Székely Nép, 1909 (27. évfolyam, 1-142. szám)

1909-04-22 / 43. szám

­ egy levél. Egy időtől a falunkba nem beszélnek másról, Hogy levelet irt egy legény idegen országból, Idegen országból a tengeren túlról Nagy Amerikából. A sok pecsét s furcsa bélyeg az Útmutatója, Hogy merre van, hogy merre járt a levél írója. Hetek óta jött a levél a süvítő széllel, Annyi sok hírével. Többek között a levélbe az is vagyon írva Akácos falum temploma, ha látnálak újra, Megcsókolnám a küszöböd fáját S a padlód deszkáját! Azt a nagy, hosszú levelet tárgyalják egy hétig, Mindenik sorát százszor is apróra beszélik, S ha valaki elkezdi azt újra, könyv nélkül is tudja. Mikor eljött az a levél a mi szomszédunkba, Egy szöghajú sápadt lány mintha ráborult volna,­­ azt a nagy hosszú levelet össze-vissza Csókolgatta volna. Akárcsak a levél neki szólott volna. (Budapest.) - Simon József. 43. szám a manipuláció oly erkölcsi züllésre juttatta a hivatalos Törökországot, hogy gonosz lelki­ismeretének se ereje, se bátorsága, se fizikai, se erkölcsi ellenállóképessége nem volt. Szét­futott, menekült, a ki merre látott, a mint az új-törökök elszánt cselekvő kedve a szintérre lépett. Egy csapásra összeomlott úgyszólván a szultán személyes uralmának minden oszlopa. Most utána hanyatlik maga Abdul Hamid is. Ha az új törökök annyian lettek volna, hogy kezükbe vehetik a kormányt és hirtelenében egy nagy purifikációt csinálhatnak legalább a vezérintézmények főbb állásaiban, akkor az a kis reakció, a­mely Konstantinápolyban szeren­csét próbált, szintén lehetetlen lett volna. De az új­ törököknek nincsen annyi emberük, hogy a kormányzást elláthassák emberanyaggal. Magyarország. „A bécsi tárgyalások.“ A legfeszültebb érdeklődéssel nézünk a most meginduló bécsi tárgyalások elé, de egyúttal érezzük, hogy pesszimizmusra nincs okunk. Három olyan férfiú képviseli e pillanatban Bécsben Magyarországot, a­kiknek mindegyike mögött férfiasan eltöltött nagy politikai múlt áll. A politikai küzdelmek hevében megedzett férfiak ezek, a­kik jól tudják azt, hogy Magyar­­országon a legjobb politika, a nemzeti jogok­nak erélyes és kitartó védelme. Hiszen éppen őnekik volt a legnagyobb részük ama rendszer megbuktatásában, mely a meghunyászkodást, a nemzeti jogokról való folytonos lemondást tar­totta egyedül posszibilis politikának ; nekik kö­szönhető, hogy ma már a „posszibilitás“-nak Magyarországon egész más értelme van, mint azelőtt. Ma, a­ki posszibilis politikát akar foly­tatni ebben az országban, annak első­sorban a nemzet előtt kell posszibilisnek lennie. Ez az új politikai rendszer legnagyobb vívmánya. E vívmánynak kell érvényesülnie a nemzeti poli­tika mostani nagy kérdésében, a bankkérdés­­ben is. És nagyon jól van az, hogy a mostani válságos időkben a nemzetet Bécsben azok képviselik, a­kik e vívmányt a nemzet szá­mára megszerezték. Magyar Hírlap: „Pop­o­vics.“ Popovics soha sem kereste a tapsot, különösen nem az olcsó tapsot. Nem csalogatta az országot csil­logó lidércfénynyel veszedelmes ingoványba, hogy aztán ő legyen a jó ember, a­ki jót akart, s keressen bűnbakokat azért, hogy az országnak megzúzódott a feje a falon, a­mely­nek ő vezette neki. Az ország boldogulásával törődött, nem a magáéval, a nemzet örök jogaival nem vetett gáncsot a nemzet lehet­séges emelkedésének csak azért, hogy a saját emelkedésének útjában állóknak is gáncsot vethessen. Őrizte a nemzet érdekeit, nem pe­dig kalandokba keverte. S az országnak tudnia kell, hogy ez az igazi államférfiság, ez az igazi hazafiság, ez az igazi nemzeti politika. S nem mindegy az sem, hogy az ország tudja, érdekei őrzésének melyik helyére milyen em­ber való. A mi közvéleményünkben még sok az úri naivság. Még nehezen éli bele magát a mai materiális világba. Sem magánosan nem tud gazdálkodni, sem az iránt nincs sok ér­zéke, hogy mit tesz az ország számára való gazdálkodás. Magyar Nemzet. „Bizalom.“ A felbujtók, az ugratók, a koalíció bomlását áhítva hir­detők lelkületén az a kétségbeejtő sejtelem vonaglik át, hogy a kormány meg fogja ta­lálni a kibontakozáshoz vezető utat; hogy a kartelbankra vonatkozólag éppen ma m­egin­duló bécsi tárgyalások esetleges eredményte­lensége után nem a csőd, nem a bukás, nem a katasztrófa, hanem egy új lépés, a megol­dásnak egy új lehetősége következik; hogy ez az új lehetőség nem az erők szétbomlását, ha­nem az erők tömörülését mozdítja elő; hogy abban, a­miben Wekerle, Andrássy, Kossuth Ferenc egyetértenek, a­mit az ügyek élén álló státusférfiak az ország érdekében elfogadható­nak és szükségesnek találnak, meg fognak nyugodni mindazok, a­kik félnek és undorod­nak a nagyszájú hősködés meddő erőlködé­seitől és nem a népszerűséghajhászatban, nem a meggondolatlan tüzeskedésben, nem a sokat akaró és keveset biró kérkedés kockázataiban, hanem az erőgyűjtésben, a komoly munkában, a vezérek higgadt bölcsességébe, taktikájába, jellemébe vetett bizalomban keresik a reális boldogulás garanciáját. Pesti Hírlap: „Dinasztikus szoká­sok.“ A dinasztikus szokások, úgy látszik, nagyon hasonlók a különböző államokban. És ha a népek egyáltalában gondolkodni tudná­nak, rájönnének arra az igazságra, hogy a­hol az egyeduralkodás öröklődik, a dinasztiák ha­talmuk fentartása és biztosítása érdekében majdnem mindenütt azt az eszközt használják, hogy a népek szabadságát, az államok alkot­mányát lehetőleg megnyirbálják , és ha koron­ként kényszerűségből adnak is úgynevezett alkotmányokat, boldogok, ha legalább rövid időre felfüggeszthetik azokat. Törökország csak nemrég kapta alkotmányát s az ifjú törökök a mohamedán birodalomból modern államot akar­tak csinálni. Ez fájt az abszolutisztikus ural­kodáshoz szokott török szultánok és környe­zetének s valósággal a Yildiz-kioszkból ren­deztek forradalmat az ifju-törökök s az általuk kivívott parlamentarizmus ellen Érdekes meg­figyelni, hogy a török dinasztia Konstantiné­ I­polyban ugyanazokhoz az eszközökhöz nyúlt a parlamentarizmusban megnyilatkozó nép­akarat elnyomására, a­mely eszközökkel a többi, egynejű európai uralkodó szokott élni. Fordult pedig a török szultán a hadsereg brutális erejéhez és a népnek a butaságához. kérik őket, hogy a hétfői ülésen okvetet­­lenül jelenjenek meg. A függetlenségi párt döntő érte­kezlete. A függetlenségi párt hétfőn este a bank­kérdés ügyében döntő értekezle­tet tart. Az értekezleten a párt összes tag­jai jelen lesznek, hogy egyhangúlag döntsenek az önálló magyar jegybank felállítása mellett. Jelentették, hogy Petőfi kocsija készen áll az indulásra. Petőfi végül még egy felköszöntést mon­dott a cenzorokra. Milyen toaszt volt az! Be­széde végén azonban mégis kiengesztelődött s igy szólt: — Szegény öreg, ennek ugyan megkese­ritette rá a mai napját; kérlek — folytatóhoz­zára fordulva — menj be hozzá még ma s mond meg neki, hogy tisztelem s nemsokára visszajövök. SZÉKELY NÉP TELEFON ÉS EXPRESS TUDÓSÍTÁSOK. — Budapest, 1909. április 21. éjjel 11 órakor. — — Saját tudósítónktól. — A belügyi válság. Kavarodás a bankkérdés körül. Bécsből jelentik: A két kormány ma beszüntette tanácskozásait a bank­­kérdésben. Az osztrák kormány még nem jelen­tette ki határozottan, hogy hozzájárul-e a kartelbankhoz, vagy sem? A választ, a­mely a politikai hely­zet jövendő kialakulásának talpköve, holnap délben adja át B­­­e­n­e­r­t­h Wekerle Sándor miniszterelnöknek, a­ki a válasz megtörténte után azonnal visszautazik Budapestre. Kossuth és Apponyi a királynál, Bécsből jelentik: Kossuth Fe­renc és A­p­p­o­n­y­i Albert gróf szombaton mennek közös kihallgatásra a királyhoz. Ettől a kihallgatástól függ a koalíciós kormány jövője. A király hir szerint merev álláspontot foglal el a közös bank fennmaradása mellett. Andrássy a királynál. Bécsből jelentik: Gróf Andrássy Gyulát, a kinek ma kellett volna a király elé járulnia, csak holnap fogadja Őfelsége, Fehérváry és Kristóffy Bécsben. Bécsből jelentik. Itt nagy fel­tűnést keltett az a hír, hogy a király báró Fehérváry Gézát táviratilag magához rendelte. Báró Fehérváry Géza ma délben érkezett Bécsbe és holnap megy a ki­rályhoz. Kristóffy József már napok óta Bécsben tartózkodik és kihallgatásra vár. Báró Fehérváry Géza és Kris­tóffy József bécsi útjának beavatott helyen nagy politikai jelentőséget tulaj­donítanak. A képviselőház ülése. A képviselőház hétfőn ülést tart, a­melyen a kormány összes tagjai jelen lesznek. A pártvezérek ma táviratot intéztek az összes képviselőkhöz, a­melyben fél­ Minisztertanács. Vasárnapig a kormány összes Bécs­ben időző tagjai Budapestre érkeznek és Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter lakásán minisztertanácsot tar­tanak. Hírlik, hogy a kormány ezen az értekezletén határoz a fölött, hogy a hétfői képviselőházi ülésen, a­mennyi­ben a helyzet úgy alakulna, lemondjon e, vagy új formulát keressen a kibonta­kozásra. A függetlenségi párt magatartása. A függetlenségi párt mindent el fog követni az önálló bank kivívása érde­kében. A párt — hír szerint — kész egy új nemzeti küzdelem inspirálására is a magyar bank érdekében. Kossuth üzenete: Kossuth Ferenc kereskedelmi mi­niszter ma telefonon arra kérte Hoitsy Pált, a függetlenségi párt alelnökét, hogy hasson oda, hogy a párt tartózkod­jék az esetleges tüntetésektől. Meggyilkolt munkaadó. Nagyszalontáról jelentik: Nyolc napszámos cigány ma agyonverte Cakó Vendel nagyszalontai munkaadót, a­ki nem tudta a cigányok hetibérét ki­fizetni. A cigányokat letartóztatták. Öngyilkos tőzsdebizományos. A budapesti Secessió szállodában ma agyonlőtte magát Békési Gergely tőzsdebizományos. Tettét nagy tőzsdeveszteségei feletti elkeseredésében követte el. A török forradalom. Béke lesz. Konstantinápolyból jelen­tik . A hatalmak erélyes közbelépésé­nek — úgy látszik — mégis foganatja lesz. Az angol és orosz követ tárgya­lásai egyrészt az ifjú törökökkel, egy­részt a szultánnal létre fogja hozni a békét az alkotmánypárt és a konzer­­vatívok között. Ostromállapot Konstantinápolyban, Konstantinápolyból jelen­tik . A városban kihirdették az ostrom­­állapotot. A zavargások ennélfogva úgy­szólván teljesen megszűntek. Konstantinápoly körül 50—60 ezer katona várja a fővárosba való be­vonulást. Miért nem megy a király Pestre! Bécsből jelentik, hogy őfelsége azért halasztotta el budapesti útját, mert a konstantinápolyi és általában a török események következtében — a béke érdekében — állandóan érintkezésben akar lenni a bécsi török nagykövettel. HÍREK. Sepsiszentgyörgy, április 22. -- Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Király István sepsiszentgyörgyi állami elemi iskolai tanítót állomáshelyén való meghagyással igazgató-tanítóvá nevezte ki. — A városok pénzkezelése. A belügy­minisztériumban kidolgoztak egy tervezetet a városok pénzkezelésének egységesítéséről. Min­denesetre szép, hogy ilyen reformokon dolgoz­nak a belügyminisztériumban, bár valameny­­nyiünknek jobb volna, ha inkább pénzforráso­kat nyújtanának a városoknak, mert nehéz ott a pénzkezelés egységesítéséről beszélni, a­hol nincs pénz, melyet kezeljenek. Erre az egysé­gesítésre azért a mai pénztelen világban is szükség van. A minisztériura által kidolgozott tervezetet megküldték a városoknak és ezek kimondták már a véleményüket a tervezetről. A belügyminiszter azonban nem akar félmun­kát végezni és hogy az egységesítés lehetőle­g tökéletes legyen, most ankétra hívja össze a városok polgármestereit és főszámvevőit. A Közgyűlés: Csiktusnádfürdő birtokos szövetkezete május hó 2-án közgyűlést tart. A közgyűlést megelőzőleg igazgatósági gyűlés lesz. — A kerületi munkásbiztosító pénztár járulékai. Andrássy Gyula gróf belügy­miniszter a kerületi munkásbiztosító pénztára­kat illető járulékhátralékoknak behajtása dol­gában valamennyi törvényhatósághoz a követ­kező kör rendeletét küldötte. A közkórházak zavartalan működését­, sőt fönnállását veszé­lyezteti, hogy a kerületi munkásbiztosító pénz­tárak a kórházak irányában fönnálló tartozásai­kat nem egyenlítik ki. A munkásbiztosító pénz­tárak ellenben a­miatt emeltek panaszt a kereskedelemügyi miniszternél, hogy az őket megillető járulékhátralékok behajtásánál a közigazgatási hatóságok igen késedelmesen és felületesen járnak el, a­mi viszont a munkás­biztosító pénztárak anyagi helyzetét és fizető­képességét nem­ kis mértékben nehezíti. Ez okból fölhívom a törvényhatóságot, figyelmez­tesse a betegsegítő járulékok behajtására hi­vatott hatóságait a késedelmes és felületes eljárás miatt fölhangzott panaszra és utasítsa azokat, hogy a behajtás körül mindig a leg­nagyobb lelkiismeretességgel és sürgősen jár­janak el, s hívja föl az alispánt, hogy a mennyi­ben konkrét esetek továbi panasz tárgyát ten­nék, a megtorlás iránt a legnagyobb szigorral járjon el. — A székely viselet népszerűsítése. Di­cséretreméltó és követendő mozgalmat indítot­tak a nagygalambfalviak a székely viselet nép­szerűsítése érdekében. Beke Albert állami igazgató-tanító buzgólkodására női tanfolyamot rendeztek a szabászatból. Célja az volt, hogy az újabban annyira elterjedt nagyvárosi „módis“, cifra és ízléstelen ruházkodást legalább a falusi nép köréből kiszorítsa s helyette az egyszerű­sége mellett is vonzó székely viseletét nem­csak ismét felvegye, de tudja a nép maga elé is állítani. A tanfolyamon Mihály Juliska székely­­keresztúri varrónő ügyes vezetése mellett 16 leány és 5 asszony vett részt. Még­pedig olyan meglepő eredménynyel, hogy az alig néhány hét alatt készített cikkekből e hó 18-án egy kis kiállítást rendeztek. — Hídépítés. Április 15-én tartatott meg a versenytárgyalás a sepsiszentgyörgyi áll. építészeti hivatalnál a brassó—Csíkszereda— maroshévizi áll. út 20—21 km. szakaszán Sepsiszentgyörgy Szemerja városrészében épí­tendő patakhidra. A vállalatot Száraz András vállalkozó (Tatrang) az építményre 5.4°/o, a S­c­h­­­i­c­k-f­é­l­e vasöntöde gépgyár r.-t. (Budapest) a vasszerkezeti m.-ra 14 7°/o enged­ménynyel nyerték el. — Méhtenyésztési tanfolyamok Maros­­vásárhelyt. A m. kir. földmivelésügyi minisz­térium által Marosvásárhelyen felállított minta­méhesen az erdélyrészi méhtenyésztők számára az 1909. év nyarán tanfolyamok fognak tar­tatni és pedig: május 16-tól május 29-ig lel­készek, junius 16-tól 29 ig és augusztus hó 1-től 14-ig néptanítók részére. Egy-egy tan­folyamra 20 — 20 hallgató vétetik fel és ellátási segélyképpen a lelkészek és tanítók napi 3 koronát kapnak. A résztvenni szándékozók fel­hivatnak, hogy bélyegmentes kérésüket az Erdélyrészi (székelyföldi) miniszteri kirendelt­séghez címezve, a Marostorda, Kolozs, Alsó­fehér, Szilágy és Tordaaranyos vármegyékben lakók közvetlenül az Erdélyrészi (székelyföldi) miniszeri kirendeltség címére Marosvásárhelyre, a Kisküküllővármegyében lakók Mayerffy György kirendeltségi megbízott címére Dicső­­szentmárton, az Udvarhelyvármegyében lakók D­o­r­n­e­r Béla kirendeltségi megbízott Székely­udvarhely, a Hároraszék megyében lakók B­e­n­k­ő Pál kirendeltségi megbízott címére Sepsiszent­györgy és a Csikvármegyében lakók Kiss Ernő kirendeltségi megbízott címére Csík­szereda, mielőbb nyújtsák be. — A földadókataszter kiigazításához a kolozsvári kataszteri igazgatóságnál Kolozsvár székhellyel 19 és Nagyszeben székhellyel 10 ideiglenes jellegű kataszteri becslő biztosi állás fog betöltetni, a­mely állással évi 2600 korona fizetés, 2000 korona átiátalány és 800 korona lakpénz jár. Szabályszerű okmányokon kívül megkívántatik a mezőgazdasággal gyakorlatiig való foglalkozásnak és a nyelvismeretnek ki­mutatása. Pályázati határidő május hó 4. A földadókataszter kiigazítás bevégzésével ezen ideiglenes alkalmazottak, a­mennyiben beváltak, elhelyeztetnek, vagy pedig egy évi fizetésükkel fognak végkielégi­ttetni. — Angyalcsináló asszonyok. Mult csü­törtökön, e hó 15 én két katoli­kai asszony felett mondott ítéletet a kézdivásárhelyi tör­vényszék. Finta Alajosné sz. Császár Borbála és Mátis Ferencné sz. Kádár Mária ültek a vádlottak padján angyalcsinálásért. Még volt egy vádlott, Bakk Mária, de ezzel szemben bizonyíték hiányában az ügyész a vádat a tárgyalás folyamán elejtette. Az egész bün­­pörnek a főszereplője Fintáné, a bába, ki a 1909. április 22.

Next