Székely Nemzet, 1890 (8. évfolyam, 1-199. szám)
1890-09-11 / 140. szám
VIII. évfolyam, 140. szám. Sepsi-Szentgyörgy, csütörtök, 1890. szeptember 11. Szerkmtőségi iroda : Sepsi-Szentgyörtfyön, Alsó-sétatér 535. szám, Hova lap szollóim részét illető közlemények kishmmunk Kiadóhivatal: Jusca in Frun aa-resz rend-társulat hova előíszotási Art helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre 10 frt — kr. Félévre 6 frt — kr. Negyedévre . 2 fr 60 kr. Hirdetmény«0 fija.: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért tí Bélyegdijért külön 30 kr. 6 kr. T POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. OJKA------------------------------SSlbi ^ Csikmegye részére; ^ szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Sín^y Imre társ-szerkesztő 1 .kásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csikmefyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. Udvarhelymegye részért: társszerkesztő Nyilttér- sora 16 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. »X delixitéti ptexek ét hirdetést* bérmentesen küldendők. «)««19XK 4^1 h/ 1 Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva u. p. Sz.-Udvar- «( hely hová Udvarhelymegyéből a fc) ^ lapot érdeklő közrem, küldendők, p -----------------------------ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET" czimfi politikai és társadalmi lapra A „Székely Nemzet" megjelenik hetenkint négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és Vasárnap reggel egy nagy ison, szükség esetén melléklettel. Hittfizetési Ara: egész évre. . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre 2 frt 50 kr Az előfizetéseket legczélszerűbb pontos utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tisztelet.péld 1A Ily Nyelt szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomatta tinit tunk A JÓKAI-NYUM HA RI SZVRNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa A szélső baloldal szakadása. — szept. 10. (rs.) A szélső baloldal szakadása teljes. Ugron Gábor a kolozsvári beszéd után egészen más színben tűnik fel, mint feltűnt a kecskeméti beszéd után. A kolozsvári beszéd után annyit köszönhetünk neki mindenesetre, hogy sprengolta ama pártot, mely az ő fanatizmusával Magyarország politikai újjászületésének minden tekintetben útját állni igyekezett, mert a lakosság egy részét is fanatizálta s a régi hagyományok kodekszeit tartván talmudnak, a magyarságot a kóserségig vitte s bűnnek tartotta már azt is, ha a birodalom másik felével, melynek létezése a mi létezésünk, a mi létezésünk pedig az ő létezése, közös kemenetében merjük sütni a kvóta kenyerét, mely igaz, hogy nem tiszta búzából, hanem kétszeresből van, ámde nem ehetünk különb kenyeret, mint amilyen a körülmények talajában ez idő szerint megteremhet. Ugron Gábor kolozsvári programmja után mindenesetre restellné, ha azt mondanék neki : Szervusz Gabi ! Isten hozott a mi táborunkba, mert ha bár nem egy lobogó alatt is, de egy gyékényen árulunk, sőt ha vesszük, még a lobogó is egy, csak a vörös szín tündöklik még ki némileg a tiedből, de majd ennek is megjön idővel az a színe, melyet a mi lobogónk pattogtat. „Mert hát mi is voltunk valaha szép asszonynak kocsisa, de megrugott a lova s el nem felejtjük soha !“ Az Ugrón Gábor kolozsvári neológ szélbali beszéde éppenséggel nem egyéb, mint ami az 1867-iki törvényt létrehozta. A körülményekkel való megalkuvás sokkal szelidebb alakban, mint ahogy azt balközépi korában, bihari pontosan, Tisza Kálmán cselekedte. És legyen meggyőződve róla Ugron Gábor, hogy ez az ő neológ útja éppen úgy Rómába vezet mint a mienk, azzal a különbséggel, a mily különbséggel az egyszeri ember az időjárásán akart változtatni, már t. i. hogy a nyarat télre, a telet pedig nyárra tenné. Szóval Ugrón Gábor kilépett az orthodox mozdulatlanság zsibbasztó köréből s lábát a haladás útjára tette, amely pillanattól kezdve nem ő diktál a körülményeknek mint eddig, (de amire a körülmények rá sem bederintettek, mint ahogy a szélbali diktatúrára ezentúl sem fognak bederinteni), hanem a körülmények diktálnak neki, a mint hogy diktálnak nekünk is a mint hogy józan észszel mi is a körülmények parancsszavát követjük. Ha a körülmények perszonáluniót, magyar hadsereget, közgazdasági és kereskedelmi elkülönítettséget fognak tanácsolni önálló bankkal és önálló vámterülettel, éppen úgy megfogadjuk a tanácsot, mint ahogy megfogadja azt a kolozsvári beszéd után Ugrón Gábor, de ha a körülmények ezt helytelennek mutatják és veszedelmesnek jósolják, éppen úgy nem fogunk szél ellen vitorlázni és a körülményeknek „frontot“ csinálni, mint ahogy nem fogja azt tenni a kolozsvári Programm után Ugrón Gábor. Persze hogy mindezeket nem hiszi ma még Ugrón Gábor. Ugrón Gábor el van telve azzal a szilárd elhatározottsággal, hogy ő megmarad szélbalinak, és pedig ezen szilárd elhatározottságát akkor hiszi legszilárdabbnak, mikor a szélbaliság zsibbasztó delejességének krakkeresen reszkettető köréből kilépett s a körben forgó dervis tánczot jbban hagyta. Meg fogja majd látni Ugron Gábor, hogy a választott után haladva, hogy fog tágulni az ő látköre, hogy fogja felismerni a kóserség és tréfliség mindazon ostobaságait, melyeket eddig szenteknek tartott. Hogy mily rövidlátóknak fogja találni volt kollegáit és nevetségesnek Irányi Dánielt ha majd : „Fölemeli Kádár szemeit az égre“ és elkezd holmi druida tanokat prédikálni a felvilágosodott Ugrón füleinek. Meg fogja látni Ugrón, hogy: „Kis mise nagy mise, a szélsőbal bölcsesége semmi se !“ – Taticsev. Taticsev volt diplomatának titokteljes bulgáriai útja most némileg földerült. Taticsev ugyanis visszatérése után a pétervári diplomácziai körökkel összeköttetésbe lépett és részletes jelentést tett a bulgáriai beavatkozásról, pártolva a Stambulovval való kibékülést. S habár több oldalról a bolgár kérdésnek ilyetén megoldása teljes ellenszenvvel találkozik s ez kifejezésre jutott ama támadásokban is, melyeket a sajtó Taticsev ellen intézett, mégis a párt rokonszenvezett Taticsev tervével és keresztülvitte, hogy javaslatai a külügyi hivatalban tanácskozás tárgyává tétessenek. A pétervári körök azonban Stambulov feltétlen megadását kívánják, mint conditio sine qua cont. Anélkül, hogy e dolognak különös jelentőséget tujdonítanánk, mégis állítható, hogy a bolgár kérdés nem sokára megint bizonyára előtérbe fog lépni. Csikmegye törvényhatósági közgyűléséből. Cs.-Szereda, szept. 8. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága Mikó Bálint főispán ő méltósága elnöklete alatt szept. 1-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek főtárgyát az ösztöndíjak és segélypénzek kiosztása képezte. Éppen ezen okból a tagok nagyszámban jelentek meg , azonban a gyűlés lefolyása nagyobb vitatkozások nélkül folyt le. Főispán úr ő méltósága a kiküldött meghívó bizottság élén a tanácskozási teremben megjelenvén, d. e. 10 órakor a gyűlést megnyitotta, s egyúttal bejelentette, hogy törvényben gyökerező jogánál fogva a Lorencz Albert halálával üresedésbe jött főszámvevői állásra előleges pályázati hirdetés alapján Kovács István miniszteri szürőtisztet, az allevéltárnoki állásra Györffy Sándor törvényszéki írnokot kinevezte és az újonnan rendszeresített alszámvevői állásra ideiglenesen Bogády Gyula árvaszéki jegyzőt helyettesítette. Indítványba hozta továbbá, hogy törvény szerint a közgyűlésnek kötelessége lévén a megyei pénztárak állapotáról minden alkalommal meggyőződést szerezni, azért a gyűlés a maga kebeléből egy bizottságot küldjön ki a pénztárak vizsgálatára s az eredményről még az ülés alatt tegyen jelentést. Az inditvány elfogadtatott s a vizsgálat megejtésére Murányi Kálmán felcsik-kerületi főesperes elnöklete alatt Ferenczy Károly, dr. Toltscher Ede, Molnár Károly, Minnér Albert, Gál Endre és Czikó Sándor tagokból alakított bizottság legott ki is küldetett. Ekkor kezdetét vette a gyűlés tárgyainak felolvasása, melyek közül fölemlítjük a következőket: Az 1890. évi XVI—XXXVIII. törvényczikkek kihirdettettek s 30 napi közszemlére a megyei iktatói irodába kitétetni rendeltettek. Mária Valéria főherczegnő menyegzője alkalmából a megye közönsége által kifejezett szerencsekivánat és hódoló üdvözletre ő császári és apostoli királyi felsége részéről kibocsátott legfelsőbb köszönő leirat, melyet a bizottság állva hallgatott meg, hódoló tisztelettel vétetett tudomásul s rendeltetett megőrzés végett az irattárba helyeztetni. Gyergyó-Szárhegy község és győremetei Puskás Sámuel és Zakariás János között a gróf Lázár Albert-féle belső és külső birtok, illetve a vételárba 64000 köbméter fenyőfa átadása iránt kötött csereszerződést helybenhagyó közgyűlési határozat a belügyminisztérium által feloldatván, az állandó választmány a miniszteri döntvénynek felek közti kihirdetését s erdőrendészeti szempontból határozathozatal végett az ügyiratoknak az erdészeti albizottságba való Attelelét véleményezte. Ezen vélemény fölött vita fejlődött ki, amennyiben Lázár Menyhért bizottsági tag azon okból, mert a feloldott közgyűlési határozatra a törvényben előírt 40 napon belül a kormány nem nyilatkozott, sem pedig az a két szerződő fél által rendes határidőben meg nem felebbeztetett, a kormány sérelmes és tévedésen alapuló határozata ellen újóbbi felirat küldését indítványozta. Ezen indítvány elfogadását kérte Császár József bizottsági tag is, de elnöklő főispán úr és előadó főjegyző felszólalása után az állandó választmány határozati véleménye fogadtatott el, meg lévén az erdészeti bizottság határozati véleménye után is adva a közgyűlésnek mód arra, hogy vagyonfelügyeleti szempontból annak idején a szerződés el- vagy nem fogadása iránt nézetét nyilvánítsa. Györgyé Remete községben üresedésben volt körorvosi helynek helyettesítés útján való betöltése iránt tett alispáni intézkedés ellen a község elöljáróság által beadott felebbezés elutasíttatott annál is inkább, mivel a helyettesített járásorvos időközben állomásáról lemondván, a felfolyamodás ez által is tárgytalanná vált. Ditró és Szárhegy községek közös képviselőtestülete a borszéki fürdőterületen 6 egyénnek építkezés czéljából bizonyos területet adván át állandó bérfizetés mellett, ezen határozatot a törvényhatósági bizottság az idei február 27-én tartott gyűlésében megsemmisítette , azt azonban a belügyminisztérium az érdekeltek felebbezése folytán megváltoztatta s újabb határozathozatalát rendelte el. Bárha Köllő János ditrói bizottsági tag most is a gyűlés színén a szerződések megerősítése ellen szólalt fel, a közgyűlés a bérbeadást ezúttal helybenhagyta. A kereskedelmi minisztérium abbeli leirata folytán, hogy a Bánfiunyadról Gy .Szentmiklósra áthelyezett gyermekjáték készítő tanműhely még mindig mm karoltatik fel a vármegye által úgy, miként azt a közérdek megkívánná s a megye vagyoni viszonyai megengednék, elhatározta a közgyűlés, hogy a megyei szabályrendelettel felsőnép-, reál- és ipariskolába járó szegény székely fiuk javára rendszeresített 60, egyenkint 50 forintos ösztöndíj mennyiségből nevezett tanműhelynél egyelőre a jövő tanévben kiosztassák. A császári és apostoli kir. Felségének idei junius hó 14-én kelt azon legfelsőbb elhatározása, melynélfogva vármegyénk főispánja az 1888. év folyamán véghezvitt határjelzési munkálat megvizsgálása tekintetéből királyi biztossá neveztetett ki, hódoló tisztelettel párosult örömmel fogadtatott. Az ösztöndíjak és segélypénzek kiosztása iránt szabályrendeletileg kiküldött bizottság javaslata egy kis vitát provokált, azonban három bizottsági tagnak a kellő alaposságot nélkülöző felszólalása után is a közgyűlés a bizottság javaslatát változatlanul fogadta el. Az üresedésben volt ösztöndíjas helyek a következőleg töltettek be : A budapesti József műegyetemen rendszeresített 300 fotos ösztöndíj az esetre, ha az azt eddig élvezett gy.-szentmiklósi Deér Mihály előmenetelének igazolására előzetesen felkérendő dékáni hivatal válasza kedvezőtlen lenne, szépvizi Koncz Károly részére tartatott fenn. A magyar-óvári gazdasági akadémiánál üresedésben lévő 300 fotos ösztöndíj pályázó hiányában szépvizi Csáki József orvostanhallgató, gy.-szentmiklósi Gencsi Zoltán joghallgató és ditrói Keresztes Antal állatorvostanhallgatók között segélyképpen egyenlő arányban kiosztatott. A budapesti állami középipar tanodánál rendszeresítve lévő 200 frtos ösztöndíj ugyancsak pályázó hiányában verebesi Gál Sándor állatorvostanhallgató ifjúnak adományoztatott. Ditrói Puskás István erdészeti és zsögödi Jakab Dénes bányász akadémiai növendékek kellő előmenetelüket igazolván, ösztöndíjaik élvezetében meghagyattak. A nevelési alapból rendelkezésre álló 3000 frt segélyösszegből jenőfalvi Antal András orvosnövendéknek, delnei Bocskor Antal, karczfalvi Bartalis Ágoston, szentimrei Balló Lázár joghallgatónak 100—100 frt, szentsimoni Endes Miklós joghallgatónak 150 frt, szeredai Gözsi Gézának 120 frt, karczfalvi Lukács Manónak 100 frt, szeredai Szász Gyulának 100 frt, szentmártoni özvegy Becze Józsefné három árvájának 200 frt, várdotfalvi Péter János bölcsészettanhallgatónak, odavaló Fodor Antal, szépvizi Domokos Gyula, kozmási Balló István, ditrói Száva Andra joghallgatóknak 100—100 frt, tekerőpataki Benedek Géza posta- és távirászati gyakornoknak 150 frt, ditrói Fülöp Ákos kereskedelmi akadémiai tanulónak 50 frt, továbbá más tanintézeteket s különösen tanitóképezdát végző ifjaknak 10—50 frtos segélyek adattak. A lóbeszerzési alap kamataiból a volt huszár családok közül tusnádi Incze Dénes, csekefalvi Miklós Sándor, odavaló Részeg Lajos, szépvizi Deák János joghallgatóknak 100—100 irt, valamint más pályákon tanuló több fiú és leányoknak 10—200 írtig terjedő segélypénzek adományoztattak. Fejér megye közönségének azon áhratára, hogy az árvapénztárakból felveendő kölcsönök ügyében beadandó kérvényeknek a bizottság által soron kívül leendő elláttatása iránt az igazságügyminiszter az országgyűléshez beadandó törvényjavaslat készítésére keressék fel, a pártolólag fogadtatott s felirat küldése határoztatott. Nemkülönben felirat küldése mondatott ki Sáros megye közönségének abbeli átirata folytán is, hogy a képviselőház az olcsó marhasó behozatala, esetleg a só árának általános leszállítása iránti kezdeményezésre keressék föl. Arad szab. kir. város közönsége átirata folytán elhatároztatik, hogy az Aradon kivégzett 13 vértanú emlékszobrára az ez évi október hó 6-án leendő leleplezés alkalmával a megye közönsége részéről egy díszes koszorú küldessék. Az E. M. K. E.-nek azon kérésére, hogy megyénk az egyesületet feladatában más megyék példájára pótadó kivetésével is támogatni szíveskedjék, megyénk törvényhatósági bizottsága kimondta, hogy habár a kultúra mezején vele párhuzamosan haladó E. M. K. E.-tet ebbeli apostolkodásáért kész örömmel üdvözölni, de egyúttal kijelenti, hogy Szent István birodalmának kelet felé ezen legelőbbre tolt véghelyen még a 70-es évek elején felismert missziótól áthatottan, korlátolt erejéhez mérten a népoktatás és nevelés terén minden lehetőt megtenni honfiúi kötelességének tartotta s e czélból a kebelbe földmives irányú felsőnépiskolát létesített s nagy költséggel tart fenn, a szerényen javadalmazott középtanodájához tanszéket állított s e fölött nem csak a zenetanárt, de az internátust is segélyezi, a felsőnép és polgári fiú- és leányiskoláknál, a gyermekjátékszer készítő tanműhelynél és felsőbb reál tanintézeteknél számos ösztöndíjakat rendszeresített, több kebelbeli iskola fenntartását, iskolaházak építését nemzet és valláskülönbség nélkül segélyezi ; a házi iparnak lendületet ad s jó iskolai bizonyítványokkal ellátott ifjaknak és leányoknak minden tanév végén 2—3 ezer forintot túlszárnyaló pénzsegélyt oszt ki, úgy hogy az ebbeli kiadásai évenkint 20—25 ezer forintot tesznek ki, tehát ily sokoldalú áldozat hordozása mellett a legjobb akarattal nem tud újabb áldozatok hordozására vállalkozni, annyival inkább, mivel az amúgy is mostoha égalj alatt lakó s a természeti nehéz viszonyokkal küzdő s e mellett a jégverés által is nagyon érzékenyen sújtott lakosságot jelenleg pótadóval terhelni egyátalában lehetetlennek tartja. A Sepsi-Szentgyörgyön terveit Székely Nemzeti Múzeum építési költségeire a megyei havasok ez évi jövedelméből 400 frt segély szavaztatott meg. Gyergyó-Borszék fürdő területén lévő, a megye tulajdonát képező rozzant háznak 12,515 frt költségösszeggel való újraépítése elhatároztatott és egyúttal kimondatott, hogy amennyiben évenként június hó 1-éig a csikvármegyei tisztviselők a borszéki fürdő használatára a havasi javak igazgatójánál jelentkeznének, állásukhoz képest ingyenesen tisztességes szállással láttassanak el ezen újonnan építendő házban. Becze Antal alispán úr indítványának elfogadásával a földmivelési minisztérium feliratilag