Székely Nép, 1911 (29. évfolyam, 1-142. szám)
1911-05-16 / 53. szám
53. szám. után megszűnt élni. Nagy a mi fájdalmunk, mert elveszítettük őt, de Istenbe vetett bizodalmunk enyhiti azt. Hült tetemei folyó év május 15 én d. u. 2 órakor fognak a református egyház szertartása szerint átadatni az anyaföldnek. Legyen álma csendes, pihenése boldog! Uzon, 1911. május 13-án. Id. Dankó János, mint férje. Gyermekei : Dankó Áron áll. tanító felesége és gyermekei, Dankó Jula férj. Zajzon Áronná és gyermekei: Dankó Klára, Dankó Károly p. v. titkár, Dankó Mihály. Testvére Dankó Róza férj. Szabó Józsefné. — a „Talpra magyar“ szedője meghalt. Forster Rezső miskolczi volt nyomdatulajdonos, a „Borsod“ című lapnak hosszú éveken át volt szerkesztője, a magyar könyvnyomdászat legöregebb tagja, aki több mint hatvan éve lépett a nyomdai pályára, tegnap reggel Kassán meghalt. Forster Rezső Miskolcz város társadalmi életében évtizedeken át jelentékeny, vezető szerepet játszott. Länderer nyomdájába ő szedte a magyar sajtó első szabad termékét: a „Talpra magyar”. 1897 ben nagy ünnepélyt rendezett Miskolcz városa Forster félszázados nyomdai működése alkalmából. Néhány év előtt Kassára költözött vejéhez, Kövér János festőtanárhoz, ahol most fejezte be értékes, munkás életét. — A református egyházi választók. A református egyházi törvények értelmében az egyházi választók névjegyzékét az egyháztanács elkészítette s az a református lelkészi hivatalban május hó 15-től bezárólag május hó 25-ig közszemlére van kitéve s bárki által megtekinthető. Ugyancsak ez idő alatt lehet a névjegyzék ellen a felszólamlást írásban beadni. A felszólamlási jog minden önjogú adózót megillet. Az egyházi törvény értelmében a névjegyzékbe csak azok vannak felvéve, akik a névjegyzék összeállításakor az előző évről adótartozással hátralékban nincsenek. Azon felszólamlók, akiket adóhátralék miatt hagytak ki a névjegyzékből, de a felszólamlást május 25. illetve felebbezési június 20. határidő alatt hátralék-tartozásukat kifizették, pótlólag fel fogják venni a névjegyzékbe. — Alkalmi vételek Van szerencsém a. t. vevőközönség szives tudomására hozni, hogy az összes tavaszi és nyári újdonságaim már megérkeztek, a melyeket rendkívüli olcsó parti árban t. vevőim figyelmébe ajánlom . Férfi- és női ruhaszövetek. Férfi- és női ruhákhoz való kellékek. Ruha és fehérnemű vászonok. Gyapjú és mosódelinek. Zefirek és batiztok. Legizlésesebb kivitelű női blúzok. Kész sifon clet és lüszter alsószoknyák. Legfinomabb fiú- és leányka készruhák. Kész férfi és női fehérneműek. Legolcsóbb bevásárlási forrás ! Szolid és pontos kiszolgálás ! Szigorúan szabott árak ! Raktáromon csakis parti árukat tartok ! Igen kérem a t vevőközönséget, raktáromat megtekinteni és az olcsó parti árakról személyesen meggyőződni szíveskedjék. Szives pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel: Gross Frigyes. Sepsiszentgyörgy Csiki utca (Béldyféle házban). X URAK! Ki csinosan szeret ruházkodni, forduljon egész bizalommal Rácz Ferenc úri divatszabóhoz Sepsiszentgyörgy, Liboc utca 7. — Szövetek dús választékban. Telefonszám : 40. Társszerkesztők: IDamokos Ödön, d.r. IvZKolnái IDérnes d.r. Felelős szerkesztő: Zentai Leó d.r. IPAR, KÖZGAZDASÁG. -I- A Siculla közgyűlése. Vasárnap délelőtt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését a málnási Siculia részvénytársaság. A közgyűlés határozott egyfelől a nyereség hováfordításáról és sajnálattal vette tudomásul másfelől, hogy Székely György dr. országgyűlési képviselő betegségére való tekintettel az elnökségről lemondott. Székely György elhatározása megmásíthatatlan lévén, helyébe Béldi Tivadar bodolai nagybirtokost választották. Gyárfás Győző igazgatósági tag lemondott szintén, mert tudvalevőleg állandóan Budapesten kell laknia. Helyette Lengyel György felügyelő-bizottsági tag jutott be az igazgatóságba, míg Lengyel helyét Bikfalvy Istvánnal töltötték be. Herepey Károly és Ferencz Lajos igazgatósági tagokat végül újra megválasztotta a közgyűlés. M VI L T T É R.*) Tekintetes Szerkesztő Ur ! Nehogy Intze Kálmán urnak a „Sz. N.“ 50-ik számában „a közönség tájékoztatása céljából* közzétett nyilatkozata teljesen eltájékozatlanítsa a r. publikumot, — jónak látom leszögezni a következőket: Intze Kálmán úr úgy tünteti fel az esetet, mintha ő a község közérdekében kifejtett önzetlen buzgalma és szent harca miatt esett volna áldozatul egy hallatlan inzultusnak. Oh, hogyisne! Intze Kálmán úr a képviseleti közgyűlésen, a „Danes“ nevű legelő haszonbérbeadásának tárgyalása kapcsán felszólalván, komoly és figyelembevehető argumen t Az a rovat alatt közlöttekért rang a sajtóhatóság irányában sem vállal felelősséget a szerkesztőség. zálás helyett, bölcsességét e meggyanúsító és merészen kihívó megjegyzésben csokrosstá: „különben az elöljáróság a „Csereoldal“ nevű legelőt is bizonyos nagyságoknak akarja haszonbérbe adni!“ Persze, hogy egy komoly képviseleti közgyűlésen az ilyen modorban és hangon való felszólalás visszatetszést és erélyes visszautasítást szül. És persze, hogy a képviseleti tagok Intze Kálmán urnak a „caluminare audacter, semper aliquid haeret“ receptje szerint készült közbizalommérgező piluláját nem voltak hajlandók lenyelni s a legélénkebb tiltakozással utasították vissza meggyanúsító és rágalmazó kiszólását, követelve az elnöki rendreutasítást, amit azonnal meg is kapott a legszigorúbb formában. Eközben Intze Kálmán úr tovább puffogott, mint egy mérges gomba s egy viperamarással egy képviseleti tagot sértett és gyanúsított meg ismét, oda kiáltva neki: „No, ne ugrándozzék úgy, a miért a tyúkszemére hágtam !“ Erre a tűrhetetlen hetvenkedésére és hányavetiségére aztán én sem késhettem megadni neki a megfelelő minősítést: „goromba, paraszt.* S mivel Intze Kálmán úr is sietett engem sértő megjegyzésével utólérni, — elégtételt kértem tőle. Ez a való tényállás. Amire nézve bizonyítékaimat annak idején előterjesztem. Vagyis: Intze Kálmán úr volt az, aki gyanúsította, rágalmazta, inzultálta és megsértette az egész elöljáróságot s közvetve a képviseleti tagokat is ! És mégis ő kesereg és mégis ő meri olyan erős hangsúlyozással emlegetni azt az „igazmondást“, mely mögött ő csak mértföldnyi távolságokban kullog ! Az Intze Kálmán úr által emlegetett „társadalomban érvényes szokásjog“ pedig még nem szentesített olyan privilégiumokat a 60 esztendős urak részére sem, hogy szabadon sértegethessenek bárkit is s aztán az elégtételadás elül, korukra való hivatkozással, egy kényelmes „Frankenbewegung“gal térhessenek ki. Különben Intze Kálmán ur 60 esztendős életkorára nézve — — a születési anyakönyv is tagadólag csóválja a fejét ... S az Igazmondás arcvonásai idegesen rángatódznak! „Ősrégi székely nemes“ családjára való hivatkozása mellé pedig, stilszerüség kedvéért, még odatehette volna: „őseimnek véres kardja Fogason függ, rozsda marja, Rozsda marja, nem ragyog, Én — —“ Intze Kálmán vagyok! . . . Temesvári Gerit tes János főmagánvádló által emelt vád fölött alólírott napon Hamar Pál jegyzőkönyvvezető, dr. Künle Tivadar ügyvéd, mint védő és Tusa Gyula ügyvédjelölt, mint főmagánvádló képviselője és Borszéky Ákos ügyészi megbízott részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján következően ítélt: Várady Gyula, 48 éves, rom. kath. pusztaseregi születésű, mikóujfalusi lakos, plébános vádlottat bűnösnek mondja ki a Btkv. 261. §-ában meghatározott, kétrendbeli becsületsértés vétségében, melyet azzal követett el, hogy Mikóujfaluban folyó évi junius hóban a főmagánvádlót „sikkasztó, gazember, felakasztani való biró‘-nak, folyó évi augusztus havában pedig „tetves, rongyos, sikkasztó biró“nak nevezte; s ezért összbüntetésül, a Btkv. 261., 96. és 97. §-ai alapján, az 1892 évi XXVII. t.-c. 3 §-ában meghatározottt célokra fordítandó s ezen bíróságnál 15 nap alatt végrehajtás terhével befizetendő, behajthatatlanság esetén a Btkv. 53. §-a értelmében 5 (öt) napi fogházra átváltoztatandó 100 (egyszáz) korona pénzbüntetésre ítéli. Elmarasztalja a vádlottat az esetleg felmerülendő bűnügyi költségeknek az 1890. évi XLIII. t.-c. 9. §-ában meghatározott végrehajtás terhével a m. kir. államkincstár javára leendő megfizetésére. Kötelezi vádlottat, hogy az ítéletet jogerőre emelkedés után a „Székely Nép“ című helyi lapba egész terjedelmében a saját költségén, 15 nap alatt végrehajtás terhével közzététesse. Kötelezi továbbá a vádlottat, hogy a főmagánvádlónak 66 korona ügyvédi költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessen. Dr. Bene István ügyvéd díját és költségét a saját fele ellen 66 koronában megállapítja. Indokolás: A kir. járásbíróság a főmagánvádlónak, továbbá ifjú Szásta Tódor és Sorbán János tanuknak eskü alatt tett vallomásai alapján bizonyítottnak fogadta el és tényként megállapította, hogy a vádlott a főmagánvádlóval szemben a rendelkező részben megjelölt alkalmakkor a leírt sértő kifejezéseket használta. Vádlottnak a főmagánvádlóval, mint Mikóújfalu község bírójával szemben két alkalommal használt ama kifejezései nagymértékben sértők és meggyalázók lévén, megállapítják vádlott ellen a Btkv. 261. §-ában meghatározott kétrendbeli becsületsértés vétségének tényálladékát, ezért őt ezekben bűnösnek kimondani kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményt a bíróság nem látott fenforogni, ellenben súlyosító körülményként vétetett figyelembe az, hogy a vádlott hasonló cselekményért ezen bíróságnál már büntetve volt és hogy a sértő kifejezéseket Mikóújfalu község bírójával szemben használta. A főmagánvádlónak az a beismerése, hogy a vádlott feljelentésére ellene folyamatban levő sikkasztási ügyből kifolyólag állásától fel van függesztve, a vádlott javára nem volt figyelembe vehető, mert egyrészt a vádlott saját kijelentése szerint is az eljárás hibás pénzkezelés miatt foly a főmagánvádló ellen, ez pedig még sikkasztást nem képez, másrészt pedig a vádbeli alkalmakkor vádlott által használt egyéb sértő kifejezések nagyszáma is indokoltá tették vádlottal szemben a kiszabott büntetés nagyságát. Az ítélet hírlapi közzétételére vonatkozó intézkedés a Btkv. 277. § án, az ügyvédi díjakra vonatkozó intézkedés pedig a B. P. 479. és 480. §§-ain alapul. Vádlottnak az esetleg felmerülendő bűnügyi költségekben való marasztalása a bűnösség kimondásának folyománya. Sepsiszentgyörgy, 1910. évi december hó 16-án. Dr. Farkas Sándor s. k. kir. aljárásbiró. Az eredeti hiteléül. Sepsiszentgyörgy, 1911. május hó 12-én. Györbiró Lázár kezelő, hagyja, a büntetést kiszabó részében azonban részben megváltoztatja akképen, hogy a behajthatatlanság esetén 5 (öt) napi fogházra átváltoztatandó 100 (egyszáz) korona pénzbüntetést behajthatatlanság esetén 1—1 (egy-egy) napi fogházra átváltoztatandó 20—20 (huszhusz) korona pénzbüntetésre leszállítja. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló ténymegállapításokat és az ezekből a Várady Gyula bűnösségére levont jogi következtetéseket a királyi törvényszék helyeseknek fogadta el s ennélfogva az első bíróság ítéletének a bűnösség kimondó részét helyben is hagyta. Azonban az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában súlyosítónak vett azon körülményt, hogy vádlott Várady Gyula a becsületsértést községi bíróval szemben követte el, mellőzte. Ellenben enyhítő körülményképen, hogy vádlott és sértett között lehető legfeszesebb viszony áll fenn, s ezen enyhítő körülménynek nyomatékos mérlegelése mellett, a királyi törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletében kiszabott büntetés leszállítását indokoltnak találta. A királyi törvényszék mint büntető felebbezési bíróság, Kézdivásárhely, 1911. január hó 30 án. PH. Soliom Miklós s. k. elnök. Ungur Péter 3. k. előadó. Az eredeti hiteléül. Sepsiszentgyörgy, 1911. május 12. Gyorbiró Lázár kezelő. Másolat. Nyilatkozat. Alulírott Vanderlich Konrád lugosi lakos ezennel készséggel igazolom, hogy a Gaedicke A. bankház velem szembeni eljárása teljesen kifogástalan volt. Az általam folyamatba tett sajnálatos lépések meggondolatlanságból történtek s izgalmamban oly állításokat imputáltam a Gaedicke A. részvénytársaság nálam járt megbizottainak, melyeket azok az urak, kik velem szemben a legnagyobb nyíltsággal jártak el, soha nem tettek meg. Ezen elégtétellel tartozom a Gaedicke bankháznak,amely velem szemben a méltányosság legszélsőbb határáig ment el, valamint a megállapodás létesítésekor közbenjárt uraknak. Az indokolatlan meghurcoltatásért ezennel a legünnepélyesebben bocsánatot kérek. Budapest, 1911. évi április hó 30 án. Dr. Zala Emil Vanderlich Konrád. tanú. Dr. Deutsch Artur tanú. Hitelesíttetett dr. Starnberger Ferenc királyi közjegyző jelenlétében Budapesten. SZÉKELY NÉP IST 37-ilatlsozat A „Székely Nép“ 50 ik számának nyíltterében Intze Kálmán úr azt állítja, hogy a közte és Temesvári Gerő úr között felmerült becsületbeli ügyben, — mint utóbbinak megbízottai, — a valóságnak meg nem felelő adatokat közöltünk. Ezek után az volna kötelességünk, hogy Intze Kálmán úrtól mi is elégtételt kérjünk , — de mivel a történtek után meg vagyunk győződve, hogy ismét állítólagos magas korára hivatkozva nekünk sem adna elégtételt, egyszerűen kijelentjük, hogy dacára annak, miszerint Intze Kálmán úr nyilatkozatában hangoztatja, hogy „még tréfából sem szokott hazudni*, — jelen esetben is hazudott, illetve tudva valótlant állított. Sepsiszentgyörgy, 1911. május 14-én. Bogdán Artur: Dr. Benedek János. Szám: 1910. B. 601/10. rr . Felsége a Király nevében! A sepsiszentgyörgyi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság becsületsértés vétsége miatt vádolt Várady Gyula elleni bűnügyben Kérész Szám : 1116—911. Ejtő: Ő Felsége a Király nevében! A kézdivásárhelyi királyi törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság becsületsértés vétsége miatt vádolt Várady Gyula ellen folyamatba tett bűnügyet, melyben a sepsiszentgyörgyi királyi járásbíróság 1910. évi december hó 16-ik napján 1910. B. 601 — 910. sz. alatt ítéletet hozott, a vádlott által elitéltetése miatt bejelentett és írásban nem indokolt fellebbezés folytán 1911. évi január hó 30-án megtartott nyilvános felebbviteli tárgyaláson melyben Kádár Ákos királyi törvényszéki bíró elnöklete alatt Ungár Péter és dr. Gyöngyössy István királyi törvényszéki bírák vettek részt, a vád képviseletében dr. Lukács Vilmos járt el, a védői tisztet dr. Herepei Isván ügyvéd vitte, a jegyzőkönyvet pedig dr. Molnár Árpád, mint tanácsjegyző vezette, vádlott jelenlétében a bizonyítási eljárás mellőzésével, a vád és védelem meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következően ítélt. A királyi törvényszék az első bíróság ítéletének bűnösségkimondó részében helyben 1911. május 16. hatalmi bútor véte a tulprodukcióra való tekintettel Székely és Réti butorgyárosoknál . Marosvásárhely, Széchenyi-tér 47., a legolcsóbban szerezheti be szükségletét. Hitelképes egyéneknek árfelemelés nélkül részletfizetésre is. Menyasszonyi kelengyék .. óriási választékban .. Vidéki meghívásra bemutatjuk : gazdag mintagyűjteményünket. flárverési hirdetmény. Alulírott, mint vb. Horváth Henrik zágoni kereskedő csődtömeggondnoka, közhírré teszem, hogy a csődválasztmány határozatából a csődtömeghez tartozó, a csődleltár 1—296, 299—305, 368—385, 398—410 sorszámok alatt felvett bolti árucikkek, üzleti felszerelés, korcsmai italok, gazdasági és házieszközök, kő és tégla a kézdivásárhelyi kir. törvényszék, mint csődbíróság 3111/911. p. sz. végzésével kiküldött Mátyás Albert bírósági végrehajtó által nyilvános árverésen folyó évi május hó 24-én délelőtt 9 órakor és a következő napokon (az ünnepek kihagyásával) Zágonban, közadós üzlethelyiségeken leltári tételenként el fognak adatni. Kovásznán, 1911. május hó 15-én. Dr. Hinléder Fels Jenő ügyvéd, csődtömeggondnok. LAKÓHÁZ a Vasút utcában 3 szoba, 1 előszoba, konyha, kamara, pince, sütőház és nagy melléképületiés jutányos áron és igen kedvező feltételek mellett eladó. Gim megtudható a Kiadóhivatalban.