Székely Nemzet, 1893 (11. évfolyam, 1-193. szám)

1893-01-13 / 6. szám

XI. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, péntek, 1893. január 13. 3.z. (5) Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön , Alsó-sétatér 535. szám, hová a lap szellemi részét illető közleményeit küldendők. Kiadóhivatal : Jókai-Dzomba-részvén­y-társulat, SZÉKELY POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ­ATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Előfizetési ár : helyben házhoz hordva vagy vidh ro postán küldve: lígész évre . 10 írt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre ■ 2 frt 50 kr._____________ Hitalezményok­ok­ j:i : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. r. Csikmegye részére: szerkesztőség­i kiadóhivatal Csik-Szeredában T. M­­agy Izin­e társ­szerkesztő lakásán (kedil-utcza, saját ház) hová Csikmegyéb­ől a lap szellemi részét illető kb­.törvények, vala­mint előfizetési pénzek és hirde­tések bérmentesen küldendők. Udvarhely megye részére: társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva (u. p. Sz.-Udvar­hely) hová Udvarhelymegyéből a lapot érdeklő közrem, küldendők. T ■®83 Ö6®­Nyiltfcév sora 15 kr. A hird­etmények s nyiltterek dija előre fizetendő, hová az slánzstisl pinzsk is bilisünk bérmentesen küldendők. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 11SZÉKELY NEMZET“ czimű­ politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szomba­ton reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. F.Kifizetési ára : egész évre . 10 frt félévre . 5 frt negyedévre . 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalvá­nyokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldányn­yal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattath­atunk. A JÓKAI-NYOMDA-K­ÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa. Tanárok sztrájkja. — jan. 13. Az a mozgalom, mely az utóbbi napokban a középiskolai tanárok körében megindult, egy nyugodt mederben lefolyt kongresszus higgadt és elég okos határozatával véget ért. Az előzmények, természetesen, vegyes hatással voltak a közön­ségre és épen azért nem lehet csodálkozni, ha a tanárok legjobb barátjai között is olyan han­gok emelkedtek, a­melyek a brassói ismeretes felirat tenorját magára a különben igen méltányos ügyre nézve károsnak ítélték. Valószínűleg ez az indító ok vezette lapunk egyik t. czikkíróját, ki legközelebbi számunkban kissé élesen kelt ki a mozgalom modora el­len. Erre a czikkre vettünk választ a követke­zőkben : jan. 12. A méltó megütközés hangja szállott el ajkainkról, midőn a „Székely Nemzet“ múlt számában, a fennebbi czim alatt megjelent czikket elolvastuk. Kétszeresen éreztük azon czikkben a tanárok s tehát ellenünk is felhozott vádakat, midőn láttuk, hogy az a czikk Budapestről van keltezve ; meg­győződtünk arról, hogy az a czikk a kormányhoz közel állók véleményét és né­zetét tolmácsolja. Fájdalmasan sóhajtottunk fel arra a gondolatra, hogy ilyen értesülések alapján intézkedik szeretett közoktatásügyi miniszterünk, gróf Csáky Albin­ó nagy­méltósága. Igaz, mi egyszerű, felekezeti tanárok va­gyunk , az állami tanárok mozgalma által csak annyiban érdekelve, a­mennyiben egy téren, egy szakmában működők érdeklődnek egymás iránt. Más a szervezetünk , más a felettes hatóságunk , mások némileg kötele­zettségeink is, mennyiben mi iskoláinknak nemcsak szellemi, de anyagi ügyeiről is fe­lelősek vagyunk , más a javadalmazásunk, iskoláink anyagi helyzete szerint. Hanem azért mégis rokonszenveznünk kell avval a mozgalommal, mely sorsunkon — társadalmi, szellemi és anyagi tekintetben — némi javulást idézhetne elő, habár köz­vetve is. Védekeznünk kell a vádak ellen, melyek nemcsak az állami tanárokra vonatkoznak, hanem fokozottabb mérvben reánk. Hiszen az állami tanárok a felekezeti tanárok javá­ból vannak kiválasztva ; milyen lehet tehát az a felekezeti tanárság, ha az állami taná­rok is „modortalanok, szoczialisták, demagó­gok“, ha reájuk is áll az, hogy gróf Csáky Albin „a tanárnevelés intézményének tök­é­­lyesbítése czéljából tett előmunkálatait, a nála megszokott erélylyel, igaz­ságszeretettel és bölcs szigorral hajtsa végre hogy a tár­sadalom minden rétege nyugodtan bocsáthassa a tanárok nevelése alá gyermekeit, a nemzeti élet jövendő oszlopait?“ Szavunkat föl kell emelnünk , hogy til­takozzunk azon vádak ellen, hogy azok alap­talanságát, rosszakaratú voltát bebizonyít­suk, hogy meggyőződjék szeretett és tisztelt mi­niszterünk — ha meg nem győződött volna — hogy ez a tanárok sztrájkja n­e­m sztrájk, hogy ez nem a kormány el­len v­a­n irányozva, a­melynek jó­­akaratú támogatását és pártfogását éreztük mi és más iskoláknál működő kartársaink is. Elolvastuk a fővárosi tanárok által ki­adott védekező körlevelet és arról győződtünk meg, hogy a brassói körnek és a hozzájuk csatlakozóknak igen nagy igazságuk volt. Elolvastuk a fővárosi tanárok által sugalma­zott czikkeket és arról győződtünk meg, hogy a­mint a fővárosiak a vidékiek árán meg­szerezték maguknak a magasabb rangfokoza­tot — teh­át más kárán — most épen úgy — más kárán — akarják magukról az ódiumot elhárítani : ingerlik a közoktatásügyi kormányt a vidéki tanárok ellen és ingerelni akarják a vidékieket a kormány ellen. Adja Isten, hogy egyik se sikerüljön ! Nagy kárát vallaná a tanárság, a kormány, az ország közművelődése, ha sikerülne. Mert nem áll az, a­mit a „Sz. N.“-ben megjelent czikk írója jóakaratú gonoszsággal mond: hogy ez a mozgalom egy-két mug­­hatatlan ember műve lenne. Általános az az egész országban , a körök egyhangúlag csat­lakoztak a brassói körhöz. Az újságolvasó közönség előtt tudva van az egész moz­galom. És a­mily vakmerő bátorsággal meri il­lető czikkb­e állítani ezt a nyilvánvaló valót­lanságot, éppen oly merészen mond oly dolgokat, a tanárokról általánosan, a­me­lyek csak arra szolgálhatnak, hogy a taná­rok ellen a közvéleményt fölingereljék. „Nincs egyetlen oly tisztviselői osztály, mely a tanári karhoz hasonlóan az év egy negyedrészét, azaz 8, mondd három hónapot pihenéssel, vagy ízlése szerint választott fog­lalkozással tölthetne el, korlátlan független­ségben.“ Lássuk hát ezt a nagy szabad időt. Legelőször is kétség fér hozzá, hogy az i­lető czikkező egyáltalában olvasta-e vagy látta is azt a meglehetős fokos könyvet, mely­ben föl vannak sorolva a tanárok irodai teen­dői : a különböző jegyzőkönyvek, tanmeneti tervek, jelentések és a többi. Ezeket mind a szünidőn kell elkészíteni, úgy, hogy a rö­­videbb szünidőket majdnem teljesen, a nyári szünidőt pedig az elején és végén legkeve­sebb egy-két héttel megrövidíti s melyek mi­att a tanárnak az a „korlátlan függetlenség­ben“ élvezhető három hónapi szabadsága mindent összevéve is alig adja ki a hat hetet. A tanári karnak — mondja a czikkíró — annyi a mellékjövedelme, mint egy tiszt­viselőnek sem. Hanem itt is eltévesztette a dolgot, mert nem mellékjövedelme van csak a tanárnak, hanem mellékfoglal­kozása, átalános szokás lévén, hogy a munkával járó tiszteletbeli hivatalokat a tanároknak kell betölteniök. Mellékjö­vedelmük igen is van — a fővárosiak­nak irodalmi dolgozatokból, szerkesztésből, magántanításból. Vidéki tanár irodalmi dol­gozatait a fővárosi szaklapok évekig k­e­­veztetik, úgy hogy elveszik a munkaked­vet. Aztán, úgy látszik, a czikkíró azt sem tudja, hogy szigorú miniszteri rendelet, van, mely a tanárokat minden mellékfoglal­kozástól eltiltja, kivéve természetesen­­ a fővárosiakat. Sőt nekünk felekezeti tanárok­nak sem szabad felettes hatóságunk engedé­lye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást foly­tatnunk. S ez még némileg szerencsénk, mert ez ürügy alatt megszabadulhatunk legalább bizonyos idő múlva némely tiszteletbeli hi­vataltól, mely mellékjövedelem helyett mel­lékkiadással jár. A czikkíró azt sem tudja, hogy avval a napi 2—3 órával még szintén 2—3 sőt több órai munka jár, mert órára sem az alsóbb, sem a felsőbb osztályokba nem lehet bemenni alapos készülés nélkül, mint lehet a hírlapokhoz vezérczikkezni. Általában a tanárok foglalkozását jel­lemző adat, hogy a halálozási statisztikában csak­­ a bányászok múlják felül. Ezt talán nem az a nagy jóllét okozza, melyre a czik­kező úr hivatkozik. Visszatérve a javadalmazásra, azt sem tudja czikkező úr, hogy a tanári pályához öt évi egyetemi tanulmány szükséges, mint az orvosnak, mérnöknek, jogásznak s míg a tanárnak nincs előmenetele, a többi tiszt­viselő folyton haladhat ragban és fizetésben. Az pedig, hogy az orvos vagy mérnök jöve­­delmével hasonlítja össze a tanár jövedelmét, a naivság non plus ultrája. Nincs az a vi­déki gyakorló orvos, kinek jövedelme két­ezer forinton alul lenne. Hol van az a vi­déki tanár, kinek jövedelme fölmegy kétezer forintra ? Pedig a tanár vállaira nehezedik akkora felelősség, mint az orvoséra. Meny­nyivel alantabb álló műveltséggel kellene bírnia egy vidéki tanárnak egy vidéki orvoshoz ké­pest a jövedelmet véve irányadóul ! Méltán kérdhetjük, hogy miért kül­denek annyi tudós fővárosi tanárt külföldi tanulmányútra, ha nem akarják a tanároknak a legnélkülözhetetlenebb eszközt megadni, melynek birtokában a nemzetet nagggyá tehetnék, mint tették az angol, franczia, po­rosz tanárok. Hanem ez országokban az is­kolaszolgának van akkora fizetése, mint ná­lunk egy tanárnak. Bizony méltán jajgathatunk, ha látjuk, hogy ilyen emberek szeretnének befolyást gyakorolni közoktatási miniszterünkre, ki méltó és sok tekintetben túlemelkedő utóda nagy elődjeinek. Hogy ily emberek monda­nak elítélő bírálatot negyedszázados tanügyi politikánk fölött. Meg kellett tennünk ezen észrevételein­ket nemcsak általános szempontból, hanem szűkebb környezetünkre való tekintetből is. Egy éve, hogy Háromszéknek főgymná­­ziuma van , hogy ismerkedik közönsége és társadalma a tanárokkal. Egy ilyen czikket nem hagyhattunk szó nélkül , mert bízunk magunkban, hogy Háromszék közönsége e rövid idő alatt is nem úgy ismert meg ben­nünket, mint abban a czikkben jellemezve vagyunk. Azt pedig föl se tehetnők, hogy mi ki­vételek lennénk a vidéki — nemcsak közép­iskolai, de polgári és népiskolai tanítók kö­zül se. Eddigelé nem nyilatkoztunk a tanármoz­galomról, legalább nyilvánosan ; most láthatja a közönség , hogyan vélekednek a sepsi­­szentgyörgy ev. ref. Székely Mikó-kollégium tanárai. Dom­ján István, r. tanár,­ ­ Nyitra uj püspöke. A hivatalos lap a kö­vetkező királyi kéziratot közli: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére : Bende Imre beszterczebányai püs­pököt, nyitrai püspökké kinevezem. Kelt Bécsben, 1893. évi január hó 1-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Gróf Csáky Albin, s. k. Csikmegye közigazgatási bizottsága üléséből. Cs.-Szereda, január 9. Megyénk közigazgatási bizottsága ma tartotta meg január havi ülését, melynek folyamáról meg­említjük a következőket. Az egyes előadói jelentések számot adtak a múlt havi ügyforgalomról, s ezek szerint: A közigazgatási ügymenet ren­des folyamatban volt. Az alispáni iktatóra 692 ügydarab érkezett be, s abból 684 el is intézte­­tett; fegyelmi kereset egy községi biró és jegyző ellen lett elrendelve kötelesség mulasztásért; tűz­eset deczemberben nem fordult elő, marhalevél­­űrlap kiadatott 5000 drb, fegyverszabadalom 4, tizenötnapos útlevél 10, egyéves útlevél 28. A gyámsági ügyek törvényszabta mó­don kezeltettek, s az árvaszékhez múlt hóban iktatóra érkezett 575 ügydarabból 541 drb elin­tézést nyert. Gyámi számadás beadatott 23, gyám­ság alá került 39, hivatalból felszabadittatott 16, saját kérelmére felszabadittatott 7 árva. A gyámpénztárba befolyt 12949 frt 75 kr, s abból kiadatott az árváknak 4326 frt 11 kr, kamatozás végett az adóhivatalnál elhelyeztetett 7000 frt, maradt a hó végén pénztári készlet 1623 frt 64 kr Aközegészségi állapot dec­ember havában jóval kedvezőtlenebb volt a megelőző havinál, mert mind az emésztő és légző szervi hu­­rutos bajok nagyobb számmal fordultak elő, mind pedig a hevenyfertő­ző ragályos bajok — melyek járványokká is fejlődtek — több helyt léptek fel, így a hasi hagymáz ámbár K.-Jakabfalván megszűnt, de Csik-Delnén kitört, hol megbete­gedett 12. A kanyaróban Várdotfalván, Csobotfalván, Pálfalván, Csicsóban és Kilyénfalván megbetege­dett 376 gyermek, kik közül meggyógyult 252, elhalt 10, további gyógykezelés alatt maradt 114 beteg. A szeredai megyei közkórházban 49 beteg ápoltatott, kik közül meggyógyult 19, javultan elbocsáttatott 1 férfi, 2 nő, további ápolás alatt maradt 27 beteg. Orvosrendőri bonczolás és hullaszemle 2 esetben végeztetett. A kir. pénzügyigazgatóság a gyűlésen senki által képviselve nem lévén, az adóügyek állapota ismeretlen. Állami és törvényhatósági utaink állapota a lefolyt hóban jó volt. A téli idő be­állta miatt külső építkezések nem teljesí­tettek, csakis a már előzőleg épített 5 drb műtárgy lett a kerületi felügyelő által felülvizsgálva. Öt ren­­dőri kihágás miatt a büntető eljárás 38 esetben vétetett foganatba s az ez után kiszabott bír­ságpénzekből 32 frt folyt be az útalapba, mi nem állván arányban a feljelentések számával, a bizottság a szolgabiróságokat felvilágosító je­lentések megtételére határozta utasítani. A tanügyet illetőleg a kir. tan­­felügyelő bejelentette, hogy utolsó jelentése óta meglátogatta a tekerőpataki iskolát, hol az is­kolába járást pontosnak, a tanításbeli előhala­­dást kellőnek találta, a ditrói központi elemi- és polgári iskolát s az ismétlő iskolát, me­lyekben a tanítás megfelelő sikerrel folyt, a gyergyó-szentmiklósi elemi és polgári iskolákat, melyeket példás rendben talált. A csík­szeredai és gyergyó-szentmiklósi kis­dedóvodáknál engedélyezett dajkaképző tanfolya­mok a behívott 10—10 jelölttel, folyó bő 2-án és illetőleg 3-án megnyittattak. A jelentkezettek mindannyian a nép jobb rétegeiből valók, meg­felelő előképzettséggel és egyéb feltételekkel bír­nak, s így számítani lehet rá, hogy e tanfolya­mot sikerrel fogják bevégezni. A megye terüle­tén megállapított nyári menedékházak számához képest szükséglendő 62, esetleg 84 dajka kép­zése végett a nevezett óvodáknál június hó vé­géig 4—4 hathetes tanfolyam fog rendeztetni, melyekre a jelöltek tizenként fognak a kiadott miniszteri rendelet értelmében felvétetni. A bírósági fogházak személyforgalma a mult Lóban 194 volt, s ezek közül elítélt 185. Büntetés idejét kitöltötte 84, maradt letartóz­tatva 101. Bűneset feljelentetett 42, melyek kö­zül fontosabbnak 5 súlyos testi sértési eset tekint­hető, melyeknek elkövetői ellen a vizsgálat fo­lyamatba tétetett. Minthogy a bűnesetek száma a november havinál 12-vel kevesebb, a közbiz­tonság állapota ennyiben jobbra fordultnak te­kinthető. A fogházak biztonsági és egészségi állapota általán véve jó volt. Fogházi költség czimén 567 főt 16 kr adatott ki, pénzbüntetésként 180 frt folyt be, a rab iparüzletből pedig 130 frt 59 ki­vetetett be.

Next