Székely Nép, 1911 (29. évfolyam, 1-142. szám)

1911-03-23 / 33. szám

33. szám­ felbomlása következtében létrejött bukásával. Tár­gyalja a mostani kormány fellépését megelőző poli­tikai mozgalmakat, a választási sikereket és a munka­párt megalakulását. A cikk utolsó fejezete behatóan fejtegeti a nemzetiségi kérdést. Foglalkozik még a választójogi reformmal, a katonai kérdéssel bíró ese­mény felemlítésével. A közvetlenséggel és részrehajlatlanság­­gal megírt cikk tehetséges írója méltán érde­mel elismerést és dicséretet már csak azért is, mert tiszta képet ad politikai életünk fejlő­déséről a több oldalról rosszakaratúlag hely­telenül informált angol közönségnek. Unalmas vita. Lukács Bécsben. — Módosítások. — Széll Kálmán és a munkapárt. — A politikai helyzet. — Saját tudósítónk jelentése. — Budapest, március 22. Unalmasan szürke a politika. A költség­­vetési vita lassan, minden érdeklődés híjával halad előre. Némi élénkséget jelent a Justh­­pártnak sokfélekép kommentált legutolsó or­szágos gyűlése, a­mely ugyan nem volt túlsá­gosan látogatott, de jelentős mégis annyiban, mert leszögezte a pártot az általános és titkos választói jog mellett. Kétségtelen tehát, hogy a párt most már ebben az irányban fog harcolni még azokkal szemben is, kik jogo­sult aggodalommal kívánnak a magyarság vé­delmére és vezető szerepének biztosítására garanciákat. K­h­u­e­n-H­éderváry gróf miniszterel­nöknek — mint mi is jelentettük — ma Bécsbe kellett volna utaznia a német császár fogadá­sára. A miniszterelnököt halaszthatatlan teen­dők tartják itthon s így a minisztertanács határozatából Lukács László pénzügymi­niszter fogja helyettesíteni. Mai híreink ezek: A költségvetés módosítása. A képviselőház tegnapi ülésén Lukács László pénzügyminiszter jelentést terjesztett a Ház elé az 1911. évi költségvetési előirányzat némely tételeinek módosítása tárgyában. A költségvetés beterjesztése alkalmával ugyanis nem volt még megállapítva a közösügyi kiadá­sok pontos számtétele s ezért csak az 1910. évi szükségletnek megfelelő összegek vezettek be az előirányzatba. Időközben a delegációk megállapították a jelen évi költségvetést és pedig az előző évi szükséglettel szemben 6,787-697 koronával nagyobb összegben. Ezt az összeget a jelentés beilleszti a költség­­vetésbe, de egyszersmind gondoskodik ennek fedezetéről is a szeszadóra előirányzat 102 millió korona bevételnek 114.790.000 koronára való felemelésével. Lukács László Bécsben, Vilmos német császárnak tervbe vett leg­közelebbi bécsi látogatása alkalmával Khuen- Héderváry Károly miniszterelnöknek kel­lett volna az eredeti terv szerint a magyar kormány képviseletében az ünnepségeknél megjelenni. Minthogy a magyar kormányelnök bécsi utazását megakadályozzák azok a sür­gős természetű belpolitikai ügyek, a­melyek arra kényszerítik, hogy a képviselőház tárgya­lásain való részvétel miatt Budapesten marad­jon, ezért a kabinet úgy határozott, hogy a miniszterelnök helyett Lukács László pénzügy­­miniszter fog Bécsbe utazni és az ünnepsé­geken részt venni. Lukács László pénzügymi­niszter a minisztertanács határozata folytán csütörtökön, e hó 28-án utazik Bécsbe. Teleszky államtitkár. A király Lukács László pénzügyminisz­ter előterjesztésére Teleszky János dr. államtitkári címmel és jeleggel felruházott tanácsost — mint egy fővárosi távirat alapján már jelentettük—a pénzügyminisztériumba való­ságos államtitkárrá nevezte ki. Teleszky most 43 éves. Huszonkét éve van állami szolgálat­ban. A­mint alkalmas képviselői kerület akad, mandátumot vállal s ő lesz a pénzügyminisz­térium politikai államtitkára, Széll Kálmán. Napok óta suttogják, hogy Széll Kálmán belép a munkapártba. Ez a hir az általános választások óta már többször felbukkant. Most az a körülmény újította fel, hogy legutóbb K­h­u­e­n-H­é­d­e­r­v­á­ry Károly gróf minisz­terelnök látogatást tett Széll Kálmánnal s hosszabb ideig beszélgettek. A hirt azóta meg­cáfolták. Az kétségtelen, hogy a pártonkívüli hatvanhetesek egyike-másika szívesen lépne be a munkapártba, de az is bizonyos, hogy a pártkörben e csoport némely tagjának a neve hallatára is idegeskedés tapasztalható. A horvátok­ Zágrábból jelentik: Bencsics Ferenc dr., Mazzura Leó dr. és Turkovics Vladimir dr. levélben bejelentették belépésüket a hor­ 1911. március 23 SZÉKELY NÉP vát országgyűlés független centrum-klubjába, a­mely tudvalevőleg a bánt támogató eszéki csoportból áll. A nevezett képviselők a klub elnökéhez intézett levelükben kijelentik, hogy a független centrumklubbal az összes politikai kérdésekben, különösen a vasúti pragmatika kérdésében, valamint a bánhoz való viszony kérdésében teljes megegyezés jött létre. A klub a jelentkező képviselők belépését megelége­déssel tudomásul vette. Hit mondanál, és mit mondottal. A petíció titkaiból, ígéretünkhöz híven, itt adjuk a petíciós tanúkihallgatás második sorozatát. Szárazon a jegyzőkönyvek anyaga kerül közlésre. Kom­mentárokat nem fűzünk hozzá. A tények meg vannak örökítve a jegyzőkönyvekbe. Beszélnek azok kommentár nélkül is. íme: Folytattatott a jegyzőkönyv 1911. évi március hó 15-én. Jelenlevők ugyanazok. 8. Kováts Kálmán, 36 éves, kir. albiró, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után : A m. kir. Curia 25/1911. számú végzésének 2. pontjában foglalt kérdésre : Semmi közvetlen tudomásom nincs arról, hogy dr. Hegedűs Lóránt Fodor Aladár járás­­bírósági írnoknak arra az esetre, ha a válasz­tás alkalmával a szavazatát reá adja, valamely ígéretet tett. Az esetre vonatkozólag csak annyit tu­dok, hogy néhány nappal a választás után Fodor Aladár örömmel dicsekedve mutatott egy levelet, azt mondva nézzem meg, hogy dr. Hegedűs Lóránt neki mit írt. Én a levelet átfutottam s úgy emlék­szem, hogy abban valami mentegetődzés féle volt azért, hogy a Fodor Aladár kinevezése most nem sikerült. A levél tartalma kapcsolatban azzal, a­mit nekem Fodor Aladár a választást meg­előzőleg mondott, reám azt a benyomást tette, hogy az a levél valamely előzetes ígé­ret következménye. Fodor Aladár ugyanis, a választást meg­előzőleg, a­nélkül, hogy kérdeztem volna, azt a kijelentést tette előttem, hogy Hegedűs Lorántra kell szavaznia, mert megígérték, hogy segédtelekkönyvvezetővé kineveztetik s haladnia kell. Azt, hogy az ígéretet előtte ki tette, nem kérdeztem és ő sem mondotta. Fodor Aladár kijelentése előttem azért tűnt fel, mert előző nyilatkozataiból és maga­tartásából független érzelműnek ismertem. A levelet, ha látnám felismerném. Az iratokhoz 8. és ad. b) alatt csatolt levél és boríték felmutatása után : Emlékezetem szerint, az előttem most fel­mutatott levél nem ugyanazonos azzal a levéllel, melyet nekem Fodor Aladár elolvasás végett átadott. Ha jól emlékszem, abban a levélben a Kün­le Tivadar neve nem fordult elő, papírja keskenyebb és nem fehér, hanem szürkés szinü volt s úgy emlékszem, hogy annak tar­talma nem az első, hanem a második oldalon végződött. Mindezeket azonban egész határozottság­gal nem állíthatom. Az általam elolvasott levél ugyanolyan felírással volt ellátva, ugyanolyan kékszínű írógéppel kopogtatva, mint a felmutatott levél. A levél keltezését nem néztem meg, a felmutatott levél keltezése azonban körül­belül megfelel annak az időnek, a­mikor én a levelet elolvastam. Arra nem emlékszem, hogy a levélen, vagy a borítékán kör alakú s a felmutatott levélen levőtől eltérő domború bélyegző nyo­más lett volna. A Fodor által mutatott levélben, a­mint ezt határozottan állíthatom, — csakis az ő kinevezéséről volt szó, a gyermekei elhelyezé­séről ellenben benne szó nem volt. Felolvasott vallomásom jól van felvéve. Kováts Kálmán s. k. Tanú m­egesketése felek indítványára el­rendeltetvén, tanú vallomására, a B. P. 217. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után az esküt letette. 9. Gödri Ferenc, 48 éves, polgármes­ter, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után: A m. kir. Curia 25/1911. számú végzé­sének 4. pontjában foglalt kérdésre : Semmi tudomásom nincs arról, hogy dr. Hegedűs Lóránt, a képviselőválasztást megelő­zően, Dima József gyepmesternek arra az esetre, ha szavazatát reá adja, azt ígérte, hogy fizetését, vagy javadalmazását a város­nál meg fogja javítani. Tudomásom szerint dr. Hegedűs Lóránt Dima Józseffel nem is beszélt. Felolvasott vallomásom jól van felvéve. Gödri Ferenc s. k. Tanú megesketése felek indítványára el­rendeltetvén, tanú vallomására a B. P. 217. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után az esküt letette. 10. Dima József, 55 éves, gyepmester, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. § ban foglaltakra történt figyelmeztetés után: A m. kir. Curia 25/1911. számú végzésének 4. pontjában foglalt kérdésre : Az 1899:XV. t.-c. 95. §. 1. bek. a) pont­jában foglaltakra történt figyelmeztetés után : Kész vagyok vallomást tenni. Nem való, hogy dr. Hegedűs Lóránt úr nekem, az esetre, ha a képviselőválasztás al­kalmával reá szavazok, azt ígérte, hogy ja­vadalmazásomat a városnál meg fogják javítani. Dr. Hegedűs Lóránt urat látásból ismerem, de vele soha sem beszéltem. Felolvasott vallomásom jól van felvéve, s Dima József. Néviró Borszéky Ákos s. k. Tanú megesketése felek indítványára el­rendeltetvén, tanú vallomására a B. P. 217 § ban foglaltakra történt figyelmeztetés után az esküt letette. 11. Ids. Demeter Ferenc, 74 éves, cipészmester, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. §-ban foglaltakra történt figyel­meztetés után: A m. kir. Curia 25/1911. számú végzé­sének 3. pontjában foglalt kérdésre: Az 1899 : XV. t.-c. 95. §. 1. bek. a) pont­jában foglaltakra történt figyelmeztetés után : Kész vagyok vallomást tenni. Nehány nappal a képviselőválasztás előtt dr. Hegedűs Lóránt ur Császár Gyulával együtt engem a lakásomon felkeresett s kérdezte tő­lem, hogy van-e valami kívánságom. Én elbeszéltem, hogy Sándor nevű fiamat, a­ki járásbirósági írnok volt, sikkasztás miatt állásából elmozdították s örülnék, hogy ha állásába visszahelyeznék. Dr. Hegedűs Lóránt úr erre azt mondotta, hogy ez nem lehet, de esetleg el lehetne he­lyezni a betegsegélyző pénztárnál. Arról, hogy szavazatomat kire adjam, egyáltalában nem volt szó, dr. Hegedűs Loránt úr engem nem kért arra, hogy szavazatomat reá adjam, de erre nem is volt szükség, mert rólam tudták, hogy kormánypárti vagyok. Dr. Hegedűs Lóránt úr nekem nem tett oly ígéretet, hogy arra az esetre, ha szavaza­tomat reá adom, fiamat állásába visszahelyez­teti, vagy őt új álláshoz juttatja. Néhány nappal később, de még a válasz­tás előtt, találkoztam dr. Hegedűs Lóránt úr­ral s ekkor azt mondotta, hogy fiamat a beteg­segélyző pénztárnál sem lehet elhelyezni, mert nincs hely. Felolvasott vallomásom jól van felvéve. Id. Demeter Ferenc s. k. Tanú megesketése felek indítványára el­rendeltetvén, tanú vallomására a B. P. 217. § ban foglaltakra történt figyelmeztetés után az esküt letette. Kérvényezők képviselője bejelenti, hogy ifj. Demeter Ferenc tanú kihallgatásától eláll, helyette azonban, ugyan arra a körülményre Császár Gyula tanút kéri kihallgatni. Kiküldött biró Császár Gyula tanú kihall­gatását elrendelte és határnapul 1911. évi március 16-nak délelőtti 8 óráját tűzte ki. Kérvényezők képviselője kéri dr. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőnek az 1899: XV. t.-c. 99. §-a értelmében, a 71. § ra tekin­tettel tanúként leendő kihallgatását arra a körülményre, hogy küldött­e Fodor Aladár ír­noknak, előléptetése tárgyában más, oly tar­talmú levelet, mint a milyent kérvényezők a petícióba megjelöltek s hogy ennek a levél­nek a petícióba állított tartalma a valóságnak megfelel e. Dr. Hegedűs Lóránt képviselője dr. He­gedűs Lorántnak tanúként való kihallgatását ellenzi, mert az indítványban foglalt körül­ményre a vizsgálat nincs elrendelve és mert a törvény 98. §-a a megválasztott képviselő­nek az inditvány értelmében leendő kihallga­tását kizárja s a törvény 99. §-nak esete jelenleg nem forog fenn. Fenntartja a jogát, hogy a m. kir. Curia előtt a tárgyban indít­ványát előterjeszthesse. Időközben Császár Gyula tanú előállittat­­ván, következőleg halgattatott ki: 12. Császár Gyula 41 éves, borkeres­kedő, érdekeltségi viszony nincsen. A B. P. 210. §-ban foglaltakra történt figyelmeztetés után: A m. kir. Curia 25/1911. számú végzé­sének 3. pontjában foglalt kérdésre : Jelen voltam a képviselőválasztást meg­előzően néhány nappal, a­mikor dr. Hegedűs Lóránt úr ids. Demeter Ferencet a lakásán felkereste, de dr. Hegedűs Lóránt úr ez al­kalommal ids. Demeter Ferencet még arra sem kérte, hogy reá szavazzon, mivel ids. Demeter Ferenc már előzetesen kijelentette, hogy ő munkapárti. Jelenlétemben s tudomásom szerint dr. Hegedűs Lóránt úr ids. Demeter Ferencnek nem tett oly ígéretet, hogy a­mennyiben reá szavaz, fiát újra álláshoz juttatja, esetleg előbbi állásába való visszahelyezését kieszközli. Ids. Demeter Ferenc megemlítette ugyan dr. Hegedűs Lóránt úr előtt, hogy szeretné, ha fiát állásába visszahelyeznék vagy a beteg­segélyző pénztárnál helyet kapna, de ez irány­ban kérést dr. Hegedűs Loránt úrhoz nem intézett és ő sem tett ígéretet. Felolvasott vallomásom jól van felvéve. Császár Gyula s. k. kérvényezők képviselője kéri tanú meg­­esketését mellőzni, mivel tanú a választást védők között szerepel és így érdekelt. Dr. Hegedűs Lóránt képviselője indítvá­nyozza a tanú megesketését, mivel a jelzett körülmény, a megesketés elrendelésének aka­dályául, a törvény szerint nem szolgálhat. Császár Gyula kijelenti, hogy a választást védők között szereplő Császár Gyulával azo­nos személy. Kiküldött bíró tanú megesketését elren­delvén, tanú vallomására a B. P. 217. §-ban foglaltakra történt figy­elmeztetés után az esküt letette. A jegyzőkönyv azzal a megjegyzéssel záratik be és iratik alá, hogy kiküldött biró a tanúkihallgatás folytatását 1911. évi március hó 16. napjának délelőtti 9 órájára kitűzte s erre feleket képviselőik utján szóval megidézte. K. . f. t. Simó Balázs s. k­­kir. ítélőtábla biró. Borszéky Á­kos s. k. jegyzőkonyavvezető. Dr. Kiss Árpád s. k. Dr. Papp József s. k. Dr. Bodor Tirádára, k A városi vízvezetékről. Nincs viz. — A mi van piszkos. Mindenki panaszkodik, hogy nem kap vizet a vizvezetékből. Újabban, mig a vizmű­­tulajdonos famulusa is azon sopánkodott, hogy nekt­k sincsen, ha éjjel nem szednek vizet. Magasan fekvő házak, emeletek lakói már el is feledték, hogy van vízvezeték Sepsiszent­­györgyön. Ez még a kisebb baj, mert csak a zseb kérdése, a városi kutak elég és jó vizet adnak. Nagyobb baj azonban az, hogy itt van a ta­vasz és Bay István urnák szomjas vízműve a fertőzött talajon át beszivárgó hó- és esőjével táplálkozik és piszkos, mint a pocsolya. Ez már az életnek, az egészségnek a kérdése. Emlékezhetünk arra, hogy nemrégiben Szombat­helyen, Szebenben, Tatán milyen pusztítást vitt véghez a tífusz és hogy azt szakértők a vízvezetékbe a fertőzött talajból beszüretelett szennyes víznek tulajdonították. Még talán nincs itt, de hovatovább mind­inkább fenyeget a rémes járvány, mely meg­tizedelheti a város lakosságát. Azt nem sza­bad bevárni! Erős kézzel kell belemaarkolni a dologba, a­míg nem késő! Először is tisztelettel kérjük a nemes tanácsot, ébredjen fel és ne lustáskodjék egy a kérdés tanulmányozására évekkel kiküldött, de heterogén elemei miatt soha össze nem jött bizottság heverő ágyán, hanem intézked­jék saját eszétől, ha azt nem tartja elegendő­nek, kérjen kölcsön szakértőtől! Mindenek előtt a vízműnek végleges enge­délyét kell kikövetelni a felsőbb hatóságtól, hiszen valóságos botrány, hogy 12 év alatt nem intézte el a minisztérium. Felirat. Sürgetés. Panasz. Sajtó. Mind rendelkezésre állottak és állanak a nemes tanácsnak. Miért nem élt ezekkel? Abból meg lehet állapítani, hogy minő születési hibákért adós meg a vizműtulajdo­­nos, melyeknek helyreállítása az üzemenge­délynek feltétele és a melynek teljesítésére az üzembeszüntetéssel s annak következményei­vel kényszeríteni lehet. Azonban tudjuk, hogy ez nem sokat vál­toztatna a mai helyzeten, mert ezen hibák mellé a rossz építés és hanyag kezelés miatt újabb és újabb bajok sorakoztak. De azoknak is van orvossága ! Mert ma apadtak ki a szendrei patak forrásai s az azokat befoglaló medencében ma is meg van a víz. Hanem a forrásoktól a debreni medencéig vezető kőagyagcsövek a rosz alapozás miatt nagyrészt tönkre mentek s mert azokat vállal­kozó helyre nem állította, azokon tűnik el a drága forrásvíz és azokon kerül be a fertő­zött talajvíz a vezetékbe. Ezért nem jön már fele sem a debreni medencébe a forrás víznek. Azonban a medencétől vezető vas cső­vezeték s különösen annak kapcsolásai is az elhanyagolt fentartás és szakszerűtlen fol­­dozgatások miatt itt is, ott is beengedik és kiengedik a vizet. Alacsony nyomás mellett és gyakran a normális nyomás esetén pedig minduntalan csőrepedések, tömítés nyílások állanának elő, mert a rozoga vezeték nem hogy a normális nyomást, de annak felét sem bízná meg. A miért is vízműtulajdonos min­den törekvése oda irányul, hogy a vezetékre mentős kisebb nyomás nehezedjék s minthogy ez a minimális nyomás is csökken a vezetéken itt-ott lévő kisebb repedések, nyílások miatt, ezért nincs a magasabb fekvésű helyeken viz és ezért kénytelen vizműtulajdonos — és bár telke az átlagosnál alig két méterrel fekszik magasabban — éjjel lepni meg a saját vizét. A bajnak orvoslása akép történhetik, hogy a város előzetes bírói szemlével haladéktala­nul megállapíthatja a hiányokat, annak hala­­déktalan záros határidő alatti helyreállítására felhívná, ha már eddig nem tette volna a vízm­ű­­tulajdonost és sikertelenség esetén a szerző­dés 30. §-sa értelmében a vállalat költségére és veszélyére a szükséges javításokat elvégez­teti, mert tény, hogy a vezeték megsérülése miatt nemcsak fenakadást szenved a vízszol­gáltatás, de a közegészséget is veszélyezteti, tehát a szerződés 30. §-sa alkalmazandó. Lehet, hogy erre reá fizet a város, de nem fizet annyit reá, mint amennyit most fizet egé­szen ok nélkül a vállalkozónak, ki azért semmi kötelességet nem teljesít, és a­mennyit ok nél­kül fizetnek a fogyasztók a nem fogyasztott vízért.

Next