Székely Nemzet, 1886 (4. évfolyam, 1-201. szám)
1886-01-14 / 7. szám
IV. évfolyam. % s 9 Szerkesztőségi iroda: ® Sepai-Szentgyörgyön: Csiki-floza Nagy Elek-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények kiszemlők. Kiadóhivatal: Jókai-nyomda-részvény-társulat hová az előfiztttsi pénzek ex hirdetések ^ bérmentesen küldendők. -------------------------syfil Előfizetési fit* helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . 10 írt — kr. Félévre . . 5 írt — kr. Negyedévre . 2 írt 50 kr. Sepsi-Szentgyörgy, csütörtök, 1886. január 14. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden,csütörtökön és szombaton. Hirdetmények dija : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. 7. szám. df*i& Csikmegye részére : szerkesztőség skiadohivatal Csik-í Szeredában T. Nagy Imre társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. *1K ®Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. I ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „SZÉKELY NEMZET“ czímü politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenként négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára: egész évre. . . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre . . 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánnyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT mint a „Székely Nemzet“ kiadó tulajdonosa Szemle. — jan. 13. A keleti kérdés újabb bonyodalmai közt igen érdekes jelenség az, hogy e mozgalmas napokban a Balkán s a hajdani török birodalom tartományai közül csak egy van, amelyre a Filippopoliban megindult mozgalom hullámgyűrüi nem terjedtek ki s ez az egyetlen Bosznia és Herczegovina. Kedvünk volna ugyan e konstatálást a „jó órában legyen mondva“ szokásos mondásával kísérni, mert a Keleten, a meglepetések hazájában, a mai dicsekvésre vajmi könnyen hozhat leforrázó czáfolatot a holnap ; de koczkáztatva ennek lehetőségét s nem beszélve arról, mit fog hozni a jövő, csak magukra a múlt eseményeire tekintve vissza, mi abban, hogy szeptember közepétől január közepéig, tehát álló négy hónapig, java keleti válság közepeit, a szláv érdekek összeütközésének nehéz pillanataiban, a diplomáciai bizonytalanság legsúlyosabb körülményei közt is, nemcsak tényleges zavarok, hanem még aggasztó jelenségek sem merültek fel az Ausztria és Magyarország által megszállva tartott területen , abban mi annak jelét látjuk, hogy ez az állásfoglalás a lehető legnagyobb biztosítékokat nyújtja az európai békének és az állandóságnak. Bizonyára megszívlelendő körülmény az, hogy míg a politikai világ minden megoldást a Balkánon természetesnek talált, a felszabadult provincziák helyzetét szintúgy tisztázottnak vette, mint ahogy belenyugodott azon részek sorsába, melyek a török uralom alatt megmaradtak, s egyes-egyedül csak Bosznia sorsa iránt ápolt aggodalmakat s azt tekinté a viszályok forrásának : a helyzet egész más tényeket mutatott s a berlini szerződés összes alkotásai közül ezt, a legkevésbé megbízhatónak mondottat, bizonyították máig legtermészetesb alapon nyugvónak az események, így lesz-e a jövőben is, nem kutatjuk. Azt állítani merjük, hogy monarchiánk hadi erejének állásfoglalását délnyugaton még okadatoltabbá tennék netáni zavarok e tájon. E tartományok békéje azt bizonyítja, hogy a hatalmi viszonyok azon dokumentálása, mely ez állásfoglalásban nyilvánul, nemcsak a nagy nemzetközi hatalmi mérkőzés serpenyőjében bír súllyal, hanem gyakorolja hatását a közvetlenül érdekelt népek politikai fejlődésére is. Ha egy Lipcséből jelzett röpirat (Bosniens Gegenwart und nächste Zukunft) most veti föl e tartományok jövendő rendezésének kérdését, mi nem vállalkozunk arra, — írja a Nemzet — hogy vitát kezdjünk arról, opportunis-e ez vagy nem. Csak egyre utalunk. A monarchia vezető körei, melyek e részben a felelősséget viselik, teljesen nyugodtan hivatkozhatnak ma reá, hogy a jelen helyzet nehézségeivel rendszerük eddig meg tudott küzdeni. A röpirat, melyről szó van, mindenféle meséket tud mondani arról, hogy a magyar nagyralátás állt útjában eddig Bosznia államjogi helyzete végleges szabályozásának, mert abban saját aspirácziói romlását látta. Ezt a beszédet mi teljességgel nem értjük ugyan , ha bárki úgy akarja kapacitálni az illetékes tényezőket a boszniai kérdés végleges megoldására, hogy a „magyar chauvinismust“ a nagyhorvát ideákkal megfenyegeti, ezt a kapaczitácziót mi legalább is igen különösnek s czélra vajmi kevéssé vezetőnek tartjuk. S ha Bosnyákország és Herczegovina jelen helyzetében a béke fentartásának tudott szolgálatot tenni a Keleten , tán nem helyesen teszik, akik — még e békének biztosítása előtt — a keleti függő kérdések sorát egy újabb bonyodalom publiczisztikai fölvetésével akarják szaporítani. A könyv még csak első íveiben van ugyan előttünk, de ennek irányzata is feljogosít már erre az egy megjegyzésre. Befejező részei elolvasta után látni fogjuk, megérdemel-e több reflexiót. A bankegyezség. A kormányok és az osztrák-magyar bank között folyó tárgyalások már befejezetteknek tekinthetők, de az osztrák-magyar bank főtanácsa hivatalosan még nem finalizálta az ügyet. Az osztrák-magyar bank előterjesztései fölött a két kormány a szóbeli tárgyalások alapján identikus jegyzéket fog intézni a bankhoz. Ez a jegyzék értesülésünk szerint valószínűleg a főtanács csütörtökön tartandó ülésében fog tárgyaltatni. A közigazgatás reformja. A képviselőház közigazgatási bizottsága, Tisza Lajos gr. elnöklete alatt ülést tartott, melyen hitelesítette a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentését. A jelentést Dárday előadó tegnap terjesztette elő a képviselőházban. Az ülésen Tisza Kálmán miniszterelnök mindvégig jelen volt. Japánban, Algierban stb. mind nagy eredményekkel működnek az állami posta-takarékpénztárak. Nem is lehet azon csodálkozni. Mert a betét után járó aránylagosan csekély kamat mellett nagyban emeli annak az értékét a bizalom. A posta-takarékpénztárak állami garancia alatt állanak. Uj ez az intézmény minálunk. De ha megbarátkozunk vele, nem fogunk attól megválni, még ha „muszáj“ volna is. Pedig hát egyelőre vannak pénzintézetek is Magyarországon, amelyek féltik a konkurrencziát tőlük. Csakhogy ez nagy tévedés. A posta-takarékpénztárak épen a nagyobb pénzintézetek kezére dolgoznak közvetve. Ki van mutatva, hogy az olyan államokban, ahol életbe van léptetve a posta-takarékpénztár, rövid 5 év alatt megkétszereződött, tíz év alatt pedig megtízszereződött a magánpénzintézetek betéttőkéje. Talán nem is szükséges nekünk itt védbeszédet írni az új intézmény mellett. Inkább arra van szükség, hogy a közönség ismerje meg azt. Pár hét múlva megkezdi működését a székelyföldön. Lesz alkalma a székely népnek közvetlen tapasztalat útján meggyőződést szerezni annak áldásos voltáról. Íme : kormány, társadalom, sajtó kezet fogva sietnek megoldani azt a fontos kérdést: hogyan lehetne pénzmagra szert tenni ? Most ismét egy feleletet adtunk rá. Vajha minél többen hozzájárulnának a saját szerencséjük megkovácsolásához. Mert hát szép dolog az a reáliskola és nagyon kívánatos a főgymnázium, még kívánatosabb a vasút, a mi felől Agyagfalván biztosítva is leszünk , de legkívánatosabb a székelynek is a pénz. Pénzre pedig okszerű takarékossággal lehet szert tenni. (lif.) Pénz, pénz — és pénz. — Takarékos czikk. — — jan. 12. Mielőtt Ugron Gábor elmondaná az agyagfalvi megnyitóját, hadd mondjak én el addig egy másik expozét. Pénzről fogok beszélni, meg arról a kérdésről : „hogyan lehet legkönnyebben pénzmagra szert tenni!“ „Kézdy“ barátom a Székely Nemzet közelebbi számaiban pompásan megfelelt erre a kérdésre. Mert csakugyan sok nemzetgazdasági érzékkel ütött a szeg fejére. S aki nem szerzett magának belőle tanúságot, annak a számára hiába fogyasztom én is a nyomdafestéket. Sok minden útja van a tisztességes uton való meggazdagodásnak. Azok közé tartozik ez is. Értem a posta-takarékpénztárakat. Ha jól tudom, február 2-án léptetik életbe széles Magyarországon, tehát a Székelyföldön is. Ismét egy biztos módja a pénztakarításnak. Megpróbálták már az angolok és azok a hidegvérű számítók igen praktikus intézménynek találták. Tiz esztendő lefolyása alatt nagyon czélszerünek bizonyult az be , mert a tizenegyedik esztendőben több mint három millió betevőnek közel 560 millió frt tőkéje volt összegyűjtve. A takarékos vénáju belga, a számitó hollandus, az olasz, a franczia mind igen kitűnőnek találta a posta-takarékpénztárakat. Ausztriában csak két éves ez az intézmény s már az első esztendő végén jóval meghaladta az 5 millió frtot a betett tőke. Még a tengeren túl is nagy népszerűségnek örvend a posta-takarékpénztár. Pedig hát a yankee nagyon meg szokta válogatni, hova teszi a pénzét. Canadában, Viktóriában, Kelet-Indiában. A szerb-bolgár háború. Berlin, jan. 11. A Post a következőket írja : Görögország, úgy látszik, engedni készül, de nem fölösleges, még egyszer rámutatni arra, hogy még Görögország és Törökország netaláni összeütközése esetén sem kell attól tartani, hogy ez veszéllyel járhatna az európai békére nézve. A helyzet, melynek jelenlegi alakulata, úgy látszik, huzamosabb ideig nem fog változni, teljesen azt a benyomást teszi, hogy a nagyhatalmak egyáltalán nem hajlandók közbelépésükkel elhárítani az önkényű békezavarás következményeit azon Balkán-államokról, melyek a béke ilyetén megzavarásától nem riadnak vissza. A jövőben az lesz a szabály, hogy minden Balkán-állam, mely a Balkán-félszigeten uralkodó rendet önhatalmúlag akarná megváltoztatni, átengedtetik saját szerencséjének és tette következményeinek. A szerb-bolgár viszálynak ugyan a nagyhatalmak vetettek gátat és előre látható, hogy közbelépések folytán a viszály elintézést nyer, ezzel azonban valószínűleg vége szakad annak, hogy az oly kormányokat, melyek abban a hiszemben, hogy engedniük kell a lakosság meggondolatlan kívánatainak, koczkáztatással járó lépésekre vállalkoznak, Európa óvja meg e lépések következményeitől. Az európai bonyodalom előidézésétől való aggály nem fogja többé megbénítani Törökország karját saját jogainak megvédésében. Legrosszabb esetben tehát török-görög harczról lenne szó, melynél Európának a néző szerepe jutna, de mely semmiesetre sem volna képes csorbítani azon jogos kívánságot, hogy az ipar és kereskedelem politikai aggályoktól menten virágozzanak. Bécs, jan. 10. Oroszország azt javasolta a hatalmaknak, hogy ne csak Szerbiát és Bulgáriát, hanem Görögországot is bírják rá a mozgósítás beszüntetésére és a katonaság lefegyverzésére. A javaslathoz minden hatalom hozzájárult. Az erre vonatkozó lépéseket legközelebb megteszik. Élesen fognak válaszolni Delyannis jegyzékére. A szerb-bolgár béketárgyalások az eddigi megállapodások szerint román területen fognak megtartatni. BELFÖLD. — jan. 13. A „Concordia“ hálája. A bécsi „Concordia“ küldöttei ma délben nyújtották át az írók és művészek társaságának helyiségében az ezüst emléktáblát, melyet a bécsi írók küldtek a budapestieknek a tavalyi szívélyes fogadtatás emlékéül. A küldöttség tagjai voltak Winternitz kormánytanácsos vezetése alatt Spiegl Edgar, Fuchs Emil és Bauer Izidor. A küldöttséget a nagyteremben a társaság nagy számmal összegyűlt tagjai fogadták Jókai Mórral élükön. Az emléktáblát Winternitz, a Concordia alelnöke nyújtotta át üdvözlő beszéd kíséretében, mire Jókai válaszolt zajos éljenzések közt. „A gyönyörű emléktábla, — monda többek közt — melyet ti a Concordia nevében átnyújtottatok, mindnyájunkra nézve meglepetés. Létrejötte mesterileg volt eltitkolva. Csodák történtek. Száz zsurnaliszta tudott róla és mégis titok maradt. Ami oly jól el volt rejtve a szivekben, az bizonyára szívből is jó, és az a mi szivünkben is ép oly biztos tanyára talál. (Éljenzés.) Nagy missziónkra figyelmeztessen mindig ez az emléktábla bennünket s az utánunk következő generácziókat s ha néha valami viszály megzavarná az egyetértést köztünk, ez az emléktábla arról beszéljen nekünk, hogy akiket nagyon gyűlölnek, azokat nagyon is szeretik. (Úgy van !) A gyűlölet jégből van, könnyen elolvad a napsugarakban, de a szeretet a tűzben sem ég el, mert az aranyból van. Fogadjátok el ezt az aranyat ezüst táblátokért. (Hosszantartó éljenzés.) Az emléktábla átnyújtása után bankett vette kezdetét, melyet a társaság adott a vendégek tiszteletére, melyen mintegy nyolczvanan vettek részt. Az első felköszöntőt Jókai mondta a Concordiára és a vendégekre zajos éljenzés közt. Utána Winternitz kormánytanácsos emelt poharat a magyar írók és művészek társaságáért. Mondtak még tósztokat Visi Imre a magyar írók és művészek három egyletének szorosabb társulására, a Concordia mintájára, Molnár Antal Jókaira, Spiegl Edgar a magyarok hazájára, kollegialitásra és Jókai Mórra, végül Pulszky Károly a „Concordia“ elnökségére. KÜLFÖLD — jan. 13. Milán királyhoz országa minden részéből érkeznek a küldöttségek, melyek a nép nevében hódolatukat és ragaszkodásukat fejezik ki előtte. Másrészt az ellenzék vezetői is kezdenek szakítani az eddigi antidinasztikus iránnyal és hajlandóságot mutatnak a kormányba való belépésre. Koaliczionális minisztérium alakítása áll kilátásban. Ezt akarja Milán király s ezen fáradozik most Garasanin. Törekvéseit kétségkívül siker fogja koronázni s nem sokára ismét a szerb állam élén lesznek azon férfiak, kik hazájuk boldogulását a pánszláv világhoz való csatlakozástól remélik. Belgrádban az állítják ugyan, hogy a kormány átalakítása nem fog változást előidézni a külpolitikában. De az ilyen biztatásokra igen keveset lehet adni. A szerb politikai világ már a harcztér vereségei után olyan hangon kezdett beszélni, mely általános feltűnést keltett. Milán király és tanácsadói az osztrák-magyar politika szerencsétlen áldozatainak kezdték magukat feltüntetni. Nem akarnak többé idegen érdekekért küzdeni, sajnálják a testvérbarctot — efféle nyilatkozatok történtek Nisben és Belgrádban. Igen valószínű tehát hogy az új emberekkel új irány kerekedik felül a szerb külpolitikában, sőt az sem hihetetlen, hogy a koalícziós kormány egyszerű átmenetül fog szolgálni a tisza Risztics-uralomhoz. Mindenesetre figyelmet érdemelnek tehát a Belgrádban készülődő események, mert tőlük függ az Ausztria-Magyarország és Szerbia közti barátságos viszony fenmaradása. TANÜGY. Felhívás a „Háromszékmegyei tanítótestület“ t. tagjaihoz! Perdi Mihály szörcsei volt tanitótársunk jobblétre szenderülvén, hátramaradott árvái részére segélyegyesületünk temetkezési alapjából, az alapszabályainkban meghatározott temetkezési segélyösszeg már ki is fizettetett. Ennek alapján, a segélyegyesületi alapszabályok 50. §-sa rendelkezése értelmében, a kartársi szeretet egész melegségével kérjük föl tanítótestületünk tisztelt tagjait, hogy a meghatározott 25 krajczftvnyi illetékeket legkésőbb e hó