Székely Nemzet, 1885 (3. évfolyam, 1-202. szám)
1885-05-23 / 79. szám
Május 23. mok kellend majd Poncziustól Pilátusig, abba beletelik egy év, addig akad ember, mert keresnek a szászok, aki az önállósítás ellen opponál a hívek határozata ellen felebbez, huzavonát megcsinálja s a türkösiek is ráunnak a dicsőségre, úgy mint a brassóiak s maradnak úgy a hogy vannak. A csángó paraszt különben is olyan természetű, hogy inkább elhagyja venni rokkját, mintsem hogy az urakkal huzalkodjék. A szászok pedig nagyon is jól tudják ezt. íme igy élünk itt Hétfaluban, igy önkényeskednek velünk, igy tipornak el bennünket azok a szászok, a kik maguk mindig elnyomásról panaszkodnak. Kell-e nagyobb szabadság, mint mikor a jövevény büntetlenül nyomorgathatja saját hazájában a magyart. Nem hagyhatom ez alkalommal szó nélkül azt a borzasztó közönyösséget sem, melylyel a szászok a magyarajku hívek lelki szükségletei iránt viseltetnek. Említettem fentebb az esperes komikus beszédjét, a melyben a türkösieket arra buzditá, hogy ihatósággal menjenek be a templomba. Ennél sokkal nagyobb botrány történt Hosszufaluban a papbeiktatáskor. Az esperes rövid beszédet intézett a hívekhez s a többek közt azt állitá, hogy „minden vidék a maga nyom az emberre rá nyom Halk moraj vonult végig a hallgatóság között zsúfolásig megtelt templomban. Midőn pedig az esperes folytatólag igy szólt: „a rám húzót hatalomnál fogva*“ akkor a hátulsó sorokon erőt vett a kaczagás, az első sorban ülők pedig zsebkendőiket vették elő, hogy eltakarják arczukat, mert félnek vala .............. az esperesre nézni, hogy meg ne haljanak.........nem vettükben. A derültséget azonban csakhamar Linos feszültség váltotta fel, midőn az esperes még nehány szót dadogván, a beszédbe belesült. És valahányszor valamely magyar evangünnepély esik, az ily scenák mindannyiszor ismétlődnek. A hívek már a megelőző napokban adomázgatnak, találgatják, vajjon miféle jó viczczet mond majd az esperes és jó előre készítik . . . nem sziveiket, hanem nevető izmaikat Egyházi élet ez ? Lelkiismeret ez, amely a más nemzetiségű, de velünk végre is ugyanazon valláson levő szászokat az egyházkormányzatban vezérli ? Nem érdemelné-e meg a hitélet, hogy a brassói esperességnek, amelyben a 26000 szászajku evangélikus mellett 18 ezer magyar evang. lélek is lakik, legalább az alesperese magyar legyen, a ki az ünnepélyes alkalmakkor az esperest helyettesítené s a népet a fenntebbiekhez hasonló botrányoktól megkímélné. De hát a szászoknak privilegum kell s inkább vesszen ki a magyar evangélikusokból a vallásos érzület, mintsem, hogy az esperesi hivatalba, konsistoriumba, vagy más egyházi hatóságba a magyar is bejuthasson. Bizonyára nagyot vétkeztek elődeink, azért nehezült reánk ennyire az istennek ostora. Szerencsésebb véreink imádkozzatok érettünk! Egy hétfalusi evang pária, kik kilencz óráig időztek a kávéházban a legkedélyesebben és fesztelenül társalogva. Ybl polgármestert zajos éljenzésekkel fogadták a főváros törvényhatósági bizottságának tagjai, kik nagy számban voltak jelen Ráth Károly főpolgármesterrel, Kamermayer polgármesterrel és Gerlóczy alpolgármesterrel élükön, a bécsiek viszont Zichy Jenő grófot üdvözölték lelkes bochkiáltásokkal, midőn a kávéházba belépett. Künn a vigadó előtt és a Mária Valéria utczában a bérkocsik hosszú sora várakozott, a kocsisok kalapjaikon e felirattal : Bécs. Kellemetlen rossz idő olt.. A hideg északi szél kíméletlenül paskolta az esővel a járókelőket és megrontotta némileg a kirándulást is. A vendégek az Andrássy úton zárt kocsikkal hajtottak ki a Városligetbe a kiállítás megtekintésére. Először az iparcsarnokban mentek és pedig az északi kapun át. Amint beléptek, megszólalt a csarnok túlsó felén felállított katonazenekar, majd Mattekovics Sándor államtitkár üdvözölte a vendégeket a következő beszéddel : „Uraim! Kedves kötelességet teljesítek, midőn önöket kiállításunk területén, melynek megtekintése végett önök fővárosunkba jöttek, üdvözlöm. Éppen úgy mint a közönséges életben, jó egyetértésben élő családban a fiatalabb és gyöngébb testvér bizalommal fordul az idősebb és már edzettebb testvérhez, föltárja előtte tanulmányai eredményét és aztán jól esik neki, ha az idősebb szeretetteljesen némi időt szentelt neki, úgy e pillanatban némi büszkeséggel látjuk önöket kiállításunk kapuin belépni. Jól esik szívünknek, hogy a közgazdasági tekintetben jóval erősebb testvér szíve is érdeklődik törekvéseink iránt, ez emeli öntudatunkat, és mi érezzük, hogy bizalomteljesen és nyugodtan nézhetünk ítéletük elé, mert már elhatározásuk és az a tény, hogy kiállításunkat testületileg meglátogatják, biztosítékot nyújt arra nézve, hogy Magyarország törekvését és haladását — melynek képét épp a kiállítás nyújtja — tiszta örömmel fogják tapasztalhatni. Legyenek üdvözölve nálunk és fogadják részünkről is szívből jövő éljenünket. (Élénk éljenzés.) Az üdvözlő beszédre Uhl polgármester így válaszolt: „A legélénkebb és legőszintébb örömmel lépünk béke e pompás templomába. Legyenek meggyőződve, hogy a legőszintébb rokonszenvvel veszünk részt Magyarország minden vívmányában. E műben Magyarország haladását látjuk, látjuk Magyarországot minden téren virágozni és mi ezen igaz szívből örvendünk, mert tudjuk, hogy önök ezzel az egész monarchiára kiható üdvös és örvendetes módon működnek.“ A lelkes éljenzések lecsillapulta után a Gemeinderath tagjai, Matlekovics államtitkár és Zichy Jenő gróf kalauzolása mellett, körútra indultak az iparcsarnokban, minden egyes csoportot nagy figyelemmel és érdeklődéssel nézegetve. Azután a főváros pavillonját látogatták meg és innen kisebb csoportokra oszolva, bejárták a kiállítás egész területét. ORSZÁGGYŰLÉS: A főrendiház május 20-án gyorsan és simán elintézte a vízjogi törvényjavaslatot. A tárgyalás alapjául a hármas állandó bizottság jelentése szolgált, mely a ház által elfogadott szövegen csak styláris módosításokat tett. A főrendiház hozzájárult e szövegezéshez, valamint az általános vita szónokai is, Vécsey József br., Sálnoky Dénes gr. és Zichy Nándor gr. kivétel nélkül elfogadták a javaslatot. A részleteknél a 30. §-nál tett Zichy Nándor gr. módosítványt, mely élénkebb diszkusszió tárgyát képezte, de el nem fogadtatott. A 40. §-hoz Pálffy Móricz gr terjesztett elő módosítványt, mig Szapáry István gr. a 4. §-on kívánt változtatni. A ház azonban mindkét esetben megtartotta az eredeti szöveget. A többi szakaszoknál felszólalás nem történt, egészen a 189-ik szakaszig, melynél Zichy Nándor gr. a bejelentési eljárásnál fölmerülő okmányok bélyeg- és illetékmentességére nézve tett kérdést a pénzügyminiszterhez. A pénzügyminiszter nyomban megfelelt azáltal, hogy a 191. szakaszhoz új bekezdést ajánlott, melyben kimondatik, hogy mely esetekben fogja a miniszter engedélyezni a bélyeg- és illetékmentességet. A megszavazott javaslat — miután az más tekintetben nem kifogásoltatott — átküldetett a képviselőházhoz. A képviselőhöz folyó hó 20-án délután 2 órakor szintén rövid ülést tartott, melyben átvette a főrendiház üzenetét a magyar államvasutak és ezek gépgyára, valamint a diósgyőri gyár forgótőkéjének beszerzéséről, a bihar-békési és mátrai helyi érdekű vasutak engedélyezéséről, végül a vizijogról szóló törvényjavaslatok tárgyában. Miután az utóbbiban a főrendiház, bár lényegtelen módosításokat tett, a ház ezeket holnapi ülésén fogja tárgyalni. Végül Olay Szilárd terjesztett elő egy rengeteg interpellácziót a Duna gőzhajózási társaság ügyében. A ház figyelmetlenséggel hallgatta. SZÉKELY NEMZET. kíván tétetni az iránt, hogy az említett italoknak, lepecsételt üvegenként, kereskedésekben való eladása nem mint fő-, hanem melléküzletként engedélyeztessék, és kéri, hogy 1880. évi május 21-én 23632. sz. a. kibocsátott körrendeletei azon részének, melyben az ily italeladásnál használatba vett üveg értékének literenként 10 krban történt meghatározása foglaltatik, bővebb magyarázat adassák, mert a visszaélések elé az is tartozik, hogy az említett italok félliteres üvegekben is elárusittatnak, és ezen félliteres üvegek darabonként 10 kron visszacseréltetnek. Ezen felirat alkalmából, hivatkozókig a már idézett 1880. évi 23632. számú körrendeletemre, a törvényhatóságot kellő tájékozás és miheztartás végett értesítem, hogy, miután a most hivatott körrendeletem 2. pontja szerint, az annak 1. pontjában említett alkoholtartalmú édesített italoknak az e részbeni szabályok értelmében való eladása csakis a bejegyzett cégű anyagfűszer- és vegyeskereskedőknek van megengedve, önként értendő, miképen ezen italárulási kedvezmény az illető kereskedők által csakis mint melléküzlet gyakorolható. Minhogy továbbá ugyanazon körrendeletem szerint a többször említett italok eladásánál alkalmazott üveg értéke literenként 10 krt meg nem haladhat, figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy ezen egységes ár teljes értékben csupán a literes üvegeknél számítható be, míg ellenben egy liternél kisebb űrtartalom üvegeknél azok nagyságához képest csupán az aránylagos érték követelhető. Az üres üvegeknek töltött üvegekkel való becserélése ép úgy, mint a szeszárulásnál helyt nem foglalhat. Ezen szabályok be nem tartása szintén regale csonkitást képez. Budapesten, 1885. évi május hó 17-án. Tisza. KO LEÜLI). — május 22. Az angol csapatok Szudán minden részéből még e héten megkezdik a visszavonulást. Szudán a mahdié marad, s ha megelégszik vele, s nem akarja Egyiptomot is hozzá csatolni, akkor a Gladstone-politika ezen újabb aktusa ellen nem igen emelhetni kifogást. Az angol kormány már Gordon tábornokot is azért küldte Khartumba, hogy a mahdival, hacsak lehet, békés úton egyezzék meg, kiáltsa ki Kordofán szultánjává s tekintse őt jogszerű uralkodónak az említett vidéken. Gordon békemissziója azonban, tudvalevőleg, megtört az álpróféta vonakodásán, ki akkor még a legfellengzőbb tervekről ábrándozott azt hitte, hogy az izlám általa reformált vallását gyors diadalmenetben el fogja vinni egész Alexandriáig. Az események azonban időközben nagyon kiábrándították s nem lehetetlen, hogy most megelégszik azzal, mit Gordon tábornok kínált neki, főleg, miután most Khartumot s az Egyiptom közvetlen határáig terjedő területeket is megkapja. Ha Egyiptomról lemond, akkor az angolok visszavonulása nagyon igazolható elhatározás. Ha azonban a mahdi továbbra is engesztelhetetlen marad, akkor az angolok visszavonulása előbb-utóbb Egyiptom invázióját fogja maga után vonni. Minthogy pedig Egyiptomnak nincs olyan hadserege, mely az ország területét megvédhetné, ismét az angol hadaknak kellene visszatérniök, hogy a beözönlő barbárokat a nílusi tartományból kiűzzék. A német-angol viszonyok az utóbbi időben úgy látszik, teljesen megjavultak. Erre vall Déli tengerre vonatkozólag létesült megegyezés de különösen lord Roseberrynek, az angol kabinet egyik tagjának, berlini látogatása. Roseberry lord holnap este utazik a német fővárosba nem politikai misszióban. Czélja az, hogy Bismarck Herbert grófnál, a külügyi hivatal új államtitkáránál, tisztelegjen. A látogatás azonban így is sok figyelmet fog kelteni. A bécsiek Budapesten. A bécsi Gemeinderath tagjai, május 20-án reggel, programm szerint, a Vigadóban levő Hangi-féle kávéházban gyűltek össze és helyet foglaltak a kávéház közepén felállított hosszú asztal körül. A főváros dús reggelivel vendégelte meg a bécsieket, a *) Azt akarta mondani: „a srám ruházott“ etc- MEGYEI KÖZLEMÉNYEK. A szeszes italok eladása. A szesztartalmú italok bolti eladása körül, az erdélyi részekben előfordult visszaélések meggátlása tárgyában a belügyminiszter a következő körrendeletét bocsátotta ki: Az erdélyi gazdasági egylet, a kereskedésekben gyakorolt alkohol tartalmú édesített italok eladásánál tapasztalható visszaélések meggátlása czéljából f. évi márczius hó 29-én 554. szám alatt hozzám intézett feliratában kijelentést 79. szám. VIDÉKI LEVELEZÉS. — Kis Lajos ref. pap egyházi szolgálata. — Angyalos, máj. 21. Megható temetése volt ma angyalosi Imreh Ferencznek. A tisztes öreg csak ezelőtt alig pár héttel költözött volt be Sepsi-Szentgyörgyre, hogy ott kedves leányainak szerető körében élvezhesse át még hátralevő kevés napjainak azt a kényelmét, amit egyedül csak a gyermeki szeretet nyújthat. A váratlanul bekövetkezett halál itt zárta be 76 évre terjedt és köztiszteletben folytatott munkás életét. A Mihály István házától egy rövid gyászszertartás után, számos rokonok és ismerősök kíséretében négy lovas gyászkocsi szállította a koporsót Angyalosra, hol a sírnál a helybeli lelkész úr mondott egy csinos beszédet és imát, a templomban pedig vidékünk közszeretetben álló kitűnő szónoka, Kis Lajos étfalvi ref. lelkész ur tartott gyászszónoklatot. A lelkész ur ma e családnak 4-ik tagja fölött teljesítette papi kötelességét. Az elhunyt aggastyán életrajzából merített szívből fakadó és szívhez szóló gyászbeszédet élénk figyelemmel és gyakran szent lelkesültségre ragadtatva hallgatta a díszes közönség. Olyan megható szónoklat volt az, amelyet jól esett vallásos melegségtől áthatott léleknek hallani. Minden szaván, minden mondatán meglátszott az ihletett protestáns prédikátor, aki híveit, hallgatóit magával ragadja fel a siralmak mélységéből a hit fényes régiójába, a hol nincs bánat, nincs fájdalom, hol a tisztességben megvénhedt pátriárchák soha el nem múló tiszteletnek örvendenek............... Az Imreh Ferencz koporsója fölött tartott remek gyászbeszéd méltó reklámja lett volna Kis Lajos urnak a küszöbön lévő kovásznai papválasztáshoz. Mire e sorok napvilágot láthatnak, addig a kovásznai lelkészválasztást elintézi már valószínűleg az urna. Ha tehát én most erről a gyászbeszédről az elismerés hangján megemlékezem, azt hiszem, nem vétek sem a dekórum ellen, sem ki nem hívom a tisztelt szónok úr ismert szerénységét. Én pedig csak kifejezést akartam adni azon ritka esetek közé számítható körülménynek, hogy az isteni tisztelet protestáns egyházunkban a maga puritán egyszerűségében is hat, melegít, lelkesít és megnyugtat, ha azt oly szónok végzi, mint a minő Kis Lajos lelkész úr. Ha egy laikus emberre a mai „felvilágosodott“ napokban a prédikátori szó hatása alatt elragadtatott közönség azt a benyomást teszi, hogy a vallásnak az erkölcsi világban mégis első helye van ; ha egy magamforma, rideg számokkal foglalkozó bürokratát az isteni tiszteletnek ilyen fölemelő alakja a megindulásig képes meghatni, úgy azt hisszem, nem mondtam sokat, midőn kijelentettem, hogy a protestáns puritanizmus is képes hozzáférni a szivek leggyöngédebb húrjához és tud egy ilyen isteni tisztelet hatni, csak el kell találni a szivek kamarájába vezető utat. Kis Lajos ur, egyházunk eme jeles papja azok közé tartozik, akik a bibliai ékesszólás nagy mesterségét a vallásos hit megnyugtatására kiváló erővel fel tudják használni. Éltesse a gondviselés sokáig! NAPI HÍREK. Hg. — Színház. Szerdán A szabin nők elrablása került színre. A két Schönthan vígjátékát nagy hatással adta elő Polgár társulata. A darabban egymást érik a komikusnál komikusabb jelenetek, melyeket igyekeztek is kiaknázni szereplők, úgy hogy a zajos derültség az egész előadás alatt szüntelenül tartott. Az est sikerében az oroszlán rész mindenesetre B. Polgár (Rettegi), ki a nagyhangú színigazgatóban kiváló komikai tehetségének egyik legkitűnőbb alakítását mutatta be. Ügyesen közbeszőtt vonatkoztatását nagy derültséget keltettek. A közönség zajos tapsokkal tüntette ki a jeles színészt. Lendvay (Bányai) ügyesen személyesité a tanárt, kit „ifjúkori bűne“, a színdarabja oly komikus helyzetbe sodor. Kissné (Róza), mint mindig, ma is kiérdemelte a közönség tapsait diserét játékáért s finom humoráért, melylyel a szobaleány szerepét játszotta. Polgár E Ani (Irma), Polgár Iza (Etelka), Rózsáné (Borbála), Szabó G. (Marozsán), Németh (Szilvássy) és Kiss (Szendeffy) járultak még az előadás sikeréhez. Tegnap Csiky G. drámáját, Nórát adta elő Polgár társulata. Nóra nem tartozik Csiky első darabjai közé, nem csoda, ha a közepes hatásnál nagyobbat nem ért el a tegnapi előadás. A czimszerepet Polgár Páni adta, ki mint Nóra, szépen fejlődő tehetségének legújabb bizonyítékát nyújtotta. Ha igy halad, mint eddig s kivált, ha jobban kíméli hangját, egy pár év múlva a vidék legjelesebb erői közé fog emelkedni. Kiss S. hévvel játszotta Szerémit. Szabó G. sok humort fejtett ki az újdonsült lovagnak, az udvaronczok szokásába magát beélni akaró Morgan szerepében. B. Polgárt (Mangold,) Németh (Sinzendorf), Lendvayt (Folkus), és Bátossit (Roland) említjük még meg a szereplők közül. — Pünköst vasárnapján a sepsiszentgyörgyi rom. kath. templomban ünnepi zene lesz, mely alkalommal Mátéfi Károly, volt törvényszéki bíró „Graduale“ czimü zeneszerzeménye adatik elő. A sorot Lengyel Ilona kisasszony fogja énekelni. — Meghívó. A földemelés- ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által folyó év május 9-én valamennyi lótenyész bizottmány elnökéhez, az ez évben Budapesten tartandó nemzetközi állatkiállitáson a lovak megbirálására az összes lótenyész bizottmányok által az egész ország lótenyészbizottmányi elnökei közül választandó jurytagok megválasztása tárgyában, intézeti felhívás következtében : van szerencsém ezen megye lótenyész bizottmánya tagjait a fémjelzett választás megejtése czéljából folyó hó 30-án délutáni 3 órára az alispáni irodában való megjelenésre hivatalos tisztelettel felhívni. Seethal Ferencz, Háromszékmegye lótenyész bizottmánya elnöke. — Csikmegye törvényhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését f. hó 28-án fogja megtartani. — A dicső-szentmártoni fiók. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dicső - szenteártoni vidéki választmánya f. hó 27-én délelőtt 11 órakor Dicső-Szentmártonban a megyeház nagytermében szervezkedő gyűlést tartott. A kedvezőtlen időjárás daczára is oly nagy számmal gyűltek egybe a megye minden vidékéről, hogy a nagyterem a szó teljes értelmében megtelt. Frits Rezső választmányi ideiglenes elnök indítványa, hogy — miután a megye mindenik része a lehető legnagyobb érdeklődéssel az egyesületbe beolvadni óhajt, a választmány az egész megyére terjesztessék ki — nagy örömmel fogadtatott el s az egybegyűltek határozatilag kimondották, hogy „Kisküküllőmegyei Választmány“ czimen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület fiókjaként véglegesen megalakultnak tekintik magukat. Ezután a választmány tisztikara megválasztásának ideje jévén napirendre, szűnni nem akaró éljenzések közt a legnagyobb lelkesedéssel elnökül a megye főispánja, gr. Bethlen Gábor választatott meg, s az elnökség elfogadására távirat utján kéretett fel. Továbbá egyhangúlag kikiáltattak : alelnöknek Frits Rezső, titkárrá Csató Gábor, pénztárossá Nyárádi Dénes, jegyzővé Szabó Mihály. Bizottsági tagokká lettek : Bágya Ödön, Kilibi Gál Domokos, Gáspár György, Gyárfás Lajos, Gerendy István, Járai Róbert, Nispál Sándor, Pekri Sándor, Pekri Gábor, Rediger Árpád, Szathmári Gyula, Székely János, Uttzás Samu és Végh Albert. Elhatároztatott, hogy e bizottságot a legközelebbi gyűlés alkalmával 24 tagra egészítik ki. A magyar kulturegyesület iránt való nagy érdeklődésnek elel,egendő mértékét adja azon körülmény, hogy ilyen rövid idő alatt is — a pártoló és gyámolító tagokon kívül — száz rendes tagnál több jelentkezett, s már is nyolcvan, név szerint: özv. gróf Béldy Ferenczné, szül. Daniel Zsófia, gróf Horváth-Tholdy Lajosné, szül. Bethlen Irma grófnő, gróf Bethlen Árpád, Járay Róbert, Pekri Gábor, Földváry Ödön és a „kisküküllőmegyei kölcsönösen segélyező takarékpénztári szövetkezet“ az egyesület javára 100—100 forint alapítványt tettek. — Fogaras megye és a kulturegylet. Fogarasból mai kelettel sürgönyzik . A magyar kulturegylet támogatása iránti felhívás mai megyei közgyűlésünkön tárgyalás alá kerülvén, Durlea ügyvéd indítványával szemben, hogy a felhívás a napirendről levétessék, a közgyűlés összes tagjai által, három tag kivételével tudomásul vétetett. — A Csíkszeredai kisdedóvó létesítése érdekében működő bizottság f. hó 18-án özv. Lakatos Jánosné elnöksége alatt ülést tartott, melyen elhatároztatott, hogy junius 3-án Bogády Gyuláné és özv. Szabó Ambrusné rendezése mellett egy estély fog rendeztetni. Ugyanezen alkalommal Deák Ignáczné és Nagy Imréné kiküldettek, hogy junius végén vagy julius elején ugyanezen czélra egy műkedvelői szinielőadás rendezésében részt vegyenek. Mindkét estélyre előre is figyelmeztetjük közönségünket. Elhatároztatott az is, hogy a gyűjtések erélyes megin»