Székely Nemzet, 1898 (16. évfolyam, 1-195. szám)

1898-01-03 / 1. szám

Január 3. Találós mese. Íztelen és szagtalan, Aranysárga színe van, Olau szerű a leve, Zoltán-féle a neve. Kapod minden gyógytárba’, Két korona az ára, Ha okos vagy, szép baba, Találd ki, hogy micsoda ? 'isnzssaezs­ ­iS^ÍS tpj s a a } o -íjt uo.îSjo.(8)uazg-isdag : jbíusjoj •Bpeio-fytasqnso aupjjîiezs sş aa(ajzr eţ?j-n ţ ) [ o z A segesvári Petőfi-szobor. — Nyilvános köszönet és szives kérelem. — Segesvár, 1897. deczember. A segesvári Petőfi-szobor és a segesvári csa­tában elesettek emlékoszlopának még fedezetlen költségeire adományokat küldöttek. Kovács Gyula Buda­pestről 3 frt. Miskolcz város 5 frt. Dr. Vályi Gyula Ko­lozsvárról 5 frt. Sárospatak 10 frt. Fazekas Béla 1 frt 43 kr. Nyíregyháza 10 frt. Kecskemét 100 frt. Szombat­hely 16 frt. Szatmárnémeti 10 frt.­­Nagy­ Károly 5 frt. Maros-Vásárhely 10 frt. Békés­ Gyula 6 frt 30 kr. Kapos­vár 10 frt. Debreczen 50 frt. Makó 25 frt. Kassa 20 frt. Arad 100 frt. Eperjes 5 frt. Székesfehérvár 20 frt. Sze­ged 25 frt. Pozsony 50 frt. Eger 25 frt. Horanszky Gyula 10 frt. Nagyvárad 60 frt. Szabadka 24 frt 90 kr. Gráczi magyar egylet 7 frt 40 kr. Kisküküllői takarékpénztár 10 frt. Horváth Boldizsár Budapestről 5 frt. Hódmező-Vásár­­hely 10 frt. Magyar Alduna szerkesztősége 2 frt 20 kr. Nagy-Enyed 5 frt. Szentes 100 frt. Összesen 735 frt 23 kr. Midőn e nemes adományokért az adakozóknak meleg köszönetünket nyilvánítjuk, egyúttal igen szívesen kérjük a hazafias közönséget, főként a városokat és vármegyéket, miszerint bármi csekély adományaik mielőbbi beküldésé­vel, tegyék lehetővé a végrehajtó bizottságnak, a műemlé­kek létesítéséből származott költségek még fedezetlen ré­szének összegyűjtését s a végleges leszámolás keresztül vitelét. Az e czélra szánt adományokat kérjük bizottsá­gunk pénztárnokához, Kedves István pénzügy­igazgató­hoz Segesvárra küldeni. Hazafias tisztelettel A segesvári Petőfi-emlék végrehajtó bizottsága. Sándor László, Balás Imre, elnök, titkár. Szemerja háromszéki falu törvénye 1727-ből. — Anno 1727. — Dr. Szádeczky Lajos egyetemi tanár „Székely oklevél­tár­a“ többek között a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött alábbi érdekes dolgot közli. Szemerja község, mely jelenleg Sepsi- Szentgyörgynek külön városrésze, érdekes múlttal bir s hogy hajdanában jó gazdája volt magának, mutatja ezen „falu törvénye.“ Szemeria falvinak régi eleitől reá dévéniált ab antiquo usuált és az mostaniaktól is usuáló törvényei ez szerint vadnak.­­ mo Az ki az faluban lakó emberek közül az falu közibe akar állani, vagy az falu közül ki akar állani, annak karácson­yete az ideje, az ki bé akar állani, egy forinttal áll bé, az ki ki akar állani, ajándékon ki állhat, arra az beál­lásra pedig (ha épülete nincsen) magához illen­dőn köpést, számán épületbe való fát tartozik az falu adni, ha idevaló ősfiju örökös birodalma, jószága vagyon az faluban ; de idegennek, sőt haza fiának is, ha örökös jószága nincsen az faluban, nem tartozik adni; az ki pedig az falu közi bé áll, akkor az falu közönséges terhének succumbálni kell, úgy hogy mindenekben az falu közönséges terhit, az faluval együtt, az. maga facultássa szerént supportálni kell, az falu kö­zönséges füveiből és erdeiből is az szerint adatik rész, mint másnak, mind addig valamig az falu kö­zönséges terhit supportálja, és az falu közül kiáll; ha pedig az. falu közül kiáll, az falunak közön éges helyeiből, úgy füviből, és fájából, gyümölcsiből is részt nem vehet; ha pedig itt az faluban va­lakinek örökös funduson lakó örökös jobbágya áll bé az falu közi, annak fele rész adatik, minthogy az erdőőrzésben is fele részszel tarto­zik, succumbálván egyéb terhek viseléseknek is ; az szénafüből pedig az nemes embernek másfél rész adatik, az rétőrzés is a szerént jár ; az ne­mességen ide birós vidék emberek és possessorok erdeiekre makkra soha bé nem hozhattak s nem is engedtetik. 2­ do Vadnak olyan erdeink, sz melynek bir­sága három forint minden szál fától, az több erdeinknek bírsága petiig egy egy forint minden szekér fától, ha valaki bennek erdői ; az ma erdeinken penig ab antiquo az juhjárás, legelte­tés, esztena-csinálás sem falubeli embernek sem ide bírósnak és vidékeknek semmi utón módon, semmi szin és praetextus alatt meg nem enged­tetett. Ha falubeli ember tilalmas hellyeken erdől, arról megzálogoltatja az falu és ha megvalóso­­dik, az erdő tilalmáig megbünteti, ha penig ide bírós vidék ember erdőltet, azt a falu elé szen­­teti, és ha magát meg nem mentheti, azt is a falu erdő tilalmáig megbünteti, ha a faluban valami cselédje vagyon, azon a falu az bírságot megveszi, ha cselédje nincsen, jószágát, földit, vagy szénafüvit, ha edgyik nem találtatik, mási­­kot az birságért elzászi, vagy penig a földiben lévő és találtató gabonáját. Az falunak penig szabad erdeje teljességgel subult nincs, az egy Bodos nevű hellyen kívül. 3 tio Ha tilalmas helyeinkben, határunkban, gabonában, vagy szénafűben itt az faluban lakó embernek marhája találtatik úgy, hogy szánt szándékkal ott őriztetik, azt a falu vagy határ­pásztor behajtja, az ottjárásért egy forintig megbünteti, azonkívül az kárról kezest kell adni, és meg kell fizetni; ha olyan formán találtatik tilalmas helyen az marha, hogy ember nincs mellette, azt a falu meg zálogoltatja, és ha igazítani nem meri az szánt szándékról, ötven pénzig megbünteti; ha pedig szaladás szerint szaladott el s meg esküszik az marhának ura rajta azt husz pénzig büntetik. Hasonlóképpen az vidékben lakó, ide bíró embereknek is marhá­juk, ha tilalmas hellyekben, gabonában, vagy széna füvekben megtaláltatik, és pásztorát is mellette találják, azt is be hajtják és egy forintig megbünteti az falu s a kárt is megfizeti. Ha ember nincs mellette, úgy is behajtják, és elé szentelvén, az szántszándékról, ha bűttel nem meri igazítani, ötven pénzig megbünteti az falu, ha pedig megesküszik az marhás ember, és sza­­ladásnak valósodik, húsz pénz a birsága; az ide bírós embernek annyi a birsága mind erdőben, mind gabonában és szénafűben való járás iránt, mint itt a faluban lakó embernek , hanem ebben vagyon különbség, hogy az ilyen excessusokról az falubeli embert egyenesen zá­­glással élteti a falu, az ide birós embereket szentetéssel, ha pedig valaki valami tilalmas helyre, ollyan hel­lyel­ hajtja be marháját, hogy kaput nyit be, vagy kertet hány ki, arról külön nyolczvan pén­zig bünteti az falu, az szaladás szerént tilalmasba ment marhák pedig ha behajtatnak, minden marhának két-két pénz az birsága, azonkívül az kárról adjon kezest az inarbás ember. 4- to Az falubeli embert ha valamely dologért vagy excessusért megzálagoltatja az falu, ha az zálaglott ember zálogja igazítására elé nem áll és nem igazítja, azon az bírságon uiarad, a melly dologért vádba ment, és megzálagoltatott ; ha­sonlóképen az ide bírós vidék embertől, ha szen­­teti a falu valamely dologért bizonyos napra, és elé nem mégyen, vagy küld azon napon az falu eleibe, s nem menti magát, és dolgát nem iga­zítja, az is azon a birságon marad, az melyet az elé szentetett dolog valósága importál magával. 5- to Ha az Oltón innen való határunkban valamely vidéknek örökös birodalma vagyon, ha­tárkertet, vagy falkertet tartozik tenni. 6- to Ha valaki más ember földit elszálitja, az káros ember az hűtősökben hármat vagy ötöt, vagy mind is, az mint az dolog kóvánja, falu hagyományával kihírja az elszántott föld színére, azt is az ki elszántotta ; ha ki mégyen, mind az két fél kezest áll az hűtősöknek közűl elbocsátják az földének kijárására, és a melyik comperitáltatik, hogy a másikét elszántotta, bír­sága az Oltón innen való határban negyven, az Oltón túl valóban pedig nyolczvan pénz ; ha követ ásatnak fel az hűtősökkel, minden kő fel­ásásáért tiz tiz pénz ; ha ponig az az em­ber, a ki az más ember földit elszántotta, az hagyo­mány, hivatalra ki nem megyen, s az hűtősök kifáradnak hijjában, azért a falu meg bünteti egy forintig. Az szénafüvek dolga is ezen a tör-­vényünkön folyt, s foly ma is, ide biró vidékről úgy mint az itt lakósról vagyon ezen törvényünk. 7 mo Az militia servitiumára, vagy postára, vagy egyébb vecturára az szerin a bíró valakit kinevez és el nem megyen, azért a falu meg­bünteti egy forintig, mégis azon szert meg kell szolgálni , az ki falu közönséges gyűlésire, csen­getésire nem megyen, annak birsága tizenkét pénz, ha hagyományos csengetésre nem me­gyen, annak húsz pénz, ha csak hiteles rallokkal magát meg nem mentheti. (Vége köv.) Felhívom mindazokat, kik ezen állást el­nyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t. ez. 6. §-ának megfelelőleg felszerelt és eddigi szol­gálatukat is feltüntető pályázati kérésüket hoz­zám legkésőbb az 1898- évi január 20-ig annál bizonyosabban adják be, mert a később beadottakat nem fogom figyelembe venni. 1. Évi 400 frt fizetés. 2. Újonnan épült és az igényeknek teljesen megfelelő természetbeni lakás. 3. Irodai átalány 45 frt. 4. Magán munkálatokért a szabályrende­­letileg megállapított dijak. A választás Csik-Szent-Miklós községben az 1898. évi január hó 24-én fog megtar­tatni és a megválasztott jegyző állását azon­nal elfoglalni tartozik. Csik-Szerepa, 1897. deczember hó 18-án. Fejér Sándor, főszolgabíró. A körjegyző javadalmazása áll: SZÉKELY NEMZET. Piaczi árjegyzék 1897. decz. hó 20 án. Buza, tiszta, hektoliterje . . .8 frt80n közepes „ ...8 Ti 60n Rozs „ ...6 1)— n Árpa „ ...3 n 70r Törökbuza „ ...3 r 70p Zab „ ...2 n 60n Borsó „ ...5 n — n Lencse „ ...8 n — p Fuszulyka „ ...5 n — p Kása „ ...5 n —n Burgonya „ ...1 n —» Marh­abus kilogrammja— r 36» Sertéshús „ ...— n 48n BerbécsbuB „ ...— n —» Szalma mm.......................................1 n 20j) Széna mm.........................................3 n 40n Ökör párja.................................. 270n — n Tehén „ .................................. 180V — n Ökörbőr párja........................... 20n — n Tehénbőr „ ................................. 12n — p Faggyúgyertya kilogrammja .— rn 24n Faggyú mm.................................... Tűzifa kbm. (1 méter) .... 24r — n 2 n 50» Malac­ darabja...........................2 n — Bárány...........................................— n — n Lúd­a ...........................1 TI 80n Csirke párja................................— n 60n 7 tojás ......................................— n 20n Tehéntej egy liter.......................— n 10n Bivaltej egy liter . . .— n 141 Felelős szerkesztő : Málik József. Sz. 6819—1897. ki. Pályázati hirdetmény. Csikmegye felcsiki járásban, Csik-Szent Miklós, Borzsova és Delne községekből Csik-Szent-Miklós székhelylyel alakult körben a körjegyzői állás elhalálozás folytán ürese­désbe jővén, az 1886. évi XXII. t. ez. 82. §-a értelmében arra ezennel pályázatot hirdetek. Oltszem község elöljárósága közhírré teszi, hogy az 1898. évre egy évre január hó 8-ik napján délután 1 órakor legtöbbet ígé­rőnek haszonbérbe adatnak. Oltszem, 1898 jan. 1. Mihály Ferenc­, biró, fiatal embereket érdekelhet tudni, hogy a párisi Dr. BOST­ON Injectio Orientál már néhány napi használat után elmulasztja még a legrégibb bántalmakat is, fölösleges tehát sántás olaj vagy copaiva balzsammal kísér­letezni, mert ezek csak a gyomrot rontják és a bajt nem gyógyítják m­g. I üveg Boston Injectio ára 1 forint. Magyarországi főraktár: Zoltán Béla gyógyszertára Budapest, V. Nagykorona-utcza 23. (Széchényi-tér sarkán.) Kapható minden nagyobb gyógyszertárban. Postai megrendelések czime: Zoltán gyógyszertár Budapest.­­ • Elsőrangú hazai gyártmány. Pontos czim : ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR RÉSZVÉNY­TÁRSULAT B­UDAPEST. Magyarország legnagyobb és egyedüli gazdasági gépgyára 00 ■ él, mely a gazdasághoz szükséges CLI­O JOIS" összes CO gazdasági gépeket gyártja, h­asbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni. Részletes árjegyzékkel­­és szakszerű felvilágosítással dijmentesen szolgálunk. Szecskavagok.­­ Morzsolok. Sz. 6618—1897. k. Pályázati hirdetmény. Csikmegye felcsiki járásában Csik-Mind­­szent székhelylyel újonnan alakított körjegy­zői körben, mely körhöz Csik-Mindszent, Szentlélek és Zsögöd községek tartoznak, a körjegyzői állás betöltendő lévén ; e czélból az 1886. évi XXII. t. ez. 82. § a értelmé­ben ezennel pályázatot hirdetek, s felhívom mindazokat, a­kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy nagykorúságukat, honpolgár­ságukat, az 1883. évi I. t. ez. 6. §-ában megkívánt képzettségüket és az eddigi szol­gálatukat igazoló okmányokkal felszerelt kér­vényeiket az 1898. év január 20-ig alálirt főszolgabíróhoz annál bizonyosabban adják be, mert a később érkezők nem fognak figye­lembe vétetni. A körjegyző javadalmazása áll: 1. Évi 400 trt fizetés. 2. Természetben kiszolgáltatandó, vagy egyezség szerint kész­pénzzel kártalanítható szabadlakás. 3. Iroda­­általány 30 írt. 4. Magán munkálatokért a szabályrendeletileg megállapított dijak. A választás Csik-Mindszenten az 1898. évi január 22-én fog megtartatni, s a megválasztott körjegyző állását azonnal elfoglalni tartozik. Csik-Szereda, 1897. dec­.ember hó 18-án. Fejér Sándor, főszolgabíró. 1. szám. Sz. 2973—1897. tlkvi. HIRDETMÉNY. A sepsi-szentgyörgyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Háromszék megyében kebelezett Étfalva község arányosítása folytán szükségessé vált telekkönyvi átalakítási tervezet hitelesítésének megkezdésére határ­napul 1898. évi február hó - ik s következő napjaira d. e. 8 órára tűzetik ki. Ennélfogva felhivatnak: 1. Az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által jelenjenek meg és az új telekkönyvi tervezet ellen netalánt észre­vételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik ; 2. mindazok, a­kik a telekjegyzőkönyvben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a telekkönyvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket igazoló okmányokat mutassák fel ; 3. mindazok, a­kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de telek­könyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az átírásra az 1886. évi XXIX. t.-cz. 15—18. és az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5—7. és 9. §-ai értelmében szükséges ada­tokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kikül­dött előtt élőszóval ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésre engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az úton többé nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelenge­dési kedvezménytől is elesnek ; és 4. azok, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilván könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzé­sekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellen esetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Sepsi-Szentgyörgyön, 1897. évi deczember hó 16-án. Illyés József, kir. albiró. Nyomatott Sepsi-Szentgyörgyön, 1898. a tulajdonos és kiadó Jókai-nyomda-részvény-társulat könyvnyomdájában.

Next