Székely Nemzet, 1906 (24. évfolyam, 1-84. szám)

1906-05-04 / 67. szám

Május 4. Nemzetiségiek: Bella Mátyás (Liptószentmiklós). Blah­ó László (Morvaszentjános). Coppony Traugott (Brassó I.) szász. Goldis László (Máriaradna). Hodzsa Milán (Kulpin). Jelilicsa Ferencz (Bazin). Juriga Nándor (Stomfa). Ma. ■ksics László (Török-Becse). Melczer Vilmos (Segesvár) szász. Manojlovics János (Ozora). Moksics János (Törökbecse). Musiczky Döme (Titel). Manin Gyula (Alvincz). Novák Aurél (Szászkabánya). Oberth Károly (Medgyes) szász. Oncu Miklós (Jószáshely). Pildner Ferencz (Kőhalom) szász. Poltt Mihály (Nagykikinda). Pop C. István (Világos). Suszter Károly (Szentágota) szász. Sterbán Miklós (Alsóárpás) román. Suciu János (Borosjenő­) Szk­icsák Ferencz (Námesztó). Vajda Sándor (Magyarigen). Pártonkívüliek. Ivánka Oszkár (Ipolyság). Melczer Vilmos (Segesvár). Mikszáth Kálmán (Fogaras). Mihályi Péter (Sugatag). Nyegre László (Ökörmező). Schuszter Károly (Szentágota). Széll Kálmán (Szentgotthárd). Demokraták. Leitner Adolf (Miskolcz I.) Bródy Ernő (Nagy­­szőllös). Újjászervezett szoczialista. Mezőy Vilmos (Szegvár). ÚJ-párt. Báró Bán­ffy Dezső (Szeged): IRODALOM és MŰVÉSZET. A „Vasárnapi Újság“ április 29-iki száma 31 kép­pel jelent meg. Közleményei közt a közélet esemé­nyeire vonatkoznak Oberschall Adolf kúriai elnök, Ber­­náth Géza másodelnök, gróf Hadik János és Gim­b­er Antal államtitkárok arczképei, pályájuk ismertetésével s gróf Károlyi Sándor nekrológja (arczképpel) A szép­­irodalmi közler­ények közt találjuk Lenkei Henrik és Miklós Elemér egy-egy versét, Krudi Gyula elbeszé­lését , a „Regénytár" mellékleten Molnár Ferencz ere­dött s Léon de Tinseau francziából fordított regénye (képekkel). A Vezúv kitöréséről a helyszínéről kapott eredeti fölvételek vonatkoznak, San­ Franciskót Németh József ismerteti (nyolcz képpel), legutóbb tett utazá­sának benyomási alapján. Érdekes képes czikk a kávé­ház történetéről, két kedves kép a kis Albrecht fő­­herczegnek baranyamegyei népies mulatságáról, tárcza­­czikk a hétről, halotthamvasztásról (képokkal), össze­hasonlító kép a nagyhatalmak hajóhadairól, egy szép tájkép Budapest környékéről, Pataky László művészi rajza a pásztoréletből adják e szám további közlemé­nyeit, melyeket kiegészítenek a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Közintézetek és egyletek, Sakk játék, Képtalány, Egyveleg stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Világ­­krónikáival együtt négy k­o­r­on­a 80 f­­ 1. Megren­delhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Buda­pest, IV. ker., Egyetem-utcza 4. sz.) Ugyanitt meg­rendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 k­o­r­o­n­a 40 f­­ 11 é­v. TÁVIRATOK: Képviselőválasztás: Budapest, május 3. Újabban megvá­lasztottak : Mátészalkán Szúnyog Szabolcs függetlenségi. Vajdahuny­ado­n Szentiványi Károly függetlenségi. Nyitrán Emnady Sándor függet­lenségi. Déván Thoroczkay Miklós füg­getlenségi. Magyaróváron Gren­s­tein Sándor néppárti. Vidombákon Schmidt szász. Bethlenben Bethlen Ádám gróf függetlenségi. Nagy Hondán Mihályi Tivadar román. Magyarlápos gróf Teleki Géza alkotmánypárti. Nagykárolyban gróf Károlyi István függetlenségi. Csengeren Luby Béla függet­lenségi. Nagybányán dr. Földes Béla függetlenségi. Vágujhelyen Markot Aladár alkotmánypárti. Vágvecse Horváth Dezső nép­párti képviselők. Budapesten ma a III-ik kerület­ben Készíts Antal függetlenségit; a IV-ik kerületben Polónyi Géza igazságügyminisztert; a VI-ik kerületben V­á­z­s­o­n­y­i Vilmos demokratát; a IX-ik kerületben Ball­agi Aladár függetlenségit egyhangúlag meg­választották. SZÉKELY N­E­M­Z­E­T. Az I-ső kerületben délután kettőig Szebenyinek 890, K­a­s­i­c­s Péternek 103 szavazata volt. A I­-sodik kerületben Német Imré­nek 15­1, Lendl Adolfnak 96 sza­vazata volt. Az V. kerületben Kreutzer Lipót­­nak 380, Sándor Pálnak 389 sza­vazata volt. A Vll. kerületben Barabás Bélá­nak 438, Márkus Józsefnek 478 szavazata volt. A Vil­­­k kerületben Nagy Dezső­nek 280, Madary Gábornak 293, Havas Dezsőnek 282, Horváth Jenőnek 240 szavazata volt. Az új osztrák miniszterelnök: Budapest, május 3. Az osztrák hiva­talos lap mai száma hozza, hogy a király Gautsch báró miniszterelnököt állá­sától felmentette, és H­o­h­e­n­r­e­h­e her­­czeget kinevezte miniszterelnökké. NAPI HÍREK: Sepsiszentgyürgy, május 4. — Tulipán-estély. A „Sepsiszent­györgyi Jótékonyczélú Nőegylet“ közelebbről fogja megtartani Tulipán-es­télyét. A Nőegyesület választmánya és a rendező­bizottság serényen dolgozik a gazdag és változatos műsor összeállításán, s a­mint az előjelekből látszik, ez az estélye a Nőegyesü­letnek igen sikerült lesz. A felkért szereplők már mind megígérték köreműködésüket. Re­mélhetőleg nem fog akadály gördülni az igen érdekesnek ígérkező estély megtartása elé. Előre is felhívjuk olvasóink figyelmét az es­télyre. A gazdag műsort teljes szövegében kö­zelebbről közöljük. Igazságügyi kinevezés és áthelyezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Borszéky Ákos sepsiszentgyörgyi kir. járásbirósági joggyakor­nokot a nagyajtai kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki; F­ü­l­ö­p István nagyajtai kir. járásbirósági aljegyzőt pedig az erzsé­betvárosi kir. törvényszékhez helyezte át. /K— Halálozás. Egy hosszú, becsületben, köztiszteletben eltöltött munkás élet aludt ki örökre. Id. Gödri Ferencz nyugalmazott al­­járásbiró, 1848-iki honvéd tüzérhadnagy, több kulturintézet tagját szólította magához az Ur. Az elhuny nemesszivü ember, a ki részt vett a szabadságharcz küzdelmeiben, lelkesedve a szabadság szent eszméjéért, a­mikor odaszó­­lította a haza védelme, egyike volt a leggyöngé­­debb érzelmű családapáknak. Szeretete kiterjedt mindazokra, a­kikkel érintkezett, lekötelező modora és komoly jelleme biztosította neki a közszeretetet és tiszteletet. Mint a méhészet gyakorlott mestere igazi tekintély volt gazda­körökben ebbeli gazdag ismereteivel, s a ki­állításokon több ízben lett kitüntetve kitűnő méhészeti produktumaiért. Koporsóját a közrészvét és szeretet el­­halmnozta koszorúkkal, sírva veszi körül azt a kiterjedt szerető nagy család, mely az össze­kötő szeretetet veszítette el az elhunytban. El­kísérik utolsó útjára a barátok, jó ismerősök, a kik egy hivatását jól betöltött, becsületben megöregedett nemes élet kialvását megsiratják s végső búcsút mondanak neki. Az elhunyt derék emberben városunk közbecsülésben álló polgármestere, ifj Gödri Ferencz, édes­apját gyászolja. Igaz gyászában széles körben nyilatkozott meg iránta a rész­vét. A koporsóra koszorút helyezett tegnap a város tanácsa. A gyászoló család az alábbi gyászlapot adta ki: Mély fájdalommal és megilletődéssel tudatjuk úgy a magunk, mint a kiterjedt rokonság nevében, hogy családunk törzse, a puritán erkölcsű ősz pat­­riarcha, a példás életű hű férj, gyermekeinek gondos édes­apja, az unokáit melegen szerető nagyapa, igaz szivü rokon és jó barát Aldobolyi és Illyefalvi id. Gödri Ferencz 1848/49-iki magyar szabadság­­harczbeli székely tüzérhadnagy, a Rikán-belőli 48-as honvédegylet volt alelnöke, egykori városi tanácsos és városi törvényszéki biró, a sepsiszentgyörgyi Ka­szinó alelnöke, városi képv. testületi tag, ev. ref. egyházi tanácsos, nyugalmazott kir. aljárásbiró, mun­kás és küzdelmes életének 83-ik, házasságának 45-ik esztendejében, folyó 1906. évi május hó 2-ikán, szerdán délben­­­, 1 órakor, huzamos szen­vedés után csöndesen elhunyt. Isten kegyelméből nyert hosszú életet, magyar hazájához, hitéhez és övéihez való szeretet, tiszta erkölcs és lankadatlan munkásság töltötte b­e, mígnem testben és lélekben kifáradva, most pihenni tér elődeihez. Az Úr színe előtt megjelenvén, igazsággal mondhatja: „Ama ne­mes harczot én megharczoltam, futásomat elvégez­tem, a hitet megtartottam“ ... A drága halott te­metése f. május hó 4-én (pénteken) délután 3 óra­kor lesz, mikor a háznál tartandó gyászbeszéd után, az ev. református várkeritésben levő családi sírban fog örök nyugalomra helyeztetni. Sepsiszentgyörgyön, 1906. május 2-án. Áldott legyen emlékezete! Id. Gödri Ferenczné szül. Lengyel Lujza gyászoló neje. Ifj. Gödri Ferencz Sepsiszentgyörgy v. polgármestere; Dr. Póka Dezsőné szül. Gödri Ilona; Szűcs Dezsőné szül. Gödri Irén; Zayzon Jánosné szül. Gödri Olga; gyermekei. Ifj. Gödri Ferenczné szül. Nagy Anna, menye: Dr. Póka Dezső Brassó megye t. b. főorvosa; Szűcs Dezső jászárokszállási gyógyszerész; Zayzon János nagyenyedi Bethlen-kollégiumi rendes tanár; vejei: Gödri Anna, Gödri Ferencz, Gödri Ilona, Gödri Árpád, Gödri Zoltán; Póka Dezső, Póka Elemér, Póka István , Zayzon Ilonka, Szűcs Margitka, unokái. A sepsiszentgyörgyi Kaszinó, melynek az elhunyt hosszú időn át buzgó alelnöke volt, a következő gyászjelentést adta ki: A sepsiszentgyörgyi Kaszinó igazgató-választ­mánya szomorú lélekkel tudatja, hogy Aldobolyi és Illyefalvi id. Gödri Feren­cz nyugalmazott kir. já­­rásbiró, a sepsiszentgyörgyi Kaszinó alapitó tagja és hosszú időn keresztül fáradhatatlan, irgybuzgó alelnöke, ordomokban gazdag élotának 83-ik évában, folyó 1900. évi május hó 2-án meghalt. Az olhalt porai május 4-én délután 3 órakor a háznál tar­tandó gyászbeszéd után, az ev ref. várkeritésben levő családi sírban fognak örök nyugalomra helyeztetni. Sepsiszentgyörgyön, 1906. május 2. Emléke áldott I — A brassói választás. Brassóból jelen­tik : Szterényi József államtitkár hétfőn este utazott el Budapestről Brassóba, hogy a város II kerületének mandátumát átvegye. Az államtitkár útja Brassó megye határától Brassó városáig diadalut volt. Apáczaföldvár és Bot­falu állomásokon nagy küldöttségek várták és mindenütt lelkes ovácziókban részesítették. Mikor a vonat délutáni 2 órakor Brassóba ér­kezett, az ezrekre menő tömeg hatalmas éljen­­riadalommal fogadta az államtitkárt, kit Z­a­­k ári­ás országgyűlési képviselő lelkes szavak­ban üdvözölt. Szterényi József válaszá­ban kiemelte, hogy annál nagyobb örömmel jött el Brassóba, mert régi kedves emlékek fűzik e városhoz, melyben munkásságát megkezdette. Hosszú kocsisor követte Szterényi József államtitkárt, ki négyesfogaton hajtatott be a fellobogózott Vasút- és Kolostor utczákon keresztül az Európa-szállóba. Az utczákat sűrűn lepte el a brassói közönség. Az Európa­­szállóba való megérkezés után Szterényi József a brassói kereskedelmi és iparkamara küldöttségének tisztelgését fogadta. A küldött­séget Páll Vilmos elnök vezette. Ezután a városházára ment Szterényi József állam­titkár. A városháza tanácstermében Moór Gyula luteránus lelkész nyújtotta át az államtitkárnak a mandátumot, kiemelve Szterényi államtitkár­nak az iparfejlesztés terén szerzett érdemeit. Majd dr. Her­fur­th Ferencz szász esperes a brassói szászok nevében üdvözölte Szterényit, mint megválasztott képviselőt, a­ki ezután a városháza erkélyéről a Ferencz József-téren egybegyűlt több ezer ember előtt nagy tet­széssel fogadott programmbeszédet mondott. Este bankett volt, a­melyen lelkesen ünnepel­ték Szterényit. — Székely-világ Késmárkon. Ezelőtt pár évvel, a debreczeni Székely Társaság fölkéré­sére Benedek Elek és Tarcsafalvi Al­bert egy három felvonásos életképet írtak, melyben a székely­ lakodalmat mutat­ják be a maga eredeti természetes valóságá­ban. E kitűnő művet K­o­l­u­m­b­á­n Lajos kés­márki polg. isk. tanár, az ottani kereskedő és iparos ifjak elnöke, betanította és húsvét má­sod napján nagy sikerrel mutatta be. Szereplőit hazájából, „E­r­d­ő v­i­d­é­k­é”­ről hozatott ere­deti székely ruhákba öltöztette, s a gyönyörű előadással oly szép sikert értek el, hogy azt nemcsak Késmárkon kell megismételniük, de Iglón is elő fogják adni. A szereplő ifjaknál és a néző közönségnél két megbecsülhetlen eredményt ért el ezen előadás rendezésével. Először megismertette székely népünk egyik legszebb, legjellegzetesebb ünnepének lefolyá­sát, másodszor érdeklődést keltett irántuk Késmárk jó magyar érzésű polgárságában. — Temetés. Nagy részvét kisérte sírjába Kurta Áronnét, a derék jó feleséget és sze­rető édes­anyát. A gyászoló családon kívül megjelentek nagyszámban a résztvevők is a végtisztességnél. Fejér Manó esperes-plébá­­nos megható gyászbeszéde után a tűzoltó-zene­kar gyászindulóinak hangjai mellett kisérték a róm. kath. temetőbe az elhunyt jó asszonyt. Legyen álma csendes ! — Degenfeld Imre gróf gondnoksága. Is­mételten hire járt, hogy De­genfeld-Schom­­burg Imre ujtéglási nagybirtokos, az ismert és nagy népszerűségnek örvendő gavallér fele­ségül veszi Fedák Sárit, a népszerű prima­donnát. A hirt megczáfolták és Degenfeld gróf szanatóriumba vonult. Degenfeld gróf mihamar kikerült a szanatóriumból, de ugyanakkor gond­nokság alá helyezték. Ma aztán a budapesti törvényszék megszüntette a Degenfeld-Schom­­burg Imre gróf téglási nagybirtokos és főrendi­házi tag ellen elrendelt volt gondnokságot. — Három századon keresztül. A napok­ban temették el Ojtoztelepen özvegy Réti Jánosnét nagy részvét mellett. Egyszerű ko­porsójára fel volt írva: „Élt 109 évet.“ Ez az egyszázkilencz esztendő, az emberi életéveknek rettentő mennyisége; — hó­ 67. szám. rom évszázadra terjedt ki. Az 1797-ik esztendőtől kezdve, végig az 1800 as éveket, egy egész századon — a harmadik századból is igénybe vett ez a ritka életkor még hat esztendőt. A tizennyolczadik századból igaz, hogy csupán három esztendő esik rája, de a mikor nagy Napóleon a lipcsei nagy csatát elveszítette , a most elhalt anyóka már 16 éves deli hajadon volt, a­ki menyasszonynak készült. A havasi vidék egyszerű napi foglalkozásai annyira kielégítették Réti Jánosnét, hogy teljes ötven esztendőn keresztül még csak más faluba sem járt. S hogy milyen jó egészségnek örvendett mindvégig, azt bebizonyí­totta azzal, hogy még a mult esztendőben is, tehát 108 éves korában, megelégedetten sorsával, vígan aprózta pörölyével a kavicsot az állami út számára. Naponkint eljárt azonban a fogadóba s megitta ott az egykrajczár ára pálinkát, az ő mindennapi­ porczióját, többet soha sem. Csak azt sajnálta, hogy egyszer meg kell minden­kinek halnia; ő maga soha sem várta halálát, s életének éppen az volt a legnagyobb bánata, a­mikor­­ hirtelen meghalt. Béke poraival ! Nagy mértékben kiérdemelte az örök nyugo­dalmat! Pálmay Ilka újra férjhez megy. A Klevelandban megjelenő Szabadságban olvas­suk : Pálmay Ilka nem tér többé vissza Európába, hanem állandóan Amerikában telepszik meg. Ennek az elhatározásnak oka pedig az, hogy férjhez megy egy amerikai milliomoshoz, a­kinek hatmillió dollár vagyona van. Pálmay Ilka, mielőtt kijött volna Newarkba, tudvalevőleg válópört indított az ura, Kinszky Jenő gróf ellen. Az Egyesült­ Államok területén aztán annyira jól érezte magát, hogy nem igen törődött vele, ha Bécsben a válópöre lassan halolt előre. Most azonban hirtelen megsürgette a port. Pálmay Ilka amerikai házassága után végképp búcsút mond a festett világnak. 45.000 bevándorló egy hét alatt. Az Egyesült­ Államokba való bevándorlás legnagyobb rekordját jelentik Ne­wy­orkból április 17-iki keltezéssel. E szerint egy hét alatt 45.000 bevándorló érkezett Európából Amerika föld­jére. Az érdekes eseményről a következő rész­letes jelentés számol be: Vasárnap kilencz gőzhajó ért a newyorki kikötőbe, a­mely 11.839 utast hozott fedélzetén. Hétfőn és ked­den nyolc­ hajó érkezett és még e hét folya­mán további 7 hajó érkezik, melyek összesen még 32 404 bevándorlót hoznak az Egyesült­ Ál­lamokba. Az összes e heti bevándorlás tehát el fogja érni a 45.000 lélekszámot, a­mi minden eddigi rekordszámot felülmúl. A hajótársasá­goknak nincs elég hajójuk a személyszállításra és az európai kikötőkben ezrek és ezrek várnak újabb hajóindulásra- A bevándorlási biztosok az óriási méretű bevándorlást annak tulajdonítják, hogy az itt megtelepedettek az utóbbi időben gyakran írtak ismerőseiknek, hogy nem kell munkahiánytól tartani, tehát jöjjenek. Húsvét vasárnapján nem engedték be Ellis Islandra a bevándorlókat. Csak hétfőn kezdték őket be­­bocsátani 5000 főnyi csoportokban s míg ezzel a tömeggel végeztek, a többinek a hajókon kellett maradniok. Az olasz bevándorlás szinte hihetetlen. A 45.000 fedélközi utas közül több mint 10.000 Olaszországból jön, de az ír és skót, valamit az orosz kivándorlás is növeke­dőben van. A bevándorlási hivatal jelentése szerint márczius hónapban 133.245 bevándorló érkezett az Egyesült­ Államok földjére, a­mi 70 százalékkal több, mint az 1904-iki márcziusi bevándorlás. 1905. márcziusban 126.932 be­vándorló nyert bebocsátást az Egyesült­ Államok területére. — San-Francisco felépülése. Newyorkból jelentik: Roosevelt elnök most tejeszti a kon­gresszus elé azt a javaslatot, mely San-Fran­cisco felépítésére az állam terhére 200 millió dollárt engedélyez. A város újjáépítését július­ban kezdik és 1907 ben fogják befejezni. — Május elseje Párisban. Sohasem le­hetett még Páris bármely városrészében olyan nyugodtan, támadástól való félelem nélkül járni­­kelni, mint éppen május elsején. Éppen ez a nap, melytől előre rettegtek, nagyon nyugodtan telt el, a város lehetőleg még nyugodtabb volt, mint különben, a forgalom sokkal csendesebb, mert sok ember nem mert kimenni az utczára, a bérkocsik nagy része, a sztrájkolóktól félve, otthon maradt és az automobilok sem hagyták el garagjaikat, mivel e járműnek gazdag és előkelő tulajdonosai óvakodni óhajtottak attól, hogy a munkástömegeket provokálják. A bou­­levardok ki voltak halva, de a legtöbb üzletet nyitva tartották. Az élelmiszer üzletek közül csak azok maradtak zárva, a­melyek mindent jó előre eladtak abban a nagy ostromban, me­lyet a lakosság ellenük intézett, hogy ellása magát élelmiszerekkel, mert nagyarányú zavar­gásoktól, sőt valóságos ostromállapottól tartot­tak. Hogy az általános pánik milyen intézkedé­sekre birt egyes családokat, arról csodálatos dol­gokat beszélnek. Az egyik család tehenet hoza­tott a lakásába, egy másik család pedig a fürdő­kádat élő halakkal népesítette be. Az időjárás a csoportosulásokra nem volt kedvező. Hideg szél fújt és esett az eső. Itt-ott verekedések támadtak és a rendőrség néhány embert letartóztatott. — Más oldalról jelentik : A tegnapi napon 600 sze-

Next