Székely Nemzet, 1889 (7. évfolyam, 1-202. szám)
1889-01-01 / 1. szám
Januári vényhatóság a megígért 10000 írt értékű törzsrészvények jegyzését köszönettel veendi. Gróf Nemes János úr ő méltósága megbízottja Horovitz Sámuel ur a megye nevében kiállítandó kötvény iránt lévén előterjesztést erre nézve kimondatott, miszerint a törvényhatóság idei június hó 2-ról 54. számú határozatában a vármegye alispánját a kötvény aláírására meghatalmazván, a közigazgatási bejárás foganatosítása után lesz ennek helye. Szerbia. — decz. 31. Belgrádból írják a „Pester Correspondenz“-nek : Milán király, ki elment az engedmények végső határáig s élénken óhajtja az új alkotmány kihirdetését, mely az ő legsajátabb műve, mindaddig nem fogja megengedni a nagy skupstina megnyitását, míg bizonyosságot nem szerez, hogy a nemzetgyűlés az eléje terjesztett törvényjavaslatot en bloc megszavazza. Ez vagy meg fog történni, vagy nem. Ha a radikálisok a kormány iránti előzékenységükről bizonyítékot akarnak szolgáltatni, és minden azt engedi hinni, hogy akarnak, úgy összes befolyásukat érvényesíteni fogják, hogy az új állami alaptörvény megszavazását előkészítsék és a konstituante feloszlatását minden áron elkerüljék. A liberálisok, és élükön Risztics úr, felismerték ezt a szükségességet és a törvényjavaslatnak azonnali változatlan elfogadását pártolták. Előre látható tehát, hogy a nagy skupstina megnyitása a legközelebbi napokban megtörténik és az új alkotmány majdnem egyhangúlag elfogadtatik. Ez kétségtelen, de ami kevésbé bizonyos, az az, hogy mit fog tenni a király az új alkotmány megszavazása utáni legközelebbi napon. Meg fogja tartani a jelenlegi minisztériumot, avagy kötelesnek fogja magát érezni, hogy a radikálisokat, vagy a szabadelvűeket bízza meg az új kabinet alakításával? E kérdéssel alkalmasint azok is foglalkoznak, kiknek megóvandó érdekeik vannak Szerbiában. Meglehetős közel járunk az igazsághoz, ha felteszszük, hogy vegyes minisztériumot fog a király a kormányra meghívni, melynek vezetnie kellene a legközelebbi rendes szkupstinai választásokat, és ezen választások eredménye lesz majd döntő egy állandó minisztérium alakítására. Az osztrák-magyar monarchiára minden miniszterváltozás csak másodrendű érdekkel bír. A király személye az, miben a két ország közti jó viszony fenntartásának garancziája rejlik. De ez a körülmény — jól értsük meg — mérvadó az ő saját fentartására, mert azzal tisztában van, hogy az orosz politikához való visszatérés reá nézve lehetetlen. A czár soha sem bocsátaná meg neki a múltat; a szerb történelemnek ezer példája bizonyítja, hogy a pétervári kabinet soha sem volt elnéző azon keleti államok iránt, melyek megkísérlették magukat az orosz befolyás alól elvonni. Másrészt az osztrák-magyar kormánynak — a Keleten a status quo fenntartását óhajtva, nincs egyéb czélja, mint amaz országok haladásának és fejlődésének előmozdítása; azt akarja, hogy Szerbia a szerbeké legyen s ott semmiféle idegen befolyás ne érvényesüljön a közrend megzavarására s nyugtalanság szitására. A mondottakból következik tehát, hogy a bécsi kabinet teljes nyugalommal tekinthet az itt készülő megoldás elé s hogy e pillanatban éppen nem létezik alarmirozó jel, mely a Szerbia és Ausztria-Magyarország közt fennálló benső viszonyt veszélyeztethetné. Mindazonáltal létezik oly eshetőség, mely, ha bekövetkeznék, fölkeltené a szomszédbirodalom államférfiéinak érzékenységét és árthatna a két ország barátságos viszonyainak. Ez eshetőség bekövetkezhetnék, ha Riszticsor bízatnék meg az új minisztérium alakításával. Igaz ugyan, hogy lehet arra utalni, miszerint a mai Risztics nem a hajdani Risztics, hogy megtanult a viszonyokhoz alkalmazkodni s meggyőződött, miszerint hazájának jól felfogott érdekei kényszerítő kötelességévé teszik az osztrák-magyar monarchiával való benső szövetséget. De, a nélkül, hogy e tényeket tagadni akarnék, nem szabad feledni, hogy Risztics úr intézkedései mindig valami egészen megfoghatlan bizonytalanságot árultak el, hogy sok esetben megtagadta a lojalitást és a diplomáczia legmagasabb művészetének tartotta a két székre való támaszkodást. Risztics urnak eme tulajdonságai igen jól ismervék, és miután már előrehaladt korban van, nehéz elhinni, hogy meg tudná változtatni jellemét. A király előtt e körülmények nem ismeretlenek ; kétszer is meg fogja gondolni, mielőtt Riszticsre bízza a kabinetalakítást. De feltéve, hogy a király kénytelen lenne ezt tenni, azért még nem szükséges túl a Dunán szerfölött kimelegedni, főleg mivel tudvalevő dolog, hogy Risztics úr állandóan nem tarthatja magát a kormányon. Mindenekelőtt azért, mert párthívei nem nagyon számosak az országban, és főleg, mert ő nem képes az új alkotmánynyal kormányozni. Képtelenné lett erre az önmaga alkotta Usztav által s még inkább az lesz a jelenlegi tényállás közepett. A válságban tehát, mely a jelen pillanatban Szerbiát keresztülhatja, mi nyugtalanító sincs. Milán király bátorságot tanúsít, ismeri kötelességeit és bir a tapasztalás bölcsességével; tudja, mivel tartozik országának és teljes értéke szerint tudja becsülni Szerbiának az osztrákmagyar birodalommal való barátságos egyetértését. Távol attól, hogy a küzdelemtől visszahúzódni akarna, a legvégsőig síkra fog kelni becsületéért és dynastiájáért. Minden ezzel ellenkező hir hamis és Szerbiának s a királyi családnak ellenségei által terjesztetik, melyet a parlamenti pártok különbsége nélkül az egész nemzet szeret és becsül. A SZÉKELY NEMZET TÁRCZAJA. Az esztendő halottjai. Szomorú kötelesség szolgálatában nyitjuk meg újévi tárcza rovatunkat . Megemlékezünk azokról, kiket a lefolyt évben elragadott a halál. Sok jeles név viselőjét födi a sír: ez az esztendő gazdag aratást készített a halál számára. Vajha a beállott uj esztendő izgalmasabb lenne nemzetünkhöz, mely a közélet kitűnőségei közül annyit eltemetett a lejárt év alatt. Halottaink névsorát a következőkben közöljük : Január. Sennyei Pál országbíró a főrendiház elnöke megh. jan. 3. Id. Sándor János nyug. kir. táblai biró, megh. 72 éves korában Marosvásárhelytt. Csákány József zabolai lelkész 69 éves korában, lelkészkedése 43-ik évében. Strausenburgi Klein Frigyes birtokos, megh. 63 éves korában Gyaluban. Szilvássy Katalin megh. Kolozsvárit. Február. Kökössi Endre ügyvéd, 49 évében Sepsi-Szentgyörgyön. Gr. Zichy Hyppolit, váczi kanonok 74 éves korában Váczott. Elezner Károly kereskedő 35 éves korában Kolozsvárit. Id. árkosi Benkő Elek, Alsófehérmegyének negyven éven át volt tisztviselője 79 évében Maros-Csúcson. Hurbán József, a híres pánszláv agitátor Hlubeken. Buzogány Áron vallás- és közoktatásügyminiszteri osztálytanácsos, kiváló tanférfiu, a népnevelésügy harczosa Budapesten. Ghyczy Kálmán volt pénzügyminiszter, a képviselőház volt elnöke, a főrendiház tagja, szül. 1808. február 2-án, megh. Budapesten 1888. febr. 27. Márczius- Czirják Albert polgári isk. tanár, megh. Kolozsvárt. Somssich Pál főrendiházi tag, val. h. titkos tanácsos, a konzervatív párt kiváló tagja, később képviselőházi elnök. Megh. márcz. 5-én 77 éves korában. I. Vilmos (Frigyes Lajos) német császár, Poroszország királya, szül. 1797. márcz. 22. Berlinben, megh. 1888. márczius 9-én Berlinben. Perczel Béla kúriai elnök, volt igazságügymin., a képviselőház volt elnöke, szül. 1819-ben, megh. márcz. 25. Bpesten. Április. Weisz Bernit Ferencz a bpesti keresk. akadémia elnöke, megh. 88 éves korában Bpesten. Aáron Ferencz földbirt. menitor, N.Enyeden 80 éves korában. Károlyi Viktor gr. földbirt. 49 éves korában Csurgón. Bányai Vitális 48-as honvédfőhadn. 71 éves korában Kolozsvárit. Serbián Mihály gör. kath. őrkanonok 69 évében, Szamosujvártt. Szentjánosi Ferenczné, Schilling Eleonora 49 évében, Kolozsvárit. Vizsolyi Gusztávné szül. vásonkeői Zichy Mária grófnő 55 évében Bpesten. Branyicskói báró Jósika Gáborné, szül. gróf Waldteck Valerie, 30 évében Bécsben. Losonczi Bánffy Dániel báró, valóságos belső titkos tanácsos, volt főispán és orsz. képviselő, szül. 1812., megh. ápr. 29. Kolozsvárit. Bethlen Mihály gróf, megh. Bécsben. Május. Szmrecsányi Dárius Árvamegye főispánja 72 éves korában Felső-Biszticzen. Özv. Görög Károlyné szül. Ziegler Vilma Marosvásárhelytt 66 éves korában. Kandó Kálmán országgyűlési képviselő Budapesten. Marosi Farkas ny. városi kapitány 76 éves korában, Marosvásárhelytt. Gonda Béláné, sz. Nagy Irma írónő 29 évében Bpesten. Haan Antal festőművész, megh. Olaszországban. Dr. Dell Adami Rezső ügyvéd, megh. 38 éves korában Bpesten. Kulinyi Márton fiatal színész Aradon. Generzich Evelin 17 éves orvosi egyetemi hallgató, Zürichben. Junius. Deák Farkas kiváló történetiró, nyugalmazott osztálytanácsos, szül. 1832-ben, megh. jun. 5-én Marosvásárhelytt. Szilágyi Béla színész 31 éves korában, megh. Bpesten. Dr. Ossikoszky József a kolozsv.egyet. orvos-vegytani tanára 44 éves korában, megh. Kolozsvárit. Dr. Szász István iskolai igazgató, megh. 40 éves korában Sepsi-Szentgyörgyön. Markó Ede városi tanácsos 46 évében, megh. Kolozsvárit. Köss József biztosítási titkár, megh. Kolozsvárit. Bologa Jakab udvari tanácsos, 70 éves korában, N.-Szebenben. Visztrai Aáron Lászlóné szül. Radákovits Jolán, néhai Vas Gereben író leánya, 31 évében, Kolozsvártt. III. Frigyes német császár, megh. jan. 15-én délelőtt Potsdamban. Graef Károly nyug. pénzügyigazgató 75 évében, Brassóban. Teleki Gusztáv gr., az Emke alelnöke 53 évében, Toroson. Biró Pál a kolozsvári törvényszék nyugalmazott elnöke, 72 évében, Tátrafüreden. Julius. Wagner László műegyetemi tanár, megh. Tirolban, 47 korában. Tauffer Ferencz a kolozsvári kisegítő takarékpénztár vezérigazgatója 73 éves korában, Kolozsvártt. Avéd István plébános, Gy.-T.-Patakon. Kiss István fiatal pap Kolozsvártt. Boross Gábor nagyszebeni volt tanár 78 évében, Nagy- Szebenben. Dr. Balogh Kálmán orvosi egyetemi tanár, Budapesten, 50 éves korában. Ves Lajos erdélyi tagosító mérnök, Lublón. Dr. Adler Antal orvos 64 évében, Kolozsvártt. Bogdán István gyáros, keresk. iparkamarai alelnök, megh. Budapesten. Jósika Géza br., Jósika Miklós regényíró fia, 1848—49. honvéd-százados 69 évében Kolozsvártt. Kasza Gergely városgazda 73 évében, Szamosujvártt. Puy Zsigmond főszolgabíró 53 évében, Pujon. Augusztus. Ghyka György romániai herczeg, meghalt Kolozsvártt. Homokai Lászlóné, színésznő, Szamosujvártt. Sheridan Fülöp híres tábornok 57 éves korában, Amerikában. Carmillo Della Torre híres katona és szabadságharcos 76 éves korában, Cunesban. Herman Frigyes hires iró 75 éves korában, Lipcsében. Trefort Ágoston dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter, szül. 1817- ben, megh. Bpesten. Lonkay Antal, a „Magyar Állam“ szerkesztője, megh. Balatonfüreden. Bethlen Sándor gróf 84 évében, Bethlenben. Bogdán András sepsi-szentgyörgyi nagybirtokos 76 évében, Sepsi-Szentgyörgyön. Szeptember. Koronka Károly dr. kir. törvényszéki aljegyző, Zilabon 25 évében. Ujváry Benedek szilágycsehi róm. kath. lelkész 51 évében Szilágy-Csehen. Özv. Derzsi Józsefné 65 évében Toroczkón. Schütz Miksa dr. egyet, magántanár, Gráczban. Dorgó László Kolozsmegye levéltárnoka 73 évében, Kolozsvártt. Petrichevich Horváth Borbála 74 évében, Kolozsvártt. Rock Szilárd ügyvéd 90 évében Budapesten. Ifj. Perczel Mór m. kir. államvasuti üzletvezető 40 évében Budapesten. Október. Özv. gr. Batthyányi Lajosné szül. Zichy Antónia, szül. 1815-ben, meghalt Dákán. Kormos Izidor János Kolozsmonostor gazdasági intézeti gondnok 46 évében Kolozsvártt. Fleischer Gottfried polgár meghalt Brassóban. Császár Dánielné szül. Nagy Juliánna 82 évében Sepsi-Szentgyörgyön. Özv. Rauch Andrásné Kolozsvártt. Lengyel Gyula dr. vasúti pályaorvos 46 évében, Kolozsvártt. Deák Gábor dr. ügyvédjelölt 27 évében Kolozsvártt. Apor Zoltán dr. 18 évében Kézdi-Vásárhelyen, Tontsek András városi lelkész, Brassóban. Kovács Mihály unitárius esperes Kereszturon. Báró Kemény Gábor volt miniszter, az Edélyi Gazdaság Egylet elnöke, kiváló közgazdasági férfi, szül 1830-ban, meghalt Ajnácskőn 24-én. Özv. gr Lónyai Menyhértné, m. h. Budapesten. Daczó Kálmán, mh. 24 évében, Brassóban. Perelle István kereskedő 51 évében, Kolozsvártt. Götz János brassói nyomda-tulajdonos, veterán hislipiró 70 évében, Brassóban. Kriesch János műegyetemi tanár megh. Budapesten. November. Csató József tengerész főhadnagy 37 évében, Csik-Somlyón. Szász Gyuláné született Hintz Mária 44 évében Pécsett. Dr. Daday Jenőné született Sárkány Gizella 26 évében Budapesten. Beri Zakariás görög kel. lelkész, esperes, 59 évében Segesvárit, Marsalkó Mihály 79 évében, Kolozsvártt. Miksa bajor herczeg, királynénk édesatyja, meghalt 80 évében nov. 15-én. Kén ősi Sándor Miklós Hunyad megye főjegyzője 50 évében, Déván. Gróf Bánffy Béla országgyűlési képviselő, az országház alelnöke, kiváló publicista, meghalt Puszta-Szentkirályon. Temetése Kolozsvártt történt. Fogarasi Lészai László 54 évében, Deésen. Bornemissza Marie bárókisasszony 17 évében, Kolozsvártt. Fischer Sándor Petőfi német életrajz írója, meghalt Budapesten, 35 évében. Özv. br. Wesselényi Ferenczné 75 évében, Kolozsvártt. Deczember. Hunfalvy János kiváló történet- és földrajz tudós, egyetemi tanár, sz. 1820-ban, meghalt Budapesten.Henszlmann Imre kiváló történettudós és régész, egyetemi tanár, szül. 1813-ban, megh. Budapesten. Lenhossék József nagy boriztan tudós, egyetemi tanár, szül. 1813-ban, megh. Budapesten. Ballagi Károly tanügyiró szül. 1824-ben, meghalt Miskolczon. Henmberg Károly lovag, lovastábornok, meghallt 53 évében Budapesten. Mara György főszolyabiró, meghalt 55 évében Hátszegen. Kensztes József theolog. tanár, meghalt Nagyszebenben. Rosiescu Vazul gör. kel. lelkész és kerületi esperes, szül. 1826-ban, meghalt Kolozsvártt. Fekete Negrutin János gör. katholikus kanonok, meghalt Balázsfalván. Ángyélies Germán szerb, patriarkha, szül. 1822 ben, meghalt Karlóczán. Torboszlói Bereczky Zsigmond életének 70 évében, Székely-lereszturtt. Thun Leo gróf volt osztrák miniszter, meghalt 77 évében. Zsigmondy Vilmos pénzügyi bizottság elnöke, magd. Budapesten, Hadihajógyár és kikötő Budapesten A N. Er. Pressének jelentik Budapestről. Nemrég több tengerésztiszt küldetett Budapestre, hogy ott alkalmas helyet keressenek hajógyár és dunai kikötő számára. Ez összefüggésben van a tervezett dunai flotilla alakításával. A hadügy és külügyminiszterek figyelmét fölhívták arra a körülményre, hogy Romániának az Aldunán egy teljes 1200 tonnás hadihajója és nyolcz, állítólag vámszolgálatra való vízi járműve van, melyek azonban, szerkezetüknél fogva, torpedóhajókul is használhatók. Bukaresti követünk bár utasíttatott, figyelmeztesse a román kormányt arra, hogy a berlini szerződés értelmében a Vaskapun alul nem szabad a Dunán hadihajókat tartani, de tekintettel Romániával való jelenlegi jó viszonyainkra, nem léteztek további diplomáciai lépések. Azt azonban most már halaszthatatlannak tartja a hadi- és tengerészeti kormányzat, hogy a magyar Aldunát, mely a Vaskapu megnyitásával teljesen szabaddá lesz, minden eshetőségre kellő védelmi eszközökkel lássa el. Az ide vonatkozó javaslatnak sikere volt és a dunai flotilla megalkotásának szüksége elismertetett. A flotilla hajógyárát és kikötőjét Budapesten építik fel s rendezik be. A delegácziók jövő ülésszakán valószínűleg már benyújtják a hajógyár- és kikötőépítés költségeiről az előterjesztést. Irodalom és művészet. A „Képes Családi Lapok“ új évi száma, azon alkalomból, hogy pályafutásának tizedik évét betöltötte s a második tizedbe lépett , valóságos jubiláns szám. Rendkívül érdekes tartalmát koszorús regényírónk Jókai Mór arczképe s egy gyönyörű autographált mondata — Tolnay Lajos arczképe s dr. Murányi Ármin úrhoz, a „Képes Családi Lapok“ kiadó-tulajdonosához intézett irodalmi becsesei bíró levele. — Rudnyánszky Gyulának „Tiz év“ czimü költőneg gazdag s ihletteljes költeménye. — Beniczky-Bajza Lenkének arczképe és „Jávor Mártha“ czimü érdekes elbeszélése,— Mikszáth Kálmánnak arczképe és „Csejte vár és asszonya“ czimü kedves kis vártörténete, — Brankovics Györgynek a „Képes Családi Lapok“ szerkesztőjének arczképe és „Hafsza“ czimü szomorujátékának, zamatos nyelven s költői ihlettel irt előjátéka, — Dr. Murányi Árminnak arczképe és „Mind a kettő halott“ czimü csinos beszélykéje, — a „Képes Családi Lapok“ érdekes adatokban gazdag története, — továbbá az első kiadónak Mehner Vilmosnak és az első szerkesztőnek Kuliffay Edének az arczképe — képezik. „Hölgyek Lapja“ czimü melléklete három csinos divatképet s a családanyákat, gazdasszonyokat érdeklő czikkeket, — regénymelléklete Brankovics Györgynek. „A pénz“ czimü regényéből élő közleményt tartalmaz. Egyszóval a „Képes Családi Lapok“ tíz éves múltjához méltóan kezdi meg tizenegyedik évfolyamát s mi csak kellemes irodalmi kötelességünknek teszünk akkor eleget, a midőn a „Képes Családi Lapokat“ a müveit magyar családok pártfogásába ajánljuk. Hogy a „Képes Családi Lapok“ a müveit olvasó közönség igényeinek a jövőben is meg fog minden tekintetben felelni: arra nézve elég kezességet nyújt szerkesztője Brankovics György, aki mint író és publicista széles e hazában ismeretes, s akiről Jókai is úgy nyilatkozott Rudolf trónörökös ő fensége előtt, hogy : jeles író, és a kiadótulajdonos , Dr. Murányi Ármin, a kis. lap érdekében minden áldozatra kész. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 fr. Az előfizetési összegek a lap kiadóhivatalába (Budapest, nagy-korona-utcza 20.) küldendők. — decz. 31. Orosz erődítések. Kovel erődítésének annak idején Totleben tábornok által kidolgozott tervét, melynek kivitele tíz évre volt tervezve, újabb időben teljesen átdolgozták és a modern erődítési tudomány minden kívánalmával ellátták. Az új terv szerint Kovel, Bresc- Litovski, és Bialystok erős várháromszöget fognak képezni és néhány kettős vágányu stratégiai vasútvonallal lesznek egymással összekötve. MEGYEI KÖZLEMÉNYEK. Háromszékvármegye közgyűléséből. — decz. 29. Háromszékvármegye törvényhatósága képviselő bizottsága Potsa József főispán úr elnöklete alatt ma rendkívüli közgyűlést tartott. Főispán úz ő méltósága Donáth József elnöklete alatti küldöttség által meghivatván, elnöki székét éljenzések között elfoglalta. Megnyitó beszédében mély megilletődéssel emlékezett meg azon veszteségről, mely ezen vármegyét a kézdi kerület országgyűlési képviselője báró Kemény Gábor halálával érte és emlékét jegyzőkönyvileg megörökíttetni és a gyászoló családhoz részvétirat küldését indítványozza. Egyhangúlag elfogadtatott. Még nagy veszteség érte a vármegyét a Thury Gergely halálával. Az elhunyt egykor nagy szerepet játszó ősi család utolsó sarja, több város főispánja és megyénk több kerületének országgyűlési képviselője volt, kéri emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni. Egyhangúlag elfogadtatott. Továbbá bejelenti ő méltósága, hogy tiszti ügyész hivatalos kiküldetésben távollétét jelentvén, a tiszti ügyészi teendőket ezen gyűlésben dr Albu Mózes ügyvéd és ügyészi helyettes fogja teljesíteni. Ezek után a gyűlést megnyitotta. Az igazoló választmányba beválasztottak: Szotyori Nagy Károly, Ujjvárossy József, Bogdán Arthur, Nagy Károly ügyvéd, Székely Gergely. Főispán uz ő méltósága elnöknek Künle Józsefet, tagoknak SzentiványiMiklós, Pünkösti Lajos és Dálnoki Károlyt nevezte ki. Az igazoló választmány jelentése szerint a választott bizottsági tagok közül igazoltattak és pedig 1889. évre azsdolai Pap Józsiás, najtai Henter Károly és az 1892. év végéig terjedő megbízással zágoni Bodor János, bereczki Finta János, zabolai Csekme Adám és Hadnagy Antal. A két utóbbira nézve a 15 napi felfolyamodási idő fennhagyatott. A lóavató bizottságba megválasztatott gróf Nemes János és Damokos János. A központi választmányba megürült tagsági helyre Sára Tamás választatott meg. A közigazgatási bizottság kilépő 5 tag helyére beválasztattak: báró Szentkereszty Béla, Bartha János, Imre Albert, Molnár Józsiás és Ujjvárossy József és pedig mind 48 szavazattal. Martini Jakab és társa vállalkozók által k.-vásárhely-kászoni útvonalon épített vizmentesi-