Székely Nép, 1914 (32. évfolyam, 1-145. szám)

1914-04-11 / 40. szám

40. szám Elmondhatnék itt még, végtelenül sok, szép, bús, bánatos, vidám, derült, évelődő ma­gyar nótát, de ha még ezret mondanék s mind az ezernek százezer sorát elmondanám, a száz­ezer sorában sem kapnánk egyetlen egy kifeje­zést, egyetlen sort sem, a mely durva, a mely sértő, erkölcstelen, a­mely kétértelmű volna. Hiszen látjuk, mily sok finom, gyöngéd, mennyi meleg, igaz érzés és keresetlenség van ezek­ben a dalokban. De sehol magyar nótában nem lehet találni semmit, a­mi durva, semmit, a­mi sértő, semmit, a­mi sikamlós. S ez, ez teszi a magyar dalt olyan örökbecsűvé, olyan véghetetlen nagyértékűvé, ezért lehetünk büsz­kék rá, hogy a magyar dallal nem lehet obsc­e­­nitást kifejezni, csakis igaz, mélyérzésű és nemes lelki gondolatokat. Mindig komoly, vagy derült, vagy vidám, békülő, lemondó, de semmi sincsen benne, egy hang sem, a­mi sértő volna. S emlitsem-e a hazafiasan siró, zokogó vagy a lelkesítő magyar dalokat, a mely szerint: „Ha a tenger vize, mind tenta volna is, — Vala­mennyi fűszál mind penna volna is, Az sem írhatná le bánatunk sokságát.“ Vagy elmond­­jam-e a lelkes szegény magyar katonának, a kurucnak sorsát zengő dalt, a mely azt mondja , hogy „egy-két poltura csak a napibére“ és ezért az egy-két polturáért „mégis két ellenség ellen küzd, egyetlen hazájáért.“ Elmondjam-e a büszke, önérzetes magyar nótát, mely azt mondja, hogy: „Fakó lovam a Murza, Bécs várát, ha nyar­galja, német azt megsiratja !“ Mennyi büszke emlékezés, mennyi bánatos lemondás, mennyi busongás van ezekben a hazafias magyar da­lokban. Ilyen tehát a magyar dal; igazán min­ket magyarokat, bölcsőnktől koporsónkig ki­sér. Mindig lelkünkből szakad, mindig lel­künkből ered. Ennek a dalnak, ilyen dalolás­nak a művelői jöttek ma ide, az ilyen dalnak a kultiválói hívtak meg minket erre a kedves estére, hogy nekünk szívükből szívünkhöz szól­janak ! Elismerésünket, lelkesedésünket, köszö­­netünket adjuk hát nekik cserébe, támogassuk őket, egész lelkesedésünkkel, hogy a mi kedves dalosaink, a világnak legszebb és nékünk leg­drágább magyar dalt sokáig, szépen, sikerrel, lelkesen, nagyon sokáig művelhessék a birtok csendjében, a vastag, teleírott érdekes lapok és levelek. Néhol egy-egy gyorsfénykép­pel tarkítva. Ha egy nagy „beszedába“ bálba ment „a bácskai betyár“, elküldötte a képet, mikor cigány mellett, hóban, hajnali öt órakor hazafelé ballagnak, félrecsapott cilinderben. Küldött az első bálkirálynőkről arcképet, a­kik­kel a tangót a fiú hozta divatba és a­kik szí­vesen nyújtották kecses kezüket a karcsú, barna fiú karjaiba. Legutóbbi lumpolás után a Tát­rába egy pezsgős lapon húsz fiatalember alá­írását küldötte el, a­melyikre mind azt jegyez­ték oda : „a legszebb rokonnak, hódoló ismeret­len tisztelői serege, kézcsókkal“ és következett húsz külömböző kacskaringós aláírás, kurta és hosszú, elnyújtott és összeszorított kis- és nagy­betűkkel írott aláírás. Az asszony sokat nézte, forgatta a lapot és tréfát akart űzni a szerelmes lovagjával, vett egy „Piác Hotel“ tátrai lapot és azt írta rajta az ő beszé­des, gömbölyű, mosolygós betűivel: „Kedves kicsi fiam“ ne küldj oly sok gavallért nekem, mert valamelyikbe bele találok szeretni az írás után. Tudod jól, én grafológus vagyok és a betűk lelkét ismerem abból a húszból, a­melyiket most küldöttél, szinte babonás erővel vonzza szemeimet „Pecarszky“ kemény, férfias, mégis eszményi, tökéletes, finom, titokzatos lelkének ereje. Ez a fiú tetszeni fog nekem. Érzem ! Ez a fiú szoborszép, nemes, előkelő és Isten kü­lönös kegyelméből rendkívüli tehetségű művészi hajlamú ember. Mond neki, hogy a legköze­­lebbi tátrai estély második négyesét üresen hagyom a táncrendemben, — vele táncolom ! Pál Adieu! Üdv, kis anyád“. Mert a fiú úgy kényeztette: „kis anyám“ és az asszony „kis fiamnak“ szólította legtöbb levélben. Tréfának indult a dolog, hihetetlenül komoly lett végül. A gavallérnál éppen dálutáni katzenjam­­meres hangulatban kaviáros tízórait falui együtt ültek a huszas fiúk, mikor jött az asszony tréfás „Piác Hotelje“. Nem olvasta más el, éppen csak, a­kiről szólott, a­kit érdekelt. Pecarszky szinte elbódult az örömtől és bizalmas, jó­barátja levelezőlapját szó nélkül zsebre tette. Itták tovább a jó, erős karlovici rácürmöst és énekelték hozzá „promiszli sze pó­pi“. — Pe­carszky ütötte a taktust és majd kibújt a bő­réből. Aztán a tátrai estélyen, mikor beharangoz­ árverést . «Megnyugvás. Hogyha majd a temetőben nyugszom , nem lesz fejfa elhagyott síromon. Szomorú fűz bólogat fölöttem, Az susogja el a történetem. Ágaival betakargat szépen, Elsusogja : küzdelem volt értem , Kincs, gazdagság soha se izgattak, Reményeim ezerszer megcsaltak Hová ragadtál el Pegazusom ? Síron túlról minek gondolkozom ? Hisz nem lehet története annak, a kit a sors megtett napszámosnak. József Domokos: Egy regény kezdete. (Pecarsky.) — Irta: Chryzantheme. — A gavallér fia és a távol rokon szép asz­­szonya soha sem látták egymást az életben, csak a családi albumokból és mégis legjobb barátok voltak, évek óta leveleztek. A gavallér gyakran készült lezónázni az erdélyi birtokra, a­hol az asszony nyaranta élt, mert a telet, őszt, tavaszt lehetőleg elutazta, de közös meg­állapodás szerint mindig elmaradt ez a vizit. Vagy a fiú fogyott ki az eldobálható százasok­ból, melyre okvetlen szüksége lett volna, ha impozáns módon be akar mutatkozni, vagy az asszony valahonnan a Tátra havas hegyeiről értesítette: „most ne jöjj — ródlizni aka­rok két hétig, innen a tengerpartra megyünk.“ A gavallér, a­ki valamely bácskai bank fő­könyvelője volt, türelmesen belenyugodott és vidáman hajigálta tovább „betyárác“ nóták mellett a félretett százasait, a melyekkel az erdélyi utazásra készült s a melyik mindig hajó­törést szenvedett. Az asszony hiúságán múlt a találkozó. A fiú majdnem a fia lehetett volna neki. Valamikor a fiú apja udvarolt a világszép leánynak és szenvedelmes szerelmét csak az okos családi tanácskozások tudták józan útra terelni, mivel mindketten szegények és fiatalok voltak. Most huszonhat év múlva, a szenvedelmes szerelem a fiúban lábot vetett; ugyanazon ro­koni kötelékek soján levelezésbe kezdett az asszonnyal és elmondotta már az első levelében, hogy kicsi fiú korában sokat nézték együtt az apjával azt a csudafehér prémekbe burkolt szőke báli leány-arcképet, a­melyikre csak annyi volt írva: „Egyszer . . .“ Mit jelent az az egyszer? Egyszer volt, hol nem volt, volt egy tündér­szép leány. Vagy azt jelenti: egyszer lesz, hol nem lesz egy fekete fiú, a­ki az apja lelkén keresztül szeretni kezdi a múlt idők álmát és elmegy világgá, a­míg azt feltalálja. Ilyen bohó, regényes levelek jöttek-mentek a távoli rokonok között és a szenvedélyes fiú minden levél után melegebben ragaszkodott az álomképhez. Az asszonynak kitűnő szórakozást képeztek különösen künn az elhagyott falusi 3® föl­död és Te töltőd be gondolatom ; Te töltőd be szivem-lelkem, A mióta megcsókoltál Hűtlen szivü szép kedvesem. Összetépett bús szivemet Rabigába miért tartod ? Ha csókjaid, ölelésed, Nem nekem, hát másnak adod. Kadét. SZÉKELY NÉP Eladó csűr. 1 31 ólnás­­ Sepsiszentgyörgyön, Sétatér­ utca 11. szám alatt, az özv. Gödri Ferencné telkén egy kitűnő bornából épült C­SŰR eladó. Értekezni lehet a tu­lajdonosnál. 1167—1914. szám tkvr.­­kivonat. „SICULIA“ pasztillák (Antisepticum, Anestheticum) Készíti a magyar kir. és román kir. kor­mányhatóságok engedélyeivel a ’világhírű Málnási SICULIA Gyógyvíz párlata maradványából „SICULIA“ részvénytársaság MÁLNÁSFÜRDŐ (Erdély.) Gyógyít mindenféle katatást, köhögést, torokfájást, rekedtséget, nehézlégzést, gyo­morégést, hányingert, étvágyhiányt, ér­elmeszesedést, köszvényt, csúrt, epe- és húgykőképződést. -----------------------­Kellemes iznek, s mint bonbonok fogyasztandók. Eladási ára: Egy liter Siculia víz ható­anyagát tartalmazó üvegcsének 1 kor., hat üvegcsének 5 korona. Viszonteladóknak nagy árengedmény. .. Kapható Sepsiszentgyörgyön , Balázsovich Sándor Korona-gyógyszertárában és Fe­­rencz Lajos kereskedésében. Dani Mária végrehajtatónak Téglás Józsefné szül. Szabó Ágnes végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 50 korona 20 fi­. tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a sepsiszent­­györgyi királyi járásbíróság területén levő Kilyén községben fekvő s a kilyéni 181. sz. tekvben 1. sorsz. 123., 124. hrsz. 1 lakrészes faház, udvar­i kertből álló belsőségre 810 koronában, az ugyanott 17. sz. tjkvben 1 — 5., 7 —18. sorsz. a. felvett közös legelő, kaszáló, szántó, ház, kertből Téglás Józsefné B 230. sorsz. illetőségére 18 koronában , Sepsiszentkirály község határán, fekvő a sepsiszentkirályi 370. sz­ejkvben A f 1—5. sorsz. a. fel­vett közös legelő, szántóból Téglás Jó­zsefné B. 409. sorsz. illetőségére 15 ko­ronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte. rodai Errajzai,"te£ 1911. évi április­­ 25. napján d. e. 8 órakor asszony feketebársonyos, fehér vállu alakja a telekköny­vi hatóság hivatalos helyiségében elébe és bemutatta magát: Pecarszky vagyok, füldeziit 7. 87. ajtó fogják megtartani, ellőttem parancsára! Egy biborpiros, illatos, .­­. , . . . hosszuszáru rózsabimbót nyújtott a meglepett Az árverés alá kerülő ingatlan a Ui­asszony felé abból a hatalmas csokrétából, kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron melyet a szobájába küldött érkezése pillanatában, nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek "­­ bánatpénzül a kikiáltási ár 9%-át kész­pénzben, vagy az 1881 : LX. t­­c. 42.­ . § ában meghatározott árfolyammal számí­tott óvadékképes értékpapirosban a kikül­döttnél letenni, hogy a bánatpénznek elő­­­­leges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni­­és az árverési feltételeket aláírni (1881 : I LX. t.-c. 147., 150 , 170. §§. ; 1908 : I XL. t.-c. 21. §.) Az, a­ki az ingatlanért a kikiáltási­­ árnál, magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapí­tott bánatpénzt az általa ígért ár ugyan­annyi százalékáig kiegészíteni (1908 . XLI. 25. §.) Sepsiszentgyörgy, 1914. évi február hó 26. napján. 1 . ., , A kiadvány hiteléül: Borszeky Ákos e. k. 4 . , ,, Krahm László kir. telekkönyvvezető, kir. járásbirósági jegyző. Mindenféle fiu-, gyermek leány-, férfi- és női kerti szalmakalapok a legolcsóbban beszerezhetők a leg­régibb és szolidságáról ismeretes Kattler Bernát utódai szalmakalap gyáros cégnél Hajdunán­áson­. Mintákat összeállítva, már 5 koro­nától feljebb szállít. Üzletvezetőt keres a kökösi fogyasztási és értékesítő szö­ve­tkeze­t folyó évi május 10-ére való belépéssel. Évi jövedelem, különböző címeken, 1500 korona és természetbeni lakás. (A jö­vedelemre és az óvadékra vonatkozólag az igazgatóság részletes felvilágosítást ad az érdeklődőknek.) Jelentkezni lehet folyó évi április hó 25-ig az igazgatóságnál. —b^—..... ■■■irami M MatHdáá gyógysavanyúviz olcsóbb I -1M ■5 'O 0­­* i•v* Változás a „Maliid“ viz kezelésében! A tisztelt fogyasztó közönség szives tudomására hozom, hogy a páratlan tisztán kezelt sepsibodoki —------------------------­„M A T I L D” kristály tiszta égvényes gyógysavanyuviz keze­lését és szétküldését ismét GYÖRGY JÓZSEF forrásbérlő úr vette át.---------------------------------------­A viz árát a mai naptól kezdve tetemesen leszállí­totta s forgalomba hozatalával az itteni piacon engem bízott meg. Ládánként 50 üveg ára üvegcsere mellett 12 fillér. 1 14 Sepsiszentg­yörgy, 1914. március 24.­­ Tisztelőitől: Gjá^fÓS ÁffiOlI VOroUtllos. MATiLD“gyógysavanyuviz olcsóbb! ”3® 3.•v í O í? (0 M «PAP LEHEL 1) Vasbeton­,mükö- és cementáru gyára * % % Sepsisszentsí­­­ör«£v. Granit fedőpala, Rabuz, sírkő és sírbolt építési osztálya elvallal minden e szak­mába vágó munkákat, víztelenítéseket nemkülönben a legnagyobbfokú szak­tudást igénylő és bármily kényes ter­mészetű speciális munkálatokat is. Dusán felszerelt raktárt tart minden nemű betonárukból, portland- és román­­cementből, fedélcserép, pala, oltott mész, gipsz, köpor és faltéglából ; to­vábbá vasbeton, kútgyűrük, átereszek, ffis hídcsövek, lépcsők, etető- és itató­k­ 1 % vályúk, jászlak, menyezeti, vasbeton, színes cementburkolati és járdalapok, melyek a raktárból a legolcsóbb árban teljes felelő­sség mellett, az eddig gyors és figyelmes kiszolgálással adat­­===== nak el. ===== Iroda : Sétatér­ utca 39. Telefonsz.: 56. Ugyanitt kölcsönszivaty­tyuk is kaphatók megrendelhetők­ a Jókai-nyomda r.-t.-nál. 1914. április 11

Next