Székely Nemzet, 1890 (8. évfolyam, 1-199. szám)

1890-09-11 / 140. szám

VIII. évfolyam, 140. szám. Sepsi-Szentgyörgy, csütörtök, 1890. szeptember 11. Szerkmtőségi iroda : Sepsi-­Szent­g­yörtfyön, Alsó-sétatér 535. szám, Hova­­ lap szol­lóim részét illető közlemén­yek kish­m­munk­ Kiadóhivatal: Jusca i­n Frun aa-resz rend-társulat hova előíszotási Art helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre 10 frt — kr. Félévre 6 frt — kr. Negyedévre . 2 fr 60 kr. Hirdetmény«­0 fi­ja.: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért tí Bélyegdijért külön 30 kr. 6 kr. T POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ­ATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. OJKA------------------------------SSlbi ^ Csikmegye részére; ^ szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Sín^y Imre tár­s-szerkesztő 1 .kásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csikmef­yéből a lap szellemi részét illető közlemények, vala­mint előfizetési pénzek és hirde­tések bérmentesen küldendők. Udvarhelymegye részért: társszerkesztő Nyilttér- sora 16 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. »X d­elixitéti ptexek ét hirdetést* bérmentesen küldendők. «)««1­9XK 4^1 h/ 1 Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva u. p. Sz.-Udvar- «( hely­ hová Udvarhelymegyéből a fc) ^ lapot érdeklő közrem, küldendők, p -----------------------------­ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET" czimfi politikai és társadalmi lapra A „Székely Nemzet" megjelenik hetenkint négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és Vasárnap reggel egy nagy ison, szükség esetén melléklettel. Hit­tfizetési Ara: egész évre. . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre 2 frt 50 kr Az előfizetéseket legczélszerű­bb pontos utal­vány­okkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tisztelet.pél­­d 1A Ily N­y­elt szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb meg­tenni, mivel felesleges példányokat nem nyomat­ta tinit tunk­ A JÓKAI-NYUM HA­ RI­ SZVRNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa A szélső baloldal szakadása. — szept. 10. (rs.) A szélső baloldal szakadása teljes. Ugron Gábor a kolozsvári beszéd után egé­szen más színben tűnik fel, mint feltűnt a kecskeméti beszéd után. A kolozsvári beszéd után annyit köszönhetünk neki mindenesetre, hogy sprengolta ama pártot, mely az ő fa­natizmusával Magyarország politikai újjászü­letésének minden tekintetben útját állni igye­kezett, mert a lakosság egy részét is fana­tizálta s a régi hagyományok kodekszeit tartván talmudnak, a magyarságot a kóser­­ségig vitte s bűnnek tartotta már azt is, ha a birodalom másik felével, melynek léte­zése a mi létezésünk, a mi létezésünk pedig az ő létezése, közös kemenetében merjük sütni a kvóta kenyerét, mely igaz, hogy nem tisz­ta búzából, hanem kétszeresből van, ámde nem ehetünk különb kenyeret, mint a­mi­lyen a körülmények talajában ez idő szerint megteremhet. Ugron Gábor kolozsvári programmja után mindenesetre restellné, ha azt mondanék neki : Szervusz Gabi ! Isten hozott a mi tá­borunkba, mert ha bár nem egy lobogó alatt is, de egy gyékényen árulunk, sőt ha vesszük, még a lobogó is egy, csak a vörös szín tündöklik még ki némileg a tiedből, de majd ennek is megjön idővel az a színe, melyet a mi lobogónk pattogtat. „Mert hát mi is voltunk valaha szép asszonynak ko­csisa, de megrugott a lova s el nem felejt­jük soha !“ Az Ugrón Gábor kolozsvári neológ szél­­bali beszéde éppenséggel nem egyéb, mint a­mi az 1867-iki törvényt létrehozta. A kö­rülményekkel való megalkuvás sokkal szeli­­debb alakban, mint a­hogy azt balközépi korában, bihari pontosan, Tisza Kálmán cse­lekedte. És legyen meggyőződve róla Ugron Gábor, hogy ez az ő neológ útja éppen úgy Rómába vezet mint a mienk, azzal a kü­lönbséggel, a mily különbséggel az egyszeri ember az idő­járásán akart változtatni, már t. i. hogy a nyarat télre, a telet pedig nyárra tenné. Szóval Ugrón Gábor kilépett az orthodox mozdulatlanság zsibbasztó köré­ből s lábát a haladás útjára tette, a­mely pillanattól kezdve nem ő diktál a körülmé­nyeknek mint eddig, (de a­mire a körülmé­nyek rá sem bederintettek, mint a­hogy a szélbali diktatúrára ezentúl sem fognak bederinteni), hanem a körülmények diktálnak neki, a mint hogy diktálnak nekünk is a mint hogy józan észszel mi is a körülmények parancsszavát követjük. Ha a körülmények perszonál­uniót, ma­gyar hadsereget, közgazdasági és kereske­delmi elkülönítettséget fognak tanácsolni önálló bankkal és önálló vámterülettel, éppen úgy megfogadjuk a tanácsot, mint a­hogy meg­fogadja azt a kolozsvári beszéd után Ugrón Gábor, de ha a körülmények ezt helytelen­nek mutatják és veszedelmesnek jósolják, éppen úgy nem fogunk szél ellen vitorlázni és a körülményeknek „frontot“ csinálni, mint a­hogy nem fogja azt tenni a kolozsvári Programm után Ugrón Gábor. Persze hogy mindezeket nem hiszi ma még Ugrón Gábor. Ugrón Gábor el van telve azzal a szilárd elhatározottsággal, hogy ő megmarad szélbalinak, és pedig ezen szi­lárd elhatározottságát akkor hiszi legszilár­dabbnak, mikor a szélbaliság zsibbasztó de­lejességének krakkeresen reszkettető köréből kilépett s a körben forgó dervis tánczot jb­­ban hagyta. Meg fogja majd látni Ugron Gábor, hogy a választott után haladva, hogy fog tágulni az ő látköre, hogy fogja felismerni a kóser­­ség és tréfliség mindazon ostobaságait, me­lyeket eddig szenteknek tartott. Hogy mily rövidlátóknak fogja találni volt kollegáit és nevetségesnek Irányi Dánielt ha majd : „Föl­emeli Kádár szemeit az égre“ és elkezd holmi druida tanokat prédikálni a felvilágo­sodott Ugrón füleinek. Meg fogja látni Ug­rón, hogy: „Kis mise nagy mise, a szélső­bal bölcsesége semmi se !“ – Taticsev. Taticsev volt diplomatának titok­­teljes bulgáriai útja most némileg földerült. Ta­ticsev ugyanis visszatérése után a pétervári diplomácziai körökkel összeköttetésbe lépett és részletes jelentést tett a bulgáriai beavatkozás­ról, pártolva a Stambulovval való kibékülést. S habár több oldalról a bolgár kérdésnek ilyetén megoldása teljes ellenszenvvel találkozik s ez kifejezésre jutott ama támadásokban is, melye­ket a sajtó Taticsev ellen intézett, mégis a párt rokonszenvezett Taticsev tervével és keresz­tülvitte, hogy javaslatai a külügyi hivatalban tanácskozás tárgyává tétessenek. A pétervári körök azonban Stambulov feltétlen megadását kívánják, mint conditio sine qua cont. Anélkül, hogy e dolognak különös jelentőséget tu­jdonítanánk, mégis állítható, hogy a bolgár kérdés nem sokára megint bizonyára előtérbe fog lépni. Csikmegye törvényhatósági köz­gyűléséből. C­s.-S­z­e­r­e­d­a, szept. 8. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága Mikó Bálint főispán ő méltósága elnöklete alatt szept. 1-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek főtár­gyát az ösztöndíjak és segélypénzek kiosztása képezte. Éppen ezen okból a tagok nagyszámban je­lentek meg , azonban a gyűlés lefolyása nagyobb vitatkozások nélkül folyt le. Főispán úr ő méltósága a kiküldött meg­hívó bizottság élén a tanácskozási teremben meg­jelenvén, d. e. 10 órakor a gyűlést megnyitotta, s egyúttal bejelentette, hogy törvényben gyöke­rező jogánál fogva a Lorencz Albert halálával üresedésbe jött főszámvevői állásra előleges pá­lyázati hirdetés alapján Kovács István miniszteri szürőtisztet, az allevéltárnoki állásra Györffy Sán­dor törvényszéki írnokot kinevezte és az újonnan rendszeresített alszámvevői állásra ideiglenesen Bogády Gyula árvaszéki jegyzőt helyettesítette. Indítványba hozta továbbá, hogy törvény szerint a közgyűlésnek kötelessége lévén a megyei pénz­tárak állapotáról minden alkalommal meggyőző­dést szerezni, azért a gyűlés a maga kebeléből egy bizottságot küldjön ki a pénztárak vizsgála­tára s az eredményről még az ülés alatt tegyen jelentést. Az inditvány elfogadtatott s a vizsgálat megejtésére Murányi Kálmán felcsik-kerületi fő­esperes elnöklete alatt Ferenczy Károly, dr. Toltscher Ede, Molnár Károly, Minnér Albert, Gál Endre és Czikó Sándor tagokból alakított bizottság legott ki is küldetett. Ekkor kezdetét vette a gyűlés tárgyainak felolvasása, melyek közül fölemlítjük a követke­­zőket: Az 1890. évi XVI—XXXVIII. törvényczik­­kek kihirdettettek s 30 napi közszemlére a me­gyei iktatói irodába kitétetni rendeltettek. Mária Valéria főherczegnő menyegzője al­kalmából a megye közönsége által kifejezett szerencsekivánat és hódoló üdvözletre ő császári és apostoli királyi felsége részéről kibocsátott legfelsőbb köszönő leirat, melyet a bizottság állva hallgatott meg, hódoló tisztelettel vétetett tudo­másul s rendeltetett megőrzés végett az irattárba helyeztetni. Gyergyó-Szárhegy község és győ­remetei Puskás Sámuel és Zakariás János között a gróf Lázár Albert-féle belső és külső birtok, illetve a vételárba 64000 köbméter fenyőfa átadása iránt kötött csereszerződést helybenhagyó közgyűlési határozat a belügyminisztérium által feloldatván, az állandó választmány a miniszteri döntvény­nek felek közti kihirdetését s erdőrendészeti szem­pontból határozat­hozatal végett az ügyiratoknak az erdészeti albizot­tságba való Attel­elét vélemé­nyezte. Ezen vélemény fölött vita fejlődött ki, a­mennyiben Lázár Menyhért bizottsági tag azon okból, mert a feloldott közgyűlési határozatra a törvényben előírt 40 napon belül a kormány nem nyilatkozott, sem pedig az a két szerződő fél által rendes határidőben meg nem felebbeztetett, a kormány sérelmes és tévedésen alapuló hatá­rozata ellen újóbbi felirat küldését indítványozta. Ezen indítvány elfo­gadását kérte Császár József bizottsági tag is, de elnöklő főispán úr és előadó főjegyző felszólalása után az állandó választmány határozati véleménye fogadtatott el, meg lévén az erdészeti bizottság határozati véleménye után is adva a közgyűlésnek mód arra, hogy vagyon­­felügyeleti szempontból annak idején a szerződés el- vagy nem fogadása iránt nézetét nyilvánítsa. Györgyé Remete községben üresedésben volt körorvosi helynek helyettesítés útján való betöl­tése iránt tett alispáni intézkedés ellen a község elöljáróság által beadott felebbezés elutasíttatott annál is inkább, mivel a helyettesített járás­orvos időközben állomásáról lemondván, a fel­folyamodás ez által is tárgytalanná vált. Ditró és Szárhegy községek közös képviselő­testülete a borszéki fürdőterületen 6 egyénnek építkezés czéljából bizonyos területet adván át állandó bérfizetés mellett, ezen határozatot a törvényhatósági bizottság az idei február 27-én tartott gyűlésében megsemmisítette , azt azonban a belügyminisztérium az érdekeltek felebbezése folytán megváltoztatta s újabb határozat­hoza­talát rendelte el. Bárha Köllő János ditrói bi­zottsági tag most is a gyűlés színén a szerződé­sek megerősítése ellen szólalt fel, a közgyűlés a bérbeadást ezúttal helybenhagyta. A kereskedelmi minisztérium abbeli leirata folytán, hogy a Bánfi­unyadról Gy .­Szentmiklósra áthelyezett gyermekjáték készítő tanműhely még mindig mm karoltatik fel a vármegye által úgy, miként azt a közérdek megkívánná s a megye vagyoni viszonyai megengednék, elhatározta a közgyűlés, hogy a megyei szabályrendelettel felső­­nép-, reál- és ipariskolába járó szegény székely fiuk javára rendszeresített 60, egyenkint 50 fo­rintos ösztöndíj mennyiségből nevezett tanmű­helynél egyelőre­­ a jövő tanévben kiosztassák. A császári és apostoli kir. Felségének idei junius hó 14-én kelt azon legfelsőbb elhatáro­zása, melynélfogva vármegyénk főispánja az 1888. év folyamán véghezvitt határjelzési munkálat megvizsgálása tekintetéből királyi biztossá nevez­tetett ki, hódoló tisztelettel párosult örömmel fogadtatott. Az ösztöndíjak és segélypénzek kiosztása iránt szabályrendeletileg kiküldött bizottság ja­vaslata egy kis vitát provokált, azonban három bizottsági tagnak a kellő alaposságot nélkülöző felszólalása után is a közgyűlés a bizottság ja­vaslatát változatlanul fogadta el. Az üresedésben volt ösztöndíjas helyek a következőleg töltettek be : A budapesti József műegyetemen rendszere­sített 300 fotos ösztöndíj az esetre, ha az azt eddig élvezett gy.-szentmiklósi Deér Mihály elő­menetelének igazolására előzetesen felkérendő dé­káni hivatal válasza kedvezőtlen lenne, szépvizi Koncz Károly részére tartatott fenn. A magyar-óvári gazdasági akadémiánál üre­sedésben lévő 300 fotos ösztöndíj pályázó hiá­nyában szépvizi Csáki József orvostanhallgató, gy.-szentmiklósi Gencsi Zoltán joghallgató és dit­rói Keresztes Antal állatorvostanhallgatók kö­zött segélyképpen egyenlő arányban kiosztatott. A budapesti állami középipar tanodánál rendszeresítve lévő 200 frtos ösztöndíj ugyan­csak pályázó hiányában verebesi Gál Sándor állatorvostanhallgató ifjúnak adományoztatott. Ditrói Puskás István erdészeti és zsögödi Jakab Dénes bányász akadémiai növendékek kellő előmenetelüket igazolván, ösztöndíjaik élve­zetében meghagyattak. A nevelési alapból rendelkezésre álló 3000 frt segélyösszegből jenőfalvi Antal András orvos­­növendéknek, delnei Bocskor Antal, karczfalvi Bartalis Ágoston, szentimrei Balló Lázár jog­hallgatónak 100—100 frt, szentsimoni Endes Miklós joghallgatónak 150 frt, szeredai Gözsi Gézának 120 frt, karczfalvi Lukács Manónak 100 frt, szeredai Szász Gyulának 100 frt, szent­­mártoni özvegy Becze Józsefné három árvájának 200 frt, várdotfalvi Péter János bölcsészettan­­hallgatónak, odavaló Fodor Antal, szépvizi Do­mokos Gyula, kozmási Balló István, ditrói Száva Andra joghallgatóknak 100—100 frt, tekerőpa­taki Benedek Géza posta- és távirászati gyakor­noknak 150 frt, ditrói Fülöp Ákos kereskedelmi akadémiai tanulónak 50 frt, továbbá más tanin­tézeteket s különösen tanitóképezdát végző ifjak­nak 10—50 frtos segélyek adattak. A lóbeszerzési alap kamataiból a volt hu­szár családok közül tusnádi Incze Dénes, cseke­­falvi Miklós Sándor, odavaló Részeg Lajos, szép­­vizi Deák János joghallgatóknak 100—100 irt, valamint más pályákon tanuló több fiú és leá­nyoknak 10—200 írtig terjedő segélypénzek adományoztattak. Fejér megye közönségének azon áhratára, hogy az árvapénztárakból felveendő kölcsönök ügyé­ben beadandó kérvényeknek a bizottság által soron kívül leendő elláttatása iránt az igazság­­ügyminiszter az országgyűléshez beadandó tör­vényjavaslat készítésére keressék fel, a pártoló­­lag fogadtatott s felirat küldése határoztatott. Nemkülönben felirat küldése mondatott ki Sáros megye közönségének abbeli átirata folytán is, hogy a képviselőház az olcsó marhasó beho­zatala, esetleg a só árának általános leszállítása iránti kezdeményezésre keressék föl. Arad szab. kir. város közönsége átirata foly­tán elhatároztatik, hogy az Aradon kivégzett 13 vértanú emlékszobrára az ez évi október hó 6-án leendő leleplezés alkalmával a megye közönsége részéről egy díszes koszorú küldessék. Az E. M. K. E.-nek azon kérésére, hogy megyénk az egyesületet feladatában más megyék példájára pótadó kivetésével is támogatni szíves­kedjék,­­ megyénk törvényhatósági bizottsága kimondta, hogy habár a kultúra mezején vele párhuzamosan haladó E. M. K. E.-tet ebbeli apostolkodásáért kész örömmel üdvözölni, de egyúttal kijelenti, hogy Szent István biroda­lmának kelet felé ezen legelőbbre tolt véghelyen még a 70-es évek elején felismert missziótól áthatottan, korlátolt erejéhez mérten a népok­tatás és nevelés terén minden lehetőt megtenni honfiúi kötelességének tartotta s e czélból a kebelbe földmives irányú felsőnépiskolát létesí­tett s nagy költséggel tart fenn, a szeré­nyen javadalmazott középtanodájához tanszéket állított s e fölött nem csak a zenetanárt, de az­ internátust is segélyezi, a felsőnép és polgári fiú- és leányiskoláknál, a gyermekjátékszer készítő tanműhelynél és felsőbb reál tanintézeteknél szá­mos ösztöndíjakat rendszeresített, több kebelbeli iskola fenntartását, iskolaházak építését nemzet és valláskülönbség nélkül segélyezi ; a házi ipar­nak lendületet ad s jó iskolai bizonyítványokkal ellátott ifjaknak és leányoknak minden tanév végén 2—3 ezer forintot túlszárnyaló pénzsegélyt oszt ki, úgy hogy az ebbeli kiadásai évenkint 20—25 ezer forintot tesznek ki, tehát ily sok­oldalú áldozat hordozása mellett a legjobb aka­rattal nem tud újabb áldozatok hordozására vál­lalkozni, annyival inkább, mivel az amúgy is mostoha égalj alatt lakó s a természeti nehéz viszonyokkal küzdő s e mellett a jégverés által is nagyon érzékenyen sújtott lakosságot je­lenleg pótadóval terhelni egyátalában lehetetlen­nek tartja. A Sepsi-Szentgyörgyön terveit Székely Nem­zeti Múzeum építési költségeire a megyei hava­sok ez évi jövedelméből 400 frt segély szavazta­tott meg. Gyergyó-Borszék fürdő területén lévő, a me­gye tulajdonát képező rozzant háznak 12,515 frt költség­összeggel való újra­építése elhatároztatott és egyúttal kimondatott, hogy a­mennyiben éven­­ként június hó 1-éig a csikvármegyei tisztviselők a borszéki fürdő használatára a havasi javak igazgatójánál jelentkeznének, állásukhoz képest ingyenesen tisztességes szállással láttassanak el ezen újonnan építendő házban. Becze Antal alispán úr indítványának elfo­gadásával a földmivelési minisztérium feliratilag

Next