Székely Nép, 1911 (29. évfolyam, 1-142. szám)
1911-03-18 / 31. szám
31. szám. SZÉKELY NÉP mennyiségben közölhet, a vállalkozó maga állapítja meg a dijakat. Az uj könyv 1911 junius havában jelenik meg. — Betiltották az Epuratunt. Egerből jelentik : Hevesmegye alispánja tegnapelőtt átiratilag értesítette az egri irgalmasok kórházát, hogy a Látrányi féle nehézkor elleni Epuratin elárusítását megtiltja. Látrányi dr. egy hírlapírónak kijelentette, hogy szerének jóságáról meg van győződve, s addig is, míg a közegészségügyi tanács a dologban dönt, Epuratin helyett annak receptjét küldi meg a hozzáfordulóknak, melyet minden gyógyszerész köteles elkészíteni. — A leány miatt. Sütő Ferenc, Szász Elek és János kovásznai kocsislegények rossz szemmel nézték, hogy idegen legény bitorolja a konyhát. Egyik este a gazda honnem létében rajta ütöttek a szerelmeskedőkön s mert Isány Elek védelmül bicskát rántott, feldühödve lefegyverezték, kihúzták a konyhából és dorongokkal leverték a földre. Éppen a kapu előtt ment el a csendőrjárőr s hallva a lármás szitkokat, belépett és letartóztatta az egész társaságot. A szerelmes Isány akkor már több sebből vérzett s csak a csendőröknek köszönheti életben maradását. — Anyák figyelmébe ! Világhírű gyermekorvosok egyhangú véleménye, hogy a gyermekek elismert, legkiválóbb tápszere az elválasztás időszakától kezdve a „Phosp háti ne Falii ér es”, mert nagyon könnyen emészthető, igen kellemes izű, a fogzást megkönnyíti és biztosítja a csontrendszer fejlődését. Egy nagy doboz, elegendő 3 hétre, 3 korona 80 fillér. Főraktár: Zoltán Béla gyógyszertára, Budapesten, V. Szabadság-tér. — Halálos baleset. Az Erdélyi Erdőipar Részvénytársaságnak, közvetlen a magyar határ mentén „Musa“ havason, levő telepén, román területen történt, e hó 10 én Kovács Ágoston iparvasúti fékező egy düledező deszkás kocsi elől akart menekülni. Futás közben, az első pár lépés után, megcsúszott és mielőtt felkelhetett volna, az egész kocsi deszka reá omlott és maga alá temette a szerencsétlen embert. Mire kiszabadították meghalt és holtan szállították a szülők lakására, míg a román hatóság a vizsgálatot és boncolást megejti. Remélhetőleg most már nem hetek múlva, mint csomakőrösi Danes Beniám fuvarossal történt. — Furfangos varrónő. Brassóban Gergely Sándor női szabónál volt varrólány ezelőtt Hegyi Juliánna ezidő szerint férjezett Csiky Antalné. Ezt a körülményt Csikyné most kamatoztatni akarta és Gergely Sándor nevében különféle brassói cégnél alsó szoknyákat, selymet, szöveteket vásárolt. A számlák bemutatásakor kiderült a manipuláció, de a tettes ismeretlen maradt. Tegnapelőtt Csikyné bement Révész József lensori üzletébe és Gergely számlájára 3 férfiinget akart venni. Ezen azonban rajtavesztett, mert Révész értesítette Gergelyt , mire a károsult szabó a rendőrségre vitette Csikynét — aki ott beismerte az eddigi csalásokat. — „Rosszul vagyok, de nem tudom miért!“ Ezt a panaszt nagyon sokszor lehet hallani. Az orvos a legtöbb esetben külön kérdezősködés nélkül is tudja, h°gy a gyomorban van a hiba és egy-egy borospohárnyi természetes Ferenc* Józsefkeserűvizet rendel, melyet naponként a reggelizés előtt kell meginni. Már néhány óra múlva elmúlik a rosszullét, az élet- és munkakedv csakhamar visszatér. A valódi Ferencz József-keserűviz biztos és enyhe hatása utolérhetetlen. Kapható a jobb fűszerüzletekben és az összes gyógytárakban. — Az exszultán öngyilkossága. Konstanntinápolyból jelentik: Abdul Hamid exszultán tegnapelőtt a Szaloniki mellett levő Allatini villában öngyilkossági kísérletet követett el. Egy üvegcseréppel felvágta balkezén az ereket, de mielőtt elvérzett volna, észrevették és orvost hívtak hozzá. Bekötözés alkalmával a túl ideges exszultán őrjöngeni kezdett és egyre azt kiabálta: Átok az ifjú törökökre, ők teszik tönkre Törökországot. Az exszultán sebe nem veszedelmes. — Megfagyott koldusnő. Csikszentmiklóson egy szénatermő kertben arccal a földön fekve megfagyva találták Bocskor Lotti koldusnőt. Jó családból való asszony volt valamikor azonban eliszákosodott, elméje elborult, koldulni kezdett, amit pedig koldult, azt mind elitta elpipálta. Utoljára Szentmiklóson egy cigányasszonynál lakott. Mikor megtalálták holtan már körülbelül egy hét óta feküdt ott egészen csonttá fagyva. Valószínűleg részegen lefeküdt, a patak partjára, elaludt s alvás közben fagyott meg. — Erre mutat az is, hogy mellette egy darabka kenyér volt, melyből úgy látszik, még ott azon a helyen ett belőle. — Mindennemű, férfi- és női divatcikkeket legolcsóbban „Gross Frigyes“ alkalmi vételek áruházában, — Sepsiszentgyörgy, Csiki utca Béldy-féle házban, — szerezheti be-. Hol jó és takarékos konyhára adnak, ott a Maggi név tiszteletben áll. Az immár két évtized óta jól bevált Maggi-féle ízesítőhöz hasonlóan az 5 filléres ijjjM.ru.ia játéka is hamar elnyerte háziasszonyaink bizalmát. A kocka a legjobb húskivonatból készül és már az összes hozzávalókat tartalmazza, úgy, hogy csupán forró vízzel leöntve rögtön használatra kész, kitűnő izű, tiszta színű húslevest ad. A bevásárlásnál ügyeljünk a Maggi névre és a keresztcsillag védjegyre. Felülfizetések. Sepsiszentgyörgy város egyesült hivatalszolgái által március 4-én rendezett műsoros mulatságon volt az összes bevétel 646 kor. 60 ill., kiadás 316 kor. 88 fil., maradvány 329 kor. 72 fillér, mely összeg takarékpénztárba helyeztetett. Felülfizetni szívesek voltak : Báró Szentkereszty Béla, dr. Király Aladár, Pap János kir. járásbiró, Agrár Takarékpénztár 20—20 kor., Gazda Gyula 12 kor., Bogdán Artur, ’Sigmond Károly, Debitzky Béla 10— 10 kor., dr. Benedek János 0 kor., Tóth Endre, Czipu János, Sorbán Lajos, Barabás Mihály, Zsigmond Imre, Nagy Kálmán, dr. Bodor Tivadar, Székely Szövőgyár 5—5 kor., Benedek János, Kóra Tivadar 4—4 kor., Sübek Ede, Villánytelep, dr. Kiss Árpád 3 —3 kor., Cseh Gyula, Miske László, Hunyadi János, dr. Kupferstich Ármin, dr. Szász Izsák, dr. Morvay Endre, dr. Zentai Dávid, Száraz András, Lepácsek János, Vásárhelyi Ferenc, Pollák Lipót, Csekme Károly, Borbély Mihály, Benkő Pál, Csánki Gyula, Császár Gyula, Ivurkó Gyula, Zavaros Ferenc, Popovics József, dr. Kiss Ferenc, Bukovics Zsigmond, Schmidt Frigyes, Pettkó Valér, Sütő Jenőné, dr. Imreh István, Ütő Géza, Óvári Károly, Szilágyi Károly, Száva János, Kovács Kálmán, Imreh Béla, dr. Nagy Sándor, Potsa János, Bálint Dénes, Vajna István, Gerstner István, Demeter dohánygyári aligazgató, dr. Czeglédi Miklós, Likl Károly, Ötvös Pál, Szvoboda Endre, Rusz Ferenc, Deák András, Neumann Dezső, Pap Antal, Kónya Antal, Gáspár József, dr. Demeter Gyula, Kelemen Lajos 2—2 kor., Andrássi Albert, dr. Vajna Gábor, Pethő Benedek, Jártó Márton, dr. Pásztohos Dezső, Roediger Ernő, Kádár Béla, dr. Szentpétery Bálint, Szabó Beniám, Brezovai Ferenc, N. N., Kelián József, Lakatos Gyula, dr. Barabás Andor, Ugrón Géza, Benke Ferenc, Bsutak Pál, Bucsi András, Gernád Antal, Kari István, Balog László, Dálnoki András, Urkán Imre, Csiszár Pál, Szabó József, Berszán Mihály, Zátyi József, Vlaksai János, Mátyás Imre, Porum György, Ábrahám Ignác, dr. Kertész Jenő, dr. Pünkösty Lajos, Nagy Elek, Fogolyán Endre, Istvánfy János, Kupferstich József, Czintos Sándor, Ehrlich Mór, Bodor Gyula, Demény Gábor, Berger Sámuel, Kneisel Kornél, Sz. J., Kovács Jenő, id. Nagy Elek, Budai Dezső, Deák és Ferenc, Bodor Gyula adótiszt, Ütő András, Dobay Lajos, Ferenczi István, Császár Lajos, Borszéky Ákos, N. N., Hamar Pál, Györbiró Lázár, Beke Árpád, Kupferstich Izsó, Balogh György, Boér János, Incze Frigyes, Damó Ödön, I. Szász Katinka, Dávid István, Gyulai Ferenc, Barabás László, Györgyjakab Ignác, Szabó Ödön, Keller Géza, Maux Imre, id. Ferencz Lajos, Nagy István szatócs, Kassza Gyula, Dancs Lajos, Dancs István, Keréh István, Imreh Gergely, Horváth Vilmos, Reámer Győző, Benkő Gyula, Sághi Tamás, Pálmai Lenke, Kardhordó László, Vajna Mihály, Joós Imre, Molnár Imre, Bodola Sándor, Neumann József rabbi, Nagy István igazgató, Csinádi Lajos, Bartha József, Bogdán János lelkész, Nagy Lajos, Ütő Beniámné, Huszti György, Sipos Dezső, Gyárfás János, Sikó József, Bögözi István, Fejér József, Köntzei Benedek, Rákosy József, Csekme Árpád, Deák Ferenc, Ütő Áron, Benedek István, Kenessey Ernő, Vass Károly, Kováts Sándor, Grósz Ferencné, József Herman, Szilágyi István, Martinka János, Keresztes Lajos, Berkovics Herman, Sipos Sámuel, dr. Kozma Balázs, Kónya Miklós, Csákány Endre, Hamar Endre, Bene János, Biró Sándor, Óvári István 1—1 kor., Ilervai József 60 fil., Kertész Izrael, N. N. 50—50 fil., N N., N. N., Györbiró Lajos, N. N. 40-40 fil., N. N., Pethő János 30-30 fil., Kovács Mihály, N. N., N N. 20 — 20 fil., Soós Pál 30 fil., Silberstein Izidor, Fazakas András 20—20 fil., Jókai nyomda r.-t. 5 kor. IPAR, KÖZGAZDASÁG. A Magyar Jelzálog-Hitelbank közgyűlése. A Magyar Jelzálog-Hitelbank XLII-ik rendes közgyűlése szerdán délelőtt 11 órakor folyt le Budapesten Széll Kálmán v. b. 1.1., intézeti kormányzó elnöklésével. A kormányzó, az ülést megnyitván, üdvözölte a számban egybegyűlt részvényeseket és megállapította, hogy a közgyűlés alkalmával letétetett összesen 84.281 részvény 4183 szavazattal, míg a közgyűlésen 81.706 részvény 4063 szavazattal van képviselve ; e szerint a közgyűlés határozatképes. A közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére dr. Neumann Miksa igazgatót, annak hitelesítésére Barta Ödön és Hauszmann Alajos részvényeseket kérte fel. Ezután Széll Kálmán kormányzó a következő beszédet mondotta: Tisztelt Közgyűlés ! Mielőtt a napirendre áttérnénk, kérném a 1. közgyűlést, engedje meg, hogy ezen a mai napon, mely intézetünk megalakításának harminc éves fordulója, talán kivételesen pár szóval kezdjem meg szokott tárgyalásunkat. Ezt a pár szót egy érzés adja ajkamra, amelyet nem tudok, de nem is akarok magamban elfojtani: a visszaemlékezés a múltra, arra az időre, amelyben szerencsés voltam ennek az intézetnek nagy alapokra való fektetésében és nagyranövelésében részt venni. Harminc évvel ezelőtt történt ez. Méltóztatnak tudni, hogy azt megelőzőleg Magyarország pénzügyeit volt szerencsém vinni. Amikor a pénzügyminiszterségről lemondtam, nem egy vállalkozással és gazdasági kérdésekkel foglalkozó tényező és bank szólított fel arra, hogy gazdasági és pénzügyi tevékenységemet folytassam. Nem tettem. Mert nem találtam intézetet olyant, amely elsősorban annak a feltételnek felelt volna meg, amely nálam a belső meggyőződés erejével bírt; nem kívántam semmi olyan foglalkozást, amely a legkisebb mértékben is összeköttetésbe hozott volna állami és kormányzati ügyekkel. Sok irányban szólítottak fel tevékenységre, de én mindig egészen semleges helyzetben maradtam. Végre jött egy eszme. És jött ez az eszme a mostani igazgatóság egyik tagjának, Minkus Jenő urnak részéről, aki a bécsi Union bank nevében felkeresett engem, hogy a párizsi tőkével hajlandó volna oly intézetet létesíteni, mely az én felfogásomnak megfelel, amely állami és kormányzati ügyekkel semmiféle összekötetésben nem lészen. Ez az eszme az én helyeslésemmel találkozott. Megtaláltam benne azt a feladatot, amelynek teljesítése Magyarországon nagy hézagot és hiányt pótol s gazdasági és pénzügyi fejlődésünknek nagy alapjait lesz alkalmas lefektetni. Abban az időben Magyarországon a jelzáloghitelt nem látta el senki más, mint a Földhitelintézet és az Osztrák-Magyar Bank. A záloglevélhitelt a Pesti Kereskedelmi Bank is csak kis mértékben kezelte, így nagy hiány volt és én ezt éreztem. A másik, amiről szó sem volt, volt a kommunális hitelélet ügye. Magyarországon sejtelme sem volt egyetlen intézetnek sem, hogy lehet-e és milyen alapon rendezni ezt az ügyet. Az igények megvoltak akkor is, azt érezte az ország, de nem volt senki sem, aki ebben a legkisebb lépést is meg tudta volna tenni. Hozzám a saját vármegyémből jöttek küldöttségek, hogy szerezzek nekik hitelt, de én kénytelen voltam kijelenteni, hogy ez lehetetlen, mert erre nincs intézet. Amikor én Minkás úrtól azt a felhívást kaptam, kifejtettem programmomat és akkor kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy megszerezze erre a célra az általam igényelt tőkét, nem kis tőke, tíz millió arany forintot. Sok fáradtságba került, nehezen sikerült, de végre mégis sikerült. És amikor ez sikerült és az alaptőke biztosítva volt, s az intézmény létesítésére került a sor, akkor a gyorsabb fejlődés és a működés haladéktalan megkezdése érdekében elhatároztam, hogy bevonunk az alapításba egy létező kis intézetet, a Jelzálogbankot,amely kicsi volt ugyan, —tőkéje 700 000 forintra, összes kölcsönei 1 és fél millió forintra rúgtak, — de teljesen rendezett viszonyok között, jól szervezve és jól vezetve működött. Ennek élén Beck Nándor vezérigazgató és Matuska Péter jogtanácsos állottak s ők is közreműködtek az én eszmémnek létesítésében; én bennük teljesen megbízható, szakértő tényezőket találtam, őket a legteljesebb melegséggel fogadtam s velük együtt létrehoztuk az intézetet. És ha még megemlítem két munkatársamat, Wahrmann Mórt és Hegedűs Sándort, akkor oda állítottam azokat a tényezőket, amelyekkel a nagy munkát megindítottuk. Én csak hálás vagyok és hálás lehetek az intézet nevében is irántuk és emlékük iránt, akiknek közreműködésével megtörtént az, amit akartunk, akiknek közreműködésével megteremtettünk Magyarországon két dolgot: a jelzálogüzletet nagy mértékben és a kommunális hitel ügyét általában. Utánunk azután sietett minden budapesti, minden hazai intézet megcsinálni ugyanazt, megindítani azt az akciót, úgy, hogy ma már a budapesi elsőrendű intézetek sorjában folytatják a jelzálog és a kommunális hitelüzletet, azt a tevékenységét, amelyről a mi intézetünk működésének megkezdése előtt sejtelme sem volt senkinek. Joggal mondhatom, hogy a mi intézetünk utat tört Magyarország hiteléletében, annak kifejlesztésében, mert valamennyi intézet, amely utánunk rendezkedett be, ápolta Magyarországnak ezt a hiteléletét; nemcsak mi adtunk 870 milliónál többet a jelzálog- és a kommunális kölcsön terén, hanem adtak a magyar intézetek együtt milliárdokat. Nem tehettem azt ennek az intézetnek érdekében, hitelének, nagyságának jelentőségének, céljainak és feladatainak érdekében, hogy elhallgassam mindazt, amit néhány szóval felemlíteni szerencsém volt. Nem akartam én magamról beszélni, hiszen jól tudjuk, hogy én a szerénytelenséget nem ismerem és a politikai életben sem ismertem soha. De konstatálnom kellett munkatársaim emlékének érdekében is, akik elhaltak, konstatálnom kellett mindezeket az intézet nagy eszméjének, feladatainak és országos jelentőségének szempontjából, hogy figyelmükbe ajánljam az intézet tevékenységét az elért eredményeket. (Hosszas lelkes éljenzés.) Ezután előterjesztetett az évi üzleti jelentés és a zárszámadások. A kimutatott tiszta nyereség az 1909 ről áthozott 741.938 K 70 fillérre együtt tesz 6 073.337 K 09 . Ebből az alapszabályok 58. szakasza értelmében levonván 5 százalék kamatot 20.000.000 aranyforinttal befizetett alaptőke után = 1 000.000 frt aranyban = 2 500 000 frk á 95 20 K 2.380.000 K Marad 3.693.337 K 09 f. A fentebbi 741.938 K 70 f áthozott nyereség levonása után fenmaradó 2.951.398 K 39 f összegből az igazgatóság részére jutalékul 10 százalék fordittatik, vagyis 295.139 K 84 f és a fenmaradt, 3.398 197 K 25 f összegből 5 százalék 20.000 000 aranyforint után , 1.000.000 frt aranyban , 2.500.000 frt A 95 20 K. még kiosztatik 2.380 000 K. Marad 1.018.197 K 25 f Az 1910 évi osztalék e szerint 10 százaléknak felel meg aranyban. A forgalomban levő 200 000 darab teljesen befizetett részvény után egyenkint 25 franknyi osztalék a folyó évi július 1-én esedékes XIII. számú szelvény beszolgáltatása ellenében és pedig már folyó évi április hó 1-én kifizettetik, és az ezután rendelkezésre álló 1.018.197 K 25 fillérből, 100 000 K az intézeti nyugdíjalap javadalmazására, 100 000 korona az intézeti tisztviselők és szolgák jutalmazására fordittatik és a fennmaradó 818.197 K 25 t a folyó évre elővizetik. Élénk helyesléssel fogadta a közgyűlés Matuska István felügyelő bizottsági elnöknek a felügyelőbizottság nevében tett azt a kijelentését, hogy a Magyar Jelzálog-Hitelbank ügyvitele a lefolyt évben is azon szilárd üzleti elvek alapján folyt, amelyeket az intézetnek céltudatos és gondos vezetés keretében követnie kell. A közgyűlés egyhangú helyesléssel fogadta az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentését, továbbá magáévá tette a tiszta nyereség hovafordítására vonatkozó indítványt és ezzel kapcsolatban az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak az alapszabályszerű felmentvényt megadta. Egyhangúlag hozzájárult továbbá a közgyűlés az alapszabályok és a nyugdíjszabályzat javasolt módosításaihoz. Ezután a kormányzó sajnálattal jelenti, hogy az igazgatóság két tagja lemondott. Az egyik Dorizon Lajos, a Société Générale vezérigazgatója. Indítványozza, hogy a közgyűlés Dorizon úrral szemben köszönetének és elismerésének adjon kifejezést és érdemeit jegyzőkönyvbe foglalja. (Helyeslés.) E lemondással kapcsolatban a kormányzó javasolja, hogy a Société Généralenak képviseletében ez intézet igazgatóját, Mintere Lajost válassza meg a közgyűlés az igazgatóság tagjává (Helyeslés.) A másik igazgatósági tag, akinek egészségi okokból történt lemondását a kormányzó jelenti, királyhalmi Neumann Miksa. Indítványozza, hogy érdemei jegyzőkönyvileg megörökíttessenek. Ezután újabb öt évre közfelkiáltással igazgatóknak megválasztottak: Barta Arnold, Bernrieder János, gróf Dubsky Adolf, báró Hatvany József, báró Herzog Mór Lipót (uj), Kubinyi Árpád, báró Madarassy- Beck Gyula, dr. Minkus Jenő, Minvielle Lajos (uj) és Thors J. Henrik részvényeseket. Simonyi Semadam Sándor a részvényesek köszönetét tolmácsolta, melyre Széll Kálmán kormányzó így felelt : A tisztelt előttem szóló részvényes úr kegyes szavait a legmélyebb és a legbensőbb köszönettel fogadom és köszönöm azt a kegyes helyeslést is, amelylyel felszólalását kísérték. Nem mondhatok erre egyebet, mint azt, hogy én a kötelességemet teljesítettem ; erről öntudatosan merek felelősséget vállalni. Amióta az intézetnek ügyeit intézem, annál nagyobb buzgalommal, annál nagyobb odaadással dolgoztam és teljesítettem kötelességemet, mert engem egy igen meleg érzés vezetett: az az érzés, hogy amikor ezek érdekét szolgálom, akik megbíztak e feladattal, egyúttal az ország legnagyobb pénzügyi és hitelérdekeit is szolgálom. Mert én azt állítom és tartom, hogy sok kiváló intézetet ismerek és tudok mondani róluk hasonlót is, de olyan mértékben nem egyezik össze a részvényesek érdeke az ország érdekével, mint ennél az intézetnél. Ennek az intézetnek nagy feladatai, céljai, amelyekkel kezdettől fogva az ország érdekének szánta magát, nyilvánosak, köztudomásúak és bebizonyíthatók minden léptennyomon s csak hivatkozhatom azokra, a miket 1911. március 18. FIGYELEM! ie : H p^FER-SiflE-STflii; cigarettapapírok csak az itt látható képekkel valódiak. ÓVAKODJUNK ÉRTÉKTELEN UTÁNZATOKTÓL^:-: