Székely Nemzet, 1888 (5. évfolyam, 1-200. szám)

1888-09-16 / 142. szám

VI. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, vasárnap, 1888. szeptember 16. pţjK®------------------------------SZSZ? f? * 9 Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, Olt-utcza, 326. sz. a. hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Jókai-nyomda-részvény-társulat hová SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ­ATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetési ár: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Hirdetmények ilissi: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. K2Ks)------------------------------Csí?W ^ Csikmegye részére: ^ szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nagy Imre társ­­szerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját h­áz) hová Csikmegyéből a lap B­.ellein részét illető közlemények, vala­mint előfizetési pénzek és hirde­tések bérmentesen küldendők. Udvarhely me­gye részére : társszerkesztő Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. ti ilefizettsi pintik it Urduink H bérmentesen küldendők. ^ tOKSJ------------------------------Satu Szent-Királlyi Árpád (Szombatfalva u. p. Sz.-Udvar­­zj)­hely) hová Udvarhelymegyéből a ^ lapot érdeklő közrem, küldendők # ^ ------------------------------------­ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ czímű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára: egész évre. . . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre 2 frt 50 fr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utal­ványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldány­­nyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb meg­tenni, mivel felesleges példányokat nem nyomat­­tath­atunk. A MAI­ NYOMRA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet kiadótulajdonosa Deák Ferencz öröké. Budapest, szept. 14. A hely, melyet egykor Deák Ferencz fog­lalt el, örök időkre díszhely s az, kit a közvé­lemény, a polgárság akarata oda küld, nemcsak megválasztott, hanem kiválasztott is. A buda­­pest-belvárosi kerület mandátuma olyan, mely viselőjének különös distinkc­iót, rendkívüli tekin­télyt kölcsönöz a képviselők sorában ; ama soha nem múló nimbusból, mely a nemzet bölcsének emlékét körülveszi, visszfény mindig esik azon törvényhozói mandátum viselőjére, melyet meg­szoktunk kegyeletteljesen az egész nemzet által adottnak tekinteni. A fővárosi IV. kerület ré­szére nem lehet képviselőül akárkit választani még pótválasztás esetén sem, még ekkor is kell, hogy az a legelső és legjobb legyen Magyaror­szág méltó, tekintélyes polgárai közt. Ezt köve­teli a főváros tekintélye, a kerület előkelő tra­­dicziója s mindenekelőtt ama kegyelet, melylyel Deák Ferencz emlékének tartozunk. A választók méltányolták is ezt s a leg­utóbb Trefort Ágoston által kirt mandátum vá­rományosaiul a szabadelvű párt részéről Stei­ger Gyula, a mérsékelt ellenzék részéről K­a­a­s Ivor lettek jelölve ; a szélsőbal az or­szág „legintelligensebb“ kerületében gyengének érzi magát, hogy saját jelölttel szerepeljen s ad hoc csatlakozik a Kaas-párthoz. Mind a két jelölt életerős, élte világában álló férfi : testben, lélekben egészséges, üde, éber szellemű, keblük becsületes, őszinte hazafiságtól dagad, nemzeti fellendülésért lelkesült, e mellett a nyugati kultúrának, európai műveltségnek, morális haladásnak szolgálnak. Mindebben ha­­sonlítnak egymáshoz, sőt egyenlők, de mégis lé­nyegesen különböznek egymástól s éppen oly tulajdonságokban, melyeket képviselőválasztások­nál döntőknek kell tekinteni. Steiger Gyula a tett embere, a jól megfontolt, lassan érlelt, de aztán erélyesen keresztülvitt cselekvésé. Elfogadva a jelöltséget, programmját azonnal kifejti cziczomázatlan, de annál világosabb, határozottabb beszédben: ha megválasztják, nem fog szónoki babérok után áhítozni, hanem becsületesen azon lesz, hogy pénzügyeink tartósan rendeztessenek, igazság­szolgáltatás és oktatás intenzív fejlesztessék, az adminisztráczió pedig, különösen a fő­városban, alaposan restauráltassák. Steiger, ki Magyarország legnagyobb pénzügygazdasági intézetét oly módon vezeti, hogy az a vele egyen­lők közt egész Európában a legelső rangot vívta ki, a modern Magyarország legelőkelőbb ékes­ségeinek egyikévé, a világpiaczon hitelünknek egyik oszlopává lett, bizonyára a maga helyén van, midőn fontos volumát arról a helyről dobja a mérlegbe, hol a leghiggadtabb, legbölcsebb, legönzetlenebb férfi ült, kit Magyarország tör­vényhozói közt valaha birt. És Steiger, ki Budapest főváros modern átalakulását ennek összes fejleményeiben átélte, mint városi képvi­selő abban közreműködött, személyeket s dolgo­kat úgy ismer, mint más alig, éppen praedesti­­nálva van arra, hogy a törvényhozásnak mérv­adó tanácsot adjon az adminisztratív újjáalkotás összes kérdéseire vonatkozólag. Kaas tűzszellem, a legmagasztosabb in­­tencziókkal eltelt idealista. Szépen gondolkodik és szépen ír, lelkesítő, feltüzelő szavakkal; min­dig a legelső sorban lehet találni, ha inteni, feddeni, büntetni, a közjóra ártalmas mulasztást s bűnt felfedezni s lehetőleg elhárítani kell. Be­csületes, buzgó, gondolkodó s hasonlókép beszél, de nem a cselekvés embere. Midőn megjelent a polgárok közt, kik őt bizalmukkal megajándé­kozták, mélyen meg volt hatva, a megtisztelte­­tés súlya alatt le volt nyomva és programmját majd csak később fogja kifejteni, hogy mint fogja fel ő a budapest-belvárosi kerület manda­­tariusának, Deák Ferencz öröké várományosá­nak kötelességeit. A kormány ellen mindenesetre oppozícziót csinál. Mind a két jelölt nemes, tiszteletreméltó férfiú, mind a ketten a modern, dolgozó Magyar­­ország elitejéhez tartoznak , de Deák igazi utóda az, a­ki tesz, teremt, gyakorlatilag cselekszik és nem az, a­ki álmodik, gondolkodik, óhajt és remél. Méltó, higgadt, művelt, de makacs lesz a küzdelem Deák örökéért, a végleges győzelem a gyakor­lati cselekvés, a kipróbált tehetős híveié lesz, a budapest-belvárosi mandátum viselője Steiger Gyula leend. Mert a főváros polgársága, Ma­gyarország értelmisége tényleg liberális és a haladást akarja, az európai színvonalra való emelkedést képzettségben és műveltségben s ezt nemcsak elvben akarja, hanem élő való­ságban. (re.)­­ A megdorgált Strossmayer. A ki­magasló és nagy horderejű királyi tényt, mely tegnap Belováron Strossmayert és kárhozatos iskoláját porba fujtá, az összes államba po­litikai sajtó nálunk és a Lajtán túl kitörő lelkesedéssel, osztatlan öröm- és hálaérzettel fogadja. A sajtó egyértelmű nyilatkozataiból is konstatálni lehet, hogy midőn a koronás fejedelem a trón, az állam s az egyház vak­merően megsértett méltóságának s érdekei­nek szolgáltatott példás elégtételt, egyúttal a legteljesebb összhangban járt el a monarchia állami­ közérzületével is. Strossmayer püspök azt a vakmerőséget, melylyel a király dorgáló szavaira azt felelte vissza, hogy „az ő lelkiismerete tiszta,“ — még azzal tetézte, hogy a nála járt papnöveldéi ifjúság előtt egész nyílt­sággal kijelentette, hogy d­a­c­z á­r­a a ki­rályi rendreutasításnak, egé­szen haláláig hű fog maradni azon elvekhez és azon irányhoz, melyeket eddig követett. Ez már nemcsak lázadás, hanem lázitás is. Lázitása annak az ifjúságnak, mely eddig a Strossmayer-féle tanokért lelkesedett s melynek ma azt mondja Strossmayer : „én megmaradok e tanok mellett!“ A mi azt jelenti: „ti is maradja­tok meg!“ Valóban hallatlan vakmerőség ! Szemben a korona nyíltan kifejezett rosszulásá­­v­a­l, szemben a korona tekintélyével, szemben a király akaratával: „ meg­maradni azon az állásponton, melyet a király a trón és a monarchia érdekeibe ütközőnek mond! De e lázadásért a büntetés kimaradha­­tatlan.­­ Orosz üzelmek Romániában. Franczia la­pok hírei szerint a román hadsereg katonái közt nemrég forradalmi tartalmú nyomtatványokat osztat­tak szét, melyek felhívják a hadsereget, csatlakozzék azon román hazafiakhoz, kik a német uralkodó­há­zat az országból ki akarják űzni. A forradalmi párt programmja a következő három pontból áll: 1. A Slobenzollernek helyett nemzeti dinastia; 2. az ál­lamjószágok szétosztása a parasztok közt; 3. a n­e­m­­zeti egység valósítása Erdélynek s Bukovinának Romániával való egye­sí­t­é­s­é­v­e­l. Ha csakugyan terjesztetnek ily nyomtatvá­nyok Romániában, azok kétségkívül a pánszláv ösz­­szeesküvők köréből indulnak ki. BELFÖLD. — szept. 15. Strossmayer püspök. Belovárról írják f. hó 12-iki kelettel: Mint a villám a derült égből, úgy hatott ő felségének a folyton izgató Stross­mayer püspökhöz intézett mai feddő beszéde bizonyos körökre, melyek feltűnő módon azt remélték, hogy épp a király belovári útját fogják czéljaikra kiaknázhatni. Hogy az uralkodó, Strossmayer viselkedését egyenesen anti­­dynasztikusnak bélyegezte és ezen nyilatkozatát emelkedett hangon és éles hangsúlyozással, ép­pen a nagy számban egybegyült alsó papság jelenlétében tette és a püspököt ilyen mó­don — mindenesetre érdeme szerint — úgyszól­ván pellengérre állította, a püspöknek ed­dig mindig hű követőit felettébb zavarba ejtette. Találó volt azonban ő felségének azon föltevése, hogy a püspök az ő kievi sürgönyét nem be­számítható állapotban küldte el; e mellett bizonyít azon bámulatos tény, hogy Stross­mayer, helyzetének teljes félreismerésében, ma délben a jelenlevő klérus egy részét, mely őt vi­gasztalni akarta, azon nyilatkozattal bocsátotta el, hogy neki egyátalán nincs semmi vigasztalásra szüksége, hiszen ő ugyanaz marad aki eddig is volt. Úgy látszik azonban, hogy pár órával később Strossmayer urnak mégis aggodalmai tá­madtak, mert egyidejűleg Is­anilovics és P­o­s­i­t­o­v­i­c­s püspökökkel, kimentette magát, hogy a holnapi udvari ebéden, melyre hivatalo­sak voltak, meg nem jelenhetnek és este a püs­pökök egész csendben elutaztak Be­lovárról. — Strossmayer ma a trón­örökösnél kihallgatást kért, azon­ban nem fogadtatott el. KÜLFÖLD. — szept. 15. Albrecht főherczeget Berlinbe érkezte alkal­mából a Norddeutsche Allgemeine Zeitung a kö­vetkezőleg üdvözli: Berlin tiszteletteljesen üd­vözli Albrecht főherczeget, e ritka vendégét, ki ma érkezik ide. Ha városunkban a katonai vi­tézség és a hadvezéri lángész különös tiszteletet szerez még a legmagasabban állónak is, úgy Albrecht főherczeg méltán tarthat a csodálatra igényt. Mint igazi fia Károly főherczegnek, örö­költe atyjától az asperni győző minden jeles ka­tonai tulajdonságát s hatvan évi szolgálati ideje alatt bábomban mint diadalmas hős és békében mint a hadsereg tanítómestere és szervezője, egyaránt kitüntette magát. A fejedelmi sarjak között, a megboldogult Vilmos császáron kívül, Albrecht főherczeg dicsekedhetik a leghosszabb szolgálati idővel, testi és szellemi erejének tel­jes épsége mellett, a­mi képessé teszi őt arra, hogy a császári és királyi hadseregben elfoglalt előkelő állását, a vele járó felelősséggel töltse be. A dicskoszorúzta hadvezérnek, felséges ural­kodónk barátjának, a porosz nép tiszteletteljesen fogja bemutatni hódolatát. Bismarck herczegnek régibb hírek szerint az volt a szándékában, hogy legközelebb pár napra Berlinbe jő, hogy onnan aztán Varzinba utazzék. A Béri. Polit. Nachrichten szerint azon­ban a birodalmi kanczellár még továbbra is Friedrichsruhében marad. Cherburgból a franczia köztársaság elnöké­nek körútjáról a következőket sürgönyzik: A Carnot tiszteletére adott díszebédnél a köztár­saság elnöke beszédet mondott, melyben követ­kezőleg nyilatkozott: A nemzet bizalma e kor­mányhoz ama mély meggyőződésből ered, hogy a köztársaság folyton azon fáradozik, hogy Francziaországnak megadja azt az elvitázhatlan erőt, mely legbiztosabb záloga a békének, me­lyet az ország fentartani óhajt. A kormány tudja, mit várhat a csodálatraméltó tengerészettől, tudja, hogy minden körülmények közt számíthat reá. A kamarák is tudják ezt és azért soha sem fognak fukarkodni az áldozatokkal, melyeket 142. szám. szükségeseknek vélnek arra, hogy a tengerészet­nek mindazt megadják, a­mire feltétlenül szük­sége van. Szófiából írják, hogy ott igen kínosan van­nak érintve azon tiszteletlenség által, melyet a török tengeri hatóságok a bolgár lobogóval szem­ben újabban ismételten tanúsítottak. Itt azt hit­ték, hogy e tekintetben úgyszólván kéz alatt egy szokásjogot teremthetnek, a­menyiben a dolog diplomácziai fejtegetése nélkül a bolgár hajókra felváltva a török és a bolgár lobogót vonták fel és a török indolencziára építettek, mely azt csupa kényelemből addig fogja tűrni, mig a porta s az egész világ hozzá szokik, hogy a bol­gár lobogó alatt vitorláznak. Most azonban a tö­rök tengeri hatóságok éppen sportot űznek ab­ból, hogy a bolgárokból ezen kedvtelést kiűzzék és specziális konstantinápolyi rendeletre külön felügyeleti szolgálat szerveztetett erre vonatko­zólag. Különben reményük, hogy ezen új lakatot is kinyithatják a már ismeretes és jónak bizo­nyult aranykulcs segélyével. A bulgáriai állapotokra különös fényt vet a következő szófiai távirat. A midőn a Rissov ellenzéki szerkesztő elleni perben, ez Ferdinánd fejedelem eltávolítását hangoztatta, a nagyszámú közönség megéljenezte. A rendőrség ezért erő­szakkal üríttette ki a termet. Boulanger tábornok hollétéről végre van az eddigieknél határozottabb hír. Cristianiában idő­zik egyik leányával. A stockholmi Dagblad jó forrásból jövő pétervári értesülése szerint Bou­langer Péterváron tudakozódott, hogy kellemes dolog lenne-e az ő mostani látogatása. Boulan­ger azonban visszautasító választ kapott s en­nek következtében felhagyott oroszországi útjá­nak tervével. MEGYEI ÜGYEK. Csikmegye közigazgatási bizottsága üléséből. Cs.-Szereda, szept. 10. Megyénk közigazgatási bizottsága mai na­pon tartotta meg szeptember havi rendes ülését, a­melyen előadott tárgyak közül megemlíteni kívánom a következőket: Az alispáni jelentés szerint a múlt hónap­ban iktatóra érkezett 564 ügydarab, miből el­láttatott 545, elintézetlen maradt 19. Tüzeset bejelentetett 5. u. m . Szent-Imré­­ről 129 frt, Kozmásról 380 frt, ugyancsak Szent- Imréről 998 frt, Várhegyről 220 frt, Bánkfalvá­­ról 150 frt kárral. Marhalevélárlap kiadatott 7200, lólevél 500, tizenötnapos útlevél 21, fegyverszabadalom 3 drb, egy évre érvényes külföldre szóló útlevelet kért 205, fegyelmi kereset egy járási főtisztviselő el­len indíttatott botrányos magaviselet miatt és egy községi esküdt ellen kötelességmulasztásért. Bejelenti továbbá, hogy a csendőrség idő­szaki jelentései szerint a megye területén augusz­tus havában előfordult lopás 6, gyújtás 3, testi sértés 2, véletlen halál 2, hadköteles szökevény letartóztatás 2, idegen vagyon rongálási eset 2, körözés alapján letartóztatás 2, erdőégés 1, vil­lámcsapás miatti tűzeset 1, éjjeli csendzavarás 1, nyilvános erőszak 1. Az árvaszéki elnök jelentése szerint az ot­tani iktatóra mult hónapban beérkezett 376 ügydarab, melyek közül elláttatott 358, maradt elintézetlen 18. Gyámi számadás beadatott 11, gyámság alá került 10, hivatalból felszakadhatott 2 és saját kérelmére 4 árva. A gyámpénztárba a jelzett idő alatt befolyt 2827 frt 76 kr, ebből kiadatott 2077 frt 86 kr, maradt a hó végén készpénz 749 frt 90 kr. A megyei főorvos jelentése szerint az au­gusztus havi közegészségi állapot elég kedvező volt, mert a légző és emésztőszervi bántalma­­kon kívül más betegedések nem mutatkoztak. A heveny fertőző kórok közül a vérhas lé­pett fel Csik-Karczfalvában, hol 51 beteg közül 18 elhalt és gyógykezelés alatt maradt 33. A csik­szeredai közkórházban ápolás alatt volt 37 beteg, kik közül meggyógyult 24, to­vábbi gyógykezelés alatt maradt 13. Orvosrendőri bonczolás bejelentetett 10 és pedig: agygutaütés 3, vízbefulás 3, szívszélhű­­dés 2, öngyilkosság felakasztás által 1 és egy agyhártyaláb eseténél. A kft. adófelügyelő jelentése szerint augusz­tus havában adófizetési halasztás nem engedé­lyeztetett senkinek, ideiglenes házadómentesség szintén nem adatott. Az adóbefizetés eredménye következő volt: a folyó év I. II. és III-ik negyedére előírt 214 433

Next