Székely Nép, 1913 (31. évfolyam, 1-143. szám)
1913-02-13 / 17. szám
17. szám. SZÉKELY NÉP 1913. február 13. is. De hozzá teszik, hogy csak addig, mig az egyén szabad rendelkezését érinti. Vagyis: a dolgozni nem akaró megtagadhatja a munkát és eltávozik, de se fizikai, de phyzikai eszközzel — annál kevésbé kényszer eszközzel — nem hathat a dolgozni akaróra. Ez a meghatározás azonban téves. Marx mondása, hogy »a munkás ledönti az egyéni korlátokat és fajtája tulajdonságait váltja ki.‘ És hogy mennyire igaz ez a megállapítás, mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a mint a vállalkozó, a tőkés saját érdekének elérhetése végett szerélytelenné válik és a közös cel teremtette közös érdek folytán a vele hasonlókkal tőkés osztálylyá alakul úgy a munkás egyénisége is a magáéval közös sorsnak a saját fajtája tulajdonságéban, életviszomában talál meg mostesti est és egyénisége beleolvad a közös érdekbe ily módon osztályalakulást teremtvén meg. Mi sem természetesebb, hogy e két osztály érdeke, célja is ellentétes. A tetékosztály ele célja: a vagyon szaporítása fenntartása és élvezete; — a munkásosztály nagy tömegének ele célja: az egyéni lét fenntartása és fejlesztése, az élet és egészség biztonsága. És még természetesebb, hogy a törvényalkotó osztály a maga szükségletei szerint alapítja meg a jogrendet, a másik osztály jogát, csak a szerződési szabály jogosultságában ismeri el anélkül, hogy a jogegyenlőség legelemibb követelményét, a mindenkire nézve egyenlő jogi elbánás elvét gyakorlatilag megvalósítani igyekeznek. Pedig a sztrájk joga nem ilyen nézőpontból vehető megfigyelés alá. Egyedül a gazdasági érdek lehet a kiindulási pont. És igaz, hogy az állam alapja a gazdasági érdek, az is igaz, hogy ez az érdek nem az egyeseké, hanem a nagy tömegé Ebből folyik, hogy az állam fennállásának az érdeke egybeesik a tömeg érdekeivel, amit ha a törvényhozói tevékenység el nem ismer, az eszközöket kell megnevezni, amelylyel ezt megszerezze és a felismerésre vezesse. Az a jogász, aki szociológus is, megérti ezeket a törekvéseket és bárha a konkrét eseteket dönti el, nem szabad hogy elfeledje, hogy a jog egy élő valami és a jogszabály csak helyzeteket rögzít meg, de örök érvényű kijelentésein az élet keresztül gázol. Hirdetmény A sepsiszentgyörgyi református egyház tulajdonát képező „Erősoldal“ nevezetű erdőben 150-200 öl bükk-, gyertyán- és 50 csomó hosszú fa 1913. február hó 18-án délelőtt 9 órakor a városi tanács üléstermiben nyilt árverésen eladatik. Ref. eg hi tancs. A sepsi járás főszolgabiralatos, egy fűszeriszkhez való teljes berendezés OLCSÓ ÁRON Goldstein Manónál Élőpatakon. Szám: 429—1913. tlkvi. IJZIFa ölenként es vágva kilónként; kőszén, faszén, mész, cement és cementáru in.a.g'y'baaa és ^icsizxy'ben... árfeler^telés aaélls’nl minden raennyiség házhoz . 22 állitta, tils Budai Dezső Sepsiszentgyörgyön, Gernald-utca 7. Ratar , Cuki utca 39. 2 Telefon : 47. Hirdetmény. Társszerkesztők: IDanaolcos Ödözi d.r. Ivz Bosaar Denes dr. Felelős szerkesztő : Lentai Leó d. r. ZALAIV község telekkönyve birtokszabályozás következtében átalakíttatott és ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-cikkek a tényleges birtokosok tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. t.-cikkben szabályozott eljárás a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foganatosíttatott, ez azzal tétetik közzé : 1. hogy mindazok, kik a 1886- évi XXIX. t.-cikk 15. és 17. §§-ai alapján ideértve e §§-oknak az 1889. évi XXXVIII. t.-cikk 5. pont és 6. §§-aiban és az 1891: XVI. t.-c. 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is. 15. Szám : 7158/1913. Pályázati hirdetmény. Háromszékvármegye sepsi járásához tartozó Bikfalva n.tayközségben rendszeresített nyugdíjképes segédjegyzői állásra pályázatot hirdetek. A betöltendő segédjegyzői állás javadalma 1000 korona. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-c 6. §-sa, 7 100§ a • wvtt-ttt ^ „ .. . , , , . ,T,,. illetve M 1900. évi XX t c. 3 § ér 'r!t»m,nt az 1889. év, XXXVIII. t.-c. 7. § ai és az 1891. évi XVI. t.-c termében felszerelt pályázati kérvényt §"a 8) pontja alapjai) eszközölt bejegyzések, vagy az 1886. évi XXIX. t.-c. két hozzám 122. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutatják, e végből törlési folyó év február hó 28-án délután 5 óráig keresetüllet 6 ("Ht) l,ó,nap alatt, vagyis annyival is inkább adják be, mert a 1913. évi Szeptember hó 1-j0 napjáig később érkező folyamodványokat nem bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtják be, mert az ezen meg nem készfogom tekintetbe venni. Iszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset, annak a hat-A választás megtartása iránt később nágyik személynek, a ki időközben nyilván könyvi jogot szerzett, hátrányára fogOK kICÖZEGDni ! Ide nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, a kik az 1886: XXIX. t.-cikk 16. és 18. §§-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1886 : XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. §§-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak . Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis Sepsiszentgyörgy, 1913. évi február hó - án. Kónya Miklós főszolgabíró. Kiadó üzlethelyiség. Sepsiszentgyörgyön, Olt utca 3. szám alatti házban, a föld-Hirdetmény. MárkoS községben vízlevezető árok létesítésével felmerülő 6896 köbméter földkiemelés, 23 drb fenékbiztosító munkálatok __ ci , , f , ,,, r• AL'LTLlYi ' ’ LA17k intézkedések által, nem külömben azok, akik az 1. és 2. pontban körülírt 1913. február hó 18-án del- szinten bármily célra megfelelő eseteken kvül az ’1892 . XXIX..c. szerinti eljárás és ennek L,a már történt 1913. évi szeptember hó 1-ső napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, a kik a telekkönyvi átalakítások tárgyában tett után 2 órakor Márkos községházánál nyilt árlejtés utján ki fog adatni. Tervek Márkos község elöljáróságánál megtekinthetők. Márkos, 1913. február 8-án. Az elöljáróság. Komló-SZÖLŐARÓK juauros áron kaphatók Bernáth Izsónál Gyergyóvárhegyen a I y a, n <1 v u r*. (Lőfi-féle) üzlethelyiség KIADÓ. bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik — ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 188». évi XXXVIII. t.-cikk 16. §-sa alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis Ugyenezen épületben kiadó egy kényelmes -....- -^■^======-. 1 slát s 1913. évi szeptember hó 1-ső napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros haáridő elmúlta után az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeiket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az említett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján és csak az mely áll 2 szoba konyha vala- időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme mint a hozzátartozó mellék-nelkulia,vashfjak mesí. ...... .... . . .. . I . , Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a luk hitelesítő bizottságnak eredeti X * okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű má*o-Értekezni lehet ugyanott a latokat, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatótulajdonossal.ságnál átvehetik. A királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Mk és DBCSBt it megrendelhetők Jókain Bolutin r.-t.-nál. Sepsiszentgyörgy, 1913. február hó 5-ik napján. Borszéky Ákos ö. m. k. f. kir. járásbirósági jegyző. *KREISZ MIKSA BÚTORGYÁRA Kolostor u. 32. Tablon S18, im. Békéscsaba — Nagyvárad — Brassó SAJÁT KÉSZÍTMÉNYÜ, kiváló minőségű modern asztalos és kárpitozott bútorok JUTÁNYOS ÁRBAN. Műipari tervezés, rajziroda, vonatott 1913 • ült öt briiudi* letráí-nvnindv fí»já rváov tAr«"-»* ko*ivvovo--«tí»UAhs«»