Székely Nemzet, 1892 (10. évfolyam, 1-198. szám)

1892-01-03 / 1. szám

Január 3. Sándor ur. 7. Szavalat Tarcsafalvi Albert ur által. 8. Háromszékvármegye által kiadott „Olvasókönyv“ ismertetése Czirmay Lajos ur által. 9. Kebli ügyek. 10. Indítványok. A központi választmány határozatából : Baróth, 1892. január hó 1-én. Bedő József, t. t. elnök. Az 1848­9-i honvédvilág emlékei a Székely Nemzeti Múzeumban. — Felhívás és kérelem a székely vármegyék lakóihoz. — Sepsi-Szentgyörgy, jan. 1. Annak a már-már legendaszerüvé váló kornak legszebb, legdicsőbb jelenetei a Székelyföldön fordultak elő. Bem tábornok hősi tetteit megirigyelheti bármely kornak hires hadvezére. A magyar szabadság dalosa, Petőfi dalaiban senkit sem dicsőített szebben mint a székelyeket. Valóban e parányi földnek Attila utódai a magyar szabadságharcz idejében a félistenek légióit állították elő. Gábor Áronnak az egyszerű székelynek genieje kannibáli halhatatlanságot biztosít magának a hadászat történetében. És mig külföldi múzeumok, pl. ez innsbrucki, híven őrzi szabadsághősüknek, Hoffer Andrásnak legkisebb emlékeit, mint pipáját, nadrágtartóját stb. vagy mig múzeumunk bővében van a palaeontológia és a népvándorlás érdekes maradványainak, addig az alig 40 éve múlt dicsőségteljes időknek vajmi kevés tanujele emlékeztet minket arra, hogy a legnevezete­sebb színhelyek közelében vagyunk. És Gábor Áron­tól egyetlenegy hajszál sem maradt számunkra, mely hőstetteiről regélne. Pedig, hogy mily nagy jelentősége, mekkora fontossága van egy ily gyűjteménynek, megmutatta a mostani budapesti 1848-as tárgyaknak kiállítása. A Székely Nemzeti Múzeum kezelősége, mielőtt hírét hallotta volna a budapesti mozgalomnak, már felis­merte az emlékek csoportosításának szükségességét, midőn múzeumunk új helyiségének berendezésénél egy szekrényben állította össze az eddig szétszórva levő emlékeket, mely piros számokkal e czimet viseli: 1848-49. Nem sok, de igen nevezetes emlékek ezek, me­lyeket itt mindenki ismer. Itt van Bem tábornok vi­­tézségi nagy érdemrendje, a homoród-almási első hon­védzászlóalj zászlója, Bajkó kapitánynak 18 csatában résztvevő kardja, 4 harmadosztályi vitézségi érdem­rend, szomorú emlékek az aradi, josefstadti és kuf­­steini várfogságokból, egy csomó kiáltvány, 2 érdekes napló (Cseregé), versek, dalok, nyomtatványok, me­lyeknek feldolgozását és közzétételét e sorok írója kötelességének ismeri, mihelyt ideje engedi. Van egy honvédtiszti atillánk, egy tiszti csákónk, egy nemzet­őri övünk, egy vörös és egy zöld huszársapkánk, egy tölténytáskánk s egy tiszti kardunk. Ennyi az egész. íme, már e rövid összeállítás is mutatja a hiányokat, hogy egy teljes honvédfel­szerelésünk sincs. Nincs honvédna­drág, puska, tisztiöv; nem tudunk bemutatni a maga térségében sem al-, sem főtiszti egyenruhát, felszerelést. Odairányul tehát kérelmünk, hogy a­kiknek bir­tokában 48-as emlékek vannak, szíveskedjenek azt a Székely Nemzeti Múzeumnak ajándékozni, mely azokat tanulságosan állítja ki és híven őrzi meg. Tudom, hogy nem sok emlék maradt fenn, mert a Bach-kor­­szak szomorú napjaiban részint elkobozták azokat, részint a tulajdonosok semmisítették meg. De azért van tudomásom arról, hogy itt S.­Szentgyörgyön is többen kegyelettel őrzik a szabadságharcz érdekes emlékeit, melyeket féltékenyen és a legnagyobb ve­szélyek közt tartottak fenn ! Magánházban a család körében könnyen elveszhetnek ezek, míg múzeumunk­ban közkincscsé válnak és biztosítva vannak minden időre. Kolozsvárott ez idén kezdeményeztek ily gyűj­teményt, míg nálunk már régóta meg van az alapja, maga Kossuth Lajos kezdte meg Bem tb. hadi jel­vényének ajándékozásával! Hazafias tisztelettel kérem fel tehát a Székelyföld minden rendű és rangú lako­sát, hogy ha birtokukban 48-as emlék van, bármily igénytelennek látszassák is az, ne adja sehová, hanem hazafias buzgósággal és áldozatkészséggel küldje be a székely emlékek kincstárába, a Székely Nemzeti Múzeumba. Hogy mikorra ennek uj palotája felépül, egy tekintélyes és országszerte nevezetes gyűjtemény mutassa fel a székelyek egykori félisteni tetteit, hová lelkesedni járjon e földnek örege-apraja, s az uj nemze­dék, mely évről-évre nagyobb számmal seregükt össze e város falai közé, s mely csak hírből ismeri (ha ugyan ismeri) e raythosi eseményeket, a daliás idők eme lelkesítő emlékeinek szemlélésénél tanuljon oly ma­gasztosan és önzetlenül élni a hazának, mint a­mily önzetlenül és dicsően haltak meg azok a hazáért. A muzeum kezelősége a legnagyobb köszönettel fogad bármely tárgyat, s azokat negyed­évenkint e lapok hasábjain lajstrom szerint közölve nyugtázza. Czim: A Székely Nemzeti Múzeumnak Sepsi-Szent­­györgyön. Várk­onyi Endre, muzeum-kezelő, 1892. — Szökő esztendő. — Nomen et omen. Szökik az esztendő s mintha mindenre hatása volna, szökik vele minden e föld felett s az ég alatt. Elszökött mindjárt a lapnak első száma, úgy, hogy most nem lehet a kellő ájtatos hangon üdvö­zölni. Az áhitatos érzelmek már oda vannak ; nagyon kevés ideig tartanak ebben a prózai világban. Mikor az utolsó nap éjfélkor felhangzik a meg­ható üdvözlet: „boldog újévet!“ mintha templommá változnék át a hely ; füstös kunyhó, kényelmes szoba vagy díszes terem elveszti megszokott alakját; falai kitágulnak, a tető fölemelkedik, minden tárgy életet nyer s az élők valami magasabb lények gyanánt áll­nak előttünk. Angyal repül el a ház felett; min­denki magába szállva, egy percz alatt végiggondol évek hosszú során, talán a jövő tárul fel előtte. Hanem az angyal gyorsan száll; a félbeszakí­tott beszéd újra megindul; az előbb oly magasztos jelenet visszasülyed a maga köznapiságába. Az uj év elszökött; egy pillanat alatt azzá lett, a mi volt előde: mogorva, zsémbes alakká, mely egyebet sem tud, mint folyton fenyegetőzni gondokkal terhelni s biztatni a jövő uj esztendővel. Az a szép fiatal gyermek csak a gratulánsok czéduláin található még fel. Hanem ott is egy kár­örvendő kölyök gyanánt impertinenskedik. A fűszeres a szabó, a czipész, a postás, az isten tudja ki gra­­tulácziójáról szinte kaczagva kiabál felénk : azt hi­szed a miért új esztendő van, már nem lesz többé bajod a múlt évi nyomorúságokkal ? S mi szépen megváltjuk a gratulácziót, még asztalunkra is tesz szült, hogy a kis­gyerek annál jobban érezze magát. De folytonos ingerkedése végre izgatottá tesz. Eleinte félretaszítjuk, de tekintete még­is rajtunk van, érez­zük mindenütt: az íróasztalnál, a kényelmes fotelben­­ vagy lm valakivel beszélgetünk, odább lökjük, de nem marad el tőlünk, mint a sötét gond. Mérgesen kapjuk fel s összegyűrve dobjuk a tűzbe. Hanem kaczagását még ott is halljuk, a mint végigfut kürtön, kiszalad a kéményen s még a födél felett is velünk gúnyolódik, mig végre egy jótékony szélro­­ham megszökteti. Diadalmasan nézünk utána az ablakon s meg­ütközve látjuk, hogy a meg-megújuló szélroham egye­bet is szöktet ám. Szökteti a telet. A ragyogó fe­hérbe öltözött házfedelek kezdenek szürkülni, a csa­tornákból vastagon ömlik a hólé, az utczán tócsák képződnek s boszosan elfordulva elmélkedünk : hát már ez is szökik ! Cselédeink ujjongva szöknek a szekérre, mely viszi őket haza, hogy kiszökjék magukat; a lovak az ostorcsapástól szökve indulnak a tócsáknak, me­lyekből piszkos lé szökik jobbra-balra. Ennyi szökés az első nap is ! Mi lesz még ezután ? Igaz, hogy ezek megtörténhetnek rendes új esz­tendők alkalmával is, sőt nagyobbrészt meg is tör­ténnek. Hanem akkor nem lennének feltűnők. Rendes esztendő esetében nem fűznénk minden jelentéktelen körülmény közé egész sereg jóslatot. Most nem kerülhetjük ki , olyanok a körülmények. Még a politikai eseményeket is ebből az első nap­ból jósoljuk. A választók félnek, hogy képviselőjük megszö­kik, a képviselők félnek, hogy választóik szöknek meg. A bankár fél, hogy pénztárosa megszökik s a pénztáros is fél, hogy a bankár szökik meg. A mun­kaadó a munkástól, a munkás a munkaadótól, a közönség a szerkesztőtől s a szerkesztő a közönségtől. S még mindehhez az influenza is. Hogy lehessen aztán kívánni, hogy az ember kellő áhítattal üdvözölje ezt a szökő új esztendőt ? megkötése, mely az érdekelt államok közgazdasági viszonyaiban korszakot alkotó esemény. A jövő országgyűlésre épen oly fontos feladat vár. A szükséges bel­reformok létesí­tése, köztük első helyen a közigazgatás reformja, melyhez a törvények egész so­rozata szükséges. Meggyőződése, hogy a nem­zet az államosítás elve mellett fog nyi­latkozni. Szükségesek továbbá intézkedések a törvényhozó testület tekintélyének fentartására, hogy a szólásszabadsággal­issza ne éljenek és hogy a többség akaratának érvényesülését meg ne gátolhassák. Erre a házszabályok m­ódo­sítása nem elegendő, hanem azoknak szigorú alkalmazása szükséges. A szabadelvű párt megnyugvással tekint a választások elé, mert a magát most „nem­zetinek“ nevező párt múltja bizalmat nem gerjeszthet maga iránt. A szabadelvű párt fentartja hazafias magyar szellemét. A zajos éljenzéssel kisért beszéd végén köszönetet mondott a miniszterelnök a jó kívánságokért. SZÉKELY NEMZET. A Székely Nemzeti Muzeum. — Nyilvános nyugtatvány’. — Tekintetes Tana Sámuel jegyző ur Bölöny­ből a 398. számú aláírási ivén 5 frt 50 krt kül­dött be a „Székely Nemzeti Muzeum“ csarno­kára, melynek átvételét köszönettel elismerem. Sepsi-Szentgyörgyön, 1891. decz. hó 30-án. Potsa József, főispán. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Újévi tisztelgés gróf Szapáry miniszter­­­ elnöknél. Budapest, jan. 2. A szabadelvű párt új­évi tisztelgése alkalmával Szapáry dr. miniszterelnök Bok­ross Elek beszédére válaszolva, visszatekintést vetett a lefolyt or­szággyűlés működésére. Két kimagasló ered­ményt mutat fel a lefolyt országgyűlés folya­mán ; egy a pénzügyi egyensúly helyreállítása, mi a nemzet életké­pességének fényes bizonyítékát adta , másik a kereskedelmi szerződések Egy sikkasztó öngyilkossága, Budapest, jan. 2. P­­­u­t­s­i­c­s La­jos, az Első hazai takarékpénztár fő­­pénztárnoka tegnap reggel váczi birto­kán agyonlőtte magát. Az ön­­gyilkosság óriási szenzácziót keltett a fővárosban. Piut­sicsot tegnap az inté­zetben leltározásra várták s megjelent a váczi rendőrség kiküldöttje, magá­val hozva az öngyilkosnál talált s az igazgatósághoz czimzett levelet, mely­ben beismeri a sikkasztást. A takarék­­pénztár késő este kommünikét adott ki, tavélyben konstatálja, hogy az ön­gyilkos sikkasztást követett el, mely nagy összegre rúg, azonban az összeget csak az összes pénztárak re­víziója után lehet megállapítani. A takarékpénztár kijelenti, hogy a sikkasztás a betéteket ne­m érinti, csak az intézet magán­va­gyonát fogja terhelni. Plussicsot mindenki rendkívüli va­gyonos embernek tartotta; az intézet is feltétlen bizalommal volt irányában. NAPI HÍREK. — jan. 2. — Az uj esztendő a „Székely Nemzet“ megjelenési napjára nem volt tekintettel s ne­künk csak elkésetten lehet immár olvasóinkhoz bekopogtatnunk avval a jó kívánságunkkal, hogy adjon isten boldog új esztendőt! De mert a jó kívánság soha sem jön későn s mivel tudjuk, hogy olvasóink a Székely Nemze­tet legjobb házibarátjuknak tekintik kilencz esz­tendő óta, most a tizedik esztendős barát­ság viszonya följogosít bennünket arra, hogy habár megkésve is, tiszta szívből üdvözölhessük olvasóinkat a beállott ujesztendőben, kérvén lapunk jó barátait: tartsák meg a Székely Nemzetet szives jóindulatukban — az uj­esztendőben is. — Beksics Gusztáv, Sepsi-Szentgyörgy város orsz.­gyűlési képviselője, mint örömmel értesü­­lünk­ az influenzából annyira fölépült, hogy a na­pokban már elhagyhatja szobáját. A székelyek de­rék képviselőjét az újév alkalmával számosan ke­resték fel a választói közül üdvözletükkel és szeren­­csekívánataikkal, de mivel lábadozó állapotában még nincs abban a helyzetben, hogy a szives megke­resésekre egyenként válaszolhasson, távirati után minket kért föl, hogy köszönetét tolmácsoljuk s adjuk át legmelegebb üdvözletét választókerülete és mindazok részére, kik szívesek voltak jóki­­v­ánságaikkal a beállott új esztendőben róla meg­emlékezni. — Lágyulás. Kemény fagyok, nagy havazá­sok után jött a déli szél, a­mely oldja a jeget és viszi a havat nagy tömegben. A „Székely Nemzet“ meteorológusának már hetek óta pont­ról pontra beválik az időjóslása és a mostani nagy depresszió (eső is hullott bőven) lapunk mult számában kilátásba volt helyezve. A lá­gyulás igen jó a szántóföldeknek, a száraz hó a­att eddig csak sintődő vetéseknek s ez a ha­szon bőven kárpótol az elolvadt szánatért, nem­különben a meglocscsant jégpályákért. — A „Székely Nemzet“ időjárási jelentése január 2. reggeléről. Légnyomás: 758 mm. Megelőző napon: 750 mm. Hőfok: -­- 20 A főbb tényező­k j­elen állapota: Épen az újév reggelére megérkező depresszió (kis légny.) meghozta pontosan a jelzett olvadást és csapadékot. Euró­pában majd mindenütt lágy, esős idő van, csak Oroszor­szág ellenzékeskedik 10—15 fokú hidegével. Kilátásunk bizonytalan, valóbbszinü lehűlés, ha­vazás emelkedő légnyomással. — Újévi megváltások. A­mi már évekkel ezelőtt gyakorlatban volt, a sepsi-szentgyörgyi nőktől a nyomorban lévő házi szegények részére, újból kéri a filléreket Bogdán Flóriné, Kele­men Lajosné, Málik Józsefné vagy Tompa Miklósné úrasszonyokhoz küldeni. Egy női tár­saság nevében : Tompa Miklósné. Sepsi-Szent­györgyön, 1891. deczember hó 30-án. — A székely-keresztúri kerület jelenlegi képviselője Szen­t-K­i­r­á­­l­y­i Árpád kerüle­tének 40 községében megtartotta körútját. Min­denütt lelkesedéssel, sok helyen zászlókkal fo­gadták és a jelöltséget újból felajánlották neki. A kerületnek eddig tisztán függetlenségi három nagy községe Csekefalva, Siklód és Szt.-abrahám, most Szent-Királlyihoz csatlakozott.­­ A királyné néhány napi tartózkodásra Budapestre szándékozott lejönni. Mint a N. Fr. Pr. értesül, a királyasszony egyrészt saját gyön­gélkedő állapota, részint Mária Valéria főher­­czegnő betegsége miatt letett arról a szándéká­ról, hogy a magyar fővárost meglátogassa. Má­ria Valéria főherczegnő egyébiránt javulóban van. — Eljegyzés Bartha Gerő kolozsvári vasúti tisztviselő a napokban jegyezte el Csík­szeredában a szép Gál Emma kisasszonyt, Gál Endre megyei tiszti ügyész leányát. Fogadják szerencsekivánatunkat! — Baleset. Geréb János sepsi-szentgyör­gyi ügyvédet sajnálatos baleset érte. Deczember 30 án reggel Nagy-Borosnyóról hazajövet kocsi­jában töltött fegyvere véletlenül elsült s a töl­tés bal vállát megsebesítette. Szerencsére, a sé­rülés komolyabb aggodalmakra nem ad okot. — A tél örömei közé odavegyül a bánat is. Egy kis fiúnak, ki a napokban még vigan szán­­kázott, egyszer a szánka átment a fiú lábán s eltörte. A kis fiú nyolcz éves, Szemerja­ városré­­szi, Kakas Ferencznek hívják. — Az influenza. A szeszélyes muszkabeteg­ség hozzánk is megérkezett. Elhozta a szél, a posta, az újságok. Eddigelé már is több influen­zás eset fordult elő, de szerencsére szelíd lefo­lyása volt minden komolyabb következmények nélkül.­­ A madéfalvi vértanuk emlék­alapja ja­vára Csik-Karczfalván 1892. évi január hó 10-én a községháza nagytermében zártkörű tánczestély­­lyel egybekötött ünnepély lesz. A bizottság el­nöke: Rancz János, plébános, jegyzője: Ferencz József Belépő díj: személyenként 70 kr. Felül­­fizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyug­­tatványoz a bizottság. Kezdete fél 8 órakor. Ételről, italról gondoskodva lesz. Az estély mű­­sor.1. Nyitány a Csíkszeredai I. zenekar által. 1. Isten áldd meg a magyart. Fér­fi négyes. 2. Siculicidium. Szavalja Paláncz S. 3. Ramage d’ Oiseaux Mislertől. Zongorán hegedükisérettel. Dr. Szabóné, Németh Gy. 4. Felolvasás. Tartja Rancz J. bizottsági elnök. 5. A viharban. Dür­­n­er től. Férfi négyes. 6. Népdalok zongoraki­­sérettel. Énekli Gál A. 7. Vitéz Jónás. Vida Józseftől. Szavalja Németh Gy. 8. Népdal egy­veleg. Bartalus J.-től. Férfi négyes. — Gyilkosság. Alig múlt pár hete, hogy Kozma Ágoston jenőfalvi lakos, bátyját az utczán kaszával levágta, újabb véres esemény ejtette iz­galomba Jenőfalva lakosait. Kozma András erő­teljes férfit agyonverve találták az utczán decz. 23 án este. A fején tátongó sebek arra enged­nek következtetni, hogy fejszecsapások okozták halálát. Gyanúból letartóztatták egyik szomszéd­ját, Bartalan Károlyt, ki tettét be is vallotta. — Jövendölés 1892-re. Szabolcsmegyei Ven­­csellő községben ezelőtt 42 évvel meghalt bizo­nyos Pájer Péter nevű 85 éves agg ember, a ki életében igen szeretett jósolgatni. Kurta pálczács­­káját kezébe véve, vasárnaponkint maga köré gyűjtötte a falu apraját, nagyját s komoly, ihle­tett hangon tárogatta föl előttük a jövendő tit­kait így megjósolta a czukor és bor, kávé és másféle adók behozatalát. A­­ vaseke, gőzhajó, vasút mind megjelentek víziójában s­értésére adta hallgatóságának, hogy ezek mind be fognak következni. Végül azt mondta: „Fiaim 1892. évben még kutya sem szeretnék lenni, mert nemcsak ez is meg lesz már ekkor adóz­­­tatva; de a világ úgy össze fog zavarodn egy óriási háborúban, hogy megváltozik nagyon a világ térképe. A keresztes ha­dak feltámadnak újra s a vér, ami folyni fog, a kiürített Tisza medrében nem fér el. A folyókat egyenesre fogják huzni, töltéssel veszik körül stb.“ Es ime szóról­­szóra teljesednek szavai, az ebadó Vencsellőn épen 1892. évtől lép érvénybe. A most már idős emberek, kik az öreg Pájer ősz fejére s égnek szegzett jósló szemeire emlékeznek: Isten ujját látják e jóslatban s a péntekkel kezdődő uj évtől nem sok jót várnak. — Összeesküvés a czár élete ellen. A Daily Telegraphnak azt táviratozzák Pétervárról, hogy Ch­ar­­kowban egy a czár élete ellen irányuló összeesküvést fedeztek fel. Számos házkutatást tartottak, melynek az volt a következménye, hogy a társadalom különböző rétegeihez tartozó sok embert fogtak el. Egy könyv­nyomdát, mely törvényellenes czéloknak szolgált, a rendőrség lefoglalt. Ezzel kapcsolatosan felemlítjük, hogy egy ma érkezett varsói távirat szerint, az ott nem­régiben letartóztatott nihilistákat Pétervárra szállították a végett, hogy szembesítsék őket azokkal a nihilistákkal, a­kiket ott tartóztattak le. A tör­vényszéki tárgyalásokat a nihilisták ügyében Péter­­várott fogják megtartani. 1. szám.

Next