Székely Nép, 1913 (31. évfolyam, 1-143. szám)

1913-04-29 / 48. szám

48. szám. — Mibe került a balkáni bábom ? Anglia tekintélyes szaklapja, az Economist, legutóbbi szá­mában érdekes számításokat tesz közzé arról, hogy mily áldozatokba került a szomszédságunkban le­folyt háború. A cikkíró abból indult ki, hogy a had­viselő országoknak minden egyes fegyverbe szólí­tott ember naponként átlag 12 koronájába került. A háborúskodás eddig huszonöt héten át tartott, beleszámítva ebbe az időbe a fegyverszünetet, a­mely idő alatt a hadműveletek szüneteltek, de ez a szünetelés a költségeket alig apasztotta valame­lyest, tekintetet még arra is, hogy például Görög­ország nem vett részt a fegyverszünetbe. Ha mind­ezt tekintetbe veszszü­k, a következő képet nyerjük: Bulgáriának (300.000 ember) hadiköltsége mint­egy 600 millió korona, Szerbiáé (200.000 ember) megüti a 400 millió koronát, Görögország (150.000 ember) körülbelül 300 millió koronát áldozott, Montenegró pedig (40.000 ember) közel 80 millió koronát, végül Törökország (400.000 ember) 800 millió koronát adott ki, összesen tehát 1,090 000 ember hadi készültsége körülbelül 2180 millió ko­rona kiadást okozott. A hadviselő felek vesztesége katonákban összesen 110.000­ halott és ugyanannyi sebesült. Az Economist szerint, ha a hadba vonult emberek átlagos évi keresetét 600 koronára tesz szük, úgy a veszendőbe ment produktív munka, il­letve kereset körülbelül 660 millió koronára rúg, a­mely összeg hozzászámítandó a fent kitüntetett 2180 millióhoz Azok a veszteségek, a­melyek lovak­ban és egyéb vonójószágokban érték a háborúskodó államokat, szintén rengeteg nagyok, így egymagá­ban Bulgária 200.000 darab állatot veszített a há­ború folyamán. Ha­ a veszteségeket pontosan akar­juk kiszámítani, meg kell még állapítani azokat a jelentékeny károkat is, a­melyek a pusztítás nyo­mán keletkeztek, valamint az egész balkáni gaz­dasági életben megnyilvánult pangást, de az európa­­szerte jelentkezett feszültség okozta veszteségeket is. TÖRVÉNYKEZÉS. § Egy kézdivásárhelyi földbirtokos bűn­ügye. A Székely Nép annak idején megemléke­zett arról az izgalmas drámáról, a­mely Kézdi­­vásárhelyen játszódott le. Ifj. Nagy Ferenc dúsgazdag földbirtokos a mult év március 30-án éjféltájban hazatért lakására. A konyhában a cselédleánynál egy fiatal legényt talált. Már több ízben megtiltotta cselédjének, hogy látogatókat fogadjon és most, hogy mégis vendéget talált nála, annyira fel­háborodott, hogy a legényt hatalmasan arcul ütötte. A póruljárt szerelmes kisomfordált a konyhából és futásnak eredt. A fö­dbirtokos kiváncsi volt, hogy ki lehetett az éjféli láto­gató és ezért űzőbe vette. Kint a nyílt utcán előrántotta browningját 03 azzal a szándékkal, hogy a menekülő legényt megijessze, elsütötte. A veszedelmes fegyver golyója azonban elérte a harminc méter távolságban szaladó legényt a hátába fúródott és megölte. Ifj. Nagy Ferenc, a­mikor a leterített emberhez ért, most már megállapíthatta, hogy cselédjének vendége, Farkas Gyula szolga­legény volt. A kézdivásárhelyi törvényszék gondatlan­ságból okozott emberölésért vonta felelősségre a földbirtokost, a­kit a szomorú eset után le­tartóztattak ugyan, de 30 000 korona ellenében szabadlábra helyeztek. A törvényszék bűnös­nek találta Nagy Ferencet, el is ítélte hat hó­napi fogházra és 400 korona kártérítésre. A törvényszék ítéletét úgy a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla, mint — a­mint Budapestről jelen­tik — a kir. Kúria is jóváhagyta. SZÉKELY NÉP 1913. április 29. Hirdetmény. Alulírott, mint vagyonbukott Sprin­ger Ignác csődtömeg­ének gond­noka közhírré teszem, hogy a csőd­tömeghez tartozó üzleti áruk, üzleti berendezés és többeknél künlévő 565 kor. és ill. kitevő követelés folyó évi május hó 4-én Egerpatak községben nyilvános árveré­sen tételenként vagy egy tömegben el fog árvereztetni. Dr. Mihály István tömeggondnok. Szám: 937—1913. t­kvi. Árverési hirdetményi kivonat. Alulírott telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Török és Szőcs sörgyára cég javára Sorbán Lajos ellen 493 koroná­s jár. követelés céljából az árverést a kézdi­vásárhelyi kir. törvényszék, a sepsiszent­györgyi kir. járásbíróság területén levő, Sepsiszentgyörgy város belterületén fekvő, a sepsiszentgyörgyi 432. sz. tekvben 3. sorsz. 2762/1. brsz. alatt felvett kaszálóra, melynek művelési ága annyiban megválto­zott, hogy reá­l szoba, konyha, kamra, fürdőszobából álló „kőház“ épült, 309 koro­nában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeli. Az árverés alólirott telekkönyvi irat­tárban 1913. évi május hó 1. napján d. e. 8 órakor fog megtartatni, mikor is ezen ingatlan az 1908. évi 41. t.­cikk 25. §-ában foglalt korlátozással a kikiáltási árnál alacsonyabb áron alul is eladatnak. Árverelők kötelesek a kikiáltási ár 2016/6-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Kmf. TÓTH ANTAL A»­Hképesített kőműves-mester elválla,­ úgy helyben, mint vidéken ÉPÍTÉSZ tervrajzok, helyszínrajzok és költségvetések készí-­­ tését.­­► Cím: Sepsiszentgyörgy, .: Major­ utca 15. szám. •­ Szám : 60 — 913. képv. I Jffl ' 1 f mmmi m A „Farkaspataki“ kénes gyógyfürdő, a mely Lemh­ény köz­ségtől 2 kilométernyi távolságra fekszik, dolifiny és italmérési jog­gá 1­6-tól 40 évi időtartamra bérbeadó. Feltételek 1913. év május hó 17-én délelőtt 10 órakor Lemhény község­házánál megtudhatók, ugyanakkor a fürdő szabadkézből, avagy árverés útján ki is vehető. A fürdő nem szórakozó hely, hanem biztos gyógyhatású a reumatikus bajok ellen. Lemhény, 1913. április 22-én. Szánthó Károly s. k. Dénes József s. k körjegyző, közs. biró. ^Vendég t­est 5 Ksrssürrk a tuszrádfü­rdői „Schitxreiz“ éttermének vezetésére. Bővebb felvilágosítást szívességből ad : ABUERTK­VI igazgató Tusnátdfürdő. e­gy beton-, vasbeton- és mürkőtelep, PAP DEZSŐ első háromszéki öreges beton mükótelepe □ SEPSISZENTGYÖRGYÖN. □ Minden építő szakmába vágó mun­kálatokat, terv és költségvetés készí­tést elfogadok ; saját vezetésem alatt végeztetek beton- és vasbeton munkákat. Községek, közbirtokosságok, szesz­gyárak, valamint nagyobb gazdaságok­ban előforduló tömegesebb betonmun­kákat kívánatra a helyszínen gyakorlott munkásaimmal, rendes napibér mellett sürgősen végeztetek; raktáron zartok­­többféle cementet, meszet, cserepet, kút és hídcsöveket, lábazat- és fal­köveket, amerikai rendszerű üreg és falblockokat többféle kivitelben ; kés­­­­tek etető- és itatóvályúkat, járdalapo­kat, kéményköveket, a lehető legmél­­tányosabb árakat számítok; szükség szerint a szállítást is vállalom. Kutépí­­tésre külön szakembert tartok; fövé­nyét és kavicsot a telepen szekér­­számra adok. Nagyobb megrendelésnél előnyös árengedményt biztosítok. Kút­­csöveket darabonként 6 koronától fel­felé, 1000 darab betoncserepet minő­ség szerint 90 koronától 100 koronáig számítom. Telep a lllyén—uzoni ut mentén van. Lakás : Illyefalvi-ut S. sz. Borszéky Ákos s. k. kir. járásbírósági jegyző. Eladó tenyészbikák: 7 darab berni-zimsafali és 2 darab bivaly-, tenyészetre alkal­mas, minősített B­IKA alulirt tulajdonosnak árapataki gazdaságába eladó. Damokos Ákos. § A brassói ügyvédi kamara köréből. A brassói ügyvédi kamara dr. Benedek János j* ügyvédet Sepsiszentgyörgy székhelylyel, a ka­­mara ügyvédi lajstromába folytatólag bejegyezte. Társszerkesztők: Damokos Ödön d­r. 2v£olm.á.r Dénes dr. Felelős szerkesztő: Zentai Leó d­r. megrendelhetők Jókai-nyom­da r.-t.-nál. Glasdasszonyok, kereskedők, : . fogyasztási szövetkezetek, sör­­- és szeszgyárosok figyelmébe! Mindennemű kefe- és meszelőáruk a legjobb kivitelben és legjutányosabb árak mellett kaphatók vagy megren­delhetők a már 6 év óta fennálló és A Magyar Jelzálog Hitelbank Székelyföldi Képviselősége sh­elyiség­eit 1913. évi április hó 1-én Eladó jó üzlethelyiség. Hidvégen a Nagyút mentén (Piactér 82. brsz. alatti sarokház) lévő jóforgalmu üzlethelyiség’ és Irádlözi I JISIL mészárszéki eladó.­­ Értekezni lehet a tulajdonos id. FEJÉR ISTVÁNNAL, BODOLÁN. jó hírnévnek örvendő : :kefegyártó a műhelyemben alatt (Kupferstich-féle ház.). Vidékre mintákat postacsomagban kívánatra küldök. Cséplőgépekhez hen­­gerkeréket a legjobb anyagból olcsón javítok. A nagyérdemű közönség becses tá­mogatását kérve kiváló tisztelettel: Gombos Józsefi kefegyártó : SEPSISZENTGYÖRGYÖN. Kossuth Lajos­ tér 6. szám alá (Államépítészeti hivatal­o ) épületébe)­­ helyezte át Nyomatott 1913. Bepsiszentgyörgyön, a liptulajdonee és kiadó Jókai-nyomda réssvénytáraulat könyvnyomdájában.

Next