Székely Nemzet, 1887 (5. évfolyam, 1-199. szám)
1887-08-07 / 119. szám
Augusztus 7. A fennírt 4, 5 és 6 szám alatt megnevezett tanszékek a folyó év szeptemberrel megnyíló tanévre ideiglenes helyettes tanárokkal töltetnek be, egyen-egyen évi 800 frt fizetésre. A rendes tanárok fizetése, a lakbérrel együtt, lesz 1,400 frt. Sepsi-Szentgyörgyön oly erősen nyilatkozik a közvélemény a teljes gymnázium életbeléptetése mellett, hogy a kollégiumi elöljáróság mulasztást követne el, ha a maga részéről meg nem tenne minden tőle telhető lépést. El is határozta, hogy a főgymnázium berendezése s fentartása érdekében kérvényt nyújt be az államkormányhoz, s ezen újabb kérvényét tekintélyessé s elutasithatatlanná teszi az által, hogy rámutat egy oly módozatra, melylyel az ötödik (V.) osztályt már az 1888—89. évben meg lehetne nyitni. E részben, a nemes város lelkes támogatására s újabb áldozatkészségre számít s bizton hiszi, hogy a mennyiben egy főgymnázium a jelenlegi épületbe el nem fér, felajánlja a város „felső-leányiskolai bazár“ emeleti részét tanhelyiségül, hol a nyolcz osztály oktatása folyhatna mindaddig, amig módjában lesz az elöljáróságnak, egyszer s mindenkori államsegélylyel kiépíteni a Mikó-kollégium délkeleti szárnyát. Sepsi-Szentgyörgy városa ezen ideiglenes, nagylelkű hozzájárulására támaszkodva, megkészítteti s fölterjeszti uj kérvénye mellékletéül az emelendő szárnyépület tervrajzát és költségvetését. Székely kiállítás. — aug. 6. Lelkes czikkeket Írnak a kolozsvári lapok az E. M. K. E. idei közgyűlése alkalmával Sepsi-Szentgyörgyön tartandó székely kiállítás érdekében. A czikkek után nem csalódunk, ha azt mondjuk, hogy az E. M. K. E. nagy tevékenységű derék titkára, Sándor József tollából valók azok — épen úgy, mint mi eddigi czikkeinkben írtuk, a székely kiállítás sikerében a székely érdekek hathatós támogatását látják. A „Kolozsvár“ ide vonatkozó első czikkében ezeket olvassuk többek között. A megyei választmány központja Sepsi-Szentgyörgy város. Ide megyünk tehát f. hó 23-án, ide gyűl öszsze az egyesületnek töméntelen erdélyi és anyaállambeli tagja s ide zarándokolnak le az E. M. K. E. kérésére a fővárosi irók és művészek, hazánk világossága. Az egyesület igazgató választmánya meg akarta ragadni és ki akarta aknázni a pillanatot, hogy ezen nemzeti ünnepünk se enyészszen el nyomtalanul és most már különösen a székelység megismertetésére fölvette egy alkalmi ipar- és mezőgazdasági kiállítás eszméjét, mely alá a székely termékek s azon nem székely, de hazai produktumok csoportosíttatnának, melyek a székely ipar és gazdaság fejlődésére tanuságosak. Az eszmét tett követte nyomban. Mgállapittatott és sokszorosítva lelkes átirat mellett szétküldetett a programm a székely megyék és városok törvényhatóságaihoz, valamint az E. M. K. E. székely választmányaihoz, köreihez és fiókjaihoz. Egyúttal támogatásra kéretett föl a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, a kolozsvári és brassói kereskedelmi- és iparkamara, az erdélyi gazdasági egylet, a székely művelődési és gazdasági egylet, a közlekedésügyi minisztérium, valamint közvetve a székely választmányok, körök és fiókok által minden székely törvényhatósági és pénzintézet. A válaszok nagy része már megérkezett, mindannyian üdvözölvén az eszmét, segélyére sietvén a nagyfontosságú ügynek. A tárgyak is már küldetnek Sepsi-Szentgyörgyre, der a Mikó-tanoda szép és tágas helyiségei igen alkalmas kiállítási helyül szolgálnak. Minden rendben van. Csak egy szükséges még. Az, hogy a székely kiállítás ne csak meglegyen, de nagy legyen. Ezt követeli hírnevünk, a székelység istentől megáldott lelki s ügyességi adománya, ezt azon czél, hogy a székelység az anyaállam magyarsága által mint keletre tolt kulturális előőrs ismertessék föl és ismertessék el; ezt követeli önérzetünk az országrész nemzetiségei előtt, a kivándorlás elvégre való megakadályozásának feladata, mely csak megtermett ipar által érhető el. Az összes székely hatóságoknak és kultur-fiókoknak lelkesülten kell támogatniok az E. M. K. E.-t e vállalatában. Csik megye már megküldte segélyét, megküldi a többi is. De a segélynél több, de az adandó jutalmaknál fontosabb a szellemi támogatás. Még három hét van a megnyitásig. Épen a kellő idő van közben, hogy a részvételre buzdítsunk. Hogy az összes székely törvényhatóságokat és fiókköröket kérjük : nyerjenek meg minél több gazdát és iparost a kiállításnak. Az E. M. K. E. kéri. A székelység geniusa kéri. A „SZÉKÉSY NEMZET“ táviratai. Budapest, aug. 6. Milán szerb király ma Budapestre érkezett; 2 napig itt időzik, aztán Tátra-Füredre megy. Bécs, aug. 5. A Neue Freie Presse jelenti Bukarestből, hogy a bolgár kormány elrendelte a Rusztcsuk előtti fejedelmi yacht renoválását, mely augusztus végén Koburgot Bulgáriába hozza. Stradela, aug. 5. Depretis temetése rendkívül impozáns volt. A gyászmenet egész kilométer hosszú volt. Amadeus herczeg a miniszterelnökkel egész a temetőig kisérték a halottat. A koporsón Depretis egyenruhája, rendjelei, továbbá a király és Róma koszorúi voltak elhelyezve. Beszédek nem tartottak ; az egész ünepély csendes és méltó volt az elhunyt érdemeihez. London, aug. 6. Stanleytől Stanleypolból levelek érkeztek, melyek szerint június 18-án az Armohimi folyó vízeséséhez érkezett. Stanley jól érzi magát. Szófia, aug. 6. A régensek Rustsukban maradtak ; ott várják be Koburg herczeget, ki hir szerint 10—12 nap múlva odaérkezik. NAPI HÍKEK. — aug. 6. — Az E. KI. K. E. székely kiállításához a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 100 írttal és 10 drb 20 frankos aranynyal ; a brassói kereskedelmi és iparkamara 100 írttal és 5 drb 20 frankos aranynyal; a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara 100 írttal; Csik megye törvényhatósága 10 drb 10 frankos aranynyal; az erdélyi gazdasági egylet 50 írttal ; a székely művelődési és gazdasági egylet 250 frankkal járultak a mellett, hogy utóbbi a marosvásárhelyi iparmúzeumnak a székelység iparára tanulságosabb tárgyait a kiállításra bocsátja. A közlekedésügyi miniszter 50°0 szállítási kedvezményt engedélyezett. — Az aratás javában foly Csikban. Alcsikon az ősziek aratása már felén túl van. Búzában és rozsban jó középtermést számíthatunk a minőségben; mennyiség tekintetében az ősziek nagy része gyér lévén, kevesebbet kapnak a gazdák, mint amennyit reméltek. Az árpák általában jók, de a zabok annál silányabbak. A júliusi folytonos szárazság nagyon megviselte az ép akkor szárba indult terményt s mielőtt kifejlődhetett volna, már fejet hányt és törpén maradt. Pityóka, bükköny jól állnak. A törökbuzáknak esőre van szükségük. A gabonaárak leszálltak, kivéve a törökbuzát, melynek most van legjobb ára. A Háromszéki-takarékpénztár igazgatósága, közelebbi ülésében, igen fontos határozatot hozott : a kamatlábat mind a kölcsönvevőkkel, mind a betevőkkel szemben 2, illetőleg 11/* és 10/0-al leszállította. Az igazgatóság és felügyelőség már régebben foglalkozott ezen pénzügyi művelet foganatosításával s a jövő év elején mindenesetre foganatosította volna régen ápolt tervét. Hogy most év közben kellett e lényeges lépést megtenni, arra az adott okot, mert a betétek oly mennyiségben folytak be, hogy 20—30 ezer forint hevert a pénztárban. A betétek után eddig a takarékpénztár 6°/0-ot fizetett és e mellett fizette a betétek után a betevők helyett a jövedelmi adót. Jövőre nézve csak 4°/0-ot és az állami adót fizeti a betevőknek, kivételt képeznek a megyénk területén lévő közművelődési és jótékony intézetek pl. árvái, egyházi, iskolai stb. betétek, ezek után tiszta 5°/6-ot fog fizetni. Ellenben a kölcsönvevők az eddigi 10°/0 helyett 8°/0-ot fognak fizetni váltóik után. Üdvözöljük a takarékpénztárt e lépésért. — A cséplő idény beálltával a csikmegyei cséplőgép az idén is a gazdák használatára bocsáttatik. Idáig legtöbb hasznát vették minden évben a szeredai és alcsiki gazdák. Az idén is jó részt Alcsikon fogja a csépléseket végezni. E cséplőgép megbecsülhetlen hasznot hozott idáig a gazdáknak, amennyiben minden privát géptulajdonost lekonkurrál, mert a legelőnyösebb árban csépeltetőnél is egy százalékkal mindig olcsóbban csépel. Ez az oka, hogy míg más vidékeken részért csépeltetés a 18—20-adik részért történik, addig a csíki gazdák a 31-ik részért csépeltethetnek. — Az írói és művészi kör erdélyi kirándulása nagyban foglalkoztatja az erdélyi nemzetiségi sajtót. Az oláh és szász lapok naponként tárgyalják a kérdést, erővel politikát akarván csinálni abból, holott az egész kirándulás touristai utazás, aminőt évenként szokott rendezni a kör. Az utazók óhajtják megismerni Erdély legszebb részét és annak lakosságát. Békés szándékkal, baráti üdvözlettel mennek. Sem fogadtatást, sem tüntetést nem akarnak. Hogy a szép utazás minden részletében csendben, zajtalanul jól sikerüljön, az előzetes intézkedések megtétele végett Dolinay Gyula titkár holnap utazik Aradra, onnét Dévára, Piskire, Segesvárra és Brassóba. A két szász városban előkelő szász férfiak ajánlották fel a rendezésben való közreműködésüket, ami helyes is, mert szásznak, oláhnak és magyarnak egyaránt érdekében áll, hogy vidékeik ismertetésében a sajtó teljesíthesse kötelességét. — Vérhas-járvány uralg Csik-Szeredában a gyermekek közt. Szerencse, hogy a járvány nem öltött nagyobb mérvet. Óvni kell a gyermekeket az éretlen gyümölcsök evésétől. — Szabó Miklós csik-szeredai kereskedőt családi gyász érte. Kilencz éves Irén leánya f. hó 3-án 10 napi betegség után meghalt. A lesújtott apa nyerjen vigasztalást a közrészvétben, mely csapásában kíséri. — A kalotaszegi varrottasnak úgy a hazai, mint a külföldi fürdőkben nagy kelete van, így Tusnádon Szentiványi Gyuláné úrnő szintén egyike azon előkelő hölgyeknek, akik annyi ügybuzgalommal nyújtanak segédkezet egy szerény magyar vidék szép ipara terjesztésében. Tusnádon különösen a gazdagabb oláhországiak vásárolják a kalotaszegi varrottast úgy ruhákra, mint szobadíszre. Legújabban e szép eredeti munkának lelkes pártolója gyanánt mutatta be magát Batthyányi Ilona grófnő és özv. gróf Teleki Sándorné; Íme, tehát egyre növekedik azok száma, a kik szivükön hordják népünk iparát. Elismerés illeti őket érte. — Rablás ? A mult hó 26-án délután 2 órakor Tótfalud községén a földeken keresztül vezető ösvényen haladó falusi (Fogaras megye) sátoros czigányasszonyt odavaló Gyura Mária és Togya Mártin megtámadták, a vetések közé vonszolták, megverték és pénzes zacskóját 2 frt 70 kr tartalommal erőszakosan elvették. A tettesek azzal védekeznek, hogy a czigány asszony tőlük csalta ki a 2 frt 70 krt kuruzslással, mert egy kagylót mutatva nekik, azt állította, hogy az kigyó-fej, mely tulajdonosát gazdaggá teszi, ők meg is vették a gazdagságot 2 frt 70 krért, de később észre térve a czigányasszony után szaladtak s pénzüket visszavették. — Szállítás a bolgár hadsereg részére. A brassói kereskedelmi és iparkamarához magán után a bolgár hadsereg részére kilátásban lévő tölténytáskák, fegyver és derékszíjak szállítására vonatkozó feltételeknek német fordítása beérkezett. Erről az érdekeltek azon megjegyzéssel értesüttetnek, hogy ezen irat a hivatalos órákban a kereskedelmi kamara irodájában betekinthető. — Vizbe fúlt. Sorbán Lajos, egy vasúti őr 17 éves kerekes-tanoncz fia, vasárnap mintegy harminczadmagával fürödni ment a Marosba M.-Csügöd irányában. Fürdőtársai egyszerre távollétét vették észre; atyja és gazdája egész éjen át keresték a Maros mentén a nélkül, hogy nyomára tudtak volna akadni. Tegnapelőtt reggel a víz ugyanazon helyen vetette fel holttestét, ahol fürdés közben elmerült ; ottani csónakosok kifogták s az esetet a rendőrségnek jelentették be. Mindenesetre különös, hogy oly nagyszámú fürdőtársaságban egyik se vette észre azonnal a szerencsétlen elmerülését, kit balvégzete vezetett vasárnap fürdeni. A gasteini vendégről, Vilmos német császár állapotáról augusztus 2-diki kelettel azt írják, hogy az agg uralkodó erői most újra gyarapszanak s ennek következtében gyalogsétái is hosszabbak. Vilmos császár még most is ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy az őszszel részt fog venni a német hadseregnek königsbergi nagy hadgyakorataiban. A fürdő jótékony hatása olyannyira észrevehető, hogy orvosai meghoszabbították a vízben maradhatásnak idejét. A császár életrajzírói számára feljegyezték a következő párbeszédet, amely tegnapelőtt folyt le Vilmos császár s a vele együtt fürdőkabinban levő orvossal : „Meddig maradok a vízben ?“ — „Tizennyolcz perczig, felség!“ — „Miért nem tovább?“ — Erre a fürdés idejét húsz perczre hosszabbították meg. — József föherczeg tűzoltói jelentése. Az Alcsuthoz közel eső Vereb községben Végh földbirtokos birtokán nagyobb tűz pusztított az éjjel, melyről József föherczeg a következő jelentést küldte az orsz. tűzoltószövetség elnökségéhez : „Végh urnál Vereben ma éjjel 1000—1200 keresztes osztag rozs égett el. A 4. acsai pusztai raj Kovács fecskendőparancsnok vezetése alatt este 6 órától reggeli 6 óráig közreműködött a verebi önkéntesekkel s bár nagy volt a vízhiány s a földmives népség nem segített, a tüzet lokalizálták. Alcsuth, augusztus 3. d. u. 2 óra. József főherczeg.“ — A német trónörökös állapota. A Times a következő táviratot kapta Berlinből: Egy előkelő német ur, ki jelenleg Londonban tartózkodik, s kegyelt embere a német trónörököspárnak, ezt irta egy casseli barátjának : „Két ízben voltam a trónörökösnél s mindkét ízben sokkal jobb színben találtam, mint reméltem. Hangja napról-napra erősbödik, a rezszine pedig odébb már nem is lehetne. Mindkét alkalommal a trónörökös a legjobb hangulatban volt.“ — Vilmos császár és a halál. A berlini képzőművészeti kiállításba nem vették be Preuschen kisasszonynak egy képét, melynek ez volt a czíme: „Mors imperator.“ A visszautasítást azzal okolták meg, hogy a kép az ősz császár visszatetszését kelthetné föl. A művésznő erre magához a császárhoz fordult, aki kijelentette, hogy őt ama kép kiállítása legkevésbbé sem alterálja. Ezzel úgy látszott, hogy a dolog rendben van. De nem úgy történt. A kiállítási sory császáribb akart lenni a császárnál, s a képet újabb tanácskozás után is visszautasította, fatális szituácziójának fedezése végett azzal az ürügygyel, hogy az művészietlen tárgyat művészietlen kivitelben ábrázol. — Balázs Sándor temetése f. hó 3-án délután ment végbe. Tetemét a halottas kamrából délután a Rókus-kórház oldalkápolnájában tették ravatalra. Egyszerű feketére festett koporsóba helyezték, fejéhez nagy fehér keresztet tettek ; mindjárt mellette egy kis asztalkán a vallás jelvényei állottak két égő gyertya között, közvetlen szomszédságában, csak valamivel mögötte egy másik koporsó is volt fölállítva. A kápolna délután 1 órakor nyílt meg a közönség előtt. S a megnyitástól egészen a temetési szertartásig szakadatlanul voltak látogatói a szomorú ravatalnak, a melyre a holttestet fekete SZÉKELY NEMZET. 119. szám. ruhába öltöztetve helyezték. A halott arcza vajmi keveset változott: szelíd s a kin, melylyel halálküzdelme járt, alig hagyott nyomokat rajta, vonásai egészen nyugodtak s ha az az átható sápadtság nem ülne rajtuk, alig adnának hitelt a valónak, hogy élettelenek. Három óra felé, a mikor a lelkész a halottat beszentelte, már tömve volt a kápolna s mikor a koporsót kivitték a gyászszertartás színhelyére, az udvarra, már a rendőrséget is igénybe kellett venni. Az udvar is csakhamar egészen megtelt résztvevő közönséggel, a melynek javarészét hölgyek képezték, a Petőfi- és Kisfaludy-társaságok felolvasó ülésein otthonos arczok. Koporsója, melyet a közönség tömött sorokban állt körül, virágkoszorúkkal voltak elborítva. Koszorúkat küldtek a többek közt: a Kisfaludy-társaság, a Petőfi-társaság, az írói és művészi kör, a péczeli kaszinó, melynek koszorúját két tagú küldöttség helyezte a koporsóra, az Auróra tekéző társaság, továbbá testvére Gábor, gr. Montecuculi Frigyesné és mások. A gyászszertartást is a Rókus rom. kath. segédlelkésze, Klincsik József végezte. Ezután Komócsy József szólott a Petőfi-társaság nevében. Meleg, könynyekre indító szavakkal ecsetelte, hogy mi volt Balázs Sándor nekünk, akiknek érdekeit egykor karddal, élte végéig pedig fényes tollával szolgálta ; hogy mi volt Balázs barátainak, akik nemcsak derült kedélyéért, de főleg nemesen érző szivéért, magasröptű lelkéért szerették, becsülték, hogy mi volt a Petőfi-társaságnak, mint egyik alapítója, mindvégig pedig támasza. Beszéde után, melyet senki sem hallgatott megkönyezetlenül, feltették a koporsót a négy fogatú gyászkocsira s megindult a hosszú kocsisor által kisért menet a kerepesi-uti temető felé. A rendet négy lovasrendőr s 10 gyalogrendőr tartotta fönn. A gyászkocsi előtt Vasvári Kovách vitte a fejfát, melyre a Kisfaludy-társaság koszorúja volt föltűzve. A népszínháznál ifj. Rácz Pali bandája csatlakozott a menethez, melyet a kőbányai út elejéig kísért ki, eljátszva az elhunyt négy kedvencz dalát: a „Kék nefelets“-et, „Kétszer nyillik az akáczfa virága“, „Azért csillag, hogy ragyogjon“ és „Lehullott a rezgő nyárfa levele“ kezdetű népdalokat. A nagykörut torkolatánál megállt a kocsi s a pap még egyszer megszentelte a koporsót. Fél 5 órakor ért ki a menet a kerepesi temetőbe, hol a Batthyány mauzóleumtól balra eső szakaszban jelölték ki ideiglenesen a sírt. Mielőtt a koporsót a sírba helyezték volna, Ábrányi Emil a Kisfaludy-társaság nevében vett búcsút a kollegától. Ábrányi beszéde s a sírásók rövid imája után a koporsót leeresztették, a sirt felhantolták s föléje tűzték az egyszerű fakeresztet e felirattal: Balázs Sándor, élt 58 évet. — Haynald Lajos kalocsai bibornokról azt hiresztelte az Ellenzék s utána több fővárosi lap, hogy szeptember havának azon idejében, midőn ő felsége Kolozsvárit lesz, szintén ide jön, sőt itt már szállást is rendelt magának. Ezen hirlapi közlemények folytán a bibornok dr. Eltes Károly apátplébánoshoz levelet intézett, melyben tudatja, hogy az idejöveteléről szárnyaló hírek minden alapot nélkülöznek. — A czár a lengyelek közt. A Lembergben megjelenő Courier Lvovszki — mint állítja, illetékes helyről — ezt a közleményt kapta: Hl. Sándor czár aug. közepén Varsóba megy s nagy csapatszemlét tart. A szemle megtörténte után a czár proklamácziót fog kibocsátani a lengyelekhez, elmondva, hogy tekintetbe véve a lengyel nép teljesen korrekt és hazafias magatartását, indíttatva érzi magát azt jótéteményekben részesíteni. Ezek pedig abból fognak állani, hogy Lengyelországban visszaállítják azt az alkotmányt, mely I. Miklós czár uralkodása óta 1863-ig fennállott. Gurko főkormányzó helyére Lorisz Melikov gróf megy főkormányzónak Varsóba. Pétervárott a belügyminisztérium mellett külön osztályt szerveznek, mely kizárólag a lengyel királyság ügyeivel fog foglalkozni s melynek élére Wielopolszki lengyel őrgrófot állítják. Végül mindazokat a kormányzókat, sőt alsóbbrendű tisztviselőket is, kik a lengyelség előtt gyűlöletesekké tették magukat, „elteszik s helyüket lengyel barátokkal töltik be.“ így újságolja a lembergi lap, melyre a közlemény igazságáért természetesen teljesen ráhárítjuk a felelősséget. — Bolgár vitézségi érmek. A bécsi pénzverőben mostanában újból készítenek 30,000 ezüst vitézségi érmet a bolgár hadsereg számára ; a megrendelést a hitelintézet tette meg. Már ez év elején 60,000 érmet verettek és utóbb még néhány ezret, melyeket mind Sophiába küldöttek. Egy bécsi évö döntőben pedig 30,000 bronz érmet rendeltek meg. A vitézségi érmeken láthatók Sándor fejedelem czímere és ama helyek nevei, hol a bolgárok, volt fejedelmük vezérlete alatt a szerb-bolgár háborúban harczoltak. A Függetlenség czímű politikai napilap két nap óta megszűnt megjelenni. — Fürdői kellemetlenségek. A stubnyai fürdőben a szolgabiró a következő figyelmeztetést ragasztana ki: „Fölhivatnak a fürdővendégek, hogy az éjjeli órákban tisztességesen és csöndesen viseljék magukat, mert különben eltolonczoltatom.“ A durva hang közfelháborodást keltett s a fürdővendégek nagy része azzal felelt rá, hogy csomagolt és elutazott. A hölgyek állítólag panaszt is emeltek Körmöczbánya városánál, mint a fürdő tulajdonosánál. — Fürdővendégeket az eltolonczozással fenyegetni : ez mindenesetre — stubnyai gondolat! — Viharos meeting. A párisi metropolitain ügyében vasárnap tartott meetingről utólagosan írják, hogy a rendőrség több embert elfogott, azonban egy Roussel nevű kivételével az elfogottakat szabadon bocsátotta. Rousselt azért tartják fogva, mert az utczán azt kiáltotta : „Le a kormánynyal, le Grévyvel!“ Mikor Roussel a rendőrtiszt elé állt kihallgatásra, legelső dolga az volt, hogy enni kért. Adtak neki egy jó darab kenyeret s úgy szállítottak a börtönbe.