Székely Nemzet, 1898 (16. évfolyam, 1-195. szám)

1898-01-14 / 6. szám

I XVI. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, péntek, 1898. január 14. 6. *szám. Szerkesztőségi iroda: Sepsi- s Szentgy­örgy, Sétatér-utcza 6. szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. B­rm­entetlen levelek nem fogadtatnak il. SZÉKELY Klólkitetési Ar­­­boly­ben házhoz hordva vagy vidékre postán kib­lva : Egész évre . . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Hi­rd«tűr»én­yeit dija : 4 hasábon petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 80 kr. *. . tit Kiadóhivatal: Jókai-nyom­da-restveny-társulat hová az ilószilizs fiunk is hirdiltnk bérmentesen küldendők. Reklam­écziók a lap kézbe­sítését illetőleg a megfelelő fiostahivatalhoz intézendők. Pénz küldeményeknél czélszerű­bben postautal­ványok használhatók. Nyílttalp sora 16 kr. A hirdetmények 8 nyilttorek dija előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. gpíjripnik hitenként négyszer hétfőn szerdán, pénteken és szombaton Kl.ÖtK­ZETRSI RRI.HIVAS „SZÉKELY NEMZET"­­*.sim­a politikai éh társadalmi lapra. A „Székely Nemzet" mogmntmu­k hetenkint négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szomba­ton reggel egy "agy ivón, szükség esetén melléklet*"! Elfüzetési ára • égési évre 10 frt félévre . . 5 frt negyedévre 2 frt 50 kr Az előfizetéseket legezélszerübb postau­utalvé­nyokkal ts Old Vili. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyüj'pknek 5 elolizetés után tiszteletpéldáliy nyo­­szolgatunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megfen'­i mivel felesleges példányokat nem nyomsttat 1'«!""1'. A JOKAI-HYOlllj A­ llftSZVRHY TARSULAT, mint a­­Székely Nemzete k'adásultj'lanosa A kormány és a nemzetiségek. — január 14. (Dsk.) Ha a közelmúlt három esztendő történetén végig tekintünk, mely a Bánffy­­kormány immáron kipróbált vezetése alatt lefolyt, bármily lelkiismeretességgel is lapoz­tuk végig annak lapjait, nem igen találunk jelentősebb mozgalomra, mely a hazánkban élő más ajkú nemzetiségek részéről nagyobb hullámokat vetett volna. A felvidéki pánszlávizmusnak a néppárt által szított mozgolódása utolsó jobbot vetett a választási küzdelemben, a szerb matica mintha nem is élne, sőt a román irridenta is hatalmas népszipolyozó szervezetével a tespedés agonikus állapotában vivődik. A zöld szászok éretlenkednek mondva csinált s rendszerint fiaskót vallott népgyűléseiken, azokat is elítéli azonban a szász értelmiség zöme. Hallgatnak ők, a hős fiúk, dúló, de -------vesztett csaták után valamennyien ! Mert minden vonalon elvesztették jog­talanul megindított hadjáratukat. Elvesztették a külföld előtt, mely job­ban informáltatva azon viszonyokról, me­lyeket ezek a benső ellenségek saját hely­zetüket illetőleg teljes rosszak­arattal szí­neztek ki, elfordult az elégedetlen elemek­től s hazudozásaikat értéktelen lármának taksálja. Elvesztették az állam, a nemzeti állam jogrendjével szemben, mely — a kíméletet tartva ugyan szem előtt a tévelygőkkel szemben — mindenütt éreztette velük ma­gasztos erkölcsi fölényét és hatalmát. Elvesztették saját népeiknél, mely a hangzatos frázisok alatt látta s meglátta bujkálni a zsebelő martir jelöltek önzését, s e bolonditás alatt a zsarolást. Rendkívül jellemző a mi nemzetiségi előharczosaink álláspontjának s harczképes­ségének kuszált és zilált voltára az a kö­rülmény, hogy mikor a szomszédos, szö­vetséges államban, Ausztriában legádázabb módon dúl a nemzetiségi barez­s épen, a magyar faj két legádázabb ellensége : az antiszemiták és a szláv elem került egy rossz kormányzat alatt és folytán politikai túlsúlyra, a mi nemzetiségi viszonyaink konszolidáltsága folytán nem is merik az állameszme ellen kicsiny erejüket h­arczba vinni. Pedig, hajh, ezelőtt csak pár évvel is, milyen h­arczedzettekké váltak a szomszéd­ból jött áramlatok egyetlen kis fuvallatára ! Nem is kell messze mennünk, ha ezek­nek a tagadh­atlanul örvendetes eredmé­nyeknek okait keressük. Ott vannak azok a Bánffy-kormány minden kormányzati cselekvésében. A külföldi sajtó és közvélemény helyes informálását a miniszterelnök egyik fő fel­­adatává tette kormányra léptének legelső idejében s hogy mily sikerrel, azt az ered­mények igazolják. A legutóbbi, világra szóló események, minek az idegen uralkodók látogatásai vol­tak, a magyar nemzeti állam fővárosában, az itt elhangzott beszédek, melyek a talajt megrendítették a nemzetiségi izgatók lábai alatt, 8 ország­ világra szóló manifesztálása a legjobb király és a leghívebb nemzet rendíthetlen egyetértésének, melyekben a kormány, ha szerényen hátrahúzódva is az elismerés elől, bizonyára öntudatában a maga részét kivette , mindenesetre meglazították a nemzetiségi izgalmak vélt jogosultságát. Az az öntudatos nemzeti politika, mit közoktatásügyi, belügyi, közgazdasági téren egyaránt követ a kormány czéltudatosan s szívós kitartással, az az egységes, állam­alkotó irány, melyet soha se téveszt el szem elől, nem téveszthették el hatásukat magukra az eddig fölbujtva tartott népele­mekre sem, kiknél a kijózanodást a tiszta hazafiság követi. A „Szolnok dobokai basa“ bizony, ha dolgozó társaival egyetemben, büszkén hi­­vatkozhatik e téren elért óriási sikereire is, a­mik bizonyára fölérnek a Barth­a Miklós úr vértokádó vezérczikkeivel, vagy a Justh G­yula úr ezü­stkoszorújával. Még csak az „Adria gyöngye“, Fiume csinálja a maga külön kis viharát egy pohár vízben. De Bánffy Dezső nem az az ember, a­ki, ha megbirkózott egy néhány milliónyi nem magyar ajkú, fölbujtogatott államelle­nes néppel, 47 darab olaszocskától meg­­retirálna. Ő az igazi „törik-szakad“ magyar államférfin. Lehetnek fogyatkozásai, de minekünk inkább legyen csak magyar!­­ A képviselőház legközelebbi ülése pénteken e hó 14 én, délelőtt 11 órakor lesz, a­melynek egyedüli tárgyát két miniszteri válasz képezi. A mi­niszterelnök válaszol majd Várossy Gyula inter­pellációjára a 48 as honvédek nyugdíjazási ügyében és a kereskedelemügyi miniszter Olay Lajosnak a külföldi munkások alkalmazása tárgyában tett inter­­pellácziójára. A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA, A lélek mint egyén. Irta : Tóvölgyi Titusz. (39. folytatás.) Éj­szaki Amerika Connecticut államának Stratford, nevű falujában, egy családnál oly je­lenségek fordultak elő, melyeknek egész A­meri­kában hírük ment, előidézték az emberek bámu­latát, csodálkozását, babonáját s eredményük az lett, hogy mert kétségbevonhatlan bizonyítékokat képeztek, nagyban elősegítették a spiritizmus ter­jedését. Volt ugyanis a családban két erős medium egy fiú és egy leány ; kivált a fiú volt erős physikai medium, de persze, erről a családban nem tudott senki. A családban csak annyit tud­tak, hogy a háznál egy idő óta sok oly megma­gyaráz­ha­tl­an dolog történik, ami kezdi a család tagjait kétségbeejteni s az a hir terjed mindenfelé, hogy a ház kísértete­k, rossz szellemek, ördögök által van megszállva. Nagy volt a tanácskozás a faluban, a vidéken, a csoportosulás és találgatás a házban, de semminek nem tudtak nyomára jönni. A szobákban a bútorok föl lettek forgatva, tárgyak, u. m. könyvek szegek, vasdarabok, edények sat. össze vissza dobáltattak, röpültek , a háziak ruháiból alakok lettek csinálva, hogy mikor a szobába léptek, rémülten riadtak vissza az ott álló és ülő alakoktól, melyek mind bábok­nak bizonyultak Képek, tükrök, ruhákkal, fátyo­­lokkal lettek lebontva; ajtók sarkaikból kifor­gatva, ablakok beverve , a fiúról a ruha foszlá­nyokban letépve, sőt a fiút egy alkalommal a hóna aljára kötött szijjal egy fán fölakasztva találták. Az akasztásnak persze semmi veszedel­mes következménye nem lett, de a családot mindezek a dolgok oly rémületbe ejtették, hogy a házból és faluból már menekülni akartak Ekkor jelent meg Stratfordban Andrew Jackson Davis, a híres amerikai látnok, spiritista és reformátor, ki legelőször is azokat a papir­­szeleteket vette vizsgálat alá, melyek a szelle­mek által szétszóratva, betükkel és jelekkel tele írva feküdtek mindenfelé, de a háziak és falusiak által megérthetetlenek és magyarázhatlanok va­­lának. Ez­ek a papirszeletek Dawis által megfej­tetve a legszebb mondatokat tartalmazták és megmagyarázták, hogy a szellemek az emberiség­nek használni, s a házban levő két kitűnő médium által az emberekkel érintkezni akarnak Ami megtörténvén, a szellemek szebbnél szebb dolgokkal lepték meg az emberiséget. Hátha úgy történnek valahol ahol a szelle­mek physikai médiumra találnak, hogy ily ijesztő jeleneteket rögtönöznének, a család az előírt módon (lásd : Van e más világ) tartson üléseket s bocsátkozzék a szellemekkel érintkezésbe. Tudja ki tőlük, hogy mit akarnak, miféle óhajtásaik vannak , de jelentse ki előttük azt is, hogy to­vábbi rakonczátlankodás esetén (ha ugyan ilyet még tapasztalnának) más spiritiszta körök és magasabb szellemek segélyét fogja igénybe venni. Különböző czélok, médiumok és szellemek. IV. Az emberi önzés, kapzsiság, haszonlesés, anyagi czélok elérhetése, kicsinyes kiváncsiság, a mások dolgainak kutatása, titkainak fürkészése sat. képezi a leggyakrabban előforduló czélt, melyre a spiritizmust, a szellemekkel való érint­kezésre mint eszközt, a szellemeket pedig mint ügynököket vagy közbejárókat az emberek föl­használni akarják. A spiritizmus iránti érdeklő­dést a legtöbb emberben nem a szellemi, de az anyagi vágyak elérhetése kelti föl és terjeszti ama hiedelmet, hogy eme lelki érintkezések át­vezethetők az anyagi dolgokra, pláne nyerészke­désekre is. Ha pedig nem? Hát akkor mit ér ez az egész spiritizmus !.......... Nos hát nem csak a magam tanulmánya és tapasztalása, de a spiritizmussal foglalkozó oly egyének tanulmánya és tapasztalása után, kik a­mit tanulnak és tapasztalunk, a nyilvánosságnak adják át. írhatom , hogy a spiritizmusból vagy a spiritizmus által senki, semmiféle anyagi hasz­not ne reméljen és ne várjon. A spiritizmusnak az emberek anyagi körülményeire mindössze is annyi befolyása van, hogy istápolja a szívben a jót és elitéli a gonoszt Hirdeti a felebaráti sze­­retetet és hogy ne kívánjuk avagy tegyük más­nak, a­mit magunknak nem kívánnánk avagy tennénk Más egyebekbe a szellemek nem avat­koznak, mert nem avatkozhatnak, mert beavat­kozásuk tiltva van A földön járó szellemek úgy sem igen tudnak többet mint mi, a magasabb régiókban lakó szellemek pedig ha tudják se mondják, mert Istennek nem akarata, hogy az emberek dolgaiba interveniáljon vagy interveniáltasson. Végezze maga dolgát ki ki úgy, a mint tudja avagy jónak látja, de protekczió és részrehajlás az ég részéről ne legyen. A maga jutalmát a jó és a maga büntetését a gonosz úgy is meg fogja kapni ott, a­hol azt nem részrehajlással osztogatják, hát legyen az ő érdeme az ő cselekedetében. A szellemek általi sugalmaztatást igen sokan állítják, sőt ezt maguk a szellemek is beismerik, de ez annyira átalános, hogy belőle kivétel nincs. A sugalmazás egyáltalában nem a szelle­mek szabadalma, mert hiszen azt az emberek egymásra nézve is megteszik. A sugalmazás be­fogadásához azonban fogékonyság kell, s a leg­több sugalmazás ez­által érvényesül, vagy ezen szenved hajótörést. Ha valakit az ő hajlama sze­rint sugalmazunk, mindig nagyobb sikerre szá­míthatunk, mintha az ellenkezőjét teszszük, a hajlami fejlődés és fejlettség pedig a nevelésnek és példák folytonos látása által a látottak elsa­játításában áll. És e szerint kimondhatjuk, hogy a jó szellemek sugalmazása a legtöbb esetben csakis a jókra van befolyással és viszont. Ezek a sugalmazások tehát teljesen parali­zálják egymást, annál is inkább, mert saját gondolataink vagy eszméink és a sugalmazottak közt, a­mennyiben őket föl nem ismerjük, kü­lönbséget tenni nem tudunk. Az ily sugalmazás avagy direkt tanácsadás közt tehát na­p a kü­lönbség. Mi a direkt tanácsokra nézve állítjuk, hogy ilyenek anyagi dolgokban — mint hivatalos titkok — el nem árultatnak, s kiváltságolt esetekben, csakis legfelsőbb engedélylyel adhatók meg ott a hol a mások megkárosítása teljesen ki van zárva s a hol az illető ezen segélynek igénybevételét az ő életében elkövetett jó csele­kedetekkel már teljesen kiérdemelte sőt ez eset­ben is kiérdemelni óhajtja Hogy magunkat még korrektebbül fejezzük ki : a spiritizmus nem arra való, hogy az embe­riség anyagiságán avagy e földi sorsán segítsen. Az e 11 e ti z é k. — jan. 14. Az országgyűlés jelen ülésszakát a napokban berekesztik és csakhamar megnyitják az új ülés­szakot. A törvényhozási működés lefolyt részének nem zenghetünk dicsérő éneket, mert a függet­lenségi párt két obstrukc­iója által majdnem tel­jesen terméketlenségre volt kárhoztatva. De a helyi hajnál, amely ebből származott, nagyobb baj az a tény, hogy az utolsó obstruk­­czió folytán Magyarország politikai túlsúlya, mely egy időre egész Európa figyelmét magára vonta, ma­jdnem pótolhatatlan csorbát szenvedett és hogy a külfö­n, mely a monarchia súlypontját hajlandó volt Budapestre áthelyezni, nyugtalansággal ta­pasztalta a magyar törvényhozás eljárását, me­lyet olyan döntő pillanatban a nemzet politikai érettségétől, magasabb felfogá­stól és bölcsessé­gétől, várni, feltételezni nem is lehetett. A politikai tapintat e hiánya váljon jóvá van-e tévé a folyó év eseménye, a provizórium vita nélküli elfogadása által ? Ezt majdnem két­ségbe lehetne vonni, ha meggondoljuk, hogy az ellenzék soraiban vannak hívei egy olyan hadi­­tervnek, mely az állam alkotmányos feltételeit vette czélba. Arról beszélnek, hogy Bánffynak sem újonczokat, sem költségvetést, sem indemni­­tást nem akarnak megszavazni, azok megszava­zását az ellenzék egy nagyszabású obstrukc­ióval akarja megakadályozni. Ezt a mesét nem tudjuk elhinni, — írja az „Pester Correspondent“ — s nem tu­dunk neki nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint holmi ballon d’essay-nek, mely meglepetést és ijedelmet szeretne elterjeszteni. Az ellenzék nem lehet oly hazafiatlan, hogy az érintett szán­dékot meg akarja valósítani, mert eljárásának legelső következménye kell, hogy a házszabályok szigorítása legyen és ehez bizonnyal nem akarja az első buzdítást adni. Az ellenzéknek be kell látnia, hogy mint ellenőrző közegnek kell mű­ködnie a törvényhozásban, hogy semmi körül­mények közt sem szabad terrorizmust alkalmaz­nia és terveit erőszakkal keresztül vinni. Az ellenzék okosságától várjuk azt a mér­sékletet, melyet nem mindenkor tanúsított és amely mindenesetre többet használhat, mintsem mértéktelen­sége árthat. Fiume, Budapest, jan. 12. Fiume, Magyarország egyetlen kikötő városa, megint beszéltet magáról. A rappre­­sentanza első ülésére a fennforgó ügy ren­dezését vártuk, e helyett mind tarthatatla­nabb, napról-napra bonyolódottabb lesz az állapot. Mindennek az autonomisták az okai, akiknek élén Wallusch­nig és a volt podesta, Mayländer áll. Walluschnig kijelentette egy be­szédben, hogy a rappresentanza nem tehet esküt olyan törvényekre, melyeknek életbe léptetése iránt a magyar kormány a rappresentanzát meg nem kérdezte. Fiume a magyar korona külön teste s ezért a magyar kormánynak nincs joga ott tetszése szerint törvényeket életbe léptetni a rappresentanza megkérdezése nélkül. És midőn ennek az autonóm testületnek az újonnan választott tagjai az esküt dr. G­a­á­l Tibor kormányzóhelyettes kezébe letették s hűségüket kézadással megerősítették .

Next