Székely Nemzet, 1889 (7. évfolyam, 1-202. szám)
1889-12-03 / 187. szám
187. szám. VII. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, kedd, 1889. deczember 3. 14Kén . Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön: Alsó-sétatér 535. szám, nova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Jókai-nyomda-részvény-társulat nova at tributul prazikit hirdetetik ^ bérmentesen küldendők. ^ 7^y^3-------------------------SZÉKELY , POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetési ár: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 6 frt — kr. Negyedévre 2 frt 60 kr. Hirdetmények dija.: 1 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 11 kr. Bélyegükért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő.Sípti Csikmegye részére: szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Imre társszerkesző- 1.,kásán (kedd-utcza, sgáz) hová Csíkmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. szivarhely megye rtsztn: társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva u. p. Sz.-Udvar- w hely) hová Udvarhelymegyéből a lapot érdeklő közrem, küldendők. ^ ------------------------ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A „SZÉKELY NEMZET“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet" megjelenik hetenkint négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési éra: egész évre• 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre 2 frt 50 fr Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kivonatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyoraattathatunk. A JÓKAI-MOMM-RÉSZVÉNYTÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa Állami életünk. Budapest, nov. 30. no. A most lefolyt költségvetési vita az ellenzéknek valóságos élet-halál harcza volt Tisza kormányon maradása ellen. A nagytehetségüs ambicziója gr. Apponyi elérkezettnek véli idejét Tisza örökének átvételére s igényét avval okolja meg, hogy Tisza alatt a nemzet kulturális és közgazdasági érdekei stagnáltak, közjogi vívmányai pedig fejlődés helyett összezsugorodtak. E vádakra feleljenek a tények, melyek a fúzió óta lefolyt időszakot jelzik. Mindjárt a Tisza kormányzása elején az Ausztriával először megújított közgazdasági kiegyezés Magyarországot évi négy millió javuláshoz juttatta s a bankügy a magyar kormány teljes befolyásának biztosítása mellett a teljes paritás alapján oldatott meg. A rövid lejáratú uzsorakölcsön a Kerkápolyféle 153 milliós nem törlesztendő s olcsó járadékkölcsön kibocsátásával, Európa előtt hazánk hiteléről tanúskodva beváltatott. Ekkor a pénzügyi rendezkedést megakasztotta s megzavarta ugyan az orosz-török háború hatása s a bosnyák foglalás, de azért ma tiz év múlva minden rendkívüli s hitelünket rontó segédeszköz igénybevétele nélkül egyedül a nemzet áldozatkészsége felhasználásával pénzügyi egyensúlyunk helyre van állítva, mint a most letárgyalt költségvetés bizonyítja. Mily egyéb sikerek töltötték be e tizenöt éves időszakot ? A magyar állameszmétől idegenkedő ellenséges Horvátország helyett most nyugodt, hivatását jól felfogó Horvátország van , a határőrvidék bekeblezésével Magyarország területi integritását visszanyerte. Fiuménk világkikötővé emelkedett, a tizenöt év előtti huszonnégy gőzhajójárat helyett ma tízezer hajójárata van Magyarország terményeit s iparczikkeit a külföldéivel közvetíteni, a gyáriparnak kedvező törvények hozatala folytán a régi gyárak diadalmasan versenyeznek a külföldiekkel s uj gyárak százai gazdagítják az országot, vasutaink hálózatát kiegészítettük s a zónatarifa behozatala által egész közéletünknek uj pezsgést adtunk s világvárossá feljesztett fővárosunkhoz az idegen nemzetiségű vidékeket közelebb hoztuk, földmivelésünk, kézműiparunk előhaladását szakiskolák fölállításával mozdítottuk elő s ez előhaladást az 1885-ki kiállításon már egész Európa megbámulta, létrehoztuk a büntetőjogot, előkészítettük a bíráskodás gyökeres reformját. Megszüntettük a fényűzési adót, mely rövid kísérletképen hozatott be, de eltörlöttük a legszegényebb osztályokat terhelő adót, melyet már itt találtunk. Megváltottuk az úrbériség utolsó maradványait a szőlődézsmát és a regálét s azoknak birtokosait kárpótoltuk s az utóbbival kapcsolatban behoztuk az italmérési adót, melyet az ellenzék leginkább sürgetett. Az egész országban a közbiztonságot a csendőrség szervezése által helyreállítottuk, a népoktatást az uj elemi iskoláknak ezreivel előmozdítottuk s a magyar nyelv kötelező tanításával nemzeti irányba igazítottuk, a felsőbb oktatást uj tanintézetek felállításával gyarapítottuk, a művészetet és magasabb tudományosságot észrevehető fokozódásra emeltük. Az ország tehát ha fokról fokra lassan is, de folytonosan haladt a pénzügyi javulás, a nemzetgazdasági és kulturális fejlődés terén. Honvédségünket tiszteletet parancsoló haderő színvonalára emeltük, ennek új fegyverekkel ellátására saját gyárt alapítottunk, a háború esetében megőrzendő belbéke érdekében a népfölkelést szerveztük ; erőssé tettük az országot s vele a monarchiát s ez által hatalmas szövetségeket biztosítottunk érdekeink számára, úgy, hogy Magyarország Mátyás király óta ismeretlen nagy sulylyal bir most a külügyek terén. Gr. Apponyi ékesszólása bármily nagy hatalom, de ez eredményeket el nem vitathatja. Hiányt felsorolhat, de mulasztást nem ; a hiányt pótolni a jövő fejlődés folyamának feladata. S nincs arra sem anyagi, sem erkölcsi indok, hogy e jövő fejlődést ne Tisza vezesse tovább, míg erői engedik, az ő bölcs, körültekintő vezérlete biztosíték arra, hogy a magyar állam s benne a nemzet bátran nézzen a jövőbe s ennek esélyei ellen erőket gyüjthessen. Sepsi-Szentgyörgy és Eötvös Károly. Az ismeretes eszlári védő a képviselőház nov. hó 20-iki ülésén e képen szólott: „Sepsi-Szentgyörgyön, ha Beksics Gusztáv képviselőtársunkat megkérdezik, azt fogja mondani, hogy a hivatalnokok voksa épen 48-czal több, mint a nem hivatalnokoké“ (A gyorsírói zárjelek között pedig is ezek vannak följegyezve: „Derültség a szélsőbaloldalon. Egy hang balfelől. Hivatalos liberálizmaus !“) Köztudomású dolog lévén, hogy Eötvös Károlyt politikai kérdésekben nem szokták komolyan venni, tehát a szélsőbaloldali mustra nagymondás benn a Házban megérdemelt agyonhallgatással futtatott. Künn azonban valaki elhitte az Eötvös Károly mókáját, s ennélfogva Sepsi-Szentgyörgy város orsz.gyűlési képviselője a Nemzet másnapi számában a következő nyilatkozatot tette közzé : Budapest, nov. 28. (Nyilatkozat.) Eötvös Károly a parlamentben tartott mai beszédében Sepsi- Szentgyörgyre vonatkozólag azt állította, hogy ott az állami hivatalnok választók száma 48-czal túlhaladja a nem hivatalnok választók számát. Ez állítása, valamint beszédének legnagyobb része annyira nélkülözte a komolyságot, hogy a parlamentben mindenki igen helyesen tréfának tartotta , így ott nem volt szükséges vele szemben nyilatkoznom. Különben is a szélső ellenzéknek szokása a szabadelvű párt tagjait személyes nyilatkozatokra provokálni, s a nyilatkozatot azután legálisan nagy zajjal agyonzúgni. Mivel azonban a parlamenten kívül némelyeket sikerült Eötvös Károlynál: felültetnie, szükségesnek tartom utólagosan és sajtó útján kijelenteni, hogy Sepsi- Szentgyörgy választóinak csak kis részét képezik állami hivatalnokok. Azt mondanom sem kell, hogy ha bár az állami hivatalnokok valóban többséget képeznének, senkinek, legkevésbbé Eötvös Károlynak volna jogában ezen, vagy akármely más választókerület politikai függetlenségére hátrányos következtetést vonni. Beksics Gusztáv, Sepsi-Szentgyörgy orsz. képviselője. Nincs mit hozzátennünk a Beksics úr nyilatkozatához. Legfeljebb kiegészítjük a tiszta számadattal. Sepsi-Szentgyörgyön tudniillik olyan állami hivatalnok, aki pusztán ezen a czímen választó, van összesen 29, aki vagyoni minősítése szerint választó, olyan van összesen 499. Ilyen igazat beszélnek arról az oldalról, Új ezredtulajdonosok. Hir szerint legközelebb a következő magasrangú katonákat nevezik ki ezredtulajdonosokká és pedig: Croy Lipót herczeget a 94-ik számú, Krieghammer altábornagyot az 55-ik számú, Braumüller altábornagyot a 86-ik számú gyalogezred tulajdonosává. Ezenkívül még a Rudolf trónörökös ezredeihez is új tulajdonosokat fognak kinevezni. Az 5-ik számú gyalogezrednek Don Carlos portugál király lesz a tulajdonosa. Közigazgatási adminisztrácziónk a múltban, most és a jövőben, — nov. 30. Hl. Midőn most következő közleményem tárgyául a "megyei közigazgatás rendezésének mikéntjét veszem, egyátalában nem akarok „törvényjavaslatot“ adni. Czikkemnek igényei nem emelkednek oly magasra. Az alábbi bekezdések egyszerű, igénytelen nézeteket foglalnak magukban ; olyan nézeteket, melyeket nem a külföld adminisztrációjának tanulmányozása, hanem csak az otthon viszonyainak megfigyelése s a főjegyzői és főszolgabírói székekben gyűjtött tapasztalatok szültek. Tolakodni sincs szándékomban. De midőn az mondatott, hogy a „nagy reform kereteinek megállapításában a nemzet összes szellemi erejével kell, hogy részt vegyen“ , és midőn a mai felfogás szerint már a „Hoch“ kiáltás is szellemi működés , talán igénytelen soraim is eltérhetnek a hasonló szellemi termékek között. A jó közigazgatás fő feltétele, hogy a törvények jól és részrehajlatlanul végrehajtassanak, az ide vonatkozó intézkedések pedig minden konkrét esetben gyorsan végeztessenek. Ez csak úgy történhetik, ha a működő elemek egyfelől beválnak, másfelől nincsenek feszélyezve alulról, de függnek és ellenőrizve vannak felülről. És ha megadatott a kellő munkaerő s ennek helyes beosztása. A fönálló viszonyok között jó közigazgatást — amint ezt, megelőző két közleményemben, kifejteni megkísérlettem — csak annak államosításától várhatunk s ha nem akarjuk ezt további hat évre elodázni, már most, a megyei tisztújítások előtt meg kellene tenni a legelső átmeneti intézkedést: törvényhozásilag ki kellene mondani, hogy a most következő tisztújítások által nyújtandó mandátumok csak addig érvényesek, míg a közigazgatás államosítása bekövetkezik. Vagy pedig itt is érvényre lehetne emelni azon jogelvet, hogy „lex posterior derogat priorit és ennek alapján a meghozandó rendezési törvényben ki kellene mondani, hogy a törvény életbeléptetésével a megelőző tisztújításokon nyert mandátumok — a netalán megszerzett nyugdíj igények épségben hagyásával — érvényüket vesztik. Azon, sokak által hangoztatott, közvetítő, hogy a jelen év végén bekövetkező tisztújításokon alkalmazandó tisztviselők a rendezés után is tartsák meg hivatalukat s a kinevezések, a hat éves mandátum tartama alatt, csak az ürességbe jövő állásoknál vezettessenek be : ezen közvetítő eszme teljesen tarthatlan, mert kizárná a radikális rendezést s csak a mostani rendszer foltozgatását engedné meg. A rendezés ügyében a sürgősség első helyén áll a gyakorlati közigazgatási vizsgák életbe léptetése és az 1883. évi I. t. sz. 27-ik §-ában feltételül kitűzött két évi gyakorlati szolgálat módjának rendeleti úton történő preczizírozása. Az előbbi azért sürgős, hogy az átmeneti időszak alatt a kisebb állomásokra is megfelelő növedék állhasson elő. A második azért, mert a törvényhozás és az osztatlan közvélemény által mellőzhetlennek ítélt előleges gyakorlatnak sok helyen alkalmazott módja, mai adminisztrácziónknak szégyenfoltját képezi, mely nagy mértékben befolyt arra, hogy a megyi adminisztrácziót népszerűtlenné, sőt tarthatlanná tegye, hogy elidegenítsen tőle mindenkit, ki a klikk uralmat, nepotizmust és a demokratikus elvek arczul csapását nem tűrheti. Nem szükséges bizonyítgatnom. Elég rámumutatnom azon körülményre, hogy a tiszteletbeli aljegyzői kinevezést sok megyében a kualifikáczió megnyerésének s az előírt gyakorlat igazolt voltának tekintették, még akkor is, ha az illető kegyencz nem két évet, de két hetet sem töltött is gyakorlatban. És elég rámutatnom azon körülményre, hogy az ilyen tiszteletbeli aljegyzőket bizony nem olyan emberek fiaiból szokták válogatni, kiknek a megye korifeusaival nincs rokoni vagy baráti összeköttetésük. Senki sem kívánja a főispánnak a tiszteletbeli jegyzőség adományozása iránti jogát csorbítani. Maradjon. Esetleg a közügynek is használhat vele, ha a kegyeletben fölébred az ambíczió. De a méltányosságnak, törvényességnek és a jó adminisztrácziónak minden barátja megpretentálhatja azt, hogy aki a czímet csak pávatollként használta, de a két évi gyakorlatot tényleg nem szolgálta le, ne tekintessék qualifikáltnak és különösen, hogy ne szorítsa le a térről azokat, kiknek mind tehetségük, mind képesítettségük megvan, de nincs protekciójuk. Ezért vélem múlhatatlanul szükségesnek azt, hogy a két évi gyakorlati szolgálat módja rendeletileg szabályoztassék és itt fölvetem a kérdést, hogy a már magasabb elméleti kualifikáczióval bíró gyakornok uraknak vájjon derogálna-e, hogy az előírt két gyakorló évből hat hónapot valamely községi vagy közjegyzői irodában töltsenek . Az adminisztrácziónak —■ idővel — mindenesetre előnyére válnék, mert az egész közigazgatásnak ha nem is alapját, de mindenesetre egyik sarkkövét a községi adminisztráczió, a törvényeknek és hatósági rendeleteknek a községekben történő végrehajtása képezi. Ezen adminisztráció, ezen végrehajtás pedig oly sok minucziózus részlettel bír, hogy fölöttük beható ellenőrzést gyakorolni alig lesz képes olyan tisztviselő, ki azokat gyakorlatilag nem tanulmányozta. A rendezés előkészítésénél a fenebbiek után következnék a törvényhatóságok kikerekítése és a szolgáékól járások beosztása. Amazok a most fönálló területbeli aránytalanságoknak lehető kiegyenlítésével, (ma a legkisebb megye 1123 □ kim. 72000 lakossal, míg a legnagyobb 12604 Q kim. 98800 lakóval) még némely kisebb törvényhatóság megszüntetése árán is, olykép lennének kikerekítendők, hogy a földrajzi fekvés, a népesség, a törvényhatósági magánvagyonok és a történelmi múlt lehetőleg figyelembe vétessenek, de a törvényszékek és pénzügyigazgatóságok székhelyei mindenesetre összeessenek a vármegyék székhelyeivel. A szolgabirói járások területeinek beosztásánál és székhelyeik megállapításánál irányadónak kell lenni, hogy azok összeessenek a járásbíróságokkal, a pénzügyőri biztosságokkal, a hadkiegészítő és képviselőválasztó-kerületekkel; e mellett a járás területe lehetőleg kerek, székhelye pedig központján s mindenesetre postai és távirdai állomáson legyen. Telefon összeköttetésről beszélni még most nem lehet. Ez olyan szükségesség, melyet csak a távol jövő fog életbe léptetni. A tiszti fizetéseket és utazási díjakat a különböző törvényhatóságokban egyenlősíteni kell. Feltétlenül megköveteli ezt az egyes tisztviselők áthelyezhetésének mellőzhetlen kimondása, hogy így kisegíthető legyen azon vármegye, melyben kevés a tisztviselőségre alkalmazható és megfelelő elem ; hogy elhelyezhetők legyenek azon jogos igénylők, kik saját megyéjükben nem kaphatnak állomást; és végre, hogy a kiérdemelt előmenetel lehetősége biztosítva legyen. Az ötödéves fizetési pótlék rendszere itt is életbe léptetendő. Tovább menve, a jelen tapasztalatok igazolják annak szükséges voltát, hogy a megyei