Székely Nép, 1911 (29. évfolyam, 1-142. szám)
1911-03-23 / 33. szám
33. szám felbomlása következtében létrejött bukásával. Tárgyalja a mostani kormány fellépését megelőző politikai mozgalmakat, a választási sikereket és a munkapárt megalakulását. A cikk utolsó fejezete behatóan fejtegeti a nemzetiségi kérdést. Foglalkozik még a választójogi reformmal, a katonai kérdéssel bíró esemény felemlítésével. A közvetlenséggel és részrehajlatlansággal megírt cikk tehetséges írója méltán érdemel elismerést és dicséretet már csak azért is, mert tiszta képet ad politikai életünk fejlődéséről a több oldalról rosszakaratúlag helytelenül informált angol közönségnek. Unalmas vita. Lukács Bécsben. — Módosítások. — Széll Kálmán és a munkapárt. — A politikai helyzet. — Saját tudósítónk jelentése. — Budapest, március 22. Unalmasan szürke a politika. A költségvetési vita lassan, minden érdeklődés híjával halad előre. Némi élénkséget jelent a Justhpártnak sokfélekép kommentált legutolsó országos gyűlése, amely ugyan nem volt túlságosan látogatott, de jelentős mégis annyiban, mert leszögezte a pártot az általános és titkos választói jog mellett. Kétségtelen tehát, hogy a párt most már ebben az irányban fog harcolni még azokkal szemben is, kik jogosult aggodalommal kívánnak a magyarság védelmére és vezető szerepének biztosítására garanciákat. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnöknek — mint mi is jelentettük — ma Bécsbe kellett volna utaznia a német császár fogadására. A miniszterelnököt halaszthatatlan teendők tartják itthon s így a minisztertanács határozatából Lukács László pénzügyminiszter fogja helyettesíteni. Mai híreink ezek: A költségvetés módosítása. A képviselőház tegnapi ülésén Lukács László pénzügyminiszter jelentést terjesztett a Ház elé az 1911. évi költségvetési előirányzat némely tételeinek módosítása tárgyában. A költségvetés beterjesztése alkalmával ugyanis nem volt még megállapítva a közösügyi kiadások pontos számtétele s ezért csak az 1910. évi szükségletnek megfelelő összegek vezettek be az előirányzatba. Időközben a delegációk megállapították a jelen évi költségvetést és pedig az előző évi szükséglettel szemben 6,787-697 koronával nagyobb összegben. Ezt az összeget a jelentés beilleszti a költségvetésbe, de egyszersmind gondoskodik ennek fedezetéről is a szeszadóra előirányzat 102 millió korona bevételnek 114.790.000 koronára való felemelésével. Lukács László Bécsben, Vilmos német császárnak tervbe vett legközelebbi bécsi látogatása alkalmával Khuen- Héderváry Károly miniszterelnöknek kellett volna az eredeti terv szerint a magyar kormány képviseletében az ünnepségeknél megjelenni. Minthogy a magyar kormányelnök bécsi utazását megakadályozzák azok a sürgős természetű belpolitikai ügyek, amelyek arra kényszerítik, hogy a képviselőház tárgyalásain való részvétel miatt Budapesten maradjon, ezért a kabinet úgy határozott, hogy a miniszterelnök helyett Lukács László pénzügyminiszter fog Bécsbe utazni és az ünnepségeken részt venni. Lukács László pénzügyminiszter a minisztertanács határozata folytán csütörtökön, e hó 28-án utazik Bécsbe. Teleszky államtitkár. A király Lukács László pénzügyminiszter előterjesztésére Teleszky János dr. államtitkári címmel és jeleggel felruházott tanácsost — mint egy fővárosi távirat alapján már jelentettük—a pénzügyminisztériumba valóságos államtitkárrá nevezte ki. Teleszky most 43 éves. Huszonkét éve van állami szolgálatban. Amint alkalmas képviselői kerület akad, mandátumot vállal s ő lesz a pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Széll Kálmán. Napok óta suttogják, hogy Széll Kálmán belép a munkapártba. Ez a hir az általános választások óta már többször felbukkant. Most az a körülmény újította fel, hogy legutóbb Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök látogatást tett Széll Kálmánnal s hosszabb ideig beszélgettek. A hirt azóta megcáfolták. Az kétségtelen, hogy a pártonkívüli hatvanhetesek egyike-másika szívesen lépne be a munkapártba, de az is bizonyos, hogy a pártkörben e csoport némely tagjának a neve hallatára is idegeskedés tapasztalható. A horvátok Zágrábból jelentik: Bencsics Ferenc dr., Mazzura Leó dr. és Turkovics Vladimir dr. levélben bejelentették belépésüket a hor 1911. március 23 SZÉKELY NÉP vát országgyűlés független centrum-klubjába, amely tudvalevőleg a bánt támogató eszéki csoportból áll. A nevezett képviselők a klub elnökéhez intézett levelükben kijelentik, hogy a független centrumklubbal az összes politikai kérdésekben, különösen a vasúti pragmatika kérdésében, valamint a bánhoz való viszony kérdésében teljes megegyezés jött létre. A klub a jelentkező képviselők belépését megelégedéssel tudomásul vette. Hit mondanál, és mit mondottal. A petíció titkaiból, ígéretünkhöz híven, itt adjuk a petíciós tanúkihallgatás második sorozatát. Szárazon a jegyzőkönyvek anyaga kerül közlésre. Kommentárokat nem fűzünk hozzá. A tények meg vannak örökítve a jegyzőkönyvekbe. Beszélnek azok kommentár nélkül is. íme: Folytattatott a jegyzőkönyv 1911. évi március hó 15-én. Jelenlevők ugyanazok. 8. Kováts Kálmán, 36 éves, kir. albiró, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után : A m. kir. Curia 25/1911. számú végzésének 2. pontjában foglalt kérdésre : Semmi közvetlen tudomásom nincs arról, hogy dr. Hegedűs Lóránt Fodor Aladár járásbírósági írnoknak arra az esetre, ha a választás alkalmával a szavazatát reá adja, valamely ígéretet tett. Az esetre vonatkozólag csak annyit tudok, hogy néhány nappal a választás után Fodor Aladár örömmel dicsekedve mutatott egy levelet, azt mondva nézzem meg, hogy dr. Hegedűs Lóránt neki mit írt. Én a levelet átfutottam s úgy emlékszem, hogy abban valami mentegetődzés féle volt azért, hogy a Fodor Aladár kinevezése most nem sikerült. A levél tartalma kapcsolatban azzal, amit nekem Fodor Aladár a választást megelőzőleg mondott, reám azt a benyomást tette, hogy az a levél valamely előzetes ígéret következménye. Fodor Aladár ugyanis, a választást megelőzőleg, anélkül, hogy kérdeztem volna, azt a kijelentést tette előttem, hogy Hegedűs Lorántra kell szavaznia, mert megígérték, hogy segédtelekkönyvvezetővé kineveztetik s haladnia kell. Azt, hogy az ígéretet előtte ki tette, nem kérdeztem és ő sem mondotta. Fodor Aladár kijelentése előttem azért tűnt fel, mert előző nyilatkozataiból és magatartásából független érzelműnek ismertem. A levelet, ha látnám felismerném. Az iratokhoz 8. és ad. b) alatt csatolt levél és boríték felmutatása után : Emlékezetem szerint, az előttem most felmutatott levél nem ugyanazonos azzal a levéllel, melyet nekem Fodor Aladár elolvasás végett átadott. Ha jól emlékszem, abban a levélben a Künle Tivadar neve nem fordult elő, papírja keskenyebb és nem fehér, hanem szürkés szinü volt s úgy emlékszem, hogy annak tartalma nem az első, hanem a második oldalon végződött. Mindezeket azonban egész határozottsággal nem állíthatom. Az általam elolvasott levél ugyanolyan felírással volt ellátva, ugyanolyan kékszínű írógéppel kopogtatva, mint a felmutatott levél. A levél keltezését nem néztem meg, a felmutatott levél keltezése azonban körülbelül megfelel annak az időnek, amikor én a levelet elolvastam. Arra nem emlékszem, hogy a levélen, vagy a borítékán kör alakú s a felmutatott levélen levőtől eltérő domború bélyegző nyomás lett volna. A Fodor által mutatott levélben, amint ezt határozottan állíthatom, — csakis az ő kinevezéséről volt szó, a gyermekei elhelyezéséről ellenben benne szó nem volt. Felolvasott vallomásom jól van felvéve. Kováts Kálmán s. k. Tanú megesketése felek indítványára elrendeltetvén, tanú vallomására, a B. P. 217. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után az esküt letette. 9. Gödri Ferenc, 48 éves, polgármester, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után: A m. kir. Curia 25/1911. számú végzésének 4. pontjában foglalt kérdésre : Semmi tudomásom nincs arról, hogy dr. Hegedűs Lóránt, a képviselőválasztást megelőzően, Dima József gyepmesternek arra az esetre, ha szavazatát reá adja, azt ígérte, hogy fizetését, vagy javadalmazását a városnál meg fogja javítani. Tudomásom szerint dr. Hegedűs Lóránt Dima Józseffel nem is beszélt. Felolvasott vallomásom jól van felvéve. Gödri Ferenc s. k. Tanú megesketése felek indítványára elrendeltetvén, tanú vallomására a B. P. 217. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után az esküt letette. 10. Dima József, 55 éves, gyepmester, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. § ban foglaltakra történt figyelmeztetés után: A m. kir. Curia 25/1911. számú végzésének 4. pontjában foglalt kérdésre : Az 1899:XV. t.-c. 95. §. 1. bek. a) pontjában foglaltakra történt figyelmeztetés után : Kész vagyok vallomást tenni. Nem való, hogy dr. Hegedűs Lóránt úr nekem, az esetre, ha a képviselőválasztás alkalmával reá szavazok, azt ígérte, hogy javadalmazásomat a városnál meg fogják javítani. Dr. Hegedűs Lóránt urat látásból ismerem, de vele soha sem beszéltem. Felolvasott vallomásom jól van felvéve, s Dima József. Néviró Borszéky Ákos s. k. Tanú megesketése felek indítványára elrendeltetvén, tanú vallomására a B. P. 217 § ban foglaltakra történt figyelmeztetés után az esküt letette. 11. Ids. Demeter Ferenc, 74 éves, cipészmester, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után: A m. kir. Curia 25/1911. számú végzésének 3. pontjában foglalt kérdésre: Az 1899 : XV. t.-c. 95. §. 1. bek. a) pontjában foglaltakra történt figyelmeztetés után : Kész vagyok vallomást tenni. Nehány nappal a képviselőválasztás előtt dr. Hegedűs Lóránt ur Császár Gyulával együtt engem a lakásomon felkeresett s kérdezte tőlem, hogy van-e valami kívánságom. Én elbeszéltem, hogy Sándor nevű fiamat, aki járásbirósági írnok volt, sikkasztás miatt állásából elmozdították s örülnék, hogy ha állásába visszahelyeznék. Dr. Hegedűs Lóránt úr erre azt mondotta, hogy ez nem lehet, de esetleg el lehetne helyezni a betegsegélyző pénztárnál. Arról, hogy szavazatomat kire adjam, egyáltalában nem volt szó, dr. Hegedűs Loránt úr engem nem kért arra, hogy szavazatomat reá adjam, de erre nem is volt szükség, mert rólam tudták, hogy kormánypárti vagyok. Dr. Hegedűs Lóránt úr nekem nem tett oly ígéretet, hogy arra az esetre, ha szavazatomat reá adom, fiamat állásába visszahelyezteti, vagy őt új álláshoz juttatja. Néhány nappal később, de még a választás előtt, találkoztam dr. Hegedűs Lóránt úrral s ekkor azt mondotta, hogy fiamat a betegsegélyző pénztárnál sem lehet elhelyezni, mert nincs hely. Felolvasott vallomásom jól van felvéve. Id. Demeter Ferenc s. k. Tanú megesketése felek indítványára elrendeltetvén, tanú vallomására a B. P. 217. § ban foglaltakra történt figyelmeztetés után az esküt letette. Kérvényezők képviselője bejelenti, hogy ifj. Demeter Ferenc tanú kihallgatásától eláll, helyette azonban, ugyan arra a körülményre Császár Gyula tanút kéri kihallgatni. Kiküldött biró Császár Gyula tanú kihallgatását elrendelte és határnapul 1911. évi március 16-nak délelőtti 8 óráját tűzte ki. Kérvényezők képviselője kéri dr. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőnek az 1899: XV. t.-c. 99. §-a értelmében, a 71. § ra tekintettel tanúként leendő kihallgatását arra a körülményre, hogy küldötte Fodor Aladár írnoknak, előléptetése tárgyában más, oly tartalmú levelet, mint a milyent kérvényezők a petícióba megjelöltek s hogy ennek a levélnek a petícióba állított tartalma a valóságnak megfelel e. Dr. Hegedűs Lóránt képviselője dr. Hegedűs Lorántnak tanúként való kihallgatását ellenzi, mert az indítványban foglalt körülményre a vizsgálat nincs elrendelve és mert a törvény 98. §-a a megválasztott képviselőnek az inditvány értelmében leendő kihallgatását kizárja s a törvény 99. §-nak esete jelenleg nem forog fenn. Fenntartja a jogát, hogy a m. kir. Curia előtt a tárgyban indítványát előterjeszthesse. Időközben Császár Gyula tanú előállittatván, következőleg halgattatott ki: 12. Császár Gyula 41 éves, borkereskedő, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után: A m. kir. Curia 25/1911. számú végzésének 3. pontjában foglalt kérdésre : Jelen voltam a képviselőválasztást megelőzően néhány nappal, amikor dr. Hegedűs Lóránt úr ids. Demeter Ferencet a lakásán felkereste, de dr. Hegedűs Lóránt úr ez alkalommal ids. Demeter Ferencet még arra sem kérte, hogy reá szavazzon, mivel ids. Demeter Ferenc már előzetesen kijelentette, hogy ő munkapárti. Jelenlétemben s tudomásom szerint dr. Hegedűs Lóránt úr ids. Demeter Ferencnek nem tett oly ígéretet, hogy amennyiben reá szavaz, fiát újra álláshoz juttatja, esetleg előbbi állásába való visszahelyezését kieszközli. Ids. Demeter Ferenc megemlítette ugyan dr. Hegedűs Lóránt úr előtt, hogy szeretné, ha fiát állásába visszahelyeznék vagy a betegsegélyző pénztárnál helyet kapna, de ez irányban kérést dr. Hegedűs Loránt úrhoz nem intézett és ő sem tett ígéretet. Felolvasott vallomásom jól van felvéve. Császár Gyula s. k. kérvényezők képviselője kéri tanú megesketését mellőzni, mivel tanú a választást védők között szerepel és így érdekelt. Dr. Hegedűs Lóránt képviselője indítványozza a tanú megesketését, mivel a jelzett körülmény, a megesketés elrendelésének akadályául, a törvény szerint nem szolgálhat. Császár Gyula kijelenti, hogy a választást védők között szereplő Császár Gyulával azonos személy. Kiküldött bíró tanú megesketését elrendelvén, tanú vallomására a B. P. 217. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után az esküt letette. A jegyzőkönyv azzal a megjegyzéssel záratik be és iratik alá, hogy kiküldött biró a tanúkihallgatás folytatását 1911. évi március hó 16. napjának délelőtti 9 órájára kitűzte s erre feleket képviselőik utján szóval megidézte. K. . f. t. Simó Balázs s. kkir. ítélőtábla biró. Borszéky Ákos s. k. jegyzőkonyavvezető. Dr. Kiss Árpád s. k. Dr. Papp József s. k. Dr. Bodor Tirádára, k A városi vízvezetékről. Nincs viz. — A mi van piszkos. Mindenki panaszkodik, hogy nem kap vizet a vizvezetékből. Újabban, mig a vizműtulajdonos famulusa is azon sopánkodott, hogy nektk sincsen, ha éjjel nem szednek vizet. Magasan fekvő házak, emeletek lakói már el is feledték, hogy van vízvezeték Sepsiszentgyörgyön. Ez még a kisebb baj, mert csak a zseb kérdése, a városi kutak elég és jó vizet adnak. Nagyobb baj azonban az, hogy itt van a tavasz és Bay István urnák szomjas vízműve a fertőzött talajon át beszivárgó hó- és esőjével táplálkozik és piszkos, mint a pocsolya. Ez már az életnek, az egészségnek a kérdése. Emlékezhetünk arra, hogy nemrégiben Szombathelyen, Szebenben, Tatán milyen pusztítást vitt véghez a tífusz és hogy azt szakértők a vízvezetékbe a fertőzött talajból beszüretelett szennyes víznek tulajdonították. Még talán nincs itt, de hovatovább mindinkább fenyeget a rémes járvány, mely megtizedelheti a város lakosságát. Azt nem szabad bevárni! Erős kézzel kell belemaarkolni a dologba, amíg nem késő! Először is tisztelettel kérjük a nemes tanácsot, ébredjen fel és ne lustáskodjék egy a kérdés tanulmányozására évekkel kiküldött, de heterogén elemei miatt soha össze nem jött bizottság heverő ágyán, hanem intézkedjék saját eszétől, ha azt nem tartja elegendőnek, kérjen kölcsön szakértőtől! Mindenek előtt a vízműnek végleges engedélyét kell kikövetelni a felsőbb hatóságtól, hiszen valóságos botrány, hogy 12 év alatt nem intézte el a minisztérium. Felirat. Sürgetés. Panasz. Sajtó. Mind rendelkezésre állottak és állanak a nemes tanácsnak. Miért nem élt ezekkel? Abból meg lehet állapítani, hogy minő születési hibákért adós meg a vizműtulajdonos, melyeknek helyreállítása az üzemengedélynek feltétele és a melynek teljesítésére az üzembeszüntetéssel s annak következményeivel kényszeríteni lehet. Azonban tudjuk, hogy ez nem sokat változtatna a mai helyzeten, mert ezen hibák mellé a rossz építés és hanyag kezelés miatt újabb és újabb bajok sorakoztak. De azoknak is van orvossága ! Mert ma apadtak ki a szendrei patak forrásai s az azokat befoglaló medencében ma is meg van a víz. Hanem a forrásoktól a debreni medencéig vezető kőagyagcsövek a rosz alapozás miatt nagyrészt tönkre mentek s mert azokat vállalkozó helyre nem állította, azokon tűnik el a drága forrásvíz és azokon kerül be a fertőzött talajvíz a vezetékbe. Ezért nem jön már fele sem a debreni medencébe a forrás víznek. Azonban a medencétől vezető vas csővezeték s különösen annak kapcsolásai is az elhanyagolt fentartás és szakszerűtlen foldozgatások miatt itt is, ott is beengedik és kiengedik a vizet. Alacsony nyomás mellett és gyakran a normális nyomás esetén pedig minduntalan csőrepedések, tömítés nyílások állanának elő, mert a rozoga vezeték nem hogy a normális nyomást, de annak felét sem bízná meg. A miért is vízműtulajdonos minden törekvése oda irányul, hogy a vezetékre mentős kisebb nyomás nehezedjék s minthogy ez a minimális nyomás is csökken a vezetéken itt-ott lévő kisebb repedések, nyílások miatt, ezért nincs a magasabb fekvésű helyeken viz és ezért kénytelen vizműtulajdonos — és bár telke az átlagosnál alig két méterrel fekszik magasabban — éjjel lepni meg a saját vizét. A bajnak orvoslása akép történhetik, hogy a város előzetes bírói szemlével haladéktalanul megállapíthatja a hiányokat, annak haladéktalan záros határidő alatti helyreállítására felhívná, ha már eddig nem tette volna a vízműtulajdonost és sikertelenség esetén a szerződés 30. §-sa értelmében a vállalat költségére és veszélyére a szükséges javításokat elvégezteti, mert tény, hogy a vezeték megsérülése miatt nemcsak fenakadást szenved a vízszolgáltatás, de a közegészséget is veszélyezteti, tehát a szerződés 30. §-sa alkalmazandó. Lehet, hogy erre reá fizet a város, de nem fizet annyit reá, mint amennyit most fizet egészen ok nélkül a vállalkozónak, ki azért semmi kötelességet nem teljesít, és amennyit ok nélkül fizetnek a fogyasztók a nem fogyasztott vízért.