Székely Nemzet, 1893 (11. évfolyam, 1-193. szám)
1893-01-13 / 6. szám
XI. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, péntek, 1893. január 13. 3.z. (5) Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön , Alsó-sétatér 535. szám, hová a lap szellemi részét illető közleményeit küldendők. Kiadóhivatal : Jókai-Dzomba-részvény-társulat, SZÉKELY POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Előfizetési ár : helyben házhoz hordva vagy vidh ro postán küldve: lígész évre . 10 írt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre ■ 2 frt 50 kr._____________ Hitalezményokok j:i : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. r. Csikmegye részére: szerkesztőségi kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Magy Izine társszerkesztő lakásán (kedil-utcza, saját ház) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető kb.törvények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. Udvarhely megye részére: társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva (u. p. Sz.-Udvarhely) hová Udvarhelymegyéből a lapot érdeklő közrem, küldendők. T ■®83 Ö6®Nyiltfcév sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő, hová az slánzstisl pinzsk is bilisünk bérmentesen küldendők. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 11SZÉKELY NEMZET“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. F.Kifizetési ára : egész évre . 10 frt félévre . 5 frt negyedévre . 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOMDA-KÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa. Tanárok sztrájkja. — jan. 13. Az a mozgalom, mely az utóbbi napokban a középiskolai tanárok körében megindult, egy nyugodt mederben lefolyt kongresszus higgadt és elég okos határozatával véget ért. Az előzmények, természetesen, vegyes hatással voltak a közönségre és épen azért nem lehet csodálkozni, ha a tanárok legjobb barátjai között is olyan hangok emelkedtek, amelyek a brassói ismeretes felirat tenorját magára a különben igen méltányos ügyre nézve károsnak ítélték. Valószínűleg ez az indító ok vezette lapunk egyik t. czikkíróját, ki legközelebbi számunkban kissé élesen kelt ki a mozgalom modora ellen. Erre a czikkre vettünk választ a következőkben : jan. 12. A méltó megütközés hangja szállott el ajkainkról, midőn a „Székely Nemzet“ múlt számában, a fennebbi czim alatt megjelent czikket elolvastuk. Kétszeresen éreztük azon czikkben a tanárok s tehát ellenünk is felhozott vádakat, midőn láttuk, hogy az a czikk Budapestről van keltezve ; meggyőződtünk arról, hogy az a czikk a kormányhoz közel állók véleményét és nézetét tolmácsolja. Fájdalmasan sóhajtottunk fel arra a gondolatra, hogy ilyen értesülések alapján intézkedik szeretett közoktatásügyi miniszterünk, gróf Csáky Albinó nagyméltósága. Igaz, mi egyszerű, felekezeti tanárok vagyunk , az állami tanárok mozgalma által csak annyiban érdekelve, amennyiben egy téren, egy szakmában működők érdeklődnek egymás iránt. Más a szervezetünk , más a felettes hatóságunk , mások némileg kötelezettségeink is, mennyiben mi iskoláinknak nemcsak szellemi, de anyagi ügyeiről is felelősek vagyunk , más a javadalmazásunk, iskoláink anyagi helyzete szerint. Hanem azért mégis rokonszenveznünk kell avval a mozgalommal, mely sorsunkon — társadalmi, szellemi és anyagi tekintetben — némi javulást idézhetne elő, habár közvetve is. Védekeznünk kell a vádak ellen, melyek nemcsak az állami tanárokra vonatkoznak, hanem fokozottabb mérvben reánk. Hiszen az állami tanárok a felekezeti tanárok javából vannak kiválasztva ; milyen lehet tehát az a felekezeti tanárság, ha az állami tanárok is „modortalanok, szoczialisták, demagógok“, ha reájuk is áll az, hogy gróf Csáky Albin „a tanárnevelés intézményének tökélyesbítése czéljából tett előmunkálatait, a nála megszokott erélylyel, igazságszeretettel és bölcs szigorral hajtsa végre hogy a társadalom minden rétege nyugodtan bocsáthassa a tanárok nevelése alá gyermekeit, a nemzeti élet jövendő oszlopait?“ Szavunkat föl kell emelnünk , hogy tiltakozzunk azon vádak ellen, hogy azok alaptalanságát, rosszakaratú voltát bebizonyítsuk, hogy meggyőződjék szeretett és tisztelt miniszterünk — ha meg nem győződött volna — hogy ez a tanárok sztrájkja nem sztrájk, hogy ez nem a kormány ellen van irányozva, amelynek jóakaratú támogatását és pártfogását éreztük mi és más iskoláknál működő kartársaink is. Elolvastuk a fővárosi tanárok által kiadott védekező körlevelet és arról győződtünk meg, hogy a brassói körnek és a hozzájuk csatlakozóknak igen nagy igazságuk volt. Elolvastuk a fővárosi tanárok által sugalmazott czikkeket és arról győződtünk meg, hogy amint a fővárosiak a vidékiek árán megszerezték maguknak a magasabb rangfokozatot — tehát más kárán — most épen úgy — más kárán — akarják magukról az ódiumot elhárítani : ingerlik a közoktatásügyi kormányt a vidéki tanárok ellen és ingerelni akarják a vidékieket a kormány ellen. Adja Isten, hogy egyik se sikerüljön ! Nagy kárát vallaná a tanárság, a kormány, az ország közművelődése, ha sikerülne. Mert nem áll az, amit a „Sz. N.“-ben megjelent czikk írója jóakaratú gonoszsággal mond: hogy ez a mozgalom egy-két mughatatlan ember műve lenne. Általános az az egész országban , a körök egyhangúlag csatlakoztak a brassói körhöz. Az újságolvasó közönség előtt tudva van az egész mozgalom. És amily vakmerő bátorsággal meri illető czikkbe állítani ezt a nyilvánvaló valótlanságot, éppen oly merészen mond oly dolgokat, a tanárokról általánosan, amelyek csak arra szolgálhatnak, hogy a tanárok ellen a közvéleményt fölingereljék. „Nincs egyetlen oly tisztviselői osztály, mely a tanári karhoz hasonlóan az év egy negyedrészét, azaz 8, mondd három hónapot pihenéssel, vagy ízlése szerint választott foglalkozással tölthetne el, korlátlan függetlenségben.“ Lássuk hát ezt a nagy szabad időt. Legelőször is kétség fér hozzá, hogy az ilető czikkező egyáltalában olvasta-e vagy látta is azt a meglehetős fokos könyvet, melyben föl vannak sorolva a tanárok irodai teendői : a különböző jegyzőkönyvek, tanmeneti tervek, jelentések és a többi. Ezeket mind a szünidőn kell elkészíteni, úgy, hogy a rövidebb szünidőket majdnem teljesen, a nyári szünidőt pedig az elején és végén legkevesebb egy-két héttel megrövidíti s melyek miatt a tanárnak az a „korlátlan függetlenségben“ élvezhető három hónapi szabadsága mindent összevéve is alig adja ki a hat hetet. A tanári karnak — mondja a czikkíró — annyi a mellékjövedelme, mint egy tisztviselőnek sem. Hanem itt is eltévesztette a dolgot, mert nem mellékjövedelme van csak a tanárnak, hanem mellékfoglalkozása, átalános szokás lévén, hogy a munkával járó tiszteletbeli hivatalokat a tanároknak kell betölteniök. Mellékjövedelmük igen is van — a fővárosiaknak irodalmi dolgozatokból, szerkesztésből, magántanításból. Vidéki tanár irodalmi dolgozatait a fővárosi szaklapok évekig keveztetik, úgy hogy elveszik a munkakedvet. Aztán, úgy látszik, a czikkíró azt sem tudja, hogy szigorú miniszteri rendelet, van, mely a tanárokat minden mellékfoglalkozástól eltiltja, kivéve természetesen a fővárosiakat. Sőt nekünk felekezeti tanároknak sem szabad felettes hatóságunk engedélye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást folytatnunk. S ez még némileg szerencsénk, mert ez ürügy alatt megszabadulhatunk legalább bizonyos idő múlva némely tiszteletbeli hivataltól, mely mellékjövedelem helyett mellékkiadással jár. A czikkíró azt sem tudja, hogy avval a napi 2—3 órával még szintén 2—3 sőt több órai munka jár, mert órára sem az alsóbb, sem a felsőbb osztályokba nem lehet bemenni alapos készülés nélkül, mint lehet a hírlapokhoz vezérczikkezni. Általában a tanárok foglalkozását jellemző adat, hogy a halálozási statisztikában csak a bányászok múlják felül. Ezt talán nem az a nagy jóllét okozza, melyre a czikkező úr hivatkozik. Visszatérve a javadalmazásra, azt sem tudja czikkező úr, hogy a tanári pályához öt évi egyetemi tanulmány szükséges, mint az orvosnak, mérnöknek, jogásznak s míg a tanárnak nincs előmenetele, a többi tisztviselő folyton haladhat ragban és fizetésben. Az pedig, hogy az orvos vagy mérnök jövedelmével hasonlítja össze a tanár jövedelmét, a naivság non plus ultrája. Nincs az a vidéki gyakorló orvos, kinek jövedelme kétezer forinton alul lenne. Hol van az a vidéki tanár, kinek jövedelme fölmegy kétezer forintra ? Pedig a tanár vállaira nehezedik akkora felelősség, mint az orvoséra. Menynyivel alantabb álló műveltséggel kellene bírnia egy vidéki tanárnak egy vidéki orvoshoz képest a jövedelmet véve irányadóul ! Méltán kérdhetjük, hogy miért küldenek annyi tudós fővárosi tanárt külföldi tanulmányútra, ha nem akarják a tanároknak a legnélkülözhetetlenebb eszközt megadni, melynek birtokában a nemzetet nagggyá tehetnék, mint tették az angol, franczia, porosz tanárok. Hanem ez országokban az iskolaszolgának van akkora fizetése, mint nálunk egy tanárnak. Bizony méltán jajgathatunk, ha látjuk, hogy ilyen emberek szeretnének befolyást gyakorolni közoktatási miniszterünkre, ki méltó és sok tekintetben túlemelkedő utóda nagy elődjeinek. Hogy ily emberek mondanak elítélő bírálatot negyedszázados tanügyi politikánk fölött. Meg kellett tennünk ezen észrevételeinket nemcsak általános szempontból, hanem szűkebb környezetünkre való tekintetből is. Egy éve, hogy Háromszéknek főgymnáziuma van , hogy ismerkedik közönsége és társadalma a tanárokkal. Egy ilyen czikket nem hagyhattunk szó nélkül , mert bízunk magunkban, hogy Háromszék közönsége e rövid idő alatt is nem úgy ismert meg bennünket, mint abban a czikkben jellemezve vagyunk. Azt pedig föl se tehetnők, hogy mi kivételek lennénk a vidéki — nemcsak középiskolai, de polgári és népiskolai tanítók közül se. Eddigelé nem nyilatkoztunk a tanármozgalomról, legalább nyilvánosan ; most láthatja a közönség , hogyan vélekednek a sepsiszentgyörgy ev. ref. Székely Mikó-kollégium tanárai. Domján István, r. tanár, Nyitra uj püspöke. A hivatalos lap a következő királyi kéziratot közli: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére : Bende Imre beszterczebányai püspököt, nyitrai püspökké kinevezem. Kelt Bécsben, 1893. évi január hó 1-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Gróf Csáky Albin, s. k. Csikmegye közigazgatási bizottsága üléséből. Cs.-Szereda, január 9. Megyénk közigazgatási bizottsága ma tartotta meg január havi ülését, melynek folyamáról megemlítjük a következőket. Az egyes előadói jelentések számot adtak a múlt havi ügyforgalomról, s ezek szerint: A közigazgatási ügymenet rendes folyamatban volt. Az alispáni iktatóra 692 ügydarab érkezett be, s abból 684 el is intéztetett; fegyelmi kereset egy községi biró és jegyző ellen lett elrendelve kötelesség mulasztásért; tűzeset deczemberben nem fordult elő, marhalevélűrlap kiadatott 5000 drb, fegyverszabadalom 4, tizenötnapos útlevél 10, egyéves útlevél 28. A gyámsági ügyek törvényszabta módon kezeltettek, s az árvaszékhez múlt hóban iktatóra érkezett 575 ügydarabból 541 drb elintézést nyert. Gyámi számadás beadatott 23, gyámság alá került 39, hivatalból felszabadittatott 16, saját kérelmére felszabadittatott 7 árva. A gyámpénztárba befolyt 12949 frt 75 kr, s abból kiadatott az árváknak 4326 frt 11 kr, kamatozás végett az adóhivatalnál elhelyeztetett 7000 frt, maradt a hó végén pénztári készlet 1623 frt 64 kr Aközegészségi állapot december havában jóval kedvezőtlenebb volt a megelőző havinál, mert mind az emésztő és légző szervi hurutos bajok nagyobb számmal fordultak elő, mind pedig a hevenyfertőző ragályos bajok — melyek járványokká is fejlődtek — több helyt léptek fel, így a hasi hagymáz ámbár K.-Jakabfalván megszűnt, de Csik-Delnén kitört, hol megbetegedett 12. A kanyaróban Várdotfalván, Csobotfalván, Pálfalván, Csicsóban és Kilyénfalván megbetegedett 376 gyermek, kik közül meggyógyult 252, elhalt 10, további gyógykezelés alatt maradt 114 beteg. A szeredai megyei közkórházban 49 beteg ápoltatott, kik közül meggyógyult 19, javultan elbocsáttatott 1 férfi, 2 nő, további ápolás alatt maradt 27 beteg. Orvosrendőri bonczolás és hullaszemle 2 esetben végeztetett. A kir. pénzügyigazgatóság a gyűlésen senki által képviselve nem lévén, az adóügyek állapota ismeretlen. Állami és törvényhatósági utaink állapota a lefolyt hóban jó volt. A téli idő beállta miatt külső építkezések nem teljesítettek, csakis a már előzőleg épített 5 drb műtárgy lett a kerületi felügyelő által felülvizsgálva. Öt rendőri kihágás miatt a büntető eljárás 38 esetben vétetett foganatba s az ez után kiszabott bírságpénzekből 32 frt folyt be az útalapba, mi nem állván arányban a feljelentések számával, a bizottság a szolgabiróságokat felvilágosító jelentések megtételére határozta utasítani. A tanügyet illetőleg a kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy utolsó jelentése óta meglátogatta a tekerőpataki iskolát, hol az iskolába járást pontosnak, a tanításbeli előhaladást kellőnek találta, a ditrói központi elemi- és polgári iskolát s az ismétlő iskolát, melyekben a tanítás megfelelő sikerrel folyt, a gyergyó-szentmiklósi elemi és polgári iskolákat, melyeket példás rendben talált. A csíkszeredai és gyergyó-szentmiklósi kisdedóvodáknál engedélyezett dajkaképző tanfolyamok a behívott 10—10 jelölttel, folyó bő 2-án és illetőleg 3-án megnyittattak. A jelentkezettek mindannyian a nép jobb rétegeiből valók, megfelelő előképzettséggel és egyéb feltételekkel bírnak, s így számítani lehet rá, hogy e tanfolyamot sikerrel fogják bevégezni. A megye területén megállapított nyári menedékházak számához képest szükséglendő 62, esetleg 84 dajka képzése végett a nevezett óvodáknál június hó végéig 4—4 hathetes tanfolyam fog rendeztetni, melyekre a jelöltek tizenként fognak a kiadott miniszteri rendelet értelmében felvétetni. A bírósági fogházak személyforgalma a mult Lóban 194 volt, s ezek közül elítélt 185. Büntetés idejét kitöltötte 84, maradt letartóztatva 101. Bűneset feljelentetett 42, melyek közül fontosabbnak 5 súlyos testi sértési eset tekinthető, melyeknek elkövetői ellen a vizsgálat folyamatba tétetett. Minthogy a bűnesetek száma a november havinál 12-vel kevesebb, a közbiztonság állapota ennyiben jobbra fordultnak tekinthető. A fogházak biztonsági és egészségi állapota általán véve jó volt. Fogházi költség czimén 567 főt 16 kr adatott ki, pénzbüntetésként 180 frt folyt be, a rab iparüzletből pedig 130 frt 59 kivetetett be.