Székely Nemzet, 1887 (5. évfolyam, 1-199. szám)
1887-09-11 / 137. szám
V. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, vasárnap, 1887. szeptember 11. 137. szám. tok®-------------------------sssti . Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön: Csiki-utcza Nagy Elek-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Jókai-nyomda-részvény-társulat hová az előfizetési pénzek és hirdetések ^ bérmentesen küldendők. ^ tílK9------------------------SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetési dír: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 80 kr. rcifc®§ Csikmegye részére: szerkesztőség s kiadóhivatal Csík-Szeredában T. ÍN'íi"'y Imi () társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) Csik megyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. tíT’G) --©Síid Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ czímű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy idén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára: egész évre... 10 frt félévre . . . . 5 frt negyedévre . . 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOPA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet kiadótulajdonosa. A király üdvözlete. — szept. 10. Szent István birodalmának északnyugati részétől egész a délkeletiig, a Kárpátok egyik végétől a másikig hatalmas hadtestek hatalmas hadoszlopai gomolyognak, melyek a legfőbb hadúr szemei láttára az őszi nagy hadgyakorlatokat végzik, hogy saját vitézségüket, de még inkább — s ez volt az idén főczélul kitűzve — a hadvezérek lángelméjűségét, gyakorlati jártasságát bebizonyítsák. A nagy harczi játék a Nyitra melletti baraktáborban vette kezdetét s a király a felsőmagyarországi törekvő püspöki városban, a pompás Nyitra-völgyben fogadta az egyházi és világi méltóságok és hatóságok hódolatát. Harminczöt év óta — jegyzi meg a „Pester Correspondenz“ ő Felsége megérkezése alkalmából — nem látogatta meg a király országának e részét s el lehet képzelni, mily lelkesültséggel, mily örömmel sietett az összes lakosság, hogy az ország koronás fejét, a lovagias királyt szemtőlszembe láthassa. A ki Magyarországot s lakossait ismeri, csak természetesnek találja, hogy a megjelentek mindannyia származás-, nyelv- és felekezeti különbség nélkül az uralkodó magas személye iránti legális odaadás és őszinte ragaszkodás egyenlő érzelmeitől volt áthatva, azon uralkodó iránt, ki évtized óta naponkint s óránkint tényleges bizonyítékait adja összes népeit egyforma melegséggel, jósággal és őszinteséggel átölelő szeretetének, mindnyájunk javát és boldogulását figyelembe vevő uralkodói bölcsességének és igazságosságának, így hát a királyi szavak, melyeket Nyitrán a hódoló küldöttségekhez intézett, nem téveszthették el mindazokban, kikhez intézve voltak, a legmélyebb, legtartósabb hatást előidézni ; nem téveszthették el, hogy mindnyájuk által teljes értelmükben s jelentőségükben megértessenek s megszivleltessenek. Azon szavakat értjük, melyeket a király a törvényhatóságok és a katholikus papság küldötteihez intézett. A küldöttségek fogadtatásánál, hogy az alkotmányos szokásnak, melynek szigorú betartására a király kérlelhetlen szigorral ügyel, elégtétessék, Orczy báró, mint a belügyminisztérium ideiglenes vezetője és a felelős összminisztérium képviselője bár jelen volt és ő felsége épen e két igen jelentőséges választ, melyekről szólunk, papírról olvasta le, míg minden egyéb beszédre szabadon válaszolt : a legkisebb kételyt sem tűri azon állítás, hogy a király ez alkalommal személyes, hogy úgy mondjuk, magánnézetének és meggyőződésének is kifejezést akart adni, amint azokat már ismételten, még ha arra ünnepélyes alkalom nem is volt, ugyanily értelemben világosan és kereken kimondotta. A király akarja, hogy ezen ország minden gyermeke egyenlő keresztyéni szeretetben és testvériségben részesüljön, ő nem ismer másodrendű állampolgárokat és nem tartja sem a vallás parancsaival, sem az ország törvényeivel és a korszellem kívánalmaival, a modern műveltséggel és polgárisultsággal megegyeztethetőnek azt, hogy az állam valamely alattvalója hitvallása miatt megvettessék, mellőzött legyen, avagy épen üldöztessék és sérelmet szenvedjen. A király a hódolni jött papság szemei elé a püspökök követendő példáját állította, megértették. Ha igen, akkor azon szomorú események, melyeknek FelsőMagyarország kevés hóval ezelőtt színhelye volt, többé nem fognak ismétlődni. És a király akarja, hogy Magyarországot minden polgára egyforma gyermeki érzelmekkel tisztelje és szeresse, mint hazáját. Minden hamis értelmezést, minden félremagyarázást kizáró nyíltsággal jelentette ki a király, hogy ő alattvalói hűséget, dinasztikus, loyális érzületet hazafiasság nélkül nem ismer, reményét, meggyőződését fejezte ki, hogy Felső-Magyarország népe vallási és nemzetiségi különbség nélkül a hazafias érzet tekintetében is egyenlő niveau-n áll, egynek érzi magát szeretett Magyarországának többi lakóival. A Hurbánok s a többi képzelgő, kik utópiáikkal az ország határain kívül gravitálnak s a becsületes, derék tót népet agyrémeiknek megnyerni és a hazától s ennek törvényeitől elidegeniteni szeretnék, csak megértik ezt. Most hát tudják, amit eddig, mintha nem tudtak volna, tetették magukat, hogy Magyarország királya Magyarország lakóinál olyan dinasztikus hűséget, mely a hazaszeretettel a legbensőbben összefűzve nincs, nem ismer. Nagy horderővel bírnak e szavak, melyeket a király Felső-Magyarországon a néppel való közvetlen érintkezése alkalmával mondott; tartalomban és értékben felérnek azok a legszebb trónbeszéddel ; felettük vitatkozni nem lehet, mint a miniszteri felelősség rovására írandó trónbeszéd felett lehet ; azokra esetleges kifogásokkal, ellenvetésekkel válaszolni lehetetlen ; csak egyetlen választ tűrnek meg azok s ez: a bennük foglalt atyai intelem legális megszületése. A ki a király szavai ellen cselekszik, az nem dicsekedhetik hódoló hűséggel s ha agitácziói közben dinasztikus érzelmével áll elő : hazugnak és népámitónak bélyegezték őt a király szavai. Nem szabad feledni, hogy a király közvetlen környezetében oly férfiú van, mint Pápay István udvari tanácsos, a ki nyílt szívvel s mindig éber tekintettel ápolja a hazaszeretet vesztatüzét s a királynak akkor is behatóan s tüzetesen referál a Magyarországot érdeklő ügyekről, ha épen nincs is magyar miniszter a király oldalánál s még báró Orczy, a király személye körüli fáradhatlan miniszter is másutt időzik. Pápayban egy darab Magyarországot bir a király és pedig a javából; a valódi lojalitás és legtisztább hazaszeretet ezen védfalán semmiféle hamis előterjesztés és simanyelvű színlelés egy könnyen át nem lopódzik. Magyarország királya nemcsak minden uralkodók közt a leglovagiasabb, hanem bölcs fejedelem is, aki szerencsés kézzel tudja megválasztani közvetlen környezetét. Szereti Magyarországát s a mi szive és hű országa közé akarna lopódzni, megvetéssel utasítja el magától. (hr.) Tisza Kálmán miniszterelnök, ki f. hó 7-én reggel Bécsbe érkezett, a délelőtt folyamában Kálnoky gr. külügyminiszterrel és Szögyény osztályfőnökkel értekezett. Este a miniszterelnök Budapestre érkezett. Tisza Kálmán folyó hó 21-én Kolozsvárra utazik. Hogy Tisza miniszterelnök mikor fog nagyváradi választói előtt szólani, még nincs megállapítva s valószínű, hogy erre csak az országgyűlés megnyitása után lesz alkalma. A Trefort körrendelete a kereskedelmi múzeum érdekében. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a kereskedelmi manzeum érdekében, a következő rendeletet intézte a közalapítványi uradalmi főtisztekhez : Amint a kereskedelmi múzeum a kormány által jóváhagyott alapszabályok nyomán a fővárosban megalakult, nem késtem a főtisztség figyelmét azonnal felhívni ezen az ipar előmozdítását célzó intézmény felkarolására. A hazai termékek állandó kiállításával egy központ létesítése czéloztatott a végre, hogy termelésünk czikkei folytonosan a fogyasztó szemei előtt álljanak, hogy az tudatával bírjon annak, mi szerezhető be itthon, a külföld igénybevétele nélkül. A már most háromnegyed év óta fennálló múzeum oly gazdag tárházát nyújtja hazánk jól kiállított és jutányos áron megszerezhető termékeinek, — amelyről több ízben személyesen is szereztem meggyőződést — hogy ismételten szükségesnek tartom annak üdvös és hasznos voltát hangsúlyozni és a főtisztség figyelmét ezen intézmény igénybe vételére irányozni. A mai közgazdasági viszonyok közt — amidőn nemcsak a kivitel nehézségeivel kell küzdenünk nyers terményeinket illetőleg, hanem minden oldalon külről is azon irányt látják meggyökerezni, amely tekintet nélkül más államok érdekeire a saját iparának fejlesztésére fekteti a fősúlyt — nem fölösleges ez újabb figyelmeztetés arra nézve, hogy a közalapítványi uradalmak összes felszerelései és szükségletei, kizárólag hazai vállalkozóktól és kizárólag itthon készült anyagból szereztessenek be. Mindezekhez még azon figyelmeztetést csatolom, hogy amennyiben alkalom kínálkozik, mindenkor a kereskedelmi muzeum közvetítését vegye igénybe. Budapesten, 1887. évi szeptember 7-én. Trefort, s. k. I. Ferdinand a munkánál. — szept. 10. „Elhangzott az ünnepi örömzaj, jogaiba lépett a józan hétköznapi munka“. Uraim, nem szabad az időt elfecsérelnünk — mondá a fejedelem azon férfiakhoz, kiket aztán az ország legnagyobb tehetségeit és legtekintélyesebb államférfiait magában foglaló nagy minisztériummá szerencsésen egyesített is, „nem szabad az időt elfecsérelnünk, mert a nép tetteket vár tőlünk“. És ezzel az erélyes ifjú, ki fejedelmi trónját oly nehéz viszonyok közt foglalta el, a kabinet megalkotására vonatkozó tárgyalásoknál, melyek a végtelenségig húzódó hosszadalmassággal fenyegettek, gyorsan véget vetett. Legnehezebben ment a konzervatív Nacsevicset tárcavállalásra bírni. Pártja —gy vélekedett a „fejedelemszerző“, az utolsó szobranjeban csak kevés tagot számlált s a nép a legközelebbi szobranjéba , mely elődeihez hasonlóan még mindig a „revoluczió“ jegye alatt lesz megválasztva s ezért konzervatív elvek iránt hajlama nem lehet, előreláthatólag szintén csak kevés konzervatívot fog küldeni, ilyképen tehát a kabinetben is, parlamentben is hívatlan vendégként, tolakodóként kellene magát éreznie. A fejedelem azon találó megjegyzéssel oszlatta el aggályait, hogy ez időszerint fejedelem és nép, az egész ország kivételes állapotban van, melyre doktrinér mértéket alkalmazni nem lehet; ez idő szerint az egész nép konzervatív, mert nem politikai és etnikai elvek kifejtéséről van szó, hanem egyszerűen az országnak és törvényes intézményeinek fentartásáról. Ez eszmecserét fejtette ki a fejedelem az első minisztertanácsban is, mely elnöklete alatt tartatott. A kormány feladata mindenek előtt a belviszonyok stabilitását helyreállítani, minden ellenségeskedésnek s minden visszavonásnak véget kell vetni, minden polgárra nézve lehetővé kell tenni, hogy önmagáért és az országért az alkotmány és a törvény keretein belül működhessék. A pénzügyeket rendezni kell, ellenkezik az a konzervatív, vagy éppen radikális elvekkel ? Bizonyára nem ! A közigazgatás zavartalan menetét fenn kell tartani, nép- és középiskolákat kell felállítani, melyeket később alkalmas időpontban egy főiskola követhet; az államjószágok kezelését rendezni kell, különösen az erdők jobb kihasználását, ami Boszniában és Herczegovinában oly rendkívül jövedelmezőnek bizonyult, kell előkészíteni ; az utakat javítani, a vasúthálózatot lehetőleg fejleszteni kell, különösen az északnyugattal való közlekedést kell megkönnyíteni miáltal az ország természetadta kincsei számára az európai piacok megnyílnak, hozzáférhetőkké lesznek. Van mindezeknek közük a politikai doktrínákhoz, a különféle pártok és pártárnyalatok csoportosulásához ? „Egy ország, egy nép, becsületes hazafias munka“ — ezen jelszót írta a fejedelem a Sztambulov-féle koalicziós minisztérium zászlajára s ma fennen lobog e zászló, a férfiak pedig, kik körülé gyülekeztek, rajta vannak, hogy a fejedelem programmját, mely az övék is, betartsák. A külviszonyok ? Ezekkel egyszerűen nem törődünk. Tudjuk, hogy Ausztria-Magyarország, Olaszország és Anglia hazánk megrendszabályozását meg nem engedik s elég erőseknek érezzük magunkat, hogy egyes megrohanások ellen síkra szálljunk. Papiros lövegeket következetesen passzivitással fogad Bulgária, aktiv beavatkozást azonban, mely nem az összes szignatúr hatalmaktól ered, aktiv ellenállással. Alkudoznak velünk? Jó készek vagyunk alkudozni s mindent meghallgatni még akkor is, ha az jog- és önérzetünkkel ellenkezik; ha azonban rabszolgai megalázkodást, jogaink és jönmagunk megtagadását tételezik fel rólunk, akkor az ily feltevést erélyesen visszautasítjuk és ha erőszakkal akarnak bennünket meghajlítani, akkor ifjú erőnk egész ruganyosságával pattanunk el. Ellenállásunkat megtörhetik, de meg nem hajlíthatják.“ BELFÖLD. — szept. 10. Magyar ipar a brüsszeli kiállításon. Magyarországnak a jövő évi brüsszeli világkiállításon való részvétele tárgyában alakított bizottság, Matlekovits államtitkár elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Duckerts Gyula belga kir. főkonzul is jelen volt. Duckerts konzul közlé, hogy a bizottság első ülésén kifejezést nyert óhajhoz képest a bejelentési határidő november végéig meghosszabbíttatott. Ami a helybérletet illeti, az ennek mérséklésére irányuló kívánságot a kiállítás igazgatósága csak akkor fogja érdemlegesen fontolóra vehetni, ha a bejelentések már megtörténtek. Ezután hosszabb tanácskozásban megállapíttatott, hogy Magyarország mely iparés termelés ágai hivassanak fel különösen a kiállításban való részvételre s kimondatott, hogy kívánatos volna következő iparágakat képviselve látni: Művirágok, mérlegek, fabútorok, opál-ékszerek, kender, dohány, komló, hüvelyesek, paprika, szesz, gabona és gabonatermények, repce, gépek, hengerszékek, kerekek és keresztezések, torpedók, szalámi, konzervek, házi iparczikkek, bor, kognac, szilvapálinka, agyagáruk, gyapjú, kékfestés és nyomás, ásványvizek, kefekötő-ipar és több más. Mindazonáltal általános felhívás is fog kibocsáttatni a részvételre. A kiállítás előbíráló bizottsága fog határozni egyes tárgyak elvagy el nem fogadása iránt. A király a hadgyakorlatokon. Nyitra, szept. 7. Br. Catty táborszernagy ő felsége katonai irodájától ma délben következő leiratot kapott: „A császár ő felsége az öt hadtest gyakorlatainak befejezése alkalmából, azoknak tervezése és vezetése, a nagyobb és kisebb csapatok vezénylete, a hadsereg és a magyar királyi honvédség csapatainak jó magatartása, kitartása és nyugodtsága fölött legmagasabb megelégedését méltóztatott kijelenteni s ezen kielégítő eredményben felismeri nagyméltóságodnak, valamint az összes parancsnokoknak fáradhatlan befolyását.“ Ez a leirat egy hadtest-parancsban ma a következő észrevételekkel tétetett közzé: