Székely Nép, 1911 (29. évfolyam, 1-142. szám)

1911-05-16 / 53. szám

53. szám. után megszűnt élni. Nagy a mi fájdalmunk, mert elveszítettük őt, de Istenbe vetett bizodalmunk enyhiti azt. Hült tetemei folyó év május 15 én d. u. 2 órakor fognak a református egyház szertartása szerint átadatni az anyaföldnek. Legyen álma csendes, pihenése boldog! Uzon, 1911. május 13-án. Id. Dankó János, mint férje. Gyermekei : Dankó Áron áll. tanító felesége és gyermekei, Dankó Jula férj. Zajzon Áronná és gyermekei: Dankó Klára, Dankó Károly p. v. titkár, Dankó Mihály. Testvére Dankó Róza férj. Szabó Józsefné. — a „Talpra magyar“ szedője meghalt. Forster Rezső miskolczi volt nyomdatulajdonos, a „Borsod“ című lapnak hosszú éveken át volt szerkesztője, a magyar könyvnyomdászat legöregebb tagja, a­ki több mint hatvan éve lépett a nyomdai pályára, tegnap reggel Kassán meghalt. Forster Rezső Miskolcz város tár­sadalmi életében évtizedeken át jelentékeny, vezető szerepet játszott. Länderer nyomdájába ő szedte a magyar sajtó első szabad termékét: a „Talpra magyar”. 1897 ben nagy ünnepélyt rendezett Miskolcz városa Forster félszázados nyomdai működése alkalmából. Néhány év előtt Kassára költözött vejéhez, Kövér János festőtanárhoz, a­hol most fejezte be értékes, munkás életét. — A református egyházi választók. A református egyházi törvények értelmében az egyházi választók névjegyzékét az egyházta­nács elkészítette s az a református lelkészi hivatalban május hó 15-től bezárólag május hó 25-ig közszemlére van kitéve s bárki által megtekinthető. Ugyancsak ez idő alatt lehet a névjegyzék ellen a felszólamlást írásban beadni. A felszólamlási jog minden önjogú adózót meg­illet.­­ Az egyházi törvény értelmében a névjegyzékbe csak azok vannak felvéve, a­kik a névjegyzék összeállításakor az előző évről adótartozással hátralékban nincsenek. Azon fel­­szólamlók, a­kiket adóhátralék miatt hagytak ki a névjegyzékből, de a felszólamlást május 25. illetve felebbezési június 20. határidő alatt hátralék-tartozásukat kifizették, pótlólag fel fog­ják venni a névjegyzékbe. — Alkalmi vételek Van szerencsém a. t. vevőközönség szives tudomására hozni, hogy az összes tavaszi és nyári újdonságaim már megérkeztek, a melyeket rendkívüli olcsó parti árban t. vevőim figyelmébe ajánlom . Férfi- és női ruhaszövetek. Férfi- és női ruhákhoz való kellékek. Ruha és fehérnemű vászonok. Gyapjú és mosódelinek. Zefirek és batiztok. Legizlé­­sesebb kivitelű női blúzok. Kész sifon clet és lüszter alsószoknyák. Legfinomabb fiú- és leányka készruhák. Kész férfi és női fehér­­neműek. Legolcsóbb bevásárlási forrás ! Szolid és pontos kiszolgálás ! Szigorúan szabott árak ! Raktáromon csakis parti árukat tartok ! Igen kérem a t­ vevőközönséget, raktáromat meg­tekinteni és az olcsó parti árakról személyesen meggyőződni szíveskedjék. Szives pártfogá­sát kérve, vagyok teljes tisztelettel: Gross Frigyes. Sepsiszentgyörgy Csiki­ utca (Béldy­­féle házban). X URAK! Ki csinosan szeret ruh­áz­­kodni, forduljon egész bizalommal Rácz Ferenc úri divatszabóhoz Sepsiszent­györgy, Liboc utca 7. — Szövetek dús választékban. Telefonszám : 40. Társszerkesztők: IDamokos Öd­ön, d.r. IvZKolnái IDérnes d.r. Felelős szerkesztő: Zentai Leó d.r. IPAR, KÖZGAZDASÁG. -I- A Siculla közgyűlése. Vasárnap délelőtt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését a mál­nási Siculia részvénytársaság. A közgyűlés határozott egyfelől a nyereség hová­­fordításáról és sajnálattal vette tudomásul más­felől, hogy Székely György dr. országgyű­lési képviselő betegségére való tekintettel az elnökségről lemondott. Székely György el­határozása megmásíthatatlan lévén, helyébe Béldi Tivadar bodolai nagybirtokost válasz­tották. Gyárfás Győző igazgatósági tag le­mondott szintén, mert tudvalevőleg állandóan Budapesten kell laknia. Helyette Lengyel György felügyelő-bizottsági tag jutott be az igazgatóságba, míg Lengyel helyét B­i­k­­f­a­l­v­y Istvánnal töltötték be. H­e­r­e­p­e­y Károly és Ferencz Lajos igazgatósági tago­­kat végül újra megválasztotta a közgyűlés. M VI L T T É R.*) Tekintetes Szerkesztő Ur ! Nehogy I­ntze Kálmán urnak a „Sz. N.“ 50-ik számában „a közönség tájékoztatása cél­jából* közzétett nyilatkozata teljesen eltájéko­­zatlanítsa a r. publikumot, — jónak látom le­szögezni a következőket: Intze Kálmán úr úgy tünteti fel az esetet, mintha ő a község közérdekében kifejtett ön­zetlen buzgalma és szent harca miatt esett volna áldozatul egy hallatlan inzultusnak. Oh, hogyisne! Intze Kálmán úr a képvi­seleti közgyűlésen, a „Danes“ nevű legelő ha­szonbérbeadásának tárgyalása kapcsán felszó­lalván, komoly és figyelembevehető argumen­­ t Az a rovat alatt közlöttekért rang a sajtóhatóság irányában sem vállal felelősséget a szerkesztőség. zálás helyett, bölcsességét e meggyanúsító és merészen kihívó megjegyzésben csokrosstá: „különben az elöljáróság a „Csereoldal“ nevű legelőt is bizonyos nagyságoknak akarja haszon­bérbe adni!“ Persze, hogy egy komoly képviseleti köz­gyűlésen az ilyen modorban és hangon való felszólalás visszatetszést és erélyes visszauta­sítást szül.­­ És persze, hogy a képviseleti tagok Intze Kálmán urnak a „caluminare audacter, semper aliquid haeret“ receptje sze­rint készült közbizalommérgező piluláját nem voltak hajlandók lenyelni s a legélénkebb tilta­kozással utasították vissza meggyanúsító és rágalmazó kiszólását, követelve az elnöki rendreutasítást, a­mit azonnal meg is kapott a legszigorúbb formában. Eközben Intze Kálmán úr tovább puffo­­gott, mint egy mérges gomba s egy vipera­marással egy képviseleti tagot sértett és gya­núsított meg ismét, oda kiáltva neki: „No, ne ugrándozzék úgy, a miért a tyúkszemére hágtam !“ Erre a tűrhetetlen hetvenkedésére és hányavetiségére aztán én sem késhettem meg­adni neki a megfelelő minősítést: „goromba, paraszt.* S mivel Intze Kálmán úr is sietett engem sértő megjegyzésével utólérni, — elég­tételt kértem tőle. Ez a való tényállás. A­mire nézve bizonyí­tékaimat annak idején előterjesztem. Vagyis: Intze Kálmán úr volt az, a­ki gyanúsította, rágalmazta, inzultálta és meg­sértette az egész elöljáróságot s közvetve a képviseleti tagokat is ! És mégis ő kesereg és mégis ő meri olyan erős hangsúlyozással emle­getni azt az „igazmondást“, mely mögött ő csak mértföldnyi távolságokban kullog !­­ Az Intze Kálmán úr által emlegetett „társadalomban érvényes szokás­jog“ pedig még nem szentesített olyan privi­légiumokat a 60 esztendős urak részére sem, hogy szabadon sértegethessenek bárkit is s aztán az elégtételadás elül, korukra való hivat­kozással, egy kényelmes „Frankenbewegung“­­gal térhessenek ki. Különben Intze Kálmán ur 60 esztendős életkorára nézve — — a születési anyakönyv is tagadólag csóválja a fejét ... S az Igaz­mondás arcvonásai idegesen rángatódznak! „Ősrégi székely nemes“ családjára való hivatkozása mellé pedig, stilszerüség kedvéért, még odatehette volna: „őseimnek véres kardja Fogason függ, rozsda marja, Rozsda marja, nem ragyog, Én — —“ Intze Kálmán vagyok! . . . Temesvári Gerit­­ tes János főmagánvádló által emelt vád fölött alólírott napon Hamar Pál jegyzőkönyvvezető, dr. Kün­le Tivadar ügyvéd, mint védő és Tusa Gyula ügyvédjelölt, mint főmagánvádló képviselője és Borszéky Ákos ügyészi megbí­zott részvételével megtartott nyilvános tárgya­lás alapján következően ítélt: Várady Gyula, 48 éves, rom. kath. pusztaseregi születésű, mikóujfalusi lakos, plé­bános vádlottat bűnösnek mondja ki a Btkv. 261. §-ában meghatározott, kétrendbeli becsü­letsértés vétségében, melyet azzal követett el, hogy Mikóujfaluban folyó évi junius hóban a főmagánvádlót „sikkasztó, gazember, felakasz­tani való biró‘-nak, folyó évi augusztus havá­ban pedig „tetves, rongyos, sikkasztó biró“­­nak nevezte; s ezért összbüntetésül, a Btkv. 261., 96. és 97. §-ai alapján, az 1892 évi XXVII. t.-c. 3 §-ában meghatározottt célokra fordítandó s ezen bíróságnál 15 nap alatt végrehajtás terhével befizetendő, behajthatat­lanság esetén a Btkv. 53. §-a értelmében 5 (öt) napi fogházra átváltoztatandó 100 (egy­száz) korona pénzbüntetésre ítéli. Elmarasztalja a vádlottat az esetleg fel­merülendő bűnügyi költségeknek az 1890. évi XLIII. t.-c. 9. §-ában meghatározott végrehaj­tás terhével a m. kir. államkincstár javára leendő megfizetésére. Kötelezi vádlottat, hogy az ítéletet jog­erőre emelkedés után a „Székely Nép“ című helyi lapba egész terjedelmében a saját költ­ségén, 15 nap alatt végrehajtás terhével közzé­­tétesse. Kötelezi továbbá a vádlottat, hogy a fő­­magánvádlónak 66 korona ügyvédi költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessen. Dr. Bene István ügyvéd díját és költsé­gét a saját fele ellen 66 koronában meg­állapítja. Indokolás: A kir. járásbíróság a főmagánvádlónak, továbbá ifjú Szásta Tódor és Sorbán János tanuknak eskü alatt tett vallomásai alapján bizonyítottnak fogadta el és tényként megálla­pította, hogy a vádlott a főmagánvádlóval szemben a rendelkező részben megjelölt alkal­makkor a leírt sértő kifejezéseket használta. Vádlottnak a főmagánvádlóval, mint Mikó­újfalu község bírójával szemben két alkalom­mal használt ama kifejezései nagymértékben sértők és meggyalázók lévén, megállapítják vádlott ellen a Btkv. 261. §-ában meghatáro­zott kétrendbeli becsületsértés vétségének tény­­álladékát, ezért őt ezekben bűnösnek kimon­dani kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körül­ményt a bíróság nem látott fenforogni, ellen­ben súlyosító körülményként vétetett figye­lembe az, hogy a vádlott hasonló cselekmény­ért ezen bíróságnál már büntetve volt és hogy a sértő kifejezéseket Mikóújfalu község bírójá­val szemben használta. A főmagánvádlónak az a beismerése, hogy a vádlott feljelentésére ellene folyamatban levő sikkasztási ügyből kifolyólag állásától fel van függesztve, a vádlott javára nem volt­ figyelembe vehető, mert egyrészt a vádlott saját kijelentése szerint is az eljárás hibás pénzkezelés miatt foly a főmagánvádló ellen, ez pedig még sikkasztást nem képez, más­részt pedig a vádbeli alkalmakkor vádlott ál­tal használt egyéb sértő kifejezések nagy­száma is indokoltá tették vádlottal szemben a kiszabott büntetés nagyságát. Az ítélet hírlapi közzétételére vonatkozó intézkedés a Btkv. 277. § án, az ügyvédi dí­jakra vonatkozó intézkedés pedig a B. P. 479. és 480. §§-ain alapul. Vádlottnak az esetleg felmerülendő bűn­ügyi költségekben való marasztalása a bűnös­ség kimondásának folyománya. Sepsiszentgyörgy, 1910. évi december hó 16-án. Dr. Farkas Sándor s. k. kir. aljárásbiró. Az eredeti hiteléül. Sepsiszentgyörgy, 1911. május hó 12-én. Györbiró Lázár kezelő, hagyja, a büntetést kiszabó részében azonban részben megváltoztatja akképen, hogy a be­hajthatatlanság esetén 5 (öt) napi fogházra át­változtatandó 100 (egyszáz) korona pénzbünte­tést behajthatatlanság esetén 1—1 (egy-egy) napi fogházra átváltoztatandó 20—20 (husz­­husz) korona pénzbüntetésre leszállítja. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló ténymegállapításokat és az ezekből a Várady Gyula bűnösségére levont jogi követ­keztetéseket a királyi törvényszék helyesek­nek fogadta el s ennélfogva az első bíróság ítéletének a bűnösség kimondó részét helyben is hagyta. Azonban az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában súlyosítónak vett azon körül­ményt, hogy vádlott Várady Gyula a becsület­­sértést községi bíróval szemben követte el, mellőzte. Ellenben enyhítő körülményképen, hogy vádlott és sértett között lehető legfeszesebb viszony áll fenn, s ezen enyhítő körülménynek nyomatékos mérlegelése mellett, a királyi törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletében ki­szabott büntetés leszállítását indokoltnak találta. A királyi törvényszék mint büntető felebbezési bíróság, Kézdivásárhely, 1911. január hó 30 án. PH. Soliom Miklós s. k. elnök. Ungur Péter 3. k. előadó. Az eredeti hiteléül. Sepsiszentgyörgy, 1911. május 12. Gyorbiró Lázár kezelő. Másolat. Nyilatkozat. Alulírott Vanderlich Konrád lugosi lakos ezennel készséggel igazolom, hogy a Gae­­dicke A. bankház velem szembeni eljárása teljesen kifogástalan volt. Az általam folya­matba tett sajnálatos lépések meggondolatlan­ságból történtek s izgalmamban oly állításokat imputáltam a Gaedicke A. részvénytársaság nálam járt megbizottainak, melyeket azok az urak, kik velem szemben a legnagyobb nyílt­sággal jártak el, soha nem tettek meg. Ezen elégtétellel tartozom a Gaedicke bankháznak,a­mely velem szemben a méltá­nyosság legszélsőbb határáig ment el, vala­mint a megállapodás létesítésekor közbenjárt uraknak. Az indokolatlan meghurcoltatásért ezennel a legünnepélyesebben bocsánatot kérek. Budapest, 1911. évi április hó 30 án. Dr. Zala Emil Vanderlich Konrád. tanú. Dr. Deutsch Artur tanú. Hitelesíttetett dr. Starnberger Ferenc királyi közjegyző jelenlétében Budapesten. SZÉKELY NÉP IST 37-ila­tlsozat­ A „Székely Nép“ 50 ik számának nyílt­­terében Intze Kálmán úr azt állítja, hogy a közte és Temesvári Gerő úr között felmerült becsületbeli ügyben, — mint utóbbi­nak megbízottai, — a valóságnak meg nem felelő adatokat közöltünk. Ezek után az volna kötelességünk, hogy Intze Kálmán úrtól mi is elégtételt kérjünk , — de mivel a történtek után meg vagyunk győ­ződve, hogy ismét állítólagos magas korára hivatkozva nekünk sem adna elég­tételt, egyszerűen kijelentjük, hogy dacára annak, miszerint Intze Kálmán úr nyilatkoza­tában hangoztatja, hogy „még tréfából sem szokott hazudni*, — jelen esetben is hazudott, illetve tudva valót­lant állított. Sepsiszentgyörgy, 1911. május 14-én. Bogdán Artur: Dr. Benedek János. Szám: 1910. B. 601/10. rr . Felsége a Király nevében! A sepsiszentgyörgyi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság becsületsértés vétsége miatt vádolt Várady Gyula elleni bűnügyben Kérész­ ­ Szám : 1116—911. Ejtő: Ő Felsége a Király nevében! A kézdivásárhelyi királyi törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság becsületsértés vét­sége miatt vádolt Várady Gyula ellen folya­matba tett bűnügyet, melyben a sepsiszent­györgyi királyi járásbíróság 1910. évi decem­ber hó 16-ik napján 1910. B. 601 — 910. sz. alatt ítéletet hozott, a vádlott által elitéltetése miatt bejelentett és írásban nem indokolt fel­lebbezés folytán 1911. évi január hó 30-án megtartott nyilvános felebbviteli tárgyaláson melyben Kádár Ákos királyi törvényszéki bíró elnöklete alatt Ungár Péter és dr. Gyöngyössy István királyi törvényszéki bírák vettek részt, a vád képviseletében dr. Lukács Vilmos járt el, a védői tisztet dr. Herepei Isván ügyvéd vitte, a jegyzőkönyvet pedig dr. Molnár Árpád, mint tanácsjegyző vezette, vádlott jelenlété­ben a bizonyítási eljárás mellőzésével, a vád és védelem meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következően ítélt. A királyi törvényszék az első bíróság íté­letének bűnösség­kimondó részében helyben 1911. május 16. h­atalmi bútor véte a tulprodukcióra való tekintettel Székely és Réti butorgyárosoknál . Marosvásárhely, Széchenyi-tér 47., a legolcsóbban szerezheti be szükségletét. Hitelképes egyéneknek árfeleme­lés nélkül részletfizetésre is. Menyasszonyi kelengyék .. óriási választékban .. Vidéki meghívásra bemutatjuk : gazdag mintagyűjteményünket. f­­­l­árverési hirdetmény. Alulírott, mint vb. Horváth Henrik zágoni kereskedő csődtömeggondnoka, köz­hírré teszem, hogy a csődválasztmány határozatából a csődtömeghez tartozó, a csődleltár 1—296, 299—305, 368—385, 398—410 sorszámok alatt felvett bolti árucikkek, üzleti felszerelés, korcsmai italok, gazdasági és házieszközök, kő és tégla a kézdivásárhelyi kir. törvény­szék, mint csődbíróság 3111/911. p. sz. végzésével kiküldött Mátyás Albert bíró­sági végrehajtó által nyilvános árverésen folyó évi május hó 24-én délelőtt 9 órakor és a következő napokon (az ünnepek kihagyásával) Zágonban, közadós üzlet­helyiségeken leltári tételenként el fognak adatni. Kovásznán, 1911. május hó 15-én. Dr. Hinléder Fels Jenő ügyvéd, csődtömeggondnok. LAKÓHÁZ a Vasút­ utcában 3 szoba, 1 előszoba, konyha, kamara, pince, sütőház és nagy mellék­­épületiés jutányos áron és igen kedvező feltételek mellett eladó. Gim megtudható a Kiadó­­hivatalban.

Next