Székely Nemzet, 1892 (10. évfolyam, 1-198. szám)
1892-11-21 / 177. szám
X. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, hétfő, 1892. november 21. 177. szám. [Sepsi-Szentgyörgyön : Alsó-sétatér 535. szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Jókai-nyomda-részvény-társulat, Előír.utasi fitm : helyben házhoz hordva vagy vidre postán küldve: rögész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. _______ SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer : hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Hirdetmények dija : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdíjért külön 30 kr. Csikmegye részére : szerkesztőségi kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Jaj,v Iime társszerkesztő lakásán (kedd-utcsra, saját ház) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. Udvarhely megye részére: Nyírttal- sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. Szerkesztőségi iroda: hová az elfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. --------------------------Vz társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád Szarabatfalva (u. p. Sz.-Udvarhely) hová Udvarhelymegyéből a lapot érdeklő közrem, küldendők. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára : egész évre ... 10 frt félévre . 5 frt negyedévre 2 frt 50 fr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa. Az uj kabinet. — nov. 21. A mai napra volt kilátásba helyezve a nagyfontosságú esemény, az új minisztérium bemutatása a házban. Eseményszámba megy nálunk egy új minisztérium megjelenése, mert Magyarországon nem bukik minden hónapban egy kabinet, mint a francziáknál. S a Wekerle-minisztérium bemutatása még a mi parlamentáris életünkben is nagyjelentőségű, daczára annak, hogy a magyar képviselőházban minden hétre esik egy-egy „esemény.“ Fontos, mert egy nagy párt megújhodásának fényes kifejezése a mai kabinet. És nagyjelentőségű, mert a mai kabinet a reformok elvi alapján szerveztetett és attól sokat vár és remél a nemzet. S ez a pont az, amely valószínüleg lehetetlenné fogja tenni jövőre a parlamentarizmus tekintélyét alásülyesztő botrányok ismétlődését. Az új kabinet a liberális reformok, a szabadelvű intézmények jelszava alatt alakult meg s olyan erős vára lesz ennek az új minisztériumnak a tiszta, hamisítatlan szabadelvűség, hogy nem vehetnek azon diadalt a pokol kapui sem. Pedig már most is próbálkoznak megostromolni ezt a várat. Csak földalatti folyosókat, sötét aknákat ásnak még most alája, de dolgoznak ; éjjel, nappal dolgoznak a felrobbantásán. Még jóformán meg sem született a gyermek s mint az orthodox kálvinizmus teszi, már hirdeti annak az elkárhozását. A kik az ellenőrzés szerepét s a bírálat hivatását úgy fogják fel, hogy a mi létezik, annak okvetlenül rossznak kell lenni s a mi a kormányon ülők kezéből kikerül, az feltétlenül hibás mű : azoknak ott ülhet a kormány elnöki székén egy Wekerle, ott lehet a minisztériumban Csáky Albin gróf és Hieronymi Károly, akik előtt kénytelenek ők is feltétlen tisztelettel meghajolni; azért az új kabinet mégsem ér semmit, mert szerintök nem új az, csak „foltozás“, új tudniillik csak akkor lett volna, ha Apponyi, Horánszky, Ábrányi, Kaas Ivor, sőt talán még Horváth Gyula is tárczát kapott volna, nem is említve Beöthy Ákost, akinek szintén magasak az ambíciói. Azt mondtuk, hogy olyan programmal lép az új kabinet a nemzet elé, amely ellen elvi oppozíció nem támadhat. Nem támadhat különösen az egyesült ellenzék részéről, amely párt nagy garral hirdeti, hogy ő igenis, a szabadelvű reformok terén áll. Talán az egyetlen közigazgatási törvény lesz a képviselőház munkaprogrammjában, amely a szélsőbaloldalnak eddig elfoglalt álláspontjával ellenkezni fog , a valláspolitikai kérdésekben még ez a párt is az új kabinet propozícióit vallja magáénak, Így állván a dolgok, azt hinné az ember, hogy az új miniszterek ágya csupa rózsákból van vetve , hiszen még ellenzéke sem ígérkezik. Kétségtelen, hogy ilyen viszonyok közt az ellenzék szerepe az okos bíráló, a tisztességes és parlamentáris ellenőrző közeg hivatása lenne, mint más parlamentekben szokás, ahol az elv és módozatok megállapítása a törvényhozás teendője és nem a személyi szempontok irányozzák az oppozíciót, mint minálunk. De fájdalom, a magyar parlamentben erről szó sem lehet. Ha az új kabinet programmja ellen a nevetségessé válás veszedelme nélkül izgatni már nem lehet, akkor ismét csak hozzá kell folyamodni a személyeskedéshez. Mert látni való, hogy a nagy párt, a kormánypárt egységes és összetartó ; látni való, hogy az új kabinetben teljes az egyetértés és a kormányon ülő miniszterek olyan erők és tehetségek, akikre a legmodernebb állam is büszke lenne. Ilyen állapotok közt az ellenzékre háládatlan szerep várna. Tehát támadni kell a személyeket. Meg kell bontani az uj kabinetben és az összetömörült pártban az egységet, az egyetértést. Denuncziálni kell a párt oszlopos férfiait egymásnak. Szítani kell a bizalmatlanságot egyik a másik iránt s igy valószínű, ha most nem is, idővel mégis csak sikerülni fog a szabadelvű pártot s ezzel együtt az uj kabinetet szétbomlasztani. A vidéki olvasó ámulva és bámulva látja, mi minden történhetik ott a kulisszák mögött, ahol az ellenzéki lapok előadásai nyomán a Tisza-klikk megbuktatta Szapáryt, bevitte a kabinetbe gróf Tisza Lajost és minél előbb meg fogja buktatni Wekerle miniszterelnököt is, hogy igy a teljes uralmat a maga részére biztosíthassa. S a vidéki olvasó, a ki abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy csak azokat a lapokat olvassa, a melyeknek a princzipálisaik a kabinetből kimaradtak, el nem tudja képzelni, micsoda szörnyűséges demoralizált állapotok uralkodnak ott fenn, ahol az intrigya buktat és emel s ahol ennek az intrigáknak még a legfelsőbb jóváhagyást is ki tudják eszközölni. A vidéki olvasó nem gondolja azt, hogy azok a nyomtatott betűk, amelyek most Wekerle miniszterelnökben keltik a bizalmatlanságot a Tiszák iránt, megannyi fekete ördögöcskék, sötétben dolgozó manók, akik ássák az aknát titkosan, hogy adandó alkalommal föl lehessen robbantani azt az erős várat, amelynek a neve a szabadelvű párt. Csakhogy ott fenn van ám esze másnak is : ismerik abban a pártban ezeket az incselkedő fekete portékákat jól és — nem hederitnek rájok. — A háromszékmegyei tanítótestület egy éve. — Csinádi Lajos tanítótestületi titkár jelentése. — — nov. 12. Hogy a fejlődő kortól a tanító el ne maradjon, szükséges az egyén önművelése, hogy nagy munkájuk, mely közös érdekű, egyöntetű legyen, az eszmék, vélemények gyakori kicserélése. E czélból jöttek létre a tanítótestületek, egyesületek. Ily czélból tömörült a mi tanítótestületünk, a „Háromszék megyei Tanítótestület“ is már évekkel ezelőtt s áll fenn a mai nap is 177 taggal s ily irányt kell jelölnie magának, hogy tömörülve azon irányban előre haladhasson. Az eszme nem uj, hisz a múlt bizonyítja, hogy ezen testület felfogta létének czélját. Nem tervem és nem is feladatom most ezt hosszasabban fejtegetni s jelen alkalommal csak azon legközelebbi múltra kívánok kiterjedni, mely 1891-ik november 11-étől a mai napig járt le. Csak az egyesület ezen egy évi múltját kívánom megvilágítani, felsorolván azokat, miket tanítótestületünk ezen év alatt tett úgy a közös érdek és közművelődés, mint az önművelődés terén. Tanítótestületünk tevékenysége kiterjedt s így jelentésem is kiterjed : a) a testület ügyeit vezető központi bizottság munkálkodására; b) a tanítói járáskörök tevékenységére; c) az egyes tagok személyes szorgalmára; az egyleti munkásság terén ; d) a szakbizottságok tevékenységére és e) és a közbizalom által az egyleti ügyek irányítására megválasztott tisztviselők munkájára. Lássunk ezekről röviden a következőkben : a) Központi bizottmányunk, mely áll az öt tanítói járáskor hivatalnokaiból, a tanítótestület tisztviselőiből, a tanítói segélyegylet és tanszermúzeum kezelő-bizottságaiból, a lefolyt évben két rendes gyűlést tartott, és pedig az 1892-ik év február 1-én és okt. 15-én. A tagok mindkét gyűlésre teljes létszámban jelentek meg s a gyülésezés higgadt tanácskozás és emelkedett hangulatban folyt le. Végzett munkáiból csak a nevezetesebbeket említem. Előterjesztés folytán tudomásul vette, hogy az elnökség az 1891. évi nov. 11 - iki közgyűlés határozatait végrehajtotta, a szükséges átiratokat és memorandumokat megkészítette és rendeltetésük helyére elküldötte. Megállapította a tanítótestület 1891/92-ik évi költségelőirányzatát, mely szerint az összes évi bevételek 55 frt 60 krban és a kiadások szintén 55 frt 60 krban szerepelnek. Intézkedett a társegyletek átiratainak méltó tárgyalása iránt. Ezek között a „Kolozsmegyei Tanítótestület“ elnökségének 40. szám alatt véleményadásra megküldött s általuk egy elfogadott pályaműben kidolgoztatott munkálatot : „A szünidő beosztása az elemi népiskolában“ megvitatás és véleményadásra áttett a tanítói járáskörökhöz. A járáskörök vélememényét összegezve, mint a „Háromszékmegyei Tanítótestület“ álláspontját, véleményét megküldötte a „ Kolozs megyei Tanítótestület“ -nek. A tanítótestület járásköreinek tanácskozás és kidolgozásra paedagogiai tételeket tűzött ki, nevezetesen : a már említett véleményadáson kivül: „Mely kertészeti gyakorlatokra alkalmazhatók a népiskolai tanulók s e gyakorlatok közben minő tananyagok nyerhetnek feldolgozást ?“ Sipos Sámuel kortárs indítványából eredő tételt. Az 1892/98-ik évre pedig a következő kérdést jelölte meg kidolgozásra : „A nőnevelés helyes irányítására mikép működhetik a tanító?“ Az egy évi munkálkodás irányítása és fokozása czéljából a jövő 1892/93-ik évre a jelen évre is kitűzött, de meg nem oldott tételeket némi módosítással ismételten kitűzte. Ezekről bővebben az indítványok során. Meggyőződést szerzett magának a kezelőbizottságok alapján a tanszermúzeum és segélyegyleti ügyek rendben folyásáról. Az 1892-ik év október 15-iki gyűlésén a segélyegylet alapszabályait módosította és intézkedett, hogy a módosított szabályok hitelesítésre a nagyméltóságu belügyminisztériumhoz felterjesztessenek. Megszavazott 60 frt segélyegyleti kölcsönt a tanszermúzeumnak s ezzel elősegítette annak rendes fejlődését. Központi bizottságunk lépést tett az iránt, hogy a „Szabályrendeletek olvasókönyveinek egyes olvasmányai vétessenek fel az állam által használatba kiadandó olvasókönyvekbe. Elhatározta, hogy távozó, volt kir. tanfelügyelőnk emlékét, azzal örökíti meg, hogy a tanítói testület által a megyei fiu-árvaház javára az 1891. november 11-én Sepsi-Szentgyörgyön tett 1000 frtos alapítványt: „A Háromszékmegyei Tanítótestület által a megyei fiú-árvaház javára Eötvös Károly Lajos czimen tett alapítványának nevezi el. Ezzel kívánta leróni a tanítótestület háláját azon tanfelügyelő iránt, ki a megyei tanügyet azon rövid idő alatt, mig annak vezetője vett, oly nagy lelkesedéssel és szeretettel áthatott szakértelemmel kívánta emelni, fejleszteni. Beható tárgyalás alá vette a nagyméltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 1892. évi szeptember 24-én, 30170. szám alatt a megyei tekintetes közigazgatási bizottsághoz 8 onnan 1287. szám alatt elnökségünknek megküldött magas döntvényét, melynek értelmében kész a magas minisztérium a Háromszék megyei Tanítótestületnek a háziiparszerű közügyesítő foglalkozásoknak a tanítótestület területén lévő iskolákba való bevitelre bizonyos évi segélyt engedélyezni, de kér egy részletes tervezetet. A magas minisztériumot ezen szíves elhatározásra, — a közgyűlés megbízása alapján — az elnökségnek megokolt kérése indította. Választmányunk ezen tervezetet egy bizottság által, akis királyi tanfelügyelőség szíves támogatása mellett elkészítette és lesz szerencséje jelen közgyűlés elé terjeszteni megvitatás és szives elfogadás végett. Továbbá: megbízta a tanítótestület elnökségét, hogy jelen közgyűlés elé indítványt tegyen nevében, a fiú árvaház 1000 frtos alapítványának hogyan fedezhetése tárgyában. Megállapította ezen közgyűlés tárgysorozatát, helyben hagyta az elnökség időnkénti intézkedéseit, bizottságokat küldött ki a számadások stbik felülvizsgálására, szóval a legnagyobb lellkiismerettel irányította a lejárt évben a tanítótestület együttes működését. b) Tanítótestületünk évi összes tevékenységének oroszlánrésze a járáskörök munkálkodásában összpontosul. A tanítótestület öt járásköre a lejárt év elején ezen három éves cziklusra újból alakult és pedig megválasztotta tisztviselőit a tagok számaránya szerint a következőleg : 1. Kézdi tanítói járáskor, tagjainak száma 50. Tisztviselői: elnök Vajna Károly, alelnök Nagy Károly, jegyző Szabó József, pénztáros Szabó Géza, választmányi tagok : Magyary György, Erdélyi Károly. 2. Orbai tanitói járáskor, tagjainak száma 36 (kettő az oltvidékibe lépett át). Tisztviselői: elnök Sipos Sámuel, alelnök Gál Antal, jegyző Kiss Sándor nyugalomba lépése után Kovács Bálint, pénztáros Biró Béla, választmányi tagok : Nagy Imre, Nagy Sándor. 3. Oltvidéki tanitói járáskor, tagjainak száma 24. Tisztviselői : elnök Zágoni Sándor, alelnök Farkas Károly, jegyző Erdős Gábor, pénztárnok Vas Dénes, választmányi tag Hosszú Ferencz. 4. Sepsi tanitói járáskor, tagjainak száma 36. Tisztviselői : elnök László Lukács, alelnök Kovács Dénes, jegyző Pap György, pénztárnok Gál Károly, választmányi tagok Kádár Lajos, Györbiró Dániel. 5. Sepsiszentgyörgyi tanitói járáskor, tagjainak száma 31. Tisztviselői : elnök Bodola Sándor, alelnök Pál Károly, jegyző Barthos István, pénztáros Bartha Ignácz, választmányi tagok Málik József, Zajzon Farkas.a) A kézdi tanitói járáskor az 1891/92-ik évben tartott két rendes ülést és pedig 1891. deczember 19-én Maksán, 1892. május 28-án Kézdi-Vásárhelyet. Az első ülés legfőbb tárgyát a tisztujitás képezte. Miután a kör lemondott tisztikarnak élén derék elnökével Baló Lászlóval buzgó munkásságáért köszönetet nyilvánított, szavazás utján megválasztotta tisztikarát a mikép már említve volt. Ugyancsak az első gyűlésen az elnöki megnyitóbeszéd után gyakorlati tanítást tartott Magyari György, a III. osztályban ismertette a nyelvtanból a birtokos jelzőt. A tanítás helyesnek és sikerültnek minősíttetett. „Helyes-e, hogy ahol a tanító több osztályt vezet, ott, míg ő egyik osztálylyal foglalkozik, egy másik osztályt növendék felügyelet mellett foglalkoztasson ?“ czimagintatételről értekeztek Szabó Lázár és Nagy Károly. A kör tagjainak hozzászólása után, abban állapodott meg, hogy a tanító mellett, hogy még növendékei valamelyike is foglalkoztassa valamelyik osztályt ugyan egy időben, nem tartja czélszerűnek, de nem zárja ki azt sem, hogy a ki akarja és kellő tapintattal, zavar nélkül, haszonnal keresztül tudja vinni, alkalmazza. Szavalt Baló László. Vörösmarti Mihálynak „Szózat“ czímű hazafias költeményét adta elő nagy hatással, igaz lelkesültséggel. Székely Málvin terjedelmes jelentésben, szellemdúsan adta elő a közoktatás s társadalmi téren előfordult nevezetesebb mozzanatokat. Rákosi József szakszerűen ismertette : „Olvasókönyv Háromszék megye szabályrendeleteinek ismertetésére“ czímű művet. Irták: László Lu- A „Magyar Állam“ izgatásai. A „Magyar Állam“ felbőszülten izgatja az alsó papságot a polgári házasság ellen. Javasol ellene izgatni szószéken, egyletekben legdurvább módon, szinte arra törekedve, hogy az országot gyűlölség lángjába borítsa.