Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)
1884-09-11 / 139. szám
Szeptember 11. mert azt tartom, hogy bárkit s így engemet is nem az ellene összehalmozott gyalázó kifejezések özöne, hanem az elkövetett tények, a bebizonyított erkölcstelen cselekedetek bélyegezhetnek meg, felhívom vádlóim összesét , állítsanak elő tényeket de való és bünfenyítő eseteket; én a megérdemlett elitéltetésnek alávetem magamat és megszünöm a birnök ostora lenni. Mindaddig pedig amaz általános kifejezésekben gyalázó írókra visszahárítom mindazt, a mit leirának. Sepsi-Szentgyörgy, 1884. szeptember 8-án. D. Veres Gyula, ügyvéd, Sepsi-Szentgyörgy város tiszti ügyésze. * Közöltük ezt a nyilatkozatot, mert Veres Gyula úgy kívánta. Pár szavunk nekünk is van hozzá. Mindenekelőtt ismételten kinyilatkoztatjuk, hogy az irodalmi tisztességgel össze nem férő dolognak tartjuk Veres Gyulával foglalkozni, de mivel az ő neve szoros összefüggésben van a nyilvánosság előtt megjelent ügyekkel, azért ezt a tisztességtelen dolgot kénytelenek vagyunk — olvasóink szíves elnézése reményében — elkövetni. Veres Gyula a fentebbi nyilatkozatban azt állítja, hogy ő volt a sértő és e lapok szerkesztője a sértett fél. Nagy tévedésben van. Veres Gyula, ha alanyilag sértőképes lehetne is, e lapok szerkesztőjét, a leánytanintézet igazgatóját nem sértette meg. Csak rágalmazta és mint értelmi szerző, hamis váddal illette őt. A rágalmazást és hamis vádaskodást pedig semmiféle furfangos magyarázat útján nem lehet összetéveszteni a lovagiassági kérdéssel. Lovagias után egy hamis vádat tisztázni nem lehet, lovagias eljárással a hamis vád szerzője érdeme szerint meg nem lakóikat. Ennek csak egy módja van: a törvény büntetése. Ez irányban pedig a kellő lépések meg vannak téve. Hogy V. Gy. nem „tisztességes elbánásban“ fogja részesíteni e lapok szerkesztőjét, ismételjük: Veres Gyulához illő cselekedetnek tartanók. Saját érdekében figyelmeztetjük azonban Veres Gyulát, hogy minden orvtámadásra készen talál bennünket, — nem mint a múltkor. Az ellene emelt bűnvádi vizsgálatokkal mi ezúttal nem foglalkozunk. Hanem hogy a Gondviselés Veres Gyulát szemelte ki épen az erkölcsök őréül és a „bűn ostorául“ a gonoszsággal terhelt emberek között, azt most tudtuk meg tőle. Kérjük az irgalom szent nevére, könyörüljön a bűnös embereken és ne legyen felettébb igazságos bírája a szegény eltévelyedett bűnösüknek, kezével egészen övig felöleli. Editet Homokainé játszotta. Gyakorlott színésznőnek látszik, de úgy el van látva mindenrangu modorossággal, melyet bajos lesz neki egyhamar leszokni, öltözése, maszkírozása megállja helyét, de mozgása nagyon modoros. Gyors és apró léptekkel szaladgál mindig s legnagyobb veszedelme a kezében van, a mennyiben ezeknek tartását és helyét ritkán sikerül eltalálnia. Beke Gyula (Szerédi Alfréd) több páthosszal mint természetes melegséggel játszott. Tehetségét néha nagyon pazarolta s e miatt tulságba esett. Ez azonban oly hiba, melyet könnyen hatalmában áll moderálni. Azért ő egyik leghasznavehetőbb tagja a társulatnak s idővel jó színház is válhatik belőle. Egyébiránt az előadás elég összevágó volt. Későbbi előadások azt hisszük bővebb anyagot nyújtanak bírálatainkhoz, melyekben semmi elfogultság nem vezet s azért úgy közönségünknek, mint maguknak a társulat tagjainak előnyére válhatnak. ______ (-) Szinház, Csíkszereda, szept. 6-án. — „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát“. — (Vígjáték 3 felvonásban, írta: Berezik A.) Telt ház előtt mutatta be magát Homokai László színtársulata, még nem voltak színészek nálunk, azért színházlátogató közönségünk mintegy várva-várt az alkalomra és sietett a „Csillag“ termében a helyeket elfoglalni. Homokai 10 előadásra nyitott bérletet s a bérlők nagy részét lefoglalták az ülőhelyeknek. Az előadás sikere várakozásunkat nem igen múlta felül. Annyit tapasztaltunk, hogy a társulatnak van néhány számbavehetőbb tagja is, milyen Pásztori, Pásztoriné, Gerő, Győrfiné és Szilágyi Etelka; Beke is a törekvőbb tagok közé tartozik. Azokról természetesen csak később szólhatunk, kik ez alkalommal nem mozogtak a színpadon. Pásztori, Téssi Tamást helyes felfogással és kifogástalan alakítással mutatta be. Annál nagyobb volt az ellentét unokaöccse (Lajos) játékában, mely szereppel Völgyi úr birkózott meg. Völgyi urnak megjelenése, hanghordozása, kiejtése, testtartása mind oly fogyatékos s játéka oly kezdetleges, hogy róla a legjobb akarattal sem mondhatunk semmi hízelgőt és biztatót. Jelenése bátortalan, határozatlan és tartózkodó; hanghordozása monoton, kiejtése szakadozott, tartásában nincs semmi természetes, ha csak azt nem mondjuk annak, hogy fejét mindig előre tartja. Lajos szerepét egészen lenyakazta. Győrfiné (Leontin) játéka ellen nem lehet kifogásunk. Gyakorlott színésznő. Hangján kissé vidékies nyomaték érzik, mely részben az udvarhelyszéki kiejtésre vall. Ez azonban csak akkor lép túlsúlyra, mikor érzelmes kitöréssel kell szavalnia. Pásztoriné (Homokiné) jól játszott. Szilágyi Etelka (Iza) játéka is elég közvetlen és természetes, legfennebb maszkírozása ellen lehetne kifogásunk. A maszkírozó ellensége lehet, mert különben nem lehet indokolni azokat a vastag vonású fekete szemgyűrüket, melyet szeme köré oly túlbuzgósággal mázolt s azt a hirtelen pirosságú bájt, mellyel vakszemét ellátta. A sok a jóból is megárt. Gerő (Viski Albert) egyike a jobb és gyakorlottabb tagoknak, hanem azt a túlságos takarékosságot ő is elengedhetné, hogy valahányszor le kell ülnie, mindannyiszor kabátja hátulsó részét mindkét SZÉKELY NEMZET. NAPI HIEK. A vörös-kereszt-egylet bálja. Tegnap folyt le a s.-szentgyörgyi és vidéki fiókegylet javára rendezett bál a sepsi-szentgyörgyi városház dísztermében fényes közönség részvéte mellett. A rendező ifjúság buzgó fáradozásait megfelelő eredmény jutalmazta, amennyiben a jelen volt — bár nem nagy számú, de díszes közönség fesztelenül és kitünően mulatott hajnalig. A jelen volt előkelő hölgyek koszorújában ott voltak : gr. Mikes Benedekné, dr. Szentkereszty Béláné, br. Szentkereszty Anna és Mari, báró Apor Gáborné, Ivannle Józsefné, Kelemen Lajosné, Réz Farkasné, Domokos Jánosné, Jakabos Simonné, Bogdán Andrásné, Csutak Jánosné, Horváth Ignáczné, Császár Domokosné, Budai Józsefné ; továbbá : a gróf Mikes konteszek, br. Apor M. Damokos Janka, Künnle Teréz, Turóczy Teréz, Bogdán Blanka, Csutak Marika, Jakabos Róza, Bogdán Marika, Budai Biri és Ida, Budai Róza, Réz Gizella. Az előkelő férfi vendégek között ott volt: gróf Kálnoky Júlia, gr. Bethlen Gábor, br. Szentkereszty Béla, báró Szentkereszty Pál, br. Apor Gábor, Damokos János, Horváth Ignácz, Réz Farkas, Vajna Tamás stb. A négyeseket 20—25 pár tánczolta s a jókedvű mulatság — mint említettük — reggel 4 óra után ért véget. — A „Székely Egylet“ ez évi közgyűlése, mint a „M. P.“-nak írják, Marosvásárhelytt, folyó hó 25-én tartatik meg.— Polgár Károly színtársulata szombaton az „Üdvöske“ czimü operettet és vasárnap a Berczik Árpád „Vén kupecz“ czimü népszínművét hozta szikre S.-Szentgyürgyön. Az elsőben Polgár Gyuláné ismét sűrűn aratta a babérokat, az utóbbiban főként Szabó Gábor és Polgár Károly játékait illették a tapsok. Holnap (csütörtökön) Madách „Ember tragédiáját“ látjuk meg. A közönség feszült érdeklődéssel várja ezt a vidéki színpadokon még nem látott remek alkotást. — Bede Albert országos főerdőmester, folyó hó 3-án Gyergyó-Szentmiklósra érkezett, hogy a felállítandó erdőőri iskola tárgyában egyezkedjék s a szükséges intézkedéseket megtegye. 5-én este Csik-Szeredába érkezett, Szőcs Márton kir. ügyész vendégszerető házához, honnan pár nap múlva Udvarhelyre utazik, hogy a megyével az erdőrendezés ügyében a szerződést megkösse. — Eljegyzések: Lakatos Mihály tanár Csik-Szeredában közelebbről jegyezte el Kelemen Ilona elemi iskolai tanítónőt, Lorencz Albert csikmegyei számvevő pedig Nemes Ida csik-taploczai elemi tanítónőt. Állandó boldogság kövesse mind a két pár frigyét. A székelyföldi háziipari czikkek az orsz. kiállításon. A székelyföldi háziipari czikkek a háziipari csoport biztosok és a székely közmivelődési egyesület kiállítási bizottsága közt létrejött megállapodás szerint, nem a háziipari csarnokban, mint eredetileg tervezve volt, hanem a „Székely-ház“-ban lesznek kiállítva. Ez által a „Székely-ház“ csak nyerni fog érdekességben. — Jókai vendége. E napokban Weilen J. osztrák kormánytanácsos, kitűnő dráma- és regényíró, s a Rudolf trónörökös főherczeg ethnographiai művében az osztrák résznek a szerkesztője, lerándult Bécsből a déli vaspályával Balaton-Füredre, hogy Jókait meglátogassa. Magával hozta ezúttal a főherczeg jóváhagyását is a magyar szerkesztői albizottság által kidolgozott programaira nézve, némi styláris módosításokkal, melyek a tartalmon nem változtatnak. A két szerkesztő között ez alkalommal a mű szerkesztési és kiadási módozataira nézve teljesen egyetértő megállapodás jött létre. Mihelyt Jókai jobban lesz (most erős grippében szenved) azonnal vissza fog térni Budapestre s az elnökség utján összehivatja a nagy bizottságot a programm előterjesztése és tárgyalása végett s azután a munkaterv szerint az egyes feladatok is kiosztatnak a felkért munkatársak között ami azonban hosszabb időt fog igénybe venni. A kitűnő német költő az egész napot itt töltő, s dr. Zsuray István főorvos barátságos kíséretében meglátogatta Tihanyt is. Az idő is gyönyörű volt a kiránduláshoz. Weilen elragadtatással beszélt a táj szépségeiről s a legkedvezőbb benyomással hagyta el Füredet. Miután azon óhaját nyilvánította, hogy szeretne Budapest felé visszatérni Bécsbe, hogy Munkácsy uj remekművét megnézhesse, a fürdőigazgatóság, kitüntető figyelemből, külön reggeli gőzhajójárattal küldte át Weilen urat Siófokra. — Krisztus a Kálvárián. Az ünnepek alatt a műcsarnok az egész nap folyamán valóságos ostromnak volt kitéve; tömegesen zarándokolt ki a közönség s kivált délfelé a fogatoknak egész sora jelezte, mily érdeklődésben részesül Munkácsi Mihálynak remek festménye. Vasárnap a látogatók száma meghaladta a kétezret. A pénztárnál eladatott 1271 db 50 kres jegy és sok százra ment azoknak száma is, kik a vasúti állomásokon a menetjeggyel együtt váltottak beléptijegyet, és ez is igazolta azon várakozást, hogy Munkácsynak most kiállított világhírű művét nemcsak a fővárosi, hanem az ország különböző részeiből érkező vidéki közönség is tömegesen fogja megtekinteni. Némely vidéki városban azon elterjedt hír tart vissza sokakat a Budapestre utazástól, hogy a „Krisztus a Kálvárián“ különben is az országban fog maradni, mert a kormány az országos képtár számára megszerezte. Bármennyire megfelelne is ezen hit megvalósulása az egész ország óhajtásának, az egyelőre minden számításon kívül esik. Sedelmayer párisi mitárus, a képnek tulajdonosa, azt körútra fogja indítani Európa minden nagyobb városába s a legközelebbi éveken át oly bő jövedelmi forrásra számíthat annak kiállítása által, hogy az e jövedelemnek megfelelő vételár egyelőre alig volna meghatározható. Hogy mi lesz e remekmű sorsa s rendeltetési helye e körutazás után, az iránt korai volna minden kombináczió; igen valószínű, hogy itteni kiállítása után Magyarországra többé nem fog visszakerülni. — Hány magyar színész van Magyarországon ? Az országos magyar színészegyesületnek a titkárság legutóbbi kimutatása szerint jelenleg összesen 985 rendes tagja van, kik közül a budapesti nemzeti színházra esik 52, a népszínházra 57, a kolozsvári nemzeti színházra 60 s a vidéki színházakra 816. Ez utóbbi létszámból részint szerződés nélkül, részint daltársulatoknál vannak 390-en. Az egyesületből a legutóbbi 5 év alatt kiléptek 118-an meghaltak 106-an. A háromszékmegyei Erzsébet-árvaleány-nevelőintézet javára tett szives adakozások 75-ik közleménye. Hankó Lászlóné 1 zsák alma, Báró Szentkereszty Stephanie 1 arczkép, 1 drb 1000 éves jubileum képe és 150 fő káposzta; Özv. Cserey Jánosné 2 véka alma, 1883. évi karácsonyi ajándék. Potsa Jánosné 50 liter buza, 25 liter alma, 1 fazék szilvasz, 10 sing gyolcs, 6 zsebkendő, 1 pakk 18-as pamut; Csiszár Mihályné: 1 gyapjú keszkenő, 6 karton keszkenő, 3 pakk füge, 1 csomag czukor; kézdi-vásárhelyi jótékony nőegylet, 18 oxford köténynek való ; Szőts József 4 köténynek való, 1 pakk bonbon, 6 gyüszü, 4 pakk tű; Tóth Jánosné 1 írt; Velnreiter Györgyné 1 kosár alma, 1 pakk pamut; Kovács Áronné 1 koszorú füge, 12 szál gyertya, 6 liter dió özv. Nagy Mózesné 1 kosár alma, 4 láb pamut; özv. Pap Andrásné 5 kötőtt, 1 láb gyapot; Hankó Lászlóné 2 zsebkendő, 26 liter alma, egy nagy kosár, két fejre való kendő, 4 liter aszalt szilva, 4 zsebkendő; Kovács Istvánná 4 liter alma, két liter dió; Benkő Gyula 4 játék nyúl; br. Szentkereszty Stephanie 2 drb kép és könyv, 4 skatula játék, 12 db iron, 10 db radir-gumi, 24 drb iron szertartó, 12 drb evő pléh-kanál, 3 doboz tű, két olló ; Barabás Károlyné 30 liter alma; Balogh Sándorné 40 pankó, 3 kalács, 1 kosár alma; Kölönte Mózes 25 liter alma; Szőcs József 1 tyúk; Csibi Tamás egy esztergált csörlő; Potsa Jánosné 50 liter rozs, 24 drb piros tojás ; Sáska Antalné 2 frt; br. Szentkereszty Stephanie 11 drb lenkendő. Az 1884. évi junius 25-én tartott zárvizsgákor befolyt adományok: br. Szentkereszty Stephanie 0 drb jutalomkönyv, Ilankó Lászlóné 1 frt, Kovács Áronné 1 frt, Sáska Antalné 1 fekete köntös, özv. Cserey Jánosné gyerekek jutalmazására 3 frt, Dávid Gyula 9 láb kék pamut, br. Szentkereszty Irene 1 frt, Deák Anna 30 liter meggy, 1 kas alma, Gál Mózes 1 mosó cseber. Fogadják a jótékony adakozók az árvák nevében kifejezett leghálásabb köszönetünket. K.-Vásárhelytt, 1884. aug. 27. Br. Szentkereszty Stephania, elnök. Bölcskövi Ilona, jegyző. •Ot- Postaügy. Háromszékmegye Imecsfalva községében f. évi szeptember hó 11-én postahivatal lép életbe, mely összeköttetését az átvonuló kovászna-kézdivásárhelyi napontai küldönczkocsi postajárat utján nyerendi. Kézbesítési kerületét: Gelencze, Haraly, Hilib, Imecsfalva és Petőfalva községek képezik. Ezen postahivatal föl van hatalmazva levél és kocsipostai küldemények, továbbá 200 írtig terjedő postautalványok, utánvételes küldemények és postai megbízások fölvételére, illetőleg közvetítésére. Mi azon megjegyzéssel tétetik közhírré, hogy az indulás: Kovásznáról 4 órakor reggel, érkezés Kézdi- Vásárhelyre 6 óra 40 p. reg., indulás Kézdi-Vásárhelyről 8 óra d. e., érkezés Kovásznára 10 óra 40 p. d. e. történik. N.-Szeben, 1884. szept. 4-én. A m. kir. postaigazgató : Fellért. — Az „Erdővidéki Takarékpénztár Szövetkezet“ 1884. augusztus havi forgalma. Bevétel: Készpénz áldozat julius hóról 4252.11, 107 törzsbetétből 1710.—, késedelmi kamatból 1.59, 6 takarékbetétből 1538.—, 1 előlegből 80.—, előleg bélyegilletékből —.07, befizetett váltókból 72434.—, kamatokból 1570.95, illetékből 71.10, visszleszámítolt váltókból 60155.—, összeg 141812.82. Kiadás: Leszámítolt váltókra 75598.—, visszleszámítolt váltókra 63886.—, visszleszámítolt váltók kamataira 917.45, 1 előlegre 80.— 1 takarékbetétre 80.98, takarékbetét kamatára —.66, tisztviselők fizetésére 66.66, állami adóra 40.25, kezelés (postadíj, előfizetés, váltó, vegyes) 55.24, készpénz augusztus 3-jén 1087.57, összeg 141812.82. Kelt Baráthon, 1884. szept. hó 1. Török Áron, pénztárnok. Zathureczky Gyula, igazgató. Bede József, titkár. Felhívjuk t. olvasóinknak és a gazdaközönségnek figyelmét a mai számunk hirdetési rovatában levő gépek áljegyzékére sz.-udvarhelyi Wass és Riemer czégtől, kik legnagyobb választékban cséplő-gépeket, szecska-vágókat, szóró-rostákat, konkoly-választókat, répa-vágókat, községi fecskendőket és harangokat tartanak és azokat ott 139. szám. helyit kipróbálva budapesti árak szerint (a fuvart nem számítva) adják egy-két évi részletfizetésre. Midőn ez előnyös feltételek alapján fent nevezett czeget az érdeklődők pártfogásába ajánljuk, nem mulaszthatjuk el a községek és birtokosok által nyert elismerő nyilatkozatokra a t. gazdaközönséget figyelmeztetni. Irodalom. — Az „Ország-Világ“ XVIII-dik füzete a következő tartalommal jelent meg: Beöthy László. (Arczképpel.) Balázs Sándortól. — Világos. Költemény. Fejes Istvántól. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károlytól. — Csevegés. Szűcs Istvánnak ajánlja Vay Dániel. — Egy khínai írónő. (Képpel.) Dr. Turnovszky Mór-tól. — Csak egy kicsit ostoba. Rajz Halina Sándor-tól. — Van-ven-tsang vas-rudja. Khinai költemény. Fordította Palágyi Lajos. — A Fidsi szigetek lakói. (3 képpel.) — Cirbolya. Rege. Baumbach Studolf-tól. — Az akyssiniaiak Londonban. (6 képpel) — A hét története. Adorján Sándor-tól. — A buli hazatérte. (Képpel.) — A sz.-pétervár-gacsinai vonal őrzői. (2 képpel.) — Királylátogatás. (2 arczképpel.) — Stefán Kiss. Genre-kép a katona-életből. Költemény. Szabó Endré-től. — Debreczeni tárcza. Gróf Vay Dániel-től. — Vallomás. Irta Guy de Maupassant. — így születik a népi Költemény. Pongrácz Bélá-tól.—A megbüntetett korcsmáros. Emlékezés a franczia-német háborúra. Irta Brentano Frigyes. — Bécsi specialitások. Kaposi Bélá-tól. — Villamosság és napsugár. Zohr-től. — Zergevadászat a fogarasi havasokon. Egyesy Gézától. — A király Aradon. — Tanács. (Egy kaczérnak.) Kadocsa Elektől. — A franczia-khinai háború. (3 képpel.) — Az esküvő előtt. (Képpel.) — A kormányozható léghajó. (Képpel.) — Irodalom. — Színház. — Művészet. — Kegyelet. — Jog és rend. — — Találmányok. — Divat. — Utazás. — Építkezés. — Tréfa. — Kiállítás. — Hölgyek naplója. — Nyomda és könyvészet. — Gyászrovat. Különfélék. — Sakk hírek. — Sakk. — Rejtvények. — Naptár. — Hirdetések. Az „Ország-Világ“ előfizetési ára: Negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Egy füzet ára 40 kr. Egy szám ára 20 kr. Előfizetni legczélszerübben postautalványnyal az „Ország-Világ“ kiadóhivatalában, Budapest, Jgránátos-utcza 6. sz. a. lehet. A közönség köréből.*) A „Székely Nemzet“ tekintetes szerkesztőségének. Helytt. A sajtóügyi rendtartás 20. §. alapján kérem következő nyilatkozatomnak helyet adni. Egy társadalmi szörny, kinek nevét szájamra venni is undorodom, a „Székely Nemzet“ tegnapi számában ellenem is dühöng. . . Mielőtt az őt megillető fenyítést megérdemlett módon elnyerheti, kijelentem, hogy ellene a btkv. 270 és 271-ik czikkelyei alapján a bűnvádi eljárásnak hivatalból való megindítását táviratilag kérelmeztem. Sepsi-Szentgyörgy 1884. szeptember 8. Geréb János. *) A válasznak is tért fogunk nyitni. Szerk. IPAR, KÖZGAZDASÁG, Fogarasmegye kiállítása. A fogarasmegyei gazdasági egyesület Fogarasban folyó évi október hó 3—8-án vidéki kiállítást tervezvén, a szeptember 6-án tartott rendező bizottsági gyűlés határozata folytán s nemcsak fogaras megyei, hanem szomszédos megyebeli, vagy bárki is állíthat ki valamit díjtalanul, azon kikötés mellett, hogy más megyebeli csakis díszoklevéllel, mig fogaras megyebeli kiállító pénzjutalommal is dijaztatik, ha t. i. a bírálóbizottság által erre érdemesnek fog találtatni. Ezen kiállítás a megyére nézve mintegy előkészület a jövő évben Budapesten tartandó orsz. kiállításra, a mennyiben itt fognak kiválasztatni azon tárgyak, melyek a budapesti kiállításra az egylet által felküldetnek. A rendezőbizotttság által kiadott fölhívás és a kiállítandó tárgyak megállapított sorrendjének itt közölt leírása mellett tisztelettel fölhívjuk az érdeklődők figyelmét, s hazafias bizalommal várjuk a részvételt. Bejelentések és beküldések elfogadtatnak a főispáni titkári hivatalban, úgyszintén a fogaras megyei állami ménes uradalmi igazgatóságánál Bogarason folyó évi október hó 1-éig. Felelős szerkesztő: MALIK JÓZSEF. Társszerkesztő (Csikmegyében): T. NAGY IMRE. NYÍLTTÉRI A Székely Nemzet idei szept. 2-ról 135. számában a nyílttéri rovatban egy nyilatkozat jelent meg Féder Móricz aláírása alatt, melyben hamisnak mondja a gyűjtésre vonatkozó okmányokat, mellyel Féder József világtalan részére könyöradomány gyüjtetik. Kijelentem, hogy az okmányok nem hamisak, csak lejárt időről szóljanak. Ami a Féder József helyzetét illeti, ma is a könyöradományokra rá van szorulva, minélfogva a város területén könyöradomány-gyüjtést engedélyeztem. Sepsi-Szentgyörgy, 1884. szept. 10-én. Császár Bálint, ________ polgármester. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk.