Székely Nemzet, 1905 (23. évfolyam, 1-194. szám)

1905-01-02 / 1. szám

Január 2. tek közül a Bodencredit-Anstalt stb., de mert ezeknek Erdélyben elhelyezett kölcsöneiről pontos adataink nincsenek — annyival is in­kább figyelmen kívül hagyhatók, minthogy egyik másik erdélyi intézet által ez ország­részen kívül elhel­yezett összegek e differen­­cziákat amúgy is kiegyenlítik. Az osztrák­magyar bank s más nagyobb bankok által nyújtott visszleszámítolási hitel pedig azért nem veendő figyelembe, minthogy ennek ösz­­szege a takarékpénztárak váltókölcsönei közt már egyszer fel van véve. E) A magánhitelezők összes kölcsönköve­­telőinek pontos megállapítása azért is lehetet­len, mivel az adózás alóli kibúvás czéljából a vagyoneltitkolás igen gyakori- Ám ha csupán a jelzálogilag bekebelezett kölcsönök vétetnek figyelembe, ezeknek összegére elég pontos­sággal lehet az évenként kivetett tőkekamat­adóból következtetni. A pénzügyminisztérium által az adóreform czéljából készített statisz­tikai munkálat szerint, az erdélyi részekben kirótt 10%-os tőkekamatadó 1899-ben 370.786 koronát tett s ez 7'5°/6-os kamatozás mellett, a­mi a magánkölcsönök átlagos kamatául el­fogadható, 50.000.000 korona kölcsöntőkének felel meg. KÜLFÖLD: A meglövöldözött Aldebaran, Stockholm, deczember 31. Az Aldebaram nevű gőzös ügyében, melyet annak idején le­génysége bevallása szerint, az orosz kelet-ten­geri hadsereg meglövöldözött, a tengerészet­ügyi minisztérium a tényállás megvizsgálására bizottságot küldött ki. Az „Aftenbladet“ híre szerint a svéd kormány, miután a bizottság leadta jelentését, megkérte az orosz kormányt, hogy vizsgáltassa meg az ügyet. Hír szerint a vizsgálatot megindították. Port-Arthur, Tokio, deczember 31. A tengerészetügyi minisztérium a Szebasztopol egy tisztjének levelét közli, a­mely a japán hatóságok kezébe került. A levélben többek között az áll, hogy Port­ Arthur deczember után nem állhat ellen. Nem tudni, hogy a japánok az erősségek kö­zepén hogyan haladtak, de előrenyomulásuk­nak állandóan nem lehet ellenállni. A balti hajóhad távolmaradását fájdalommal tapasztal­juk. Az ostrom szomorú vége minden nappal közeledik. A sánczok bevehetetlensége mese. Miután a 203 méteres dombot bevették, az erősség elesése elkerülhetetlen, csak a régi városrészben lehet hosszabb ellenállást kifej­teni. Nem lehet tüzelőszert szerezni és nem lehet melegedni. Lövőszert becsempészni le­hetetlenség. A King-Arthur nevű gőzös, a­mely az ostromzárt áttörte, csak gabonát hozott. Az erősség teljesen el van szigetelve. A levél vá­zolja a Szebasztopol sanyarú helyzetét és úgy végződik, hogy a hajóstisztek, valamint az erősség készek elmenni a legvégső határig, hogy becsületüket megőrizzék és elkerüljék az erősségnek kiéheztetés következtében való át­adását. London, deczember 31. A Morningpost je­lenti Sanghaiból . A japánok a Canchangtusan­­erősség ellen való aknamunkákat majdnem tel­jesen befejezték és készülődnek az erősség mellvédének légberöpítésére. A főerősség ro­hama valószínűleg néhány nap múlva meglesz. Letartóztatott koreaiak: London, deczember 31. A Daily Mail je­lenti Szöulból tegnapról. A napokban több po­litikai gyűlés volt. A nép nagyban nyugtalan­kodik. A politikai helyzet igen komoly. Néhány kiváló koreait ma letartóztattak. Az Ikinhoj­­társulat sok tagja, kik japánbarátok, a Hicspei­­palota közelében gyűltek össze. Zavargás ke­letkezett, mely közben a palotaőrségre több­ször rálőttek. A megsebesültek közül több­nek állapota veszedelmes. A városban e­miatt nagy az izgatottság. A főutakon nagy nép­tömeg hullámzik föl-alá, lovas csendőrjáróőrök czirkálnak. A külföldiek ellen nem irányult a zavargás. Orosz kínai konfliktus, Sanghaj, deczember 31. A kínai kormány megbízta a tartást, hogy ragaszkodjék ahhoz, hogy az orosz konzul adja ki a kínai megölé­sével vádolt orosz matrózt a kínai hatóságok­nak. Ha Oroszország ennek a kérésnek nem tesz eleget és megsérti a semlegességet, akkor Kína az oroszokat a kínai kikötőben nem véd­heti meg a japánok ellen sem. felsőbb bírósági határozat azonnal közöltessék s az évi huszonnégy füzetben valóságos tárháza szaporodik fel a közigazgatási gyakorlatnak. A folyóirat könyvtári részében pedig aktuális értékű monográfiák látnak napvilágot. Ebben a „Közigazgatási Könyvtár­ban aztán évek során keresztül a vármegyei, községi és pénzügyi jog összes ágazatai önálló monográfiák­ban lesznek feldolgozva. Mindjárt az első füzetből látható a folyóirat életrevalósága, mely a Bekö­szöntő után pályázatot hirdet két megírandó kézi­könyvre és pedig a városi és a községi rendőrség, valamint a járási számvevőségek részére. Mind a kettőre égető szükség van. A pályaművet márczius 1-ig kell benyújtani. A könyvtári részt a szerkesz­tőnek, dr. D­o­r­e­n­e­c­z Józsefnek, éppen egy aktuális ügyről írt „Az új anyakönyvi t­ö­r­v­é­n­y“ czímű könyve nyitja meg, melyben a szerző a legújabb tör­vény alapján ismerteti azokat a szervezeti és szer­kezeti változásokat, melyek az új törvény életbe léptetésével az anyakönyvvezetésben előállanak. Ugyan­csak ebben a könyvtári részben kezdődik dr. P­a­p­p Antal pénzügyminiszteri titkárnak „Az italmérők könyve“ czímű kézikönyve, mely a vendéglői ipar gyakorlásának összes kérdéseit felöleli. Ez a könyv úgy a vendéglősöknek és italmérőknek, mint a köz­­igazgatási hatóságoknak nélkülözhetlen segédkönyvök lesz, mert ebből minden felmerülhető kérdésre ki­olvashatják a pontos és megbízható feleletet. A „Közigazgatási D­önt­vény­tár“-t részben a füzet a pénzügyi, földmivelésügyi, vallás- és köz­­oktatásügyi, kereskedelemügyi miniszternek és a köz­­igazgatási bíróságnak nagyon érdekes elvi jelentőségű határozatait közli, számszerűti 21-et. A határozatok­nál fel van tüntetve, hogy a törvénynek mely szaka­szait világítják meg és fel vannak sorolva a hasonló, vagy ellenkező határozatok. A folyóirat, mely egész évben 90—-95 nyomtatott ivet fog kitenni, valóban mesés olcsó. Egész évre 12 kor. Egy hóra 1­kor. Az előfizetési dijakat legczélszerűbb postai utalványon dr. D­o­­­e­n­e­c­z József ügyvéd, szerkesztő és kiadó czimére: Budapest, VIII. József-körut 74. s­z. a. II. em. 11. aj­tó elküldeni. A­ki egy hóra előfizet, az megkapja az egész munkát, mely­nek közlése abban a hónapban megkezdődött. A folyóirat tervezete szerint ebben az évben 10—12 önálló kézi­könyvet és 35 évre terjedő döntvény­­gyűjteményt adnak ki. — január 2. IRODALOM és MŰVÉSZET. UJ folyóirat. Január elsejével dr. D­o­­­e­n­e­c­z József budapesti ügyvéd és hírlapíró szerkesztésében „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ czímen valóban hézagpótló folyó­irat indul meg, melynek most kaptuk kézhez első mutatványszámát. A folyóiratnak kettős czélja van. Az egyik, hogy egy eleven döntvénytár­­gyűjtemény legyen, melyben azon frissiben jelennek meg a közigazgatási felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. Erre azért van szükségünk, mert eddig az elvi határozatok többnyire rövidítve, rendszertele­nül és elszórva jelentek meg az egyes szaklapokban, a­hol azokat megtalálni is vesződséges. Mikor pedig az elvi határozatok könyvalakban, összegyűjtve meg­jelennek, legtöbb határozat túlhaladott álláspontot képvisel. Ez a folyóirat, mely minden hó 1-én és 15-én jelenik meg, lehetővé teszi, hogy a köz­­igazgatási ügyek elintézésénél Útmutatásul szolgáló — Haller János gróf, vármegyénk főispánja a napokban vadászatot rendezett Hévízi bir­tokán, hol a kitűnő kezelésben levő vadász­­terület gazdag vad­állományából sok zsákmányt ejtettek el a meghívott társaság tagjai Onnan hazatérve Szilveszter­ estéjén vendégül hívta a vármegye összes tisztviselőit, kik a legjobb kedélylyel várták be az uj évet, boldogságot kívánva az előzékeny főispánnak és kedves nejének.­­ Az erdélyrészi pénzintézetekről röp­­irat alakjában jelent meg dr. Bodor Antal ama nagyérdekű tanulmánya, a mely a Magyar Közgazd. Társ. decz- 7-iki ülésén olvastatott fel s a mely élénk színekkel festi az erdély­­részi pénzügyi viszonyok züllöttségét és az ottani zilált hitelviszonyokat. Szerző az erdély­­részi pénzintézetek túltengő működését köz­gazdaságilag határozottan károsnak állapítja meg. A füzethez két statisztikai térkép van mellékelve, a­melyek a magyar és oláh pénz­intézeteket tüntetik fel. A szerző szívességéből lapunk mai számában kezdtük el a közlést. — Az ügyvéd vizsgáló bizottság. A m. kir. igazságügyminiszter a marosvásárhelyi kir. Ítélő táblánál működő ügyvéd vizsgáló bizottság tagjaivá az 1905- évre a következőket nevezte ki: Elnökké: Dobai Albert tanácselnök, h. elnökké Szabó Dénes k. i. t. biró. Tagjaivá: Bocskor Antal, Hatfaludy István, dr. Ilyés Lőrincz, Jakab Rudolf, Keczer Gyula, Kelemen András, Nagy Elek, dr. Gridi Papp Imre, dr. Posoni Gábor, dr. Schuszter Rudolf, dr. Simó Balázs kir. it. táblai bírókat, Csíki László kir. főügyészi he­lyettes, Bodó Sándor kir. törvényszéki elnök és dr. Bella János kir. it. táblai elnöki titkárt. — Marostordavármegye bizalma a Tisza­­kormánynak. Marostordavármegye báró K­e­­m­é­n­y Kálmán és társainak indítványára tör­hetetlen bizalmát és ragaszkodá­sát fejezte ki a Tisza-kormánynak a parlamenti rend és az alkotmányosság érdekében folyta­tott nagy és nemes harczában, — szemben Kecskemét bizalmatlansági feliratával. Az állandó választmány javaslata a dr. Kemény Kálmánék indítványa mellett foglalt állást. Ellene beszéltek dr. Gáli Sándor, Deési Zoltán és Re­­iger Géza, mellette Szent­királyi Sándor és Jánosi Béla. Névsze­rinti szavazással azután impozáns több­séggel a bizalmi indítvány mellett döntött a közgyűlés; nyolc­vanhe­­ten szavaztak mellette és csak 37-en ellene, tehát Maros-Torda 50 szótöbbséggel szavazott bizalmat Tiszának. A József főherczeg Szanatórium-Egye­sület Budapesten a királyi bérházban vonzó kiállítást rendezett azon nyereménytárgyakból, melyeket február 25-én feltétlenül ki fognak sorsolni. A kiállítást állandóan sokan tekintik meg. Ott csillog ragyog tündérfényben a 22.000 koronás főnyeremény 635 brillant köve Valóságos látványosságszámba megy a 660 kötetből álló művészi kivitelű könyvtár, mely­nek szekrénye élénken dokumentálja, mire képes a magyar ipar. Mahunka Imre cs. kir. udvari szállító ízlését dicséri. A Nimródok a vadászfölszerelés iránt érdeklődnek. 730 nyereménytárgy hívja föl a jótékony szivek emberszeretetét, siessenek egy sorsjegyet, melynek ára egy korona venni, mert a még értékes nyereménytárgyak nyeremény-esélye biztatja őket, másrészt a népszanatóriumok alapjának gyarapítását eszközük. — A necrophorus. Emberi alakban is sze­repel ez a rovar. A metamorfózisok klasszikus írója, Ovidius sokféle átváltozásról mesél terjedelmes könyvében, de erről a torzalakzat­ról nem tett említést. Lehetséges, hogy létezett a temetőbogárnak emberbe bújtatott alakja régen is, de az új időknek juttatta a sors, hogy tömegesen produkálja ezt a természeti csodálatosságot. Egy nagy különbség van azonban a necro­phorus vespillo és — emberi formájú változata között. A bogár a meghalt lényekre veti magát, ellenben a homo necrophorus az eleven embert szemelte ki zsákmányul. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az emberi alakot öltött lény — csúnya vadállat. Nem a nemesebb fajtából való ő, hanem a vérengzők közé tartozó. A politizálás mezőin tenyészik nagy számban, s abban a hitben él és azon meggyőződésben kívánja az élő ember­húst a necrophorus, hogy ő érette, mint leg­tökéletesebb lényért jött létre a teremtés Újságban hirdeti, hogy temetni akar. Temetni mindenkit, ha kinek nincs gusztusa az ő táplálékára, eleven emberre, ítélkezését mindjárt proskripczió alakjában is közli. Gyászkeretben proskribálja előre, hogy micsoda rettenetes étvágya gerjedt egy fészeknyi necro­­phorusnak ! Felfalni szeretné a rajta kívül eső összes emberiséget. Az olyan jámbor embereket, a­kik nem sokat törődnek azzal, hogy ők voltaképpen „homo sapien­s“-ek, megfélemlíti a necrophorus. De a természetvizsgálót nem ejti tévedésbe a külső forma. Mert tudja, hogy csak mumussal van dolga s ha kihá­mozza az ahhoz értő az álburkolatból a lé­nyeget , csakhamar kitűnik, hogy a rette­netes necrophorus nem más , mint test­véri szeretetben utazó ellenzéki prókátor, a­ki például Dávid Jankó bodegájában pusztítja a muszkát és ott vásárolja be az ízletes császár­­madarat — dessernek, a népgyűlésen végbe­vitt talángatózás után. — Koburg Lujza elmeállapota. Magnón és Garnier pszichiáterek — mint Páriából jelentik — már megkezdték Koburg Lujza herczegnő elmeállapotának megfigyelését. A professzorok a „Westminster“-szállóban keresték fel a her­­czegnőt és több óráig beszélgettek vele. A vizsgálat — hir szerint — egy hónapig fog tartani. Azt beszélik, hogy Lónyay Stefánia grófnő és Lujza herczegnő újabban ismét kö­zelednek egymáshoz és hogy Lujza herczegnő százezer frank kölcsönt vett fel nővérétől. — Beszámoló Polónyi Géza múlt szomba­ton tartotta meg hirdetett beszámolóját Kézdi­­vásárhelyen. A kézdi választókerület képviselője ez alkalommal el is búcsúzott híveitől, kijelent­vén, hogy nem lép fel többé a hálátlan szikulusok között, hanem Budapest negye­dik kerületére fog pályázni. A zajos tet­széssel fogadott nyilatkozat után vidám hangulatban bocsátották út­jára Gézát a hazafiság monopóliumát al­bérletben tartó torjavásárhelyi honfiak. — Képviselői dőlések. H­­­e­r­o­n­y­m­i Ká­roly kereskedelemügyi miniszter elfogadta a főváros hatodik kerületében a szabadelvű választók által felajánlott képviselőjelöltséget. Darányi Ignácz volt földmivelésügyi mi­nisztert a tapolczai kerület országgyűlési képviselőnek jelölte. A jelölést Darányi elfogadta. — Újévi üdvözletek megváltására a ref.­us templom alapjára a következők adakoztak: Koréh Endre 5 koronát, Pálfi Endre 4 koronát, dr. László Ferencz 2 koronát, ifj. Gödri Ferencz 2 koronát, Benkő Pál 2 koronát, Végh Endre 2 koronát. Ezen adományokat, valamint a Gyárfás Győző által templomsűtésre adott 2 koronát hálás köszönettel nyugtázza az egyháztanács. — Zágon község haladása. A zágoni nőegylet karácsony első ünnepén este gazda­gon megrakott karácsonyfát állított fel az iskola nagytermében, melyről 120 óvodás gyer­mek kapott szebbnél-szebb ajándékokat. A nő­egylet évek hosszú sora óta gyakorolja e ne­mes cselekedetet a kisdedekkel. Karácsony második ünnepén a „Református Ifjúsági Egye­sület tartotta harmadik estélyét, léleknemesítő, gazdag műsorral. Ó esztendő estéjén a „föld­­mives-zenekar“ szokásos „zene-estélye“ csalt nagy közönséget az iskolahelyiségbe. A zenekar a „Gyimesi vadvirág“ csárdást adta elő. Bartha Lukács tanító egy hasznos felolvasást tartott. A „Veterán-indulót“ a zenekar három tagja : Csusz Tamás, Deák József és Vas György, nagy tetszés mellett adták elő. Földes Ilonka egy kedves monoló­got mondott. A zenekar még a „Méhrjaj in­dulót“ játszta. Végül programmon kívül Mátyás Lajos úr egy politikai vonatkozású szabadelőadást tartott, elismeréssel emlé­kezve meg a kormányra és Tisza István miniszterelnök politikai magatartásáról. Most következett, szintén programmon kívül a „s­z­e­­rencsemalacz“ kisorsolása, melynek szerencsés nyerője Csákány József zenekari tag lett. Az 50 filléres belépti díjakból, mint­egy 50 korona jövedelme volt az egyesületnek. A zenekar a mostani estélyen előhaladásának újabb fényes tanújelét adta. Az elismerés a tagok szorgalma mellett a­z­ő­­­s Albert veze­tőt illeti. Az új évi Istentisztelet alkalmával a ref. templomban énekel az „Emke vegyes­kar“ a „férfi dalkör“ és Istentisztelet vé­gén a Himnuszt játsza a „Földmives-zenekar“, n. e. — A Magyar Jelzálog-Hitelbank az elmúlt évben is egész tevékenységét alapszabályszerű üzletágainak, a jelzálog- és községi kölcsönüz­­letnek belterjes ápolására fordította és minden tekintetben kielégítő eredményt ért el. Az 1904. évben folyóvá tett mindkétrendbeli kölcsönök összege mintegy 50 millió koronát, a külön­böző intézeti kibocsátmányok eladása pedig mintegy 30 millió koronát tesz. Az intézet 3 és fél százalékos községi kötelezőiből újólag jelentékeny összeget helyezett el Franczia­­országban, világos jeleként annak, hogy ezen czimlet-típus az elsőrangú fontossággal bíró franczia piac­on immár teljesen meghonosodott. A rendes üzletmenet ezen jelentékeny tovább­fejlődése mellett a Magyar Jelzálog-Hitelbank a jelzálogos és községi kölcsönüzlettel össze­függésben álló következő jelentősebb művele­­teket vitte keresztül: Összes tárczájában levő és illetve még kibocsátható 3 százalékos nye­reménykötvényeit kb. 26 millió korona összeg­ben, részint fix, részint opc­ionális átvételre eladta egy, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó­bank és a „Hermes“ Magyar Általános Váltó­üzlet r­­t. vezetése alatt álló szindikátusnak, mely szindikátusban a Magyar Jelzálog-Hitel­bank is jelentékeny arányban részesedik. Ezenfelül az intézet a cs. kir. szab. Trieszti Általános Biztosító­ Társaság, a Magyar Agrár- és Járadékbank r.-t„ a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltóbank és a Magyar Általános Takarékpénztár r.-t.-gal együttesen egy Magyar Telepitő- és Parczellázóbank alapítását vitte keresztül, mely nagyfontosságu közgazdasági feladatainak megoldását az 1905. év elején a legkedvezőbb kilátásokkal kezdi meg. — Tejszövetkezetek a Székelyföldön. Míg a székelyföldi miniszteri kirendeltség munkás­ságát meg nem kezdette, a Székelyföldön egy­általán nem volt tejszövetkezet. Vajjal a brassói szász tejszövetkezet látta el a nagyobb erdélyi városokat, míg a székely községek tejtermelése igen rosszul, vagy egyáltalán nem értékesült. A székelyföldi miniszteri kirendeltség kezébe vévén a falusi tejszövetkezetek ügyét, rövid idő alatt megalakította a m­ezősámsondi, mezőbándi, nagyernyei, beresztelki, radnóti, torjai gidófalvi és csikszentdomokosi tejszövetkezeteket s legújabban Székes és Marosjára községekben alakít ilyeneket. Ezek­hez csatlakozik még a nagybaczoni tejszövet­kezet, melyet a kirendeltség támogatásával odavaló lelkes emberek alakítottak. Szinte bámu­latos mily eredményeket értek el e kisközségi szövetkezetek a megalakulásuk óta eltelt rövid idő alatt. A nagybaczoni tejszövetkezet p. o. egy évi fennállása alatt 86.500 liter tejet és 77.000 kilogramm juhsajtot dolgozott fel 90.000 korona értékben. A nagyernyei két hó­napi fennállása alatt 41.350 liter tejet 5429 korona értékben, a keresztelki 5 hónapi működése alatt 75.000 liter tejet, a­mit lite­­renkint átlag 12—25 fillérrel értékesített; a mezőbándi tejszövetkezetben pedig 17 hó­nap alatt 68.745 liter tej, literenkint átlag 12 fillérjével értékesült. Ez adatokhoz nem kell kommentár. A­hol a nép maga a jóindulatú támogatás mellett így tud a maga dolgán se­gíteni, igy tudja pénzzé tenni eddig értékte­lennek vélt értékeit, ott a gazdasági helyzet javulásában nem vételkedhetünk s hálás téren mozog a földmivelésügyi miniszter székely­­földi akcziója, mikor nem momentán segítő könyöradományokat ad, hanem magából a székely népből fejleszti ki az önsegítés forrá­sait s állandó intézményekben rakja le a jövő gazdasági fejlődésének alapjait. — A Nobel-díj körül. Az idei Nobel-dij­osztás körül tudvalevőleg egy kis mozgalom támadt. Fölszólalt Björnstjerne Björnson, a nagy északi költő, a­ki egy levelében a Nobel­­bizottságnak kimondotta, hogy az alapító szán­dékai szerint a békedíjat mindenesetre Luttner Berta bárónőnek kellett volna megkapnia. Ez­zel a levéllel néhány norvég lap éles vitába bocsátkozott, a­melyre Björnstjerne Björnson komoly méltósággal felelt. Az ő felfogásához csatlakozott legutóbb Frédéric Passy is, a­ki tavaly kapott Nobel-díjat és d’Estournelles de Constant báró, a­kit komolyan számításba vet­tek az idei díjkiosztásnál. A NAPI HÍREK. Sepsiszentgyörgy, január 2. SZÉKELY NEMZET. 1. szám.

Next