Székely Nép, 1914 (32. évfolyam, 1-145. szám)
1914-05-12 / 51. szám
51. szám, hogy az ellenzéki pártok csak a tanácskozásban vesznek részt, a szavazásban azonban nem, mert a delegáció törvényszerűségét kétségbe vonják. Véges emberi ésszel bajos megérteni, hogy ha valaki egy testület tanácskozásában részt vesz, miért ne vehetne részt ugyanolyanképen a határozathozatalban is ? Miért volna törvényes a delegáció, mikor tanácskozik, ha nem törvényes akkor, mikor határoz ? Bizonyos, hogy senki se lesz az országban, aki ezen ellenzéki logikát megérti, de nem is valószínű, hogy sokan akadjanak, akik töprengenének rajta. Apponyi és a külön jegybank, Budapest, május 11. Politikai körökben némi szó esett Apponyi Albert gróf vasárnapi székesfehérvári népgyűlési beszédéről, amely egy kortesbeszéd benyomását kelti. A szólnok többek között kijelentette, hogy önálló vámterület nélkül egy állam független nem lehet. Apponyi bizonyosan nagy zavarba jött volna, ha valaki hallgatóságából történetesen megkérdi, hogy a koalíciós kormány, melynek Apponyi tagja volt, az önálló bankot és vámterületet miért nem létesítette ? Akik pedig tudják, hogy Apponyi akkor személy szerint is ellenezte a küön bankot, azok szemében tegnapi beszéde jellemző példája Apponyi politikai következetlenségének. A magyar delegáció külügyi albizottságának ülése. Budapest, május 11. A magyar delegáció külügyi albizottsága ma délelőtt kezdte meg a külügyi költségvetés tárgyalását. Az ülésen jelen voltak Berchtold Lipót gróf külügyminiszter, Burián közös pénzügyminiszter és Tisza István gróf is. Nagy Ferenc előadó beszéde után Andrássy Gyula gróf szólalt föl. Többek között foglalkozik az epiruszi kérdéssel. Véleménye szerint a törökök és a görögök egymásra vannak utalva. Lukács György a javaslat érdekében szólal föl. Apponyi Albert gróf helytelennek tartja, hogy a hármasszövetség kényszeríti a többi hatalmakat a haderő fokozására. Romániát illetőleg szükségét látja, hogy a monarchia szűnjön már egyszer meg folyton exkuzálni magát ezen országgal szemben. Ausztria- Magyarország és Románia között a külpolitikai erőviszonyoknak kell az összekötőkapocsnak lenniük. Romániának mérlegelnie kell, hogy érdekében áll-e a jó viszonyt fenntartani a monarchiával, vagy sem. Tisza István gróf: Nagyon helyes. Apponyi örül, hogy álláspontja hivatalos részről is helyeslésre talál. Windisgraetz Lajos herceg, Rakovszky István és Rakovszky Béla beszéltek még a költségvetés ellen, azután az ülés folytatását az elnök holnap délelőttre halasztotta. Kossuth állapota. Budapest, május 11. Kossuth Ferenc állapotában a délutáni órákban némi javulás állt be. Ennek dacára a katasztrófa még mindig fenyeget, mert a nagybeteg pártvezér ereje a minimumra csökkent. A románok nemzetiségi politikája. Bukarest, május 11. A külföldi sajtó napok óta szüntelenül támadja Romániát a foglalt területen élő bulgár lakosság elleni túlerélyes nemzetiségi politikája miatt. A Minerva c. lap most, anélkül, hogy védekeznek e vád ellen, egyszerűen azzal felel a külföldi sajtónak, hogy elmondja, miszerint Anglia kizsákmányolja a búrokat, Németország pedig még azt is megtiltja, hogy francia ember betegye a lábát Elszász-Lotharingiába. Aratási szabadságolás az erdélyi hadtestnél. Brassó, május 11. A nagyszebeni hadtestparancsnok által kiadott legutóbbi parancs szerint az erdélyi 12. hadtest területén elhelyezett csapatoknál az idei aratási szabadságolás ideje július 19-től augusztus 8-ig terjedő három hétben van megállapítva. HÍREK. Sepsiszentgyörgy, május 12. Látogatás Blaha Lujzánál. — Fővárosi tudósítónktól. — Ritkán nyilvánul meg gyöngédebb szeretet, odaadóbb figyelem, mint Blaha Lujzának beteg ágya körül. Hetekkel ezelőtt egy makacs meghalés oly hirtelen vetette ágynak nagyasszonyunkat, hogy legkedvesebb szerepét, a Matyó SZÉKELY NÉP lakodalom Thuza Erzsáját is le kellett mondania. Aggódó szemmel kémlel azóta a szeretet a fővárosi Erzsébet-körút 2. számának első emelete felé, melynek zárt ablakai mögött szenvedett a beteg művésznő. Ha gyalog volt arra utunk, átkerültünk a szemközti oldalra, hogy onnan nézhessük legalább a csipkefüggönyöket ... Az ablakokban piros muskátli vizit, fürdik a napfényben s a sok virág versenyre kél a szirombontásban, hogy örömmé teljék benne a nagyasszony szemének. Hisz mindig hűséges kisérő társa volt művészetének dallamos utain is ez a virág, ez az egyszerű piros muskátli illik legjobban Blaha Lujzához. Arra kerülünk a konyha felé, hogy a berregő csillingelés ne zavarja meg Blahánét jótékony, déli szendergésében. öreg szakácsnő nyit ajtót... a kipróbált, a hűséges. Az szólítja elő Blaha Lujza komornáját, minden dolgoknak ismerőjét, minden örömnek és bánatnak hit sorsosat. Csöndet intve, lábujjhegyen osonunk a fogadóterembe, megállunk az egyik ajtó előtt és annak hasadékán kukucskálunk be a szomszéd szobába. Ott szendereg egy kereveten, elegáns galambszürke pongyolában, s gondos, megszokottan kedves hajviseletében Blaha Lujza ! Tehát már lábbadozó, már elhagyhatja az ágyat, már túl van minden veszedelmen ! Hála a Teremtőnek ! És miközben lelkünkből feltör ez a fohász, szinte hallani vélem a magyar közönség százezreinek ajkáról: Hála a Teremtőnek ! Még sápadt, vonásai nagy szenvedés nyomait árulják el, de a csintalankodva bekandikáló május-déli nap már bálvány pirt fest arcára. Ki tudja, melyik lázas este diadaláról álmodik ? ... Egy pillanat csak — hiszen az őt szeretettel simogató tekintet is fölébresztheti — bánthatja jótékony pihenésében. Ne zavarjuk őt! Most aztán először Margitsziget, aztán Balatonfüred, majd a Tátra friss levegője, éltető napsugara várja Blahánét, hogy a jótékony természet ismét visszaadja őt a nemzetnek, a Nemzeti Színház színpadjának és közönségének, mely rajongó szeretettel várja. — Az Irodalmi Társaság szervezése. A Székely Nép állandóan ismertette annak a mozgalomnak az egyes mozzanatait, amelynek célja a székelyföldi vármegyékben Irodalmi Társaságok szervezése. A Háromszék megyei Irodalmi Társaság szervezésének kezdeményező lépéseit Kamenyitzky Etelka írónő tette meg, a jelek szerint igen kedvező auspiciumok közt. A szervezkedő gyűlés, amelyre Gaál Mózesen kívül több neves székely író is kilátásba helyezte megjelenését, május 31-én, pünkösd első napján délutánra van tervbe véve, valamint az is, hogy mindjárt az alakulás napján este műsoros estély tartatnék, a melyen Gaál Mózes is szerepelne. — A delegáció a magyar ezredekért. A delegáció hadügyi albizottságának elhelyezési bizottsága pénteken gróf Cziráky Antal elnöklésével bizalmas ülést tartott, a melyen a hadsereg elhelyezésére és a tisztikarra vonatkozólag felhívta a hadügyminisztert, hogy figyelemmel legyen arra, hogy ugyanazt az ezredet ne hagyják túl sokáig valamely rosszabb állomáson, hanem lehetőleg jobb helyekre helyeztessenek át. Kívánták, hogy a magyar csapatok lehetőleg magyar területeken helyeztessenek el s hogy miután a főparancsnokságok és magasabb katonai intézetek Ausztriában vannak, ezt csapatoknak Magyarországon való elhelyezésével pótolják. A hadügyminiszter válaszában kijelentette, hogy bár a hadsereg elhelyezésénél elsősorban a katonai szempontok veendők figyelembe, törekedni fog a kívánságok figyelembevételére. A magyarországi csapatok számát azzal fogják szaporítani, hogy az új vasúti és táviró-ezredet Magyarországon állítják föl, valószínűleg Sopronban. — új ügyvéd. Dr. Szent-Iványi Gábor ügyvédi irodáját Budapesten, VIII., Rákóczi-út 19. szám alatt nyitotta meg. — Az Erdélyi Gazdasági Egyesület szociális tanfolyamának előadásai. Az E. G. E. a földmivelésügyi minisztérium támogatása mellett május hó 22. és 23. napjain szociális tanfolyamot rendez az Alsófehér-, Hunyad- és Kisküküllő vármegyei papok, tanítók és jegyzők részére Dicsőszentmártonban. A tanfolya- mon előadást tart Tokaji László a Népneve- lés, népvezetés, nemzeti és gazdasági szempontból címén, dr. Csérer Lajos : a gazda- • körökről, Jászberényi András gazd. okl. , tanár: a nagy jövedelmet nyújtó termelési , ágakról, dr. Seyfried Károly gazd.oki. tanár: a szövetkezetek szervezéséről és vezetéséről, Török Bálint Az állam és a társadalom a kisgazdákért címen, dr. Nagy Endre : Hogyan kössük — a népet a faluhoz? címen. 1 — Segédlelkész kinevezés. Az erdélyi református egyházkerület püspöke a léczfalvi református egyház segédlelkészévé Cseh Emil illyefalvi a segédlelkészt nevezte ki. s — Méhészeti szakelőadások. A folyó hó 7-én Szentkatolnán és 8-án Kézdivásárhelyen megtartott méhészeti szakelőadások fényesen sikerültek s most a kerület fáradhatatlan vezetője Nemes Győző körútra indul s folyó hó 12-én a csíksomlyói Tomai katholikus tanítóképzőben; 13-án a Csíkszeredai állami földmives iskolában; 15., 16. és 17-én a görgényszentimrei erdőőri szakiskolában ; 19. és 20-án a székelykereszturi állami tanítóképző intézetben , 21-én az Udvarhelyvármegyei méhészegyesületben fog méhészeti szakelőadásokat tartani. — Majális. Az uzoni önkéntes tűzoltó-egyesület június 1-én pünkösd másodnapján az „Erzsébet“ligetben tűzijátékkal egybekötött majálist rendez. Kezdete délután 1 órakor. Belépti dij személyenkint 70 fillér. Kedvezőtlen idő esetén a községház nagytermében tartatik meg a mulatság. — Óriási földrengés. A gyönyörű Szicília, Olaszország legdélibb része újra a pusztulás és nyomor tanyája lett. A táviratok jelentése szerint a katasztrófa borzalmasságában felülmúlja azt, amely öt esztendővel ezelőtt döntötte gyászba Itáliát Cataniából indult ki a földlökés és tizennégy másodperc alatt végigdübörgött városok és falvak virágzó sokaságán Házakat, egész utcasorokat nyelt el a megnyílt föld és a félelmetes romok alatt száza hevernek az emberáldozatoknak. Mind elpusztultak azok a helységek, falvak és majorságok, amelyek a catania—szirakuzei vasútvonal mentén feküdtek. Az eddigi jelentések hé falu és több száz ember elpusztulásáról számolnak be. — Megalakult Tornaegylet A kézdivásárhelyi Tornaegylet folyó hó 6-án formálisan is megalakult. Az alakuló közgyűlésen a város férfi-intelligenciája feltűnően szép számban jelent meg. Marthy Lajos gimn. tornatanár, az egylet agilis trénerének a sport fontosságáról szóló megnyitója után a tisztikar alakult meg. Elnök: Bodor Ferenc dr. , alelnökök : Molnár Dénes dr., Tóth József dr. Az egylet a sportnak úgyszólván minden ágát kultiválja, főleg a vívást és a svédtornát. — TŰZ. Dálnokban folyó hó 9-én este 9 órakor tüzilárma ijesztette meg a lakosságot. A Kenderes utcában Polgár Józan istállója gyűlt ki és égett le. Csendes idő lévén, a tűz tovább nem terjedt. Az épület biztosítva volt. — Szerencsétlenség az erdőben. Szép Józsefet, ki több árkosi társával ment a nagyajtai erdőbe favágni, tegnap reggel egy lezuhanó fatörzs oly szerencsétlenül ütötte le, hogy azonnal szörnyet halt. A hatóság ma szállott ki annak megállapítása végett, hogy kit terhel a felelősség. A szerencsétlenül járt napszámost igen jóravaló, becsületes embernek ismerték falujában. — Élet-halál harc a vízben. Marosvásárhelyről írják: Rendkívül izgalmas élet-halál harcnak voltak szemtanúi azok, akik tegnapelőtt a Sátortábor közelében a Maros körül voltak. Pethő Lajos Wesselényi utcai fuvaros, több társával, marhaszekerekkel a Marosból homokot szállított. Egyszer csak Pethő megrakott szekere a marhákkal együtt valami döbbenőbe került és elmerült. Az ökrök nem bírtak felszabadulni a nagy teher miatt s csupán a szekér rudjának a vége és az egyik ökörnek a szarva látszott ki a vízből. Pethő nem veszítette el lélekjelenlétét s végigkuszott a szekérrudon, hogy a háromból kiszabadítsa az ökröket. A többi fuvarosok riadtan siettek a bajba jutott Pethő segítségére és sikerült is azokat fölszabadítani, a mire aztán azok kivergődtek a partra s kisegítették Pethőt is. E közben újabb veszedelem támadt. A legügyesebb mentő a hideg vizben görcsöket kapott, elmerült s most már őt kellett megmenteni. Kétségbeejtően erőfeszítő munka után végre ez is sikerült, úgy, hogy mindnyájan megmenekültek. — Mi történt az erdőn ? Vitáyos István ozsdolai földműves az ozsdolai erdőre ment ki, hogy néhány darab fát vágjon háza szükségletére. Egyszerre két lövés dördült el és Vitályos homlokon találva, véres fejjel eszméletlenül bukott le egy erdei patak partjára. Oly szerencsésen esett el, hogy a patak vize megsebesült homlokát öntözgetve, végre magához tért és hazavánszorgott. Az elöljáróságon előadta, hogy favágás közben két erdőőr meglepte és az egyik fegyveréből rálőtt. A törvényszéki vizsgálat alkalmával azonban az erdőőrök még azt is tagadták, hogy látták volna a megsebesített Vitályos Istvánt. Vitályos sebesülése életveszélyes. — Rablók a paplakban. Désről írja tudósítónk. A múlt hét egyik éjjelén Magyardécsén ismeretlen tettesek körülfogták Fülöp Lajos református lelkész házát, elállták az összes kijáratokat és a pap irodahelyiségéből ezernégyszáz koronát elvittek. Megpróbálták a Wertheim-szekrény felfeszítését is, de ez nem sikerült. A rablók nagy lármával dolgoztak és a szomszédból vasvillákkal, fejszékkel fölfegyverkezve siettek a pap védelmére, de ekkor már a rablók el-menekültek. A csendőrség azt hiszi, hogy cigányok oltak a betörők. — Csikmegyei tüzek. Pár napja harangzó és tűzoltókürtölés zavarta meg Csíkszereda rkosságát. A vasúti állomás közelében levő, Kaposceó fűrésztelepén épült munkásházak egyike kifulladt s a nagy szél miatt a tűz tovább terjedtétől lehetett tartani. A gyorsan érkezett tűzoltóságnak sikerült a tűz terjedését megakadályoznia. Aakók egy része azonban életét is alig tudta megmenteni. Az épület földig leégett. Csikpálfalván szintén tűz ütött ki s rövid pár óra alatt mintegy 22 gazda maradt a szó szoros értelmében hajlékalanul. Összefutott több szomszéd község tűzoltósága, de a szél és vízhiány miatt a tüzet lokalizálni szintén lehetetlen volt. Állatok, összes gazdasági felszerelések, lakóházak berendezései mind a lángok tartaléka lett. A kár óriási nagy, melynek egyrésze még biztosítás útján sem térül meg, mert sem az épületek, sem a felszerelések nem voltak biztosítva. — Betörés a fogyasztási szövetkezetbe. Krizbai tudósítónk írja: Eddig még ismeretlen tettesek vakmerő betörést követtek el a fogyasztási szövetkezetben. A tettesek, amint ezt a jelek mutatják, a viszonyokkal teljesen ismerős egyének lehettek. A betörők éjjel lefeszítették a szövetkezet pinceablakainak vasrostélyát, majd a pincéből felhatoltak az üzlethelyiségbe. Az üzletben elhelyezett pénzszekrényt kifeszítették s onnan 200 koronányi váltópénzt elvittek. A csendőrség erélyes nyomozása dacára sem tudta még a tetteseket kézrekeríteni. 1914. május 12. IPAR, KÖZGAZDASÁG. Méhészeti tanfolyam Kolozsváron. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület kolozsvári méhtelepén, a földmivelési minisztérium támogatása mellett, földmives kisgazdák részére junius 3—20-ig méhészeti tanfolyamot rendez, melyre 20 hallgató vétetik fel napi 2 korona ellátási segély mellett. A hallgatók útiköltsége is megtéríttetik. Jelentkezni május 15-ig kell az egylet titkári hivatalánál. Társszerkesztő: H.a,m.ols.és Öd.exi d.r. Felelős szerkesztő : Zentai Leó d.r. 1273 —1914. szám tkvi. i MrfletfilWiVonat. Kozma Lajos végrehajtainak Zubáni Antal végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 519 korona 37 fll. tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a sepsiszentgyörgyi királyi járásbíróság területén levő, Málnás községben fekvő, s a málnási 65. sz. tekvben felvett alábbi öt ingatlanból Zuháni Antal felerész illetőségére A ■j* 1. sorsz. 1380/2 lírsz. 10 lakrészes kőházból 710 kor., 3. sorsz. 1380/1. lírsz. a. kaszálóból 44 kor., 4. sorsz. 1381. lírsz. kaszálóból 35 kor., végre Sepsiszentgyörgy városában fekvő a sepsiszentgyörgyi 876. sz. tekvbe A . 2815/1623. sírsz. a. felvett szántóból Zuháni Antal felerész illetőségére 64 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1914. évi május hó 26. napján délelőtt 8 órakor Málnás községházánál és folytatólag a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében földszint 7. számú ajtó fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. tc. 42. § ában meghatározott árfolyammal számitott óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §§. ; 1908: XL. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 . XLI. 25. §.) Sepsiszentgyörgy, 1914. évi február hó 28. napján. Ii. , A kiadvány hiteléül: Borszeky Ákos s. k. emkf. kir. jb. jegyző. Krahm László kir. telekkönyvvezető.