Székely Nemzet, 1895 (13. évfolyam, 1-196. szám)

1895-10-09 / 151. szám

XIII. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, szerda, 1895. október 9. 151. szám. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgy­öörgy, Alsó-sétatér 535. szám, Kori a lap szellemi részét illető közlemények kiu­dannlak. Kéziratok nem adatnak vissza. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. ZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetinként négyszer: hétfőn, szerdán, n­énteken és szombaton Előfizetési év : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve : Egész évre . . 10 frt — kr. Félévre . . 5 frt — kr. Negyedévre . . 2 frt 60 kr. H­irdetmények tk­j­.: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Kiadóhivatal: Jókai-m­ani­la-résipénz-társulat. hova •> iliánléil piánk it ihäiUiik bérmentesen küldendők. Reklamácziók a lap kézbe­sítését illetőleg a megfelelő postahivatalhoz intézendők. Pénzküldeményeknél legczélszerűbben postautal­ványok használhatók. " ›»‹§‹ Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ c­ímű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szomba­ton reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel Előfizetési ára : egész évre . 10 frt félévre . . 5 frt negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalvá­nyokkal küldeni. Mutatványszám kiváltásra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés i­lán tisztelet.példányával szolgálunk. Kérjük az előfizetéseiket minél előbb megtenni mivel felesleges példányokat nem n­yomattathatunk. A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet'­ kiadótulajdonosa. Néppárti jelszó. — okt. 9. Jó megfigyelni mindent, tudni mindent. Azt is jó tudni, hogy miután az esemé­nyek a néppárt alól már minden lovat kilőttek, min akar most lovagolni ? Hogy leszerelésüket nagyon érzik, kudarczukat nagyon restellik s elkeseredettségüket tit­kolják, azt, a ki néppárti vezérrel, jobban mondva, demagóggal találkozik, észreve­heti rajta az első pillanatban. Restelkedé­­sét indulattal, meg­vere­ttetésének szégyen­érzetét fenyegetéssel igyekszik palástolni s mert az értelmiség verte meg, az értel­miségnek halálos ellensége. Egyesegyedül a tudatlanságban bizik, abba veti minden reményét. Csak a pa­raszt előtte most az ember, ettől várja, hogy a hátára veszi, s néppárt urait egy olyan kath. autonomia duzzadt párnái közé czipeli be, a mely duzzadt párnák közt a hátasló verejtékén meghizni a legkényel­mesebb dolog. Ergo, minden oly türelmes keresztény, a­ki őket hátára venni haj­landó, igen kedves felebarátjuk, míg ellen­ben a gyehenna tüzére taszítanák azt, a­ki magát le nem főzettetni merészkedik. De hát térjünk a dologra! Tudvalevő, hogy mindenki, a­ki valami csinyt, vagy nem épen dicséretre méltó dolgot követett el, ha szégyenérzet van benne, kerül minden oly társaságot, a melyben csinjait, viselt dolgait szemére lobbanthatják, ha azonban magát a szé­gyenkezésen túlteszi s a szemtelen dacz emelt homlokával néz a szemébe minden vádnak, akkor paizs gyanánt legalább is jelszót keres, a­mely mögé húzódva az ellene irányzott fegyverek tüzét jobban kiállhassa. Ilyen jelszó, ilyen pajzs most a néppárt kortesvezéreinek szájában a „fakultatív“. Legyen bár az szabó, vagy czipész , ko­vács vagy kerékgyártó , asztalos, kárpitos vagy lakatos, szóval bárki, a­ki a néppárti nagy urak udvari személyzetéhez tartozik, ha beszélsz vele, rögtön elárulja magát, hogy kinek a szolgálatában áll, mert rög­tön politizálni kezd, s vagy a második, de harmadik szava mindenesetre ez lesz : „Fakultatív!“ És még azt is tudja, hogy mit jelent. Látszik, szorgalmas tanítója volt, betaní­totta a leczkét, melyet el tud mondani könyv nélkül. Ha nem restelled menj be valamelyik korcsmába és hallgass néhány pillanatig , avagy kurta kávéh­ázba, a vasúti pálya­udvarok III. osztályú várótermeibe sat, és néhány percz múlva valamelyik csoport­ból bizonynyal feléd fog hangzani a jelszó : „Fakultativ“. És ha tudakozódol utána, ki emlegeti várjon? Azzal a felvilágosí­tással fognak szolgálni: Urasági szabó, czipész, kerékgyártó, kovács, kath. kántor sat. De nemcsak a közönségesebb közhe­lyeken van ez igy. Műveltebb társaságok­ban is megüti füledet a „fakultativ“ jelszó s abban a ki hangoztatja, okvetlen fölis­mersz valakit, a ki bizonyos okok és in­dokok következtében, a néppártnak más­különben gyér számú értelmiségéhez tar­tozik. A fakultativ ! A fakultatív ! Azok voltak a hazát és népet igazán szerető hazafiak és népbarátok, kik a „fakul­tativ“ polgári házasság behozatala mellett küzdöttek. Hagyták volna minden ember szabad akaratára, pap előtt akarja-e meg­kötni a házasságot, avagy biró előtt s hadd cselekedett volna mindenki az ő lelkiisme­rete szerint. De a­mi most történik, az erőszakoskodás, zsarnokság, az emberi szabadság lábbal taposása. Ha Anglia (még ezt is tudják) meg tudott elégedni a „fakultatív“ polgári házassággal, hát mi talán czivilizáltabb, felvilágosodottabb nem­zet vagyunk? stb. Hm, hm . . . És ezeket az okoskodá­sokat számtalanan tátott szájjal, helyeslő fejbólintással hallgatják s persze nem akad senki, a ki oda menjen, közbe szóljon s a polgári házasság intencziói felöl a hall­gatóságot felvilágosítsa, a „fakultatív“ szél­hámosságnak pedig nyakát szegje. Ugyan azok a politikai pártvezérek, kik a Tisza Kálmán nagyon is fakultatív javaslatát leszavazták s a kötelező mellett kardoskodtak, most, mert a kötelező lett előterjesztve, a fakultatívot követelték. „Schwindli ! “ Egyébként a „fakultatív polgári há­zasság“ csupán arra való lett volna, hogy a farizeusok és írástudók közrefogták volna a szülőket, a házasulandókat, azok bará­tait és rokonait, hogy a polgári házasság kötésének „szentségtöréséről“ a hiveket lebeszéljék s a mennyi intrikát, papi be­folyást, ijesztgetést és átkozódást elő lehe­tett volna venni, azt elővették volna mind. Lett volna ez­által ellenségeskedés, meg­­hasonlás, a családi béke felbontása, szülők, gyermekek, testvérek, rokonok sat. egy­más elleni izgatása. Hátha a polgári házasság behozatala számtalan okok miatt immár sürgetőleg szükséges volt, az nem lehetett más, mint minden lebeszélést, intrikát és családi perpatvart kizáró „kötelező“. De hát ezt nem mondják el az ura­sági szabók és fiskálisok, hanem hogy a népet bolondítsák, önmagukat pedig szé­pítsék, a „fakultatív“ jelszó álarcza alá menekülnek, a­mit jó lesz tudnunk és megjegyeznünk. (—o—)­­ A király hadparancsa. Ő császári és apostoli királyi felsége által a folyó évi őszi fegyvergyakorlatok befejezte alkalmával kibocsá­tott „Hadparancs“-ot illetőleg a „Reichswehr“ október 2-án kelt 823. számában „Parität“ czim alatt a többi közt a következőket teszi közzé: „A hadparancs, melyet ő császári és apos­toli királyi felsége az összes haderő számára kibocsátott, a magyar hivatalos lapban teljes huszonnégy órával előbb jelent meg, mint a hadsereg és mindkét honvédség „Rendeleti Köz­­löny“-eiben. Azon tény, miszerint úgy a „Verordnungs­­ blatt für das k. und k. Heer“, Personal-Angele­ genheiten, 37. száma, mint a „Rendeleti Köz­löny a magyar királyi honvédség számára“ 40. száma, végre a „Budapesti Közlöny“ 224. száma is, mely számok az említett hadparancsot tartal­mazzák, mind szeptember 28-iki ketettel jelentek meg, eléggé bizonyítja, hogy a „Reichswehr“ érintett közleménye, mint az abban foglalt többi fejtegetések is, az igazságot teljesen nélkülözik.­­ A közös függő állaamdósság kimutatása. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben, október 4-én tartott negyvenötö­dik ülésében az államjegyek forgalmi összegét szep­tember hónap végével következőnek találta. A bizottság saját feljegyzései alapján a tulaj­donképpeni államjegyek összege: egy forintosokban 1.990.123 forint, öt forintosokban 118,455.185 fo­rint, ötven forintosokban 98,170.000 forint. Összesen 218,615.308 forint. A közös pénzügyminisztérium hi­vatalos közlése szerint a forgalomban levő sóbánya­utalványok összege : 47,810.200 forint. Együttesen a két összeg 266.425.508 forint. A közös függő adós­ságnak közös költségen beváltandó 312 millió fo­rintnyi összegéből az 1894 : 24. törvényczikk ren­delkezései értelmében folyó évi szeptember végéig öt és ötven forintosokban összesen bevonatott és mint törlesztőt leíratott 135.559.793 forint, ellenben még törlesztetlenül maradt 176.440.208 forint. Neveze­tesen az egy forintos jegyekből, a melyekből mult évi julius 24-én, mint az 1894. 24. törvényczikk életbelépésének napján, 57,883.361 forint, még for­galomban volt. Az idén szeptember végéig bevona­tott és mint törlesztett leíratott 55.893.238 forint, ellenben még forgalomban maradt 1,990.123 forint.­­ A császári és királyi ház minisztere. A hivatalos lap tegnapi száma a következő királyi kéziratot közölte: Kedves gróf Goluchowszky ! Indíttatva éreztem magamat annak elrendelésére, hogy Házam minisztere ezentúl „a császári és királyi Ház minisztere“ czímét viselje. Mi­dőn erről értesítem, egyúttal utasítom, hogy arról gondoskodjék, hogy ezen elnevezés ezentúl az illető kiadmányokban alkalmaz­tassák és egyszersmind a vezetése alatt levő minisztérium elnevezésénél megfelelő kifejezést nyerjen. Bécsben, 1895. október 4. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Goluchowszky s. k. Háromszékvármegye közigazgatási bizottsága üléséből. S.-S­zentgyörgy, okt. 8. Az ülést P­o­­­s­a József főispán, elnök megnyitván, a havi jelentéseket a szakelőadók előadták. Ezek szerint a közigazgatási egyes ágazatok a következő főbb mozzanatokat tünte­­tik fel: Közigazgatás. Tompa Miklós alispán havi jelentése sze­rint a közigazgatás menete folyó évi szeptember hóban rendes volt. A vármegyei tisztikar teljes létszámban volt. Bács Jenő számgyakornok 3 napi, Bocskor Oszkár alszámvevő 14 napi, Balázs József árva­széki írnok 9, dr. Antal Mihály főorvos 6, dr. Színi járásorvos 10, Szentiványi Miklós főjegyző 4, Remenyik Kálmán albiztos 2, Bedőházi Gá­bor árvaszéki dijnok 14, Séra Tamás árvaszéki elnök 3, Dálnoki Károly m. aljegyző 6 napi sza­badságidőt élveztek. Bedőházi Gábor árvaszéki állandó dijnok védkötelességének teljesítése szempontjából eltá­vozván, az igy megüresedett helyre a mélt. főispán urnák intézkedésével Fazakas András a kézdi járásban alkalmazva volt tiszteletbeli írnok neveztetett ki. Iktatóra érkezett 2355 drb. Egy éves útlevél kieszközöltetett 104 drb, 15 napos utazási igazolvány kiadatott 155 drb. A megyei pénztár megvizsgáltatván, rendben találtatott. A közrend és csendháboritásért, valamint az éjjeli őrség elhanyagolásáért a csendőrség által bejelentett egyének a járási főszolgabíró uraktól beérkezett jelentések szerint részben elzárás, részben pénzbírsággal büntettettek. Gyámügyek. Sára Tamás árvaszéki elnök jelentése sze­rint szeptember hóban volt a gyámoltak és gond­nokoltak létszáma 10979 személy, ebből a hó folyamán felszabadult 13 személy, a hó végével gyámság és gondnokság alatt maradott 10966 személy. A háromszékvármegyei összesített gyámpénz­tárnak volt a bevétele 3697 frt 17 kr, ebből kia­datott 2092 frt 11 kr, melyet a bevételből le­vonva 1605 frt 6 kr készpénz jött át okt. hóra. Magánkötelezvényekben volt a bevétel 295948 frt, ebből kiadatott tőke törlesztések által 980 frt, október hóra áthozatott 294968 frt. Az ügyforgalmat illetőleg a múlt havi át­hozatallal együtt iktatóra érkezett 636 ügyszám, ebből elintéztetett 550, október hóra elintézetten áthozatott 86 ügyszám. Adóügyek, pénzügy. Tusa Gyula kir. pénzügyi tanácsos, pénz­ügyigazgató jelentése szerint, szeptember hóban iktatóra érkezett 1876 drb, elintéztetett 1637 drb, hátralékban maradt 239 drb. Egyenes adók czimén befolyt 52731 frt, 17474 frttal több a megelőző évi hason havinál; hadmentességi dij 1280 frt, 901 frttal több a megelőző évi hason havinál; az összes ágaza­tokban befolyt 159 196 frt, 25793 frttal több a megelőző év hason havinál. Szeptember hóban üzletben volt egy ipari, és üzletbe helyeztetett 3 mezőgazdasági szesz­főzde, melyekben az előírt felülvizsgálatot sza­bályszerűen megtartották. Engedélyeztetett ideiglenes házadó mentes­ség 12 esetben, fizetési halasztás 1 esetben, fő­­árulási jogosítvány 1 esetben. Fogházügy, közbiztonság S­o­­­­­o­s Miklós kir. ügyész jelentése sze­rint — a kézdivásárhelyi kir. törvényszéki, valamint a vármegye területén lévő kir. járás­­birósági fogházakban 1895. év szeptember hó utolsó napján le volt tartoztatva 47 elitélt, 13 vizsgálati — összesen 60, ezekből 53 férfi, 8 nő. Időközben megfordult 62 egyén. Rabélelmezésre kiadatott 190 frt 56 kr. Bűnvádi jelentés beérkezett 59. Súlyosabb bűneset 3 merült fel. Törvényszéki bonczolás 3 esetben volt. Közmunka és közlekedés Gyárfás Győző, kir. főmérnök, előadja, hogy az a 1 d o b o r y-b ü­k­s­z­á­d­i törvényható­sági közút 22—23. km. között levő sepsiszent­györgyi átkelési szakaszán az átrendezési mun­kák végrehajtása házi kezelés mellett befejezé­sükhöz közeledik. Ugyanazon közút 49—50. km. szakaszán a „Hanzi gödrén“ lévő 83. számú műtárgy és ezzel kapcsolatos átrendezési munkák kivite­lének biztosítására a versenytárgyalás megtartat­ván, ez alkalommal a legkedvezőbb ajánlatot Pezzánó Károly vállalkozó tette, kivel a szerző­dés megkötése elrendeltetett. A mikóújfal­u­b­a e­z a­n i utón épülő 8 darab műtárgy munkái befejezésükhöz köze­lednek. A szemerja-hidvé­g-b­a­r­ó­t­h­i köz­úton levő 71. számú híd házi kezelés mellett hely­­reállíttatott, míg a maksa-várhegy-ező­­falvi törvényhatósági közúton lévő 4. számú műtárgy újból építésére vonatkozó művelet elké­szíttetett. K­á­l­n­o­k-Z­alánpata­k-Szárazajta községek között létesítendő községi közlekedési közút traszítozása a baróthi hegylánczolaton ke­resztül, befejeztetvén, az építési munkák az ér­dekelt községek által megkezdhetők. A nyomjel­ző­i munkákhoz Zalán község semmi segítség­gel sem járult. A fedanyag szállítás az állami közúton be­fejezéséhez közeledik, míg a törvényhatósági köz­úton a szállítás most foly erélyesebben.

Next