Székely Nép, 1908 (26. évfolyam, 1-145. szám)

1908-07-11 / 76. szám

76. szám Ezek a tényezők keltenek első­sorban megnyugvást és jó hangulatot fürdővendégeink­­ben. Talán igazságtalan volnék, ha ezek után meg nem emlékeznék derék, fiatal fürdőorvo­sunkról, Barla Sz. Józsefről, a­ki egyrészt kiváló szaktudása folytán — melyet a buda­pesti klinikákon nagynevű professzoraink mel­lett gyűjtött és gyűjt most is — másrészt szerény és kellemes modorával vendégeink osztatlan becsülését érdemelte ki. * A vendégek névsora: Frankl Sándor máv. hivatalnok Szeged (2 sz.) Dr. Boros Gábor egyetemi magántanár Erzsébetváros (3 sz.) Lovag G. Fehrentheil Henrik főgimn. tanár Erzsébetváros (8 sz.) Magyar Herman magánzó Csíkszereda (2. sz.) Dániel Mihályné V.­Gálfalva (4 sz.) Dr. Horváth Árpád főispáni titkár Dés (4 sz.) Mátéffy Domokos p. n. titkár Székelyudvarhely (2 sz.) Istvánfy Jánosné Sepsiszentgyörgy (6. sz.) Neuman Józsefné Várhegy (3 sz.) Amigó Mórné Maksa (2 sz.) Kohn Gézáné H.­Kristyof (3 sz) Grünberg Herman kereskedő Jassy­ Zakariás Lukácsné Csikszépvnz (4 sz.) özv. Mihály Lajosné Balázsfalva (2 sz.) Bartha Rezső Budapest (3 sz.) Mandl Gyula keres­kedő Brassó (3 sz.) Szremácz László máv. hiv. Szeged. Horovitz Mór kereskedő Brassó (5 sz.) Tóth Mihály gazda Kőrös-Tarcsa. Czir­­besz János műszaki hiv. Budapest. Gallé Dénes gyógyszerész Nagyborosnyó (2 sz.) Lung La­josné Budapest (4 sz.) Ferencz Lajosné Sepsi­szentgyörgy. Biró Károlyné Dálnok. Jantsch Anna Höltovény. Jancsó Kálmán máv. gép­gyári ellenőr Budapest (3 sz.) özv. Deil Józsefné Brassó. Tolnay László máv. főellenőr Nagy­várad (5 sz.) özv. Minicz Gáborné Csikszent­­király. Bajthi Gáborné Csíkszereda (4 sz.) Elekes Tivadarné Szentkatolna (2 sz.) Dr. Babó Mihály orsz. képviselő Kiskunhalas. Papp Si­mon kereskedő Sepsiszentgyörgy. Papp Jakab főellenőr, áll. főnök Sepsiszentgyörgy (5 sz.) Barta Sz. Jenő főgimn. tanár Kisújszállás. Posztoszky Jenő Gusztáv kereskedő Budapest (3 sz.) Virág Ede tisztviselő Szentes. Riemer Jakabné Brassó. Kolumbán Károly tanár Kolozsvár. Rasits Etel Budapest. Medicus. HÍREK. Sepsiszentgyörgy, julius 11. — Esküdtbírósági elnökjelölés. A maros­­vásárhelyi Ítélőtábla elnöke a kézdivásárhelyi törvényszék esküdtbiróságának elnökhelyette­sévé az 1908. év hátralevő részére Szepesi József dr. kézdivásárhelyi törvényszéki bírót jelölte ki. — Iparkamarai gyűlés A maros­vásár­helyi kereskedelmi és iparkamara július hó 14-én (kedden) d. u. 3 órakor teljes ülést tart. Tárgy­­sorozat: I. Elnöki közlések. II. A kereskedelmi m. kir. miniszter leirata a Görgény-Üvegcsürön ren­dezendő építőipari tanfolyam ügyében.III.Ugyan­azon miniszter leirata a költségvetések és zárszámadások egybeállításának szabályozása tárgyában. IV. Ugyanazon miniszter leirata a honvédségi bakancsok szétosztása ügyében. V. Ugyanazon miniszter leirata a gépsegélyezé­­­seknél követendő eljárásról. VI. Ugyanazon miniszter leirata a kikölcsönzés utján használt üres gabonás zsákok kezelése tárgyában. (A központi bizottság véleményével.) VII. Ugyan­azon miniszter értesítése Fekete Jakab felső­ipariskolai igazgatónak szolgálattételre a minisz­tériumba történt berendeléséről. VIII. Ugyan­azon miniszter leirata a vidéki kiállítások mi módon való rendezése ügyében. IX. A keres­kedelemügyi m. kir. miniszter leirata állami segélyek adományozása ügyében beérkezett folyamodványok ellátásáról. X. Jelentés a munkásjutalmakra beérkezett pályázatokról. (A központi bizottság javaslatával.) XI. Előterjesz­tés a kamara 1907. évi jelentése ügyében. XII. Jelentés a székely iparos tanoncok elhelye­zése ügyében. XIII Bizottsági jelentés az ipar­törvényjavaslat tárgyában. XIV. Az aradi társ­kamara megkeresése kézi zálogintézetekre vonatkozólag. (A központi bizottság véleményé­vel.) XV. A szegedi társkamara megkeresése a húsipar- és hússertéstenyésztés föllendítése tárgyában. (A központi bizottság véleményé­vel.) XVI. A kolozsvári társkamara megkere­sése az uj termésű friss tengeri szállítása tárgyában. (A központi bizottság véleményé­vel.) XVII. A m. kir. iparoktatási főigazgató megkeresése a helybeli m. kir. állami fa- és fémipari szakiskola felügyelőbizottságába ta­gok küldése végett. XVIII. Csikvármegye alispánjának megkeresése Csíkszereda város helypénzdijszabása ügyében. (A központi bi­zottság véleményével.) XIX. Bocsánczy Már­ton és társai helybeli kereskedők beadványa a Jegyesek Albuma cimü vállalat ügyében. XX. Folyamodványok külföldi tanulmányúk ösz­töndíjakra. (Központi bizottság véleményével.) XXI. ipari rajztanfolyamra kiküldött két hely­beli tanító kérése segélyezésük tárgyában. (Központi bizottság véleményével.) XXII. Cser­­nik Károly műgépész folyamodványa segélye­zése tárgyában. (A központi bizottság véle­ményével. XXIII. Állami segélyek adományo­zása végett beérkezett folyamodványok. (A szak­­bizottság véleményével.) XXIV. Jelentés a ka­mara ügyforgalmáról. Katonai lóvásár. Báró Szentkereszty Béla Háromszékvármegye lótenyész-bizottságá­­nak elnöke értesíti a gazdaközönséget, hogy folyó hó 13 án reggel 8 órakor az egerpataki bérlegelőn katonai lóvásár fog tartatni. — Új cég. Az eddigi Deák és Bikfalvi vaskereskedő cégből Bikfalvi István kilépett és az ezután Deák András cég alatt fog vezettetni. — Fizetésjavítás a csendőröknek. A csendőrségnek nagy örömére szolgált az a le­irat, mely zsoldemelésükről szól s régi óhaj­tásuknak tesz eleget. Mert bizony eddigi fize­tésük nem állott arányban azzal a nehéz, terhes és életet, egészséget kockáztató szol­gálattal, melyet a csendőröknek kell éjjel, nappal, esőben, szárazon százszoros veszélyek között teljesíteni. Ezt méltányolták most mér­tékadó körök annál is inkább, mert ha van Magyarországon intézmény, mely bevált, úgy a csendőrség az.­­ A fizetésemelésre vonat­kozó leiratokat a napokban küldik szét. A leirat csak a legénység fizetésemelésével fog­lalkozik. A csendőr évi zsoldja 700 helyett 900 korona és minden rendfokozatnál 200 koro­nával nagyobbodik az új rendszerinti flac­éa. E szerint, egy tényleges őrsvezető 1100 koronát kap. Ehhez járulnak még a szolgálati pótdíjak. Minden ember 3 évi szolgálat után évi 100, 4 évi szolgálat után évi 200, 8 évi szolgálat után évi 300, 12 évi szolgálat után évi 400, 16 évi szolgálat után évi 500 kor. pótdíjat kap.­­ A fejfájás közvetlen oka az agy vér­keringésének szabálytalansága. Ennek okai a következők: az agy megerőltetése, gondok, megrázkódtatások, rossz levegő, nagy hőség, sok ülés, sok dohányzás, éjjelezés stb. stb. Nem kell hangsúlyozni, hogy a tiszta, üde fej kétszeres munkaképességet jelent. Ne mu­­laszsza el tehát senki a kitűnő hírnévnek ör­vendő Beretvá­s-féle M­i­g­r­é­n-P­a­s­z­t­i­l­­lát állandóan magánál tartani, mert ez 5 perc alatt még a leghevesebb főfájást is biz­tosan megszünteti. Egy doboz (24 pasztilla) ára 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógy­szertárban. Főraktár: Beretvás Tamás gyógyszerésznél Kispest, honnan postán 3 dobozt bérmentve küldenek. — Ösztöndíjas helyek. A kolozsvári gaz­dasági akadémián tizennégy állami ösztön­díjas hely üresedett meg. Az alapítvány értel­mében az ösztöndíjakat kizárólag csak erdély­­részi illetőségű vagyontalan ifjak kaphatnak teljes ellátást, lakást és ingyenes gyógykeze­lést. A­kik az ösztöndíjat elnyerni óhajtják, csatolják érettségi bizonyítványaikat, keresz­telő levelüket, szegénységi bizonyítványukat s címezzék a földmivelésügyi miniszterhez, de nyújtsák be július 15-ig a kolozsvári gazdasági akadémia igazgatóságához. — Ménselejtezés. A m. kir. állami mén­telep ménanyagának osztályozása, illetve selej­tezése a sepsiszentgyörgyi m. kir. méntelep parancsnokságnál augusztus 3-án lesz. — Táncvigalom. Az illyefalvi intelligens ifjúság július hó 18-án (szombaton) a községház nagytermében a református egyház javára zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti dijak: Személyjegy 1 kor. 60 fil. Családjegy 4 kor. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendező-bizottság. Kezdete este fél 9 órakor. — Megvert alispán. Székelyudvarhelyről írják: Kellemetlen kalandja volt a napokban Sebessy János dr. alispánnak és Ugrón Zoltán megyebizottsági tagnak, a­kiket hiva­talos útjukban részeg parasztok támadtak meg. A támadók megállították a kocsit, kirángatták belőle az alispánt és botokkal estek neki. Ugrón Zoltán arcán súlyos sérülést szenvedett. A támadókat a csendőrök letartóztatták. A parasz­tok azt vallották, hogy nem tudták, ki ül a kocsiban, csak részeg duhajkodásukban támad­tak rá az utasokra. — A hajdúszoboszlói vasúti katasztrófa. A hajdúszoboszlói vasúti katasztrófa sebesültjei közül, mint Debreczenből jelentik, Kovács Antal párisi szabász állapota válságosra for­dult, úgy, hogy az orvosok már lemondottak az életéről. A többiek között csupán Czárán László állapota rosszabbodott, ellenben vala­mennyi többi sebesült jobban van. Most jöttek rá, hogy a katasztrófa egyik halott áldozatának, Bakos Ödön dr. ügyvédnek holttestét egy lelketlen ember megrabolta. Ki­derült ugyanis, hogy Bakos aranyórája, lánca, gyűrűje és papírpénze eltűnt. A csendőrség kutatja a halottrablót. A katasztrófa másik áldozata Szegedi Ferenc vasúti fékező temetésen mintegy kétszáz vasutas és nagy­számú közönség vett részt. A vasutasok fák­lyával a kezükben haladtak a­ koporsó mellett, a vasúti zenekar pedig gyászdalokat adott elő. A debreczeni vasúti személyzet díszes koszorút tett a koporsóra. A szerencsétlenül járt vonat­ról elveszett a sebességet jelző szalag. A vonat­vezető azt mondja, hogy a vonat a katasztrófa pillanatában 35—40 k­mnyi sebességgel haladt.­­ A felkai konzervgyár, Barta József (Felka, Szepesm.) árjegyzékét a tisztelt hölgyek b. figyelmébe ajánljuk. — Tudnivalók a telefon kezelése és beszél­*­getések alkalmával. Ha valaki a távbeszélőn kiván beszélni, a felhivó, a felhivandónak elő­fizetői számát kikeresi és a távbeszélő köz­pontot felhívja és bemondja a hivott fél szá­mát. Felhívás után a felhivó a hallgató kagylót azonnal a füléhez emeli és vár míg a központ és a központtól kért előfizető jelentkezik, addig sem a hallgatót felakasztani, sem a telefontól eltávozni nem kell, míg a hívott fél nem jelent­kezik, mert ellenkező esetbeli eljárás a beszél­getést csak késlelteti. Nem kell várni sem a központ, sem a hivott fél visszacsengetésére. A központ a felhívásra ,­Halló‘-val felel és visszamondja a hivott fél számát a mi azt jelenti, hogy a kapcsolást eszközli és hogy téves kapcsolás ne történjék, akkor összakap­­csolja a hivott féllel és azt csengetéssel fel­hívja A hivott fél viszont „Halló"-val jelent­kezik és kérdi ki beszél ? Megjegyzendő, hogy esetleges késői jelentkezés legfennebb 1—2 percig tarthat és annak soha sem a központ személyzete az oka, hanem a hivott fél késői jelentkezése. Késleltethetik a késői jelentkezést a készülékekben néha-néha előforduló hibák, vagy a külső vezetékzavarás, mely utóbbia­kat a központ azonnal megszünteti, mihelyt azok tudomására hozatnak. — Gőzfürdő. A gőzfürdő a hét folyamán kazánvizsgálat miatt zárva volt. Vasárnaptól kezdve azonban állandóan nyitva lesz. Urak­nak : szerda, péntek és vasárnap reggel 6 ór­ától vcfc O'OrAig- N­ u I 5 J c tv­ u t v • .v^utui IUA és szombaton reggel 6 órától délután 3 óráig. Kádfürdők szerda, csütörtök, péntek,­­szombat, és vasárnap egész nap. Gőzfürdő ára­­­kor. Kádfürdő 80 fillér. — Hogyan védekezzünk a szomjúság ellen? Nyáron igen gyakori eset, hogy akármennyi vizet, sört vagy más hűsítő italt is fogyasz­tunk, mégis égő szomjúság gyötri eltikkadt torkunkat. Pedig ezen igen könnyű segíteni. A szomjúságérzet ugyanis többnyire onnan van, hogy a száj nyálkamirigyei nem válasz­tanak ki elég nyált, a­mi aztán a száj szá­razságát és evvel a szárajúságot idézi elő. Ennélfogva nem kell egyebet tennünk, mint szájunkat hidegvízzel jól kiöblíteni. Ez elő­mozdítja a nyálkamirigyek működését, mitől aztán a szárazság és a szomjúság érzete csak­hamar elmúlik. X Osztálysorsjegyet vásároljunk Bogdány S. bankházában Budapest, Károly­ körút 20., mert Bogdány szerencséje páratlan,­zése és értékesítésénél, gazdasági gépek be­szerzésére ,­tűz- és jég elleni biztosítási ügy­ben és pedig a szövetkezetnek csakis a kész kiadásai megtérítése mellett. A jelölt igények kielégítésére a szövetke­zet eddig a tejgazdasági üzemre, műmalom üzemre, gabonaraktárra és Sepsiszentgyörgyön egy nyiti árucsarnok fentartására rendeződött be, hogy részint állandóan nyílt piacon árusít­son, részben pedig, hogy a terményeket fel­dolgozott állapotban értékesítse. Megjegyzendő, hogy a tagok különféle igénye kielégítése érdekében, a szövetkezet erősödéséhez fokozatosan fog berendeztetni a malommal kapcsolatban a gyapjúfÜdÜlő és gyapjúfonó, a kásatörő, külön a marhahizlalás és értékesítés, vagy a további feldolgozó gyá­rak beállítása; más gyárakkal és biztosító intézetekkel egyezség útján a gépraktár, az egyöntetű biztosítási csoport. A munkakör és ügyrend­­a következők szerint teljesíttetik: a) A szövetkezet igazgatósága a felügyelő­­bizottság és az alapszabályok és ügyrendek értelmében az Országos Központi Hitelszövet­kezet főellenőrzése és hozzájárulásával jár el és végzi alapszabályszerű kötelességeit. b) Az alapszabály alapján kiküldött érté­kesítő bizottság az ig. elnök vezetése alatt tesz meg mindent, a­mi a termények értéke­sítése érdekében szükséges. Tagjai a szövet­­­kezetek községeiből kinevezett nagyobb ter­melők, kik minden hétfőn,­­esetleg a szükség­hez képest máskor is értekezletet tartanak, az értékesítési irányelvekre határoznak. El­járásuk díjtalan és határozatukat ig. elnök hajtja végre. c) Az alapszabály alapján­­kiküldött ter­melő­bizottság ellenőrzi a tagok terménye tisztaságát, hogy piszkos, arankás termény a többi szövetkezeti tag érdekét ne károsítsa; beosztást tesz a tagok vetőmag használatára, miáltal úgy az egyes, mint az összes szövet­kezeti tagok érdekét szolgálja; rendezi a hízó állatok hizlalási idejét é­s mindent megtesz mi a tagok terménye egyöntetűségét,tisztasá­gát és a tagok okszerű gazdálkodását biztosítja. d) Ig.­elnök úgyis mint ügyvezető igazgató, végzi az alapszabály és ügyrend szerinti köte­lességeit, a bizottságok határozatait végrehajtja s minden ügyben az értékesítési csoportoknál a hitelezés, vállalati szerződéskötés, ez ügyi levelezések közül a szövetkezetet képviseli; a hivatalnoki alkalmazottak félfogadására, elbo­csátására az igazgatóságnak javaslatot tesz, a munkakört beosztja, a segéd- ,és munkás sze­mélyzetet felfogadja­ és elbocsátja, minden ügy­ben az ellenőrzést teljesíti , az ügyek irányítá­sára javaslatait a bizottságok vagy az igazgató-S‘­2 S)^Ateál?aStrís es segedszemélyzet az igaz­gató elnök utasításai értelmében jár el és végzi teljes felelősséggel a munkakörébe osztott teendőket. Fürdővendégek névsora a sugási nyaralón. — Julius 1-től 17-ig. — Végh Benjámin unit. lelkész, Sepsiárkos. Végh Istvánná földbirtokos, Alvincz. özv. Deák Györgyné magánzó, Alvincz. özv. Popovits Elekné, Sepsiszent­györgy. Ungyán Mózes földmives, Brán. Simon László utász, Sepsiszentgyörgy. Ütő Áron szolgabiró ■és családja, Sepsiszentgyörgy. József Lajos unit. lelkész és családja, Sepsiszentgyörgy. Körösi Károly iktató és családja, Sepsiszentgyörgy. Sós János és neje földmives, Kökös. Gocz Domokos asztalos, Sepsiszentgyörgy. Buták János csizmadia, Sepsi­szentgyörgy. Lakatos István földmives, Bölön. Darkó György földbirtokos, Nagyajta. Bihari György földmives, Nagyajta. Dombi Józsefné föld­mives, Nagyajta. Péterfi Józsefné földmives, Nagy­ajta. Szabó Róza, Jula és Ágnes, Nagyborosnyó. Bartha Sándor máv. ellenőr és családja, Debreczen. Fédor Sándorné és gyermekei, Sepsiszentgyörgy. Nagy Elek kalapgyáros és családja, Sepsiszentgyörgy. Názária Mária földész, Szászhermány. Stefán György földész, Földvár. Göbbel György földész, Földvár. Heldsdörfer Zsófia, Anna és Margit, Földvár. János Róza, Földvár. Sterns Róza, Földvár. Borszéki Ákos kir. tb. jegyző és neje, Sepsiszentgyörgy. Özv. Nagy Miklósné magánzó, Sepsiszentgyörgy. SZÉKELY NÉP­ IPAR, KÖZGAZDASÁG. A Gidófalva Vidéki Hitel­­szövetkezet szervezeti, igénybevételi és­ működési ismertetése. .­. A Gidófalva Vidéki Hitelszövetkezet egy­részt önállóan, másfelől a csatlakozó­­hitel­­szövetkezetek: a Dálnoki, Albisi, Alsócserná­­toni, Bótyi hitelszövetkezetekkel együtt­működik a tagok részére. Míg a kölcsönügyeket csakis a saját szövetkezeti tagjai részére rendezi, a terményértékesítést, az erre szóló előlegezést a társuló szövetkezeteknél lévő tagok részére is végzi. A dolgok rendezésére és az ügykezelésre hivatva van a szövetkezet igazgatósága és ennek megbízásából az értékesítő bizottság, a termelő bizottság, az ügyvezető igazgató és a rendelkezésre álló fő- és segédkönyvelők, pénz­tárnok, raktárnok, főmolnár, árucsarnok vezető és a szükséges segédszemélyzet. A szövetkezet igénybe vehető: a gidófalvi szövetkezeti tagok részére mindennemű váltó, kötelezvény, törlesztéses kölcsönök engedélye­zésére, konvertálására és pedig az alapszabályok értelmében a váltókon kívüli kölcsönügyeknél a bélyeg- és illetékmentesség kedvezménye mellett, csakis a közjegyzői munkadij-szabály­­zat szerinti költségmegtéritéssel, s végül takarékbetétek elhelyezésére. Úgy a saját, mint a társszövetkezeti tagok részére gazdasági termények, állatok beszer­ 1908. julius 11. REGÉNY­.CSARNOK. Egy szívtelen leány története. Regény. Irta :­Győri Imr­e. (16) IV. Ellenséges erők. Wagnerné készen volt a tervével. Meg­nyugtatni,a leányt, fanatizálni arra, hogy sze­relmesnek lenni egy gyermekleánynak kész veszedelem, aztán — jöhet akár Hauser is. Jöjjön is! Találni fog egy gyermeket, a kinek a szive nem fogékony szenvedélyekre s a ki majd a szemébe kacag a vallomások percei­ben. Nagy munka volt az, a­mit Wagnerné célként maga elé tűzött, de biztos volt abban, hogy megbirkózik vele. S ha a szelíd és tü­relmes lebeszélés nem vezet célhoz, akkor el volt készülve arra is, hogy az anya jogait ér­vényesítse. Hauserrel Magda távozása után több ízben is találkozott. A fiatalember elég óvatos volt lehetőleg kerülni azt, hogy Magdáról is szó essék. Korbuly és különösen Halmos, a­kivel később igen megbarátkozott, eléggé informál­ták őt mindenről, hogy tudja magát mihez tartani. Egy este, a­mikor a fiatalember egyedül volt Wagnernével, az asszony igen különösen viselkedett. Agit adott Hausernek még a szem­telenségre is. — Minek jár maga most annyit is ide, hisz Magda nincs itthon ? — szólt cinikus mosolylyal. A fiatalember elkomolyodott és valami ilyesmit mormogott a fogai között: — Csak nem gondolja, hogy Magda ? . .. Az asszony hanyagul hátra dőlt a széké­ben és végtelen gúnnyal válaszolt: — "Én gondolom ? .. . Hisz ha tudnám ... — Mit tenne akkor ? . .. — Először is féltékeny lennék a leányomra ! Ez magyarul volt mondva és asszonyos erővel. Haisser egy kicsit mámorosan is érezte magát. Egyedül volt egy körülrajongott, szép fiatal asszonnyal, a­ki keringőre hívta. Csak­nem vallomást tett neki olyan közelről, hogy a karjaival akár el is érhette volna. Az aszony szemei folyton keresték, a férfi nyugodt tekin­tetét. Megindult a szívéből gyilkos körútjára a démon . .. Magáévá tenni a férfit, a­kit sze­reti Egyébre nem gondolt e percben. Mit törődött ő azzal, hogy valahol messze egy fiatal gyermek álomtalanul vergődik hosszú éjszakákon át, és édes reménységekkel eltelve gondol arra a férfira, a­kit ő e percben a

Next