Székely Nép, 1908 (26. évfolyam, 1-145. szám)

1908-01-04 / 1. szám

1. szám1908. január 4. SZÉKELY NÉP Az imakönyv titka. Van nekem, türelmes olvasóm, egy öreg nagynéném — Lujsa néni — a­ki úgy ma­radt ránk a mult század közepéről, mint egy érintetlen, kapcsos imádságos könyv, a­me­lyet soha sem nyitott ki senki, holott ki tudja, minő szép imákat nem talált volna benne? De hát az embereket, úgy látszik, már a múlt században is jobban érdekelték a regények és frivol olvasmányok, mint az imák, a szegény Lujza séni az oka, ha nem Bocaccio deka­­meronjának született. Noha már nyolcvan éves, a haja még ma is fekete, a­mi azonban nem gátolja meg abban, hogy úgyszólván egész nap ne aludjék. A világért nem merném föl­kelteni: ki tudja, nem a múltakról álmodik-e, s ez oly terület, a­hová avatatlan kézzel nyúlni szentségtörés. Nos, huszonnyolc esztendeje még nem aludt oly sokat a néni, s én akkor ötéves, szőkefürtü fiúcska voltam (bocsánat, hogy ily gyöngéden írok magamról, de rendkívül nagy bennem az önszeretet), megátalkodott fejemet nem egyszer, óh, sokszor, hajtottam ölébe Lujza néninek, a­ki ilyenkor mindig cukorkát dugott a számba »Hunyd be a szemed, nyisd ki a szád!* — ez a már nem ismeretlen mondás előzte meg a cukrot. Aztán, mialatt én az édességet szopogattam, lassan, mint a­hogy csurran a méz, mesélni kezdett. — Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hajas baba. — Milyen haja volt? — szóltam közbe mindjárt kíváncsian. — Barna, nem , fe­kete — felelte ő habozva és ő is ott volt a boltban, a kirakatban, a­hol a többi babát csinálták. Csinos baba volt, nn baba, de tu­dod, azért nem volt olyan cifra, mint a többi babák, mert nem akart olyan cifra lenni. Azt hitte, szebb, hogyha egyszerűbb. (Jó­l cso­dálkoztam én, minthogy akkoriban nem nagy barátja voltara az egyszerűségnek.) — Mit cso­dálkozol kis csacsi, hiszen a babán nem a cifraság a fő, hanem az, hogy jó baba legyen. Látod, ez a narancs­cukor is ugy­e, jó volt! Pedig mikor megetted, s jól esett, már semmi­féle cifra selyempapír sem volt rajta?... Hát ez a baba is ilyen jó baba volt. Még csak el sem lehetett törni, mert gummiból készült. Ha pedig megnyomták, sirt. — Mért sirt? — Mert fájt neki, ha bántották. Nos tehát, ezt a gummi-babát egyszer meglátta a kirakat­ban egy inci-pinci kis gróf, egy kis huszár — mert a mamája huszárruhában járatta, ha sétálni ment vele — és úgy megtetszett neki, hogy mindjárt megkérte a mamáját, hogy vegye meg neki a babát. A baba: — Hogy hívták? Nem volt neve?—De, volt neki neve, Juliska; mondjuk, hogy Juliska, belülről a kirakatból tüstént észrevette, hogy megtet­szett a fiúcskának, s egyszeribe úgy megked­velte a kis huszárt, hogy ha lehetett volna, szeretett volna kiugrani a kirakatból, hogy nyakába boruljon a vőlegényének. Mert most már a vőlegénye volt; igen a vőlegénye. Hisz meg akarta venni, hogy hazavigye. — Hát az a vőlegény? — Az, csacsikám. — Nos, a kis gróf. — Hát azt hogy hívták? — Azt, azt! — mondta akadosva. — Azt Gyurinak hívták fiam , Gyurinak ! — vagyis a Gyuri nagy öröm­mel bejött a mamájával a boltba, hogy meg­vásárolják a Juliskát. Mamája, már mint a grófné, szeme elé illesztette a lorgnonját és megmondta a kereskedőnek, hogy adják elő a kirakatból a Juliskát, s mikor az megtörtént, akkor kezébe vette és nézegetni kezdte. — Jaj, be, gyönyörű! — kiáltott a grófocska. A grófné azonban az ajkát bigyesztette. — Nem elegáns baba. Nem neked való, George*. A kirakatból azt hittem, hogy por­­cellánból van. A toilletje sem szép. Mutasson másikat ! A kis huszárnak elgörbült a szája: — De nekem nem kell más baba! Ich brauch nicht! Ich will nicht! — s kis kezével a gummibaba után kapott. A grófné szigorúan ránézett: — Georges, nem veszek babát, ha makran­­coskodol! Adjon egy porcellánbabát! Szépet! A huszárocska dacosan félrefordult, mi­alatt szeméből a méltatlankodás könnyei pe­regtek. Mamája pedig odatartott eléje egy selyem­ruhás, szőke porcellánbabát: — Kell ez a szép baba? Vagy — toldta utána — semmit sem kapsz! Gyuri gróf rásandított a selyemruhásra, és valamit dünnyögött. A grófné erre becsoma­­goltatta a babát és hazaküldette. A gummi­­baba pedig már mint. Juliska („igen, mi tör­tént Juliskával, néni?“) Juliska ott maradt hoppon a boltban. De nem ment vissza többé a kirakatba, hanem azt mondta, hogy inkább dobják ki az utcára, de ő nem engedi mással ■megvétetni magát. Az egy grófocska volt, a ’ kihez hozzá ment volna, az elhagyta és ő nem lesz másé. S a­hogy a kereskedő a kezébe vette, hogy eltegye vaalahová, szegény gummibaba keservesen sirt. A mire aztán megszánták és nem tették vissza a kirakatba, hanem belé fektették az üres skatulyába, a­hol ma is ott van, ha meg nem halt. Itt Lujza néni rendesen — mivel hogy több ízben is elmondta volt nekem ezt a mesét — sóhajtott egyet, s megcirogatván az arco­mat, szelíden, remegő hangon szólott: — Mert kicsikém, a játékszereknek is van szívük néha. Ezt én természetesen nem igen értettem, hanem azért készségesen elhittem. Ötödik éve azonban már értem is. Azóta tudniillik, hogy — ez az, a­minek most, ötödik esztendeje van — Lujza nénit egy alkalommal új imakönyvvel akartam meglepni a régi, kapcsos imádságos könyve helyett, s mivel lehetőleg ugyanolyat szerettem volna vásárolni, mint a másik, emezt titokban ki­vettem a fiókjából, hogy megnézzem, ki a szerzője ? A­hogy kinyitom a könyvet, a kezembe csúszik egy régimódi, vékony fényezett név­jegy, rajta — franciául — ezzel a névvel: GRÓF II. GYÖRGY huszárfőhadnagy Szó nélkül tettem vissza a névjegyet s a kapcsos imakönyvet, mert egyszeriben eszembe jutott az inci-pinci Gyuri huszár s a Juliska (világos, hogy Lujza volt az igazi neve!) szo­morú kis meséje. — Szegény gummibaba ! HOCHMANN JAKAB misórás és ékszerész SEPSISZENTGYÖRGYÖN (Főtér). Vegyük azt, a­mit látunk! "“■-•Sá­lsátón: ----C :.VV aw. 11 CD J­ohn Pl 0 txO CD v IJ1 -CD ■ ■ I -CD 1­ 4 CD U1 o Van szerencsém Sepsiszentgyörgy város és vidéke t. közönségének tudomására hozni, hogy eddigi üzletemet a közvetlen szomszédságban lévő (Naffi/ Elek utódai) üzlethelyiséggel­ kibővítet­tem, hol nagy raktárt­­an rendeztem be mindenféle arany- és ezü­st­­ne­mű­ekből. Raktáromon kapható óriási választékban. Brilliáns és mindenféle más nemes kövekkel diszített gyű­r­r, füffffö, karék, broch és zsu­­zsák, colje és hosszú láncok, mindennemű órák arany-, ezüst- és más fémekben 3 évi jótállással. Továbbá dús választék china- és valódi ezüst asztal- és dísztárgy­ak­ban, valamint opti­kai cikkek, u. m.: távcsövek, orrcsiptetője és szemüves­ek minden orvosi rpt. után elkészíthetők. Bátor vagyok figyelmeztetni a t. közönséget, hogy ne rendeljen semmit látatlanul idegen cé­gektől addig, míg raktárom meg nem tekinti és meggyőződést nem szerez arról, hogy a nálam megvásárolható tárgyak webol­tll,g­a olcsón nem k­a­ph­a­tók. Gazda­­s­on és fényesen berendezett rak­táromat érdemes megtekinteni még annak is, a­kinek nincsen vevő szándéka. S készségesen szol­gálok bármily felvilágosítással. Bármely árjegyzékből készpénzfizetésnél 5 és 10% engedmény. Azonban részletfizetésre is kapható. Rérfi aranyat, ezüstöt, drága köveket legmagasabb napi áron becserélek, vagy készpénz­zel kifizetek. Becses pártfogást kér HOCHMANN JAKAB műórás és ékszerész.­­ franz-féle Villamossági R.-T. SEPSISZENTGYÖRGYI ÉPÍTÉSI IRODÁJA SÉTATÉR­ UTCA, a Ménteleppel szemben díjtalanul szolgál mindazoknak költségvetések­­kel, rajzokkal, tervekkel, útbaigazításokkal stb, kik lakásaikat, üzlethelyiségeiket stk elektromos világításra berendezni kívánják. Az építési irodával kapcsolatban NAGY CSILLÁRRAKTÁRT is létesített, a­hol mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelő elektromos lámpákat ?£›! X&VM-bXG'SXG~e*f­ ’OJU* g­gfefrarvor. ooooo:OOOOOQOO gOOOOOOOOOOCOüOO © ©ÖOC I Villanyos csillárok Van szerencsénk becses tudomására hozni a nagy­érdemű vevő közönségnek, hogy üzletünket a legjobb gyártmányú­­ villanyos csillárokkal­­ kibővítettük s raktáron tartunk szalon-, ebédlő-, háló-, író- , asztali-, üzleti és e szakhoz vágó mindennemű felszereléseket. Kérjük tisztelettel, miután már üzletünkben a csil-­­ lárok megtekinthetők, becses látogatásukat, mely alkalom­­© mai meggyőződést lehet szerezni az Ízléses kiállításról © PQ czalid árakról © © © © © © és szolid árakról. Szives párfogásukat kérve, maradtunk Sepsiszentgyörgy, 1907. december hó©o Kiváló tisztelettel: DEÁK ÉS FERENCZ.­­ › Olcsó árak és pontos kiszolgálás ! § ©©OOOOOOOOOOOODOOOOOODÜOOOOOOOOOOO az „Első Magyar Általános Biztositó Társaság“ kerületi főügynöksége Sepsiszentgyörgyön (alakult 1876.) kölcsönöket nyújt a legkedvezőbb feltételek mellett: váltóra 6 hóig terjedő lejárattal; értékpapírokra az érték sokáig; folyó­számlára fedezet mellett; árakra (terményekre) közös zárolás mellett; földbirtokra, házakra betáblázás mellett, tetszés szerinti törlesztéssel. IilfWIM IlPtptpliPt könyvecskére, vagy folyószámlára 5°/®­­liliugUU Ovii IvniJh kamatozás mellett. A kamat a betétei m­­ától a kivétel napjáig számittatik és félévenkint tőkésíttetik. A 10%-os tőkekamatadót az intézet sajátjából fizeti, léíe jók­ IllUkit'ákkill vásárol és elad, úgyszintén kölcsön ad biztosíték­ot il képpen k­iendő használatra.­­Elfogad megőrzés végett értékpapírokat. Átvesz beszedésre üzleti váltókat, utalványokat. Elvállal bármely bankügyleti megbízótokat. Üzlethelyiség: Kossuth Lajos-tér, saját ház, -és nap-

Next