy Mórné: „A jó anyának.“ Nagy Béláné: „Férjem jó anyjá­nak.“ Binder Lajos: „A kedves Náná­nak.“ Ré­vay Lajosné, Ügyvéd Jakab József, Gyár­fás Ju­liska, Horváth Ferenczné, Szász Istvánná, Stö­ger Adél, Nagy Istvánná és Bodor Ida, Révay Biri és Lőrincz Eliz, Eötvös Pálné, Nagy Elekné. Az elhunyt jó édesanya veszteségén kesergő gyer­mekek bánatában őszinte részvéttel osztozunk mindnyájan. A másik gyászszertartás Gál István, sepsi-szent-györgyi kir. aljárásbiró temetésénél volt. Sűrűn hullámzott a közönség a halottas házhoz, hogy részt vegyen a derék hivatalnok utolsó tisztességtételén. A nagyszámú résztvevő nem fért be a ravatalhoz, legnagyobb része künn maradt a felső­ sétatéren, a halottas ház előtt néma meghatottsággal érezvén a roppant csa­pást, mely a gyászoló családot a becsületes jó apa váratlan halálával érte. Szívrepesztő volt hallani az özvegy­nő, a szerető testvér és az árván maradt gyermekek hangos sírását a ra­vatal mellől. Az egyházi szertartás végeztével átadtuk a megboldogult porait a földnek azon őszinte kívánságunk mellett: adjon a gondvise­lés a lesújtott családnak enyhülést nagy bána­tukban. A koporsón levő diszes koszorúkon a következő feliratok voltak : A felejthetetlen férj és jó apának neje és gyermekei: Ödön, Irén, Miklós és Ilonka. A felejthetetlen testvérnek Ja­­kabos Simonna. A felejthetetlen pályatársnak a s.-szentgyörgyi kir. járásbíróság személyzete. Eltávozott barátjának — Málik József. A fe­lejthetetlen barátnak Dr. Szász István és neje. Részvétük jeléül Babarczy Ferencz és neje. A jó szomszédnak és kedves barátnak Benke Ist­ván és neje. — A sepsi-szentgyörgyi önkéntes tűzoltó­­egylethez néhai özvegy Nagy Leopoldné gyermekei édes­anyjuk­ végtisztessége alkalmából, a következő köszönetnyilvánítást intézték: Tekintetes Bogdán Arthur urnak, az önkéntes tűzoltó-egylet nagyérdemű alparancsnokának Helyét. A sepsi-szentgyörgyi önkén­tes tűzoltó-egylet csekélységünket kiváló megtisztel­tetésben kegyeskedett részesíteni, midőn f. hó 7-én, felejthetetlen édes anyánk temetésére, testületileg vo­nult ki, s nagybecsű részvétének ily kifejezésével a szomorú ünnepély díszét, a nagyérdemű közönség nagy számú megjelenése mellett, szerény várakozá­sunkat messze túlhaladva, magasra emelte. Mélyen meghatotta lelkünket a kitüntetés. Ennek emlékezete életünk fogytáig fog tartani, mert fájdalmunk gyö­kér szálaival fonódott össze, s annak gyászvirága mellé a vigasztalás magasra törő folyondárját kap­csolta. Oly kéréssel fordulunk a teleintenes alparancs­­nok úrhoz, hogy kegyeskedjék az egyesületnek gyerme­ki hálás köszönetünket tolmácsolni. Fogadja kiváló nagyra becsülésünk kifejezését, melylyel maradtunk anyánk : néhai özv. Nagy Leopoldné emlékezetében, Sepsi-Szentgyörgyön, 1883. okt. hó 8-án lekötelezett­jei: Nagy Mór, s. k. Kolozsvár városi tanácsos, Nagy Vilma s. k. férj. Benedek Jánosné, Nagy Béla, tor­dai állami polgári isk. szaktanító, Nagy Leona s. k. községi tanítónő, Nagy Olivia, gyermekkertésznő. — Köszönet nyilvánítás. Azon részvétért, melylyel e nemes város nagyérdemű közönsége anyánk elvesztése fölötti fájdalmunkat enyhíteni méltóztatott, hálás köszönetünket a legmélyebb tisztelet készségével sietünk kifejezni. Pótolhat­­lan veszteségünk szomorú képe fényes keresz­tet nyert e vigasztalásban, mely egyfelől annak fájó eszméjét mérsékli és szerény értékét ma­gasra emeli, másfelől pedig erőt adott, melylyel csüggedtségünkből felemelkedhessünk, s gyógy­­balzsamot nyújtott, melylyel szivünk fájdalmát eltompithassuk. Fogadják mindanynyian kiváló nagyrabecsülésünket. Sepsi-Szentgyörgyön, 1883. október 8-án. Néhai özv. Nagy Leopold­né gyermekei: Nagy Mór, Kolozsvár vá­rosi tanácsos. Nagy Vilma, férj. Benedek Jánosné. Nagy Béla, tordai állami polg. isk. szaktanító. Nagy Leona, községi tanítónő. Nagy Olivia, gyermekkertésznő. — Öngyilkos katona. Zángur János, árapa­­taki ifjú f. hó 1-én vonult be, mint újon ez, a 2-ik gyalogezredhez Brassóba. Innen azonban pár nap múlva nyomtalanul eltűnt. A katona addigi magavi­selete az ezrednél, alapos gyanút keltett, hogy a legény haza szökött s nyomban utána is küldtek két fegyveres katonát, hanem otthon senki sem tudott Zángujról felvilágosítást adni. Tegnap délután Sztán János kiment a kertbe s mikor az istálló előtt el­haladt, egy katonát látott állni az istállóban az aj­tóval szemben. Mikor közelebb ment, rémülve látta, hogy egy katona csüng ott felakasztva. Szegény Zángur János volt, a ki „nem tudta kibírni a re­gulát,“ hazaszökött s ott bujában felakasztotta ma­gát. Mielőtt bevonult volna ezredéhez, pár napig nekikeseredve mulatott s gyakran emlegette, hogy nem neki való a „katona-kenyér.“ — Megölte a Spiritus. Körösön, Kovászna mellett javában folyt a mulatság a búcsúzó ka­tona-legényekkel, a kiket szép énekszó mellett, muzsika kísérettel el is expediált a sok asszony­­néném és urambátyám Brassóba. Hanem D. József uram nem volt arra képes, mert nem tudott a maga lábán állani és amúgy gabagyás fővel hazabotorkázott. A feleség nem volt ott­hon s ezt a kínálkozó alkalmat D. József bá­tyánk arra használta fel, hogy „megszokotálja“, mi van az almáriomban. Ott kapott is egy üveg pálinka-félét, a miből kóstolóra annyit be talált venni, hogy alig maradt valami az üveg fene­kén. De megjárta vele, mert az a pálinka a legerősebb borszesz volt, a mitől a különben is részeg ember rögtön beteg lett. Az előhivott orvos előtt az asszony nagy okosan eltit­kolta a betegség okát s igy az orvos csupán valami enyhítő szerről gondoskodott; csakhogy mire ez megérkezett, D. József iszonyú kínok és vergődések után meghalt. — Öngyilkosság. Bedeházi Máriának, az ön­gyilkos „székely költőnőnek“ szomorú példáját teg­napelőtt testvére, Ágnes is követte. Régóta vették észre rajta a búskomorság nyomait, míg végre teg­napelőtt reggel kiment a kertbe s ott egyik gyü­mölcsfára felakasztotta magát. Azt mondják, a sze­­rencsétlent nagyon elkeserítette atyjának hideg bá­násmódja , a ki nemcsak házához nem eresz­tette lányát, „nem is akarta ismerni még az utón sem“. A szegény leány szomorú sorsa részvétet kel­tett a faluban, a­hol Beda­házi Ágnest szerény és jó magaviseletéért mindnyájan szerették. — Gr. Széchenyi István. A következő soro­kat vette a „Pesti Napló“ : Kerékgyártó Árpád ur, gr. Széchenyi István naplóiból kimutatta, hogy a gróf 1829-ben már se huszárkapitány, se Debreczen­­ben vagy­­ Derecskén nem volt ; ennélfogva ekkor Széll György a grófnak magyar nyelvmestere nem lehetett. Részemről ezt azzal egészítem ki, hogy 1829-ben Debreczenben, hol akkor tanuló voltam, s vidékén nem huszárok, hanem német vértesek vol­tak, 1830 nyarán gróf Schlick ezredes alatt huszá­rok, 1832-ben gróf Ledochowszki ezredes alatt len­gyel albánok szállásoltak. Gróf Széchenyinek 1829- ben magyar nyelvmesterre már nem is volt szük­sége, mert 1825. november 3-án a pozsonyi ország­­gyűlés kerületi ülésén ajánlotta fel a magyar aka­démia fölállítására egy évi jövedelmét ; 1829. ápr. 1-én pedig a főrendek tábláján, hol átalában latinul beszéltek, már előbbről is magyar nyelven szólott a pénzválság tárgyában, magyarul egy hosszabb és oly beszédet mondott, hogy ezért a nádor megrótta. Ha nem tekinteném — mond a nádor — a gróf aty­­jainak érdemeit, keményebben kellene fognom ; most azt mondom, hogy jövőre óvatosabb legyen ; a főren­deknek uraságod tanácsára nincs szükségük. Kevés­sel azután gr. Széchenyi a katonaságból kilépett. Naplójában pedig a nádortól kapott dorgatóriumot föl is jegyezte. Első magyar könyvét Széchenyi „A lovakrul“, úgy emlékszem 1826-ban irta, 1830-ban megjelent „Hitel“-ével pedig politikai életünkben uj korszaknak lénn megkezdője. Slőke Lajos: — Beteg fejedelmi nők. Angol lapok hire szerint Viktória királynő egészségi állapota kedvencz szolgája, John Brown, halála óta a legkomolyabb aggodalmakra ad okot. A királ­yné búskomorsága aláássa egészségét. A trónörökös neje pedig, a még fiatal walesi herczegnő egy év óta majd egészen megsüketült és ennélfogva folytonos izgatottságban szenved. A herczegnő jelenleg villamos gyógymódhoz folyamodott, melytől azonban sem a beteg, sem az orvosok nem remélnek javulást. — Végzetes üdvlövés. Egy rákosi (Felső Rá­kos ?) paraszt, két gyerek atyja, abbeli örömében, hogy Szt.­Mihály napját egészségben érhette meg, a szent tiszteletére valami rendkívüli tüntetést akart a maga módja szerint rendezni. Szerzett tehát egy di­namit töltényt s kezében tartva meggyujtotta. A töltény azonban hamarább elsült, hogysem embe­rünknek ideje lett volna azt a földre dobni, ésany­­nyira, hogy jobb karját teljesen szétroncsolta. A szerencsétlen üdvlövöldözőnek karját amputálni kellett. — Hogy kapaczitál a csángó ? A visszatérő csángók naponkint növekvő számmal fordulnak meg Beszterczén. Nagy számban jönnek azonban a neve­zett városon keresztül olyanok is, kik viszont Bu­kovina felől igyekeznek az aldunai telepekre. Ilyen ellentétes irányban igyekvő csapatok gyakran talál­koznak egymással s találkozásuk nem egyszer furcsa jelenetekre ad okot, így legutóbb Borgó-Prundon találkozott egy visszatérő s egy bevándorló csoport. A visszatérők megkísértették a bevándorlókat e szán­dékuktól elijeszteni, nyomoruk ecsetelésével. A be­vándorlók nem tágitottak, szóból szó keletkezett s végre is heves összeütközésre fajult a vita, melyben az öklök és botok is nagy szerepet vittek, — de a melynek végeztével mindenik csoport tovább foly­tatta útját a felvett irányban.­­ Eltévesztette vőlegényét. Milwaukee-ban (Amerika) egy fiatal hölgy azt a ritka tévedést követte el, hogy nem az igazi vőlegényhez ment nőül. Szerdán összeeskette az elöljáró a fiatal párt, de már hétfőn azzzal jött hozzá a menyecs­ke, hogy válassza el, mert tudtán kívül jegyesé­nek az ikerfivérével esküdött meg. A két iker­testvér ugyanis annyira hasonlít egymáshoz, hogy bajos köztük különbséget tenni. A törvény­szék azonban a vigasztalhatlan menyecske nagy­­bánatára megmaradt előbbi határozata mellett, így jelentik ezt az amerikai lapok.­­ Borzasztó szerencsétlenség történt mult hó 22-én a sebastopoli öbölben. Egy nagyobb csónak 14 egyénnel az öböl egyik partjától a másik felé evezett, midőn az öböl közepe táján hirtelen egy ,,Elborus“ nevű gőzös ment neki, fölforditotta azt s aztán nyilsebesen tova haladt, a nélkül, hogy a vízbe bukott és segélyért ki­abáló emberekkel törődött volna. Szivszaggató volt a jelenet, midőn a parton álló száz meg száz ember kénytelen volt tétletlenül nézni a szerencsétleneket, a nélkül, hogy segélyükre me­hettek volna. Szülők gyermekeiket s gyermekek szüleiket látták a habokba elmerülni. Legször­­nyűbb volt az a jelenet, midőn egy anya két kis gyermekével karján küzdött a habokkal, mig végre elmerült. Egy ősz apa, ki a partról látta, mint küzd 18 éves lánya a habokkal s végre alámerül , megőrült. A 14 ember közül csak hat férfi úszott ki a partra, míg a többi nyolc­, többnyire asszony és gyermek, a vízben lelte halálát. Az „Elborus“ gőzöst Novoszelszki nevű kapitány vezette. — Kivégzett rablógyilkos. F. hó 2-án vé­gezték ki Versaillesban Hony rablógyilkost, a­ki egy 73 éves asszonyt és szolgálóját kegyetlen módon gyilkolta meg. Hony 55 éves volt, ke­gyelmi kérvényének visszautasítását nagy egy­kedvűséggel fogadta s elutasított magától papot és minden táplálékot. Reggel fél 5 órakor gon­dosan felöltözött, s szilárd magatartással lépett az emelvényre. A papot, a ki át akarta ölelni, félrelökte, fejét lehajtotta s csöndesen várta a halál pillanatát. Az egész művelet 5 perczig tartott. SZÉKELY NEMZET, 153. szám.­ ­ — A háromszéki takarékpénztár 1883. szeptem­be havi forgalmi kimutatása. Bevétel: készpénz a mult hétéi 13,648.71 frt, 127 takaréki betétből 15,719.62 frt, befizetett váltókból 100,240.— frt, befizetett előlegekből 180.— frt, kamatokból 2409.13 frt, illetékekből 538.59 frt, előleg bélyegdíjakból 14 kr, közvetítésből 299.60 frt, közvetítési díjból 3.— frt, folyó­számlából Erdővidéki takarékpénztár-szövetkezet törzsbetét 1200 frt, kezelési költségből 3.75 frt, visszleszámítolt váltókból 10,070.—, frt, összesen 144,312.54 frt. — Kiadás: 75 takaréki betétre 21,086.90 frt, folyó kamatokra 146.33 frt, leszá­mítolt váltókra 96,456.—, leszámított előlegekre 180.—, közvetítésre 299.60, Erdővidéki takarékpénztár szövetke­zet törzsbetétre 200.—, osztalék és kamat 45.—, folyó­számlára Erdővidéki takarékpénztár­ szövetkezetnek 950.— kezelési költség 3.75, tiszti és szolgafizetésre 229.99, köl­csönök visszafizetésre 18104.—, visszleszámitott váltók kamataira 101.82, postadij és jótékony czél 11 frt, kész­pénz készlet 6498.15, összesen 144,312.54. Vásárhel­­­y­i Samu, könyvelő, Bogdán Arthur, pénztárnok — „Az Erdővidéki Takarékpénztár-Szövetkezet“ 1883. szeptember havi forgalma. Bevétel. Készpénz áldozat augusztus hóról 678 frt 59 kr. 108 Törzsbetétből 1468 frt. Késedelmi kamatból 48 kr. 2 takarékbetétből 810 frt. Befizetett váltókból 22,701 frt. Kamatokból 575 frt 12 kr. Illetékekből 144 frt 38 kr. Visszleszámitott váltókból 52,375 frt. Összeg 51,752 frt 57 kr. Kiadás. Leszámí­tott váltókra 27,969 frt. Visszleszámitolt váltókra 21,013 frt. Visszleszámitolt váltók kamataira 365 frt 58 kr. 1 taka­rékbetétre 50 frt. Takarékbetét kamatára 16 kr. Tisztvi­selők fizetésére 61 frt 10 kr. Kezelési költségekre 14 frt 70 kr. Készpénz szeptember 30-án 2279 frt 03 kr. Összeg 51,752 frt 57 kr. Kelt Baróthon, 1883 október hó 1-én. Török Áron, pénztárnok. Zathureczky Gyula, igazgató. Bedő József titkár. — Az ilyefalvi népbank 1883-ik évi szeptember havi forgalma: I. Bevétel: 1. Augusztusi pénzkészlet 3 frt 10 kr. 2. Betét 101 frt. 3. Rendes kamat 5 frt 60 kr. 4. Késedelmi kamat 17 kr. 5. Törlesztés 36 frt. 6. Büntetés krból 2 frt 15 kr. 7. Kötvénydij 28 kr. 8. Könyvdij 20 kr. Összesen 148 frt 50 kr.­­ II. Kiadás: 1. Kiadott kölcsön 90 frt. 2. Visszafizetett letét 45 frt. 3. A letét kamatja 30 kr. 4. Háztartás 1 frt 80 kr. 5. Pénzkészlet 11 frt. 40 kr. Összesen 148 frt 50 kr. Jegyzet : 1. Ápril —szeptemberi bevétel: 1152 frt 4 kr. 2. Ápril—szeptem­beri kiadás : 1140 frt 64 kr. 3. Pénztárkészlet 11 frt 40 kr. Összesen 1152 frt 4 kr. Ilyefalva, 1883. szeptember 5. László Lukács, igazgató. Gál István, aligazgató. D­u­d­u­c­z Gerő, könyvvezető. — Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapes­ten a nemzeti színház bérházában megjelent a Magyar általános levelező 6-ik füzete szerkeszti Knorr Ala­jos. E füzet szerencse kívánó levelek ismertetésével ve­szi kezdetét. Közli a szerző azok valamint az azokra adandó válaszok szabályait és az e nemű levelekből tizen­két példát a születésnapi örvendezésekből kilencz példát, névnapi örvendezésekből két példát, eljegyzési örvendezé­sekből négy példát, születési örvendezésekből négy példát, ezüst vagy arany menyegzőre, hivatali jubileumra, örök­lésre, álláselnyerésére és külföldi rendjel elnyerésére és különféle más alkalmakra összesen tizenhárom példát hoz. A szerencse kívánó levelek után értekezik a szerző a szórakozó és vigasztaló levelekről, ismereteti ezek sza­bályait és ezekből tizennyolcz példát közöl. Végre ismer­teti a szerző az ajándékozó levelek szabályait és e füzet ezen levelekből kilencz példát tartalmaz. E füzet ára 30 kr. Ugyancsak a kiadónál kaphatók az „Önügyvéd“ czimű közhasznú jogi mű­ füzetekben, két fél kötetben vagy egy kötetben fűzve vagy diszes kötésben. •QP Postaügy. Pályázat postamesteri állomásra fogarasmegyei Alsó-Árpás nevű községben, tiszti szerző­dés és 100 frt készpénz biztosíték letétele mellett. Évi járandóság 150 frt fizetés és 40 frt irodai átalány. Kérvények 3 hét alatt a nagy­szebeni m. kir. postaigazgatósághoz intézendő­k. Nagy­szeben, 1883. október hó 4-én. A m. kir. postaigaz­gató . F . 11 é­v t. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Budapest, okt. 8. A képviselőház szep­temberi költségvetésének előterjesztése alkal­mával P­o­l­o­n­y­i kérdést intézett az elnök­höz, hogy a h­orvát képviselők elmaradásuk­hoz kikérték-e az elnök jóváhagyását ? Az elnök kinyilatkoztatja, hogy az nem történt meg, de azt hiszi, azért nem, hogy távol­maradásuk demonstrác­iónak ne tűnjék fel. Polonyi indítványozza, hogy a h­orvát kép­viselők napi díjat ne szavaztassanak meg. Az indítvány egyhangúlag el­vettetett s az előirányzat változatlanul elfogadtatott. A miniszterelnök határozati javaslatánál a h­orvát kérdésben Orbán Balász csatlako­zik Helfy indítványához. Konstantinápoly, okt. 8. A porta a Du­­naegyezményre vonatkozó jóváhagyási okmá­nyokat tegnap elküldte. Zágráb, okt. 8. Az „Agr. Zeitung“ tévesen közölt távirata következtében, hogy tudniilik a hivatalos czimerek ma le fognak vétetni, a Gundilics utczában nagy néptömeg gyűlt össze, várva a czimerek levételét. A város nyugodt. Felelős szerkesztő: MÁLIK JÓZSEF*

Next