Székely Nemzet, 1904 (22. évfolyam, 1-194. szám)
1904-01-01 / 1. szám
Január 1. készítsen, hogy a kedvezőbb alakulás beálltával rögtön akcióba léphessen, így látunk nem egy kezdést, előkészületet, sőt kész dolgot, melyek által erőnk a kívánt gyarapodást kapja. A lefolyt évre visszatekintve látjuk, hogy gazdasági életünk majdnem minden ágában a szövetkezés eszméje érvényesül. Szűkebb és szélesebb körökben a közös érdek képviseletének nagy fontossága felismertetik s annak elérésére csoportosulnak az egyes érdekkörök. Régebbi keletű a magyar gazdák országos egyesülete, újabb a gyáriparosok országos szövetsége, legújabb a kereskedők szövetsége és sok más kisebb jelentőségű. A vidéki pénzintézetek körében is már évek óta foglalkoznak az ilyen szövetség eszméjével, melynek megvalósítása a vidéki pénzintézetekre nézve főleg azon oknál fogva brrt nagy fontosságai, hogy vagg a fővárosi intézetek mindennapi érintkezés folytán a közös ügyek és közös érdekek képviselete tekintetében ilyen központnak létesítésére utalva abszolúte nem voltak, a vidéki intézeteknek az egész országban szétszórt működési körüknél fogva, csak szűkebb körben érintkezhetvén egymással, a fontosabb kérdésekben sem volt alkalmuk közös találkozásra, kölcsönös eszmecserére, valamennyiüket érdeklő közös ügyekben egyöntetű eljárásra. A szövetség megalakulásának egyik főnehézsége éppen ezen körülményben rejlett, hogy még a megalakulásra szükséges előkészületek megtételére sem találkozhattak oly könnyen, és találkozva az eltérő nézetek és folytatott eszmecserék egy végleges megállapodás létrejöttét nehezítették. Ez év elején egyszerre két irányban indult ki e téren akció, mely úgy kiindulási pontjára, mint célzataira nézve teljesen ellentétes volt. Míg a régebbi mozgalom a vidéki pénzintézetek kebeléből indult ki és csupán geografice, természetszerűen a fővárosban találkozott és a szövetséget tisztán társadalmi alapra kívánta helyezni, a másik akczió fordítva a fővárosból indult ki s a vidéken keresett magának híveket, s a szövetség cégére alatt bankot kívánt létesíteni. Ezen két irányban megindult mozgalom egymást czéljai elérésében természetszerűen hátráltatta. Örömmel konstatáljuk, hogy még rövid pár nappal az év zárlata előtt sikerült a Magyar pénzintézetek országos szövetségének megalakulnia, mely szövetség az előbb jelzett társadalmi alapon a vidéki pénzintézetek közös érdekképviseletét tűzte ki czéljául, minden egyéb Üzletszerű czélok kizárásával. Ha végig tekintünk az alapító 102 intézet névsorán, biztosítva látjuk ezen kezdeményezés sikerét, amennyiben ezen intézetek és az általuk delegált egyének neveihez közgazdasági életünkben eddig állandóan a komoly, becsületes és önzetlen munka jól kiérdemelt sikere fűződik Nem kételkedünk abban, hogy ezen egészséges alkotás körül a vidéki intézetek nagy többsége mielőbb szilárdan tömörülni fog és ezáltal a szövetség erkölcsileg és anyagilag azon helyzetbe jutand, hogy a maga elé kitűzött czélokat kellő sulylyal előmozdíthatja. Hónapokig a hiú remények útvesztőiben félrevezetett magyar közvélemény, habár lehangolva is, de nem csüggedetten visszatért a reális szolid alapra, ahonnan jobban kivívhatja boldogulását, mint az obstrukcziós züllésben. Idő kellett, míg a függetlenségi párt belátta ezt, észrevette, hogy magára maradt, hogy nincs joga obstruálni, mikor nem képviseli az obstrukczió a nemzetnek egyetlen rétegét sem — és leszerelt. Azok, a kik még az obstrukcziós porondon küzdenek, az az eszeveszett tizenkettő, kik miatt negyvenezer tartalékos kénytelen váratlanul bevonulni s kik miatt az öreg katonák hiában várták karácsony előtt az obsitot, nem politikusok, nem a nemzet képviselői, egyszerűen a hidegvízgyógyintézetek számára megérett rabiátusok — és jó ha ennél nem veszedelmesebb és csúnyább spéczik. Nem gondolhat az ember rájuk koszos utálat nélkül és ma holnap ott leszünk, hogy abszurdumnak tartunk minden törvényt és alkotmányosságot, amely ezt a desperando csoportot védi ahelyett, hogy megkötözné s kidobná egyszerűen a parlamentből . Ez a közvélemény körében keletkezett ideges türelmetlenség, ez az utálat és elfojtott borzúság tör utat, mikor tiszteletreméltó urak megfeledkezve a szabályokróla t. Ház karzatáról lekiabálnak az obstrukczió ellen, mint a minap történt, s mikor az obstrikczióhoz csatlakozott, különben népszerű képviselőt, lemondásra kényszerítenek választói. De a lemondó képviselő csak mellékalakja volt annak a színtársulatnak, mely obstrukciós torzelőadásait tartja most a t. Házban, a komédiának akkor lesz majd csak vége, ha a rabonbán direktor úrral végez egyszer már a magyar közvélemény, mely már egy évtized óta ökölbe szorítja kezét nevének hallatára (különösen a székelységen), s csodálatosképpen mégis még mindig megtűrt a porondon: egy füzetet adott ki, amely hivatva van arra, hogy a csecsemő gyermekekkel bíró szülőknek igen becses szolgálatokat tegyen. A füzet arra szolgál, hogy hű képét foglalhassa magában az újszülött világrajövetele processzusának, majd fejlődése külömböző stádiumának, mindeme adatok feljegyzésére külömböző ügyesen egybeállított rovatokat tartalmazván, így külön rovatok állnak rendelkezésre a szülés lefolyására, a gyermek súlyviszonyaira, méreteire, táplálkozásra vonatkozó adatoknak, továbbá az elválasztás, fogzás, oltás ideje, körülményei, a mindezekre vonatkozó mellékkörülmények feljegyzésére; végül tartalmaz a füzet rubrikákat a gyermek megbetegedéseinek feltüntetésére és az általános megjegyzésekre, amellett mindenütt szakszerű megjegyzésekben tüntetve fel, hogy milyen a gyermek megfelelő normális állapota ? Nem kell bővebben méltatnunk ennek a kis füzetnek a fontosságát. Igénybevétele által gyermekünk élettani fejlődésének pontos, részletes, a szakember tudasa és figyelme folytán minden lényegtelennek látszó és mégis gyakorta oly jelentős aprólékosságra kiterjeszkedő képét nyerjük, amely egyrészt mindig figyelmessé tehet bennünket a gyermek állapotában esetleg beálló és különben észre sem vehető változásokra, másrészt betegség esetében a kezelő orvos rendelkezésére bocsátva, gyakran megbecsülhetlen fontosságú lehet. A füzetnek, melynek utánzására nézve a kitűnő szerző minden jogot fentartott , ára 20 fillér és kapható minden könyvkereskedésben. Roza, Iluska, Német Anna, Pálfi Rózsa, Irén és Nina, Porzsolt Zsuzsika, Péterfi Piroska, Rafael Iluska, Szentpáli Irma és Iluska stb. kisasszonyok. Mulasztást követnénk el, ha elhallgatnék a rendezőknek Kisgyörgy Tamás és Tana János tanítónak érdemét, ha teljes dismerésünket nem nyilvánítanék velük szemben. Hiszen elsősorban ők járultak hozzá az előadás szép sikeréhez. A tanító urak, ideértve a szereplők között felemlített két tanítót, név szerint: Farkas Aladárt és Kalabér Sámuelt is, hivatásuk magaslatán állanak ; nemcsak az iskolában, de az ifjúság vezetésében, tanításában is példaszerű munkásságot fejtettek ki. A közönség elismerése, a kiven végzett kötelesség teljesítésének öntudata: legyen jutalmuk! C.—z. A közvélemény és az obstrukczió. Sepsiszentgyörgy, január 1. (Is.) Az eszeveszett obstrukció ellen, mely ma már csak tizenkét kalandos politikai egyén örült lelkiismeretlensége, hova tovább mind jobban megnyilatkozik a nemzet elítélő türelmetlensége. Az obstruálok túllőttek a czélon, még a maguk szempontját tekintve is, akkor, mikor gróf Kimen leköszönése után, nem igyekeztek a Tisza István gróf által hozott nemzeti engedményekbe belenyugodni, tisztességes békét kötni s helyreállítani a politikai élet , a törvényhozási munka rendes folyását. Mert akkor már látni lehetett, hogy eddig és ne tovább, hogy minden további ellenállás meddő erő- és időpazarlás, veszedelmes lengyel politika, mely a pusztulás lejtőjére vezet. A józan magyar nemzet, melynek ha nem lett volna mindig meg ez az okos belátása a végső konzekvencziák levonása előtt, hát ezer éves történelme folyamán már számtalanszor juthatott volna Lengyelország sorsára, most is mikor kitűnt, hogy az ellenállás csak czéltalan boszu lehet, mely önmagunknak árt legjobban, elfordúlt az obstrukcziótól s a rend helyreállítását követelte. SZÉKELY NEMZET. BELFÖLD. — január 1. Bizalom a kormánynak. Marosvásárhely szab kir. város törvényhatósági bizottsága dr. Bernárdy György polgármester elnöklete alatt tartott közgyűlésén gróf Tisza István miniszterelnök leiratai olvasták fel, mely igy szól: Kiésik örömmel és hazafias megelégedéssel vettem azt a meleghangú üdvözlő feliratot, a melyet Marosvásárhely sz.ab. kir. város lelkes közönsége kormányra lépésem alkalmából volt szíves hozzám intézni örömmel és megelégedéssel töltött el különösen azért, mert újabb jeléül tekintem annak, hogy politikám, amelylyel hazának kulturális és gazdasági előrehaladásának és megerősödésének alapját képező rendes alkotmányos életet visszaállítani törekedem, széles ez. országban mindenütt lelkes visszhangra talál és azért remélnem engedi azt, hogy a kívánt siker nem fog elmaradni Fogadjak szíves megemlékezésükért hálás köszönetemet és legyenek meggyőződve, hogy városunk érdekeit mindig szívemen fogom viselni A törvényhatósági bizottság lelkes éljenzéssel fogadta a meleghangú leiratot. Több folyó Ügy elintézése után a Sándor János államtitkárrá történt kinevezése folytán áthelyezett gróf Lázár István főispán fogadtatásának részleteit határozták el. IRODALOM és MŰVÉSZET. A „Vasárnapi Újság“ deczember 27-iki száma 21 képpel s a következő tartalommal jelent meg: „Karácsony.“ Költemény. Szabolcska Mihálytól. — „A lehozott hold.“ Karácsonyi orosz mese. — „A karácsony Párisban.“ Szigetvári Ivántól. „Karácsony estéje" (költemény Goró Lajos rajzával). — A ház virágos kertje.“ Mikszáth Kálmántól (Linek Lajos rajzaival). — „Aranyfüst.“ Irta ifj. Korányi Frigyes (Goró Lajos rajzaival). — „A tudós családja“ Spanyol regény (képekkel). — „Munkácsy Mihály képei a Nemzeti Szalonban“ (képekkel). — „A Nobel-díj nyertesei“ (arczképekkel). — „Kiddd főherczegkisasszony temetése“ (képpel Kimpndi László rajza után). — „Idősb Ábrányi Kornél“ (arczképpel). — „Herbert Spencer temetése.“ Londoni levél György Endrétől. — „Radnóti Dezső (arczképpel). — Sub auspiciis regis“ (képpel a kolozsvári doktorrá avatásról). — Irodalom és művészet, Közintézetek és egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb., rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Politikai Újdonságokkal és , Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, IV. ker., Egyetem-utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Feljegyzések gyermekünk fejlődéséről. Dr Turcsányi Imre, a szegedi m. kir. állami gyemekrenhely igazg. főorvosa, ily czim alatt VIDÉK. Karácsonyi mulatságok. Bölön, deczfluiher 29. A Székely Nemzet egyik közelebbi számában rövidke tudósítás keretében meg volt említve, hogy a bölöni Ifjúsági Egyesület kebelében időszakonként, szint előadást tartó, műkedvelői kör is alakult, és az is, hogy karácsony másodnapján este Szigligetinek, sok utánjárást, igazi tanulmányt kívánó, szép, énekes színművét a „Czigány“-t fogja színre hozni. Az előadást december hó 26-án, karácsony másodnapján meg is tartották. Mi, kik mársmerjük a jó erőket, kikből a műkedvelői kör megalakult és láttuk nap-nap után azt a nagy készséget, melylyel — előadás sikerét biztosítandó — mintegy négy héten keresztül a próbákat látogatták , igen jó reménységgel voltunk előre , sőt számítottunk arra is, hogy az előadás bizonyára állani fog azon színvonalon, melyen egy elször játszó, falusi műkedvelő társulat előadásának állama lehet. Várakozásunkat azonban az előadás messze túlhaladta; sokkal jobban ment az, mint amennyit — őszintén megvallva — reményleni mertünk. A siker teljes volt. A közönségnek nagyobb igényű részét is egészen, várakozáson felül, kielégítette. Különben az előadás közvetlen sikere, hatása mellett bizonyít az a körülmény, mikép a darab drámai részleteinél a könny a közönségnek, de különösen a szépneműek szemébe, önkénytelenül is odalopódzott. Az egyes szereplők játéka, hanghordozása, hangsúlyozása semmi kívánni valót nem hagyott fenn. Továbbá, amit igen sok műkedvelői előadáson faluhelyeken látni, tapasztalni lehet : vontatottság, félszeg, esetlen mozgás, egyetlen szereplőnél nem volt észlelhető. Az előadásnak könnyedsége, természetes folyékonysága, a szereplőknek minden elfogultság nélkül való otthonossága a színpadon, azt a benyomáást tette a nézőközönségre, mintha ez, nem első próbálkozása lett volna a bölöni műkedvelőknek. Habár itt is—ez nem is lehet másképpen — voltak szereplők, kiket talán megkülömböztetéssel kellene megemlíteni, illetve kiemelni, de mert műkedvelőkről van szó , neveket ily értelemben nem említek meg Csupán annyit kívánok megjegyezni, a nagyobb szerepekben a lányok közül: Lőfi Zulejka k. a. (Rebeka), Czell Zsuzsika k a. (Rózsi) igen jól játsztak ; a kisebb szerepekben Nagy Anna, Boda Hona, Bedő Bilike, Uzoni Zsuzsika, Berecz Bilike mind mind jók voltak. A férfi szen élők közül: Farkas Aladár községi tanító (Zolga czigány), Kalaliér Sámuel ev. ref. tanító (Gyuri), Nagy Gergely jegyzősegéd (Peti) a nagyobb szerepekben ; Rafael Armin, Kisgyörgy Imre, Lakatos Lajos, Kisgyörgy András, Boda János, Jancsó Sándor, Zsiga Elek, Vajda Mihály, Kozma Sándor a kisebb szerepekben bőven kiérdemelték a tapsokat. A szépen sikerült előadáson nagy és előkelő közönség volt jelen Ennek az erkölcsi elégtételen kívül, hogy a meleg érdeklődés, az elismerés, lelkesítőleg, buzdítólag hat a nemes ifjúságra azon örvendetes anyagi eredménye is megvolt, hogy az egyesület pénztárának 205 koronát jövedelmezett. Az asszonyok közül jelen voltak : Barabás Sándorné, Czell Ignáczné, Kövér Andrásné, ref. esperesné, Kisgyörgy Tamásné, Kohn Ignáczné, Marczel I Györgyné, özv. Nagy Károlyné, Péterfi Lőrinczné, Péterfi Sándorné, Pálfi Elekné, Porzsolt Józsefné, Bihari Józsefné, Pilbáthné, Sikó Áronné, főerdészné, özv. Simó Jánosné, Szentpáli Sándorné, Rafael Jakabné, Tana Sámuelné, Sikó Györgyné, Tana Albertné, Ütő Andrásné stb. Leányok: Budai Ilus, Czell Zsuzsika, Kállai Rózsika, Lőfi Zulejka, Marezel A zágoni Ifjúsági Egyesület deczember 26-án az állami iskola nagytermében „karácsonyestélyt“ rendezett. Fohászt énekelt az Ifjúsági Egyesület három szólamú dalkara. Szavaltak Albu Zsuzsa egyesületi tag és Kiss Lajos áll. tanító Egy szép alkalmi felolvasást tartott Csusz Tamás áll. tanító. Ezek után Erdősi Károlynak „Angyalszívek“ czímű felvonásós karácsonyi képét adták elő: Gál Inna, Jakabos Ilka, Török Miir, Albu Róza, Bitai Róza, Molnár Berta és Zsidó Róza egyesületi tagok. A szereplők egyen-egyen dicséretet érdemelnek. Remekül állották meg helyüket, ezen szép erkölcs nemesítő kis színdarabban, melynek betanításáért, színre hozásáért Nagy Imréné tanítónőnek elismerés, köszönet. Ilyen fele színművek valók az ifjúsági egyesületekbe, nem pedig „Falu rossza“, „Piros bugyeláris“. A szép ünnepélyt, melyen nagy közönség vett részt a zágoni dalkör éneke fejezte be. Tíz és 20 filléres belépti jegyekből 42 korona gyűlt be az egyesület pénztárába. Az estély befejezése után kezdetét vette a „zágoni dalkör“ bálja. Az óvoda helyisége zsúfolásig telt vidám tánczosokkal. Szünetek alatt pár szép dalt énekelt itt is a dalkör. Fel kell említenem azon nemes cselekedetet, melyet e mulatság alatt egy asztaltársaság tett Cseh Ignác, községi jegyző kezdeményezésére. Ugyanis említett asztaltársaság 14 korona 40 fillért gyűjtött a kovásznai kórházalap javára. A vidám mulatság a hajnalhasadásával ért végett s a dalkör pénztárát 24 koronával gazdagította. r. I. Az uj főispán. — január 1. Általános megelégedéssel vették a brrt B ras sóban, hogy dr. Székely György orsz. képviselőt nevezi ki a királyi kegy főispánnak. Az általános közhangulatot legjobban jellemzi a sajtó. Úgy a magyar lapok, mint a „Kronstädter Zeitung“ vezető czikkekben emlékeznek meg a főjapáni kinevezésről, a mindannyian szerencsés megoldásnak tartják a Székely György választását. A „Brassói Hírlap" a többek között ezeket írja: Igaz szívvel üdvözöljük dr. Székely Györgyöt vármegyénk élén. Üdvözöljük és ez a közletünk teljesen távol áll minden szokásos sablontól. Nekünk van okunk örülni és nekünk vannak bizonyító eszközeink arra nézve, hogy a vármegye minden lakója teljes megnyugvással fogadhatja dr. Székely György kinevezését. Brassó vármegye úgy határszéli fekvésénél, valamint a nemzetiségek alakulásánál fogva mindig az úgynevezett „kényes“ vármegyék sorába tartozott. Jogosan ? — vagy jogtalanul? — ezt most nem vitatjuk, de való igaz, hogy vármegyénk külömböző ajkú lakói a maguk szempontja szerint alakították ki aspirációjukat, melyek sokszor állottak ellentétben a magyar állam hatalmával. És ez az állapot évek hosszú során át teremtette meg azt a szomorú helyzetet, melynek kicsúcsosodását a nemzetiségek összeütközésében — fájdalom — nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni. A mi felfogásunk mindig az volt, hogy ez ellentéteket csak a magyar állam fenhatóságának humánus módon való megértetésével, valamint az érdekeknek addig a smiésig való kielégítésével lehet és kell megoldani, ameddig az nem ütközik a közjogba, ezredéves alkotmányunkba. Ez volt a felfogásunk s ezelőtt egy évvel ez alatt a jel alatt indultunk utunkra, melyet akkor gr. Apponyi Albert irt fel zászlónkra. De ám aztán ha ez igy van, akkor arra a polctra, ahol ezt a felfogást elültetni és fává nevelni kell, természet szerint olyan ember szükséges, aki erre nézve bírjon is a mélhatlanul szükséges kellékekkel. E kellékek: nyílt, világos ész, a nemzetiségek aspiráczióinak alapos ismerete, jártasság a magyar közjogban, jártasság a megyei adminisztráczióban, és erős faji szeretet, de menten minden vallási és nemzetiségi elfogultságtól. Ilyen ember kell , és mi, akik szerencsések vagyunk Székely Györgyöt évek hosszú sora óta ismerni, megnyugtathatunk minden embert, hogy ő e kellékek birtokában jött hozzánk. Mint ősrégi székely primőr ivadék, mint Bök tudású ember, mint a jogtudományok tudósa hozza magával; gyakorlatát Háromszékmegye szolgálatában szerezte, ahol — sokak előtt nem tudva — gyakran volt része a megye legvitálisabb érdekeivel kapcsolatos ügyekben vinni döntő szerepet. 1. szám.