Székely Nép, 1913 (31. évfolyam, 1-143. szám)

1913-02-13 / 17. szám

17. szám. SZÉKELY N­ÉP 1913. február 13. is. De hozzá teszik, hogy csak addig, m­ig az egyén szabad rendelkezését érinti. Vagyis: a dolgozni nem akaró megtagadhatja a munkát és eltávozik, de se fizikai, de phyzikai esz­közzel — annál kevésbé kényszer eszközzel — nem hathat a dolgozni akaróra. Ez a meghatározás azonban téves. Marx mondása, hogy »a munkás ledönti az egyéni korlátokat és fajtája tulajdonságait váltja ki.‘ És hogy mennyire igaz ez a megállapítás, mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a mint a vállalkozó, a tőkés saját érdekének elérhetése végett szer­élytelenné válik és a közös cel teremtette közös érdek folytán a vele hason­­­lókkal tőkés osztálylyá alakul úgy a munkás egyénisége is a magáéval közös sorsnak a­ saját fajtája tulajdonságéban, életviszom­ában talál m­eg mostesti est és egyénisége beleolvad a közös érdekbe ily módon osztályalakulást te­­remtvén meg. Mi sem természetesebb, hogy e két osztály érdeke, célja is ellentétes. A teték­osztály ele célja: a vagyon szaporítása fenn­tartása és élvezete; — a munkásosztály nagy tömegének ele­ célj­a: az egyéni lét fenntartása és fejlesztése, az élet és egészség biztonsága. És még természetesebb, hogy a törvényalkotó osztály a maga szükségletei szerint al­apítja meg a jogrendet, a másik osztály jogát, csak a szerződési szabály jogosultságában ismeri el a­nélkül, hogy a jogegyenlőség legelemibb követelményét, a mindenkire nézve egyenlő jogi elbánás elvét gyakorlatilag megvalósítani igyekeznek.­­ Pedig a sztrájk joga nem ilyen nézőpont­ból vehető megfigyelés alá. Egyedül a gaz­dasági érdek lehet a kiindulási pont. És igaz, hogy az állam alapja a gazdasági érdek, az is igaz, hogy ez az érdek nem az egyeseké, ha­nem a nagy tömegé Ebből folyik, hogy az állam fennállásának az érdeke egybeesik a tömeg érdekeivel, a­mit ha a törvényhozói tevékenység el nem ismer, az eszközöket kell megnevezni, a­melylyel ezt megszerezze és a felismerésre vezesse. Az a jogász, a­ki szociológus is, megérti ezeket a törekvéseket és bárha a konkrét eseteket dönti el, nem szabad hogy elfeledje, hogy a jog egy élő valami és a jogszabály csak helyzeteket rögzít meg, de örök érvényű kijelentésein az élet keresztül gázol. Hirdetmény A sepsiszentgyörgyi reformá­tus egyház tulajdonát képező „Erősoldal“ nevezetű erdőben 150-200 öl bükk-, gyertyán- és 50 csomó hosszú fa 1913. február hó 18-án délelőtt 9 órakor a városi tanács üléstermiben nyilt árverésen eladatik. Ref. eg hi tan­cs. A sepsi járás főszolgabiralatos, egy fű­szeriszk­­­hez való teljes berendezés OLCSÓ ÁRON Goldstein Manónál Élőpatakon. Szám: 429—1913. tlkvi. IJZIFa ölenként es vágva kilónként; kőszén, faszén, mész, cement és cementáru in.a.g'y'baaa és ^icsizxy'ben... árfeler^telés aaélls’n­l min­den raennyiség h­ázh­oz . 22 állitta, tils­ Budai Dezső Sepsiszentgyörgyön, Gernald-utca 7. Ra­tar , Cuki­ utca 39. 2 Telefon : 47. Hirdetmény. Társszerkesztők: IDanaolcos Öd­özi d.r. Ivz Bo­saar Den­es d­r. Felelős szerkesztő : Lentai Leó d. r. ZALAIV község telekkönyve birtokszabályozás következtében átalakít­tatott és ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-cikkek a tényleges birtokosok tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. t.-cikkben szabályozott eljárás a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyes­bítésével kapcsolatosan foganatosíttatott, ez azzal tétetik közzé : 1. hogy mindazok, kik a 1886- évi XXIX. t.-cikk 15. és 17. §§-ai alapján ideértve e §§-oknak az 1889. évi XXXVIII. t.-cikk 5. pont és 6. §§-aiban és az 1891: XVI. t.-c. 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is. 15. Szám : 7158/1913. P­ályázati hirdetmény. Háromszékvármegye sepsi járásához tartozó Bikfalva n.ta­yközségben rendszeresített nyugdíjképes segédjegyzői állásra pályázatot hirdetek. A betöltendő segédjegyzői állás ja­vadalma 1000 korona. Felhívom mind­azokat, kik ezen állást elnyerni óhajt­ják, hogy az 1883. évi I. t.-c 6. §-sa, 7 100§ a • wvtt-ttt ^ „ .. . , , , . ,T,,. illetve M 1900. évi XX t c. 3 § ér 'r!t»m,nt az­ 1889. év, XXXVIII. t.-c. 7. § ai és az 1891. évi XVI. t.-c term­ében felszerelt pályázati kérvényt­­ §"a 8) pontja alapjai) eszközölt bejegyzések, vagy az 1886. évi XXIX. t.-c. két hozzám 122. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutatják, e végből törlési folyó év február hó 28-án délután 5 óráig keresetüllet 6 ("Ht) l,ó,nap alatt, vagyis annyival is inkább adják be, mert a 1913. évi Szeptember hó 1-j0 napjáig később érkező folyamodványokat nem bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtják be, mert az ezen meg nem k­ész­­fogom tekintetbe venni. Iszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset, annak a hat-A választás megtartása iránt később nágyik személynek, a ki időközben nyilván könyvi jogot szerzett, hátrányára fogOK k­ICÖZEGDni ! I­d­e nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, a kik az 1886: XXIX. t.-cikk 16. és 18. §§-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1886 : XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. §§-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának be­jegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak . Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis Sepsiszentgyörgy, 1913. évi február hó - án. Kónya Miklós főszolgabíró. Kiadó üzlethelyiség. Sepsiszentgyörgyön, Olt­ utca 3. szám alatti házban, a föld-Hirdetmény. M­árkoS községben vízlevezető árok létesítésével felmerülő 6896 köbméter földki­emelés, 23 drb fenék­­biztosító munkálatok __ ci , , f , ,,, r• AL'LTLlYi ' ’ LA17k intézkedések által, nem külömben azok, a­kik az 1. és 2. pontban körülírt 1913. február hó 18-án del- szinten bármily célra megfelelő eseteken kvül az ’1892 . XXIX­­..c. szer­inti eljárás és ennek L,a már történt 1913. évi szeptember hó 1-ső napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszab­bítható záros határidő letelte után ellentmondásuk figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, a kik a telekkönyvi átalakítások tárgyában tett után 2 órakor Márkos községházánál nyilt árlejtés utján ki fog adatni. Tervek Márkos község elöljáróságá­nál megtekinthetők. Márkos, 1913. február 8-án. Az elöljáróság. K­omló-SZÖLŐ­­A­R­ÓK juauros áron kaphatók Bernáth Izsónál Gyergyóvárhegyen a I y a, n <1 v u r*. (Lőfi-féle) üzlethelyiség KIADÓ. bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik — ideértve azokat is, a­kik a tulajdonjog arányának az 188­». évi XXXVIII. t.-cikk 16. §-sa alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatóság­hoz hat hónap alatt, vagyis Ugyenezen épületben kiadó egy kényelmes -....- -^■^======-. 1 sl­át s 1913. évi szeptember hó 1-ső napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros haáridő el­múlta után az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeiket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthe­tik, az említett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján és csak az mely áll 2 szoba konyha vala- időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme mint a hozzátartozó mellék-nelkul­ia,vashfjak mesí. ...... .... . . .. . I . , Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a luk hitelesítő bizottságnak eredeti X * okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű má*o-Értekezni lehet ugyanott a latokat, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi ható­­tulajdonossal.­ságnál átvehetik. A királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Mk és DBCSBt it megrendelhetők Jókai­n B­olutin r.-t.-ná­l. Sepsiszentgyörgy, 1913. február hó 5-ik napján. Borszéky Ákos ö. m. k. f. kir. járásbirósági jegyző. *KREISZ MIKSA BÚTORGYÁRA Kolostor­ u. 32. Tab­lon S18, im. Békéscsaba — Nagyvárad — Brassó SAJÁT KÉSZÍTMÉNYÜ, kiváló minőségű modern asztalos és kárpitozott bútorok JUTÁNYOS ÁRBAN. Műipari tervezés, rajziroda, vonatott 1913 • ült öt briiudi* letráí-nvnindv fí»já rváov tAr«"-»* ko*ivvovo--«tí»UAhs«»

Next