Székely Nép, 1914 (32. évfolyam, 1-145. szám)

1914-05-12 / 51. szám

51. szám, hogy az ellenzéki pártok csak a tanácskozás­ban vesznek részt, a szavazásban azonban nem, mert a delegáció törvényszerűségét kétségbe vonják. Véges emberi ésszel bajos megérteni, hogy ha valaki egy testület tanácskozásában részt vesz, miért ne vehetne részt ugyanolyan­­képen a határozathozatalban is ? Miért volna törvényes a delegáció, mikor tanácskozik, ha nem törvényes akkor, mikor határoz ? Bizonyos, hogy senki se lesz az országban, a­ki ezen el­lenzéki logikát megérti, de nem is valószínű, hogy sokan akadjanak, a­kik töprengenének rajta. Apponyi és a külön jegybank, Budapest, május 11. Politikai körökben némi szó esett Apponyi Albert gróf vasár­napi székesfehérvári népgyűlési beszédéről, a­mely egy kortesbeszéd benyomását kelti. A szólnok többek között kijelentette, hogy önálló vámterület nélkül egy állam független nem lehet. Apponyi bizonyosan nagy zavarba jött volna, ha valaki hallgatóságából történetesen megkérdi, hogy a koalíciós kormány, melynek Apponyi tagja volt, az önálló bankot és vám­területet miért nem létesítette ? A­kik pedig tudják, hogy Apponyi akkor személy szerint is ellenezte a kü­ön bankot, azok szemében teg­napi beszéde jellemző példája Apponyi poli­tikai következetlenségének. A magyar delegáció külügyi albizottságának ülése. Budapest, május 11. A magyar delegáció külügyi albizottsága ma délelőtt kezdte meg a külügyi költségvetés tárgyalását. Az ülésen jelen voltak B­e­r­c­h­t­o­l­d Lipót gróf külügyminiszter, B­u­r­i­á­n közös pénzügyminiszter és Tisza István gróf is. Nagy Ferenc előadó beszéde után A­n­­d­r­á­s­s­y Gyula gróf szólalt föl. Többek kö­zött foglalkozik az epiruszi kérdéssel. Véle­ménye szerint a törökök és a görögök egy­másra vannak utalva. Lukács György a javaslat érdekében szólal föl. Apponyi Albert gróf helytelennek tartja, hogy a hármasszövetség kényszeríti a többi hatalmakat a haderő fokozására. Romániát illetőleg szükségét látja, hogy a monarchia szűnjön már egyszer meg folyton exkuzálni magát ezen országgal szemben. Ausztria- Magyarország és Románia között a külpolitikai erőviszonyoknak kell az összekötőkapocsnak lenniük. Romániának mérlegelnie kell, hogy érdekében áll-e a jó viszonyt fenntartani a mon­archiával, vagy sem. T­i­s­z­a István gróf: Nagyon helyes. Apponyi örül, hogy álláspontja hiva­talos részről is helyeslésre talál. Windisgraetz Lajos herceg, R­a­­kovszky István és Rakovszky Béla beszéltek még a költségvetés ellen, azután az ülés folytatását az elnök holnap délelőttre halasztotta. Kossuth állapota. Budapest, május 11. Kossuth Fe­renc állapotában a délutáni órákban némi javulás állt be. Ennek dacára a katasztrófa még mindig fenyeget, mert a nagybeteg pártvezér ereje a mini­mumra csökkent. A románok nemzetiségi politikája. Bukarest, május 11. A külföldi sajtó na­pok óta szüntelenül támadja Romániát a fog­lalt területen élő bulgár lakosság elleni túl­­erélyes nemzetiségi politikája miatt. A M­i­­nerva c. lap most, anélkül, hogy védekez­nek e vád ellen, egyszerűen azzal felel a külföldi sajtónak, hogy elmondja, miszerint Anglia kizsákmányolja a búrokat, Németország pedig még azt is megtiltja, hogy francia em­ber betegye a lábát Elszász-Lotharingiába. Aratási szabadságolás az erdélyi hadtestnél. Brassó, május 11. A nagyszebeni hadtestparancsnok által kiadott leg­utóbbi parancs szerint az erdélyi 12. hadtest területén elhelyezett csapatok­nál az idei aratási szabadságolás ideje július 19-től augusztus 8-ig terjedő három hétben van megállapítva. HÍREK. Sepsiszentgyörgy, május 12. Látogatás Blaha Lujzánál. — Fővárosi tudósítónktól. — Ritkán nyilvánul meg gyöngédebb szeretet, odaadóbb figyelem, mint Blaha Lujzának beteg ágya körül. Hetekkel ezelőtt egy makacs meg­halés oly hirtelen vetette ágynak nagyasszo­nyunkat, hogy legkedvesebb szerepét, a Matyó SZÉKELY NÉP­ lakodalom Thuza Erzsáját is le kellett monda­nia. Aggódó szemmel kémlel azóta a szeretet a fővárosi Erzsébet-körút 2. számának első emelete felé, melynek zárt ablakai mögött szenvedett a beteg művésznő. Ha gyalog volt arra utunk, átkerültünk a szemközti oldalra, hogy onnan nézhessük legalább a csipkefüg­gönyöket ... Az ablakokban piros muskátli vizit, fürdik a napfényben s a sok virág ver­senyre kél a szirombontásban, hogy örömmé tel­jék benne a nagyasszony szemének. Hisz min­dig hűséges kisérő társa volt művészetének dallamos utain i­s ez a virág, ez az egyszerű piros muskátli illik legjobban Blaha Lujzához. Arra kerülünk a konyha felé, hogy a ber­regő csillingelés ne zavarja meg Blahánét jó­tékony, déli szendergésében. öreg szakácsnő nyit ajtót... a kipróbált, a hűséges. Az szó­lítja elő Blaha Lujza komornáját, minden dol­goknak ismerőjét, minden örömnek és bánat­nak hit sorsosat. Csöndet intve, lábujjhegyen osonunk a fogadóterembe, megállunk az egyik ajtó előtt és annak hasadékán kukucskálunk be a szomszéd szobába. Ott szendereg egy kereveten, elegáns galambszürke pongyolában, s gondos, megszokottan kedves hajviseletében Blaha Lujza ! Tehát már lábbadozó, már el­hagyhatja az ágyat, már túl van minden vesze­delmen ! Hála a Teremtőnek ! És miközben lelkünkből feltör ez a fohász, szinte hallani vé­lem a magyar közönség százezreinek ajkáról: Hála a Teremtőnek ! Még sápadt, vonásai nagy szenvedés nyo­mait árulják el, de a csintalankodva bekandi­káló május-déli nap már bálvány pirt fest ar­cára. Ki tudja, melyik lázas este diadaláról álmodik ? ... Egy pillanat csak — hiszen az őt szeretettel simogató tekintet is fölébreszt­heti — bánthatja jótékony pihenésében. Ne zavarjuk őt! Most aztán először Margitsziget, aztán Balatonfüred, majd a Tátra friss levegője, él­tető napsugara várja Blahánét, hogy a jóté­kony természet ismét visszaadja őt a nemzet­nek, a Nemzeti Színház színpadjának és kö­zönségének, mely rajongó szeretettel várja. — Az Irodalmi Társaság szerve­zése. A Székely Nép állandóan ismer­tette annak a mozgalomnak az egyes mozzanatait, a­melynek célja a székely­­földi vármegyékben Irodalmi Társaságok szervezése. A Háromszék megyei Irodalmi Társaság szervezésének kezdeményező lépéseit Kamenyitzky Etelka írónő tette meg, a jelek szerint igen kedvező auspiciumok közt. A szervezkedő gyűlés, a­melyre G­a­á­l Mózesen kívül több neves székely író is kilátásba helyezte megjelenését, május 31-én, pünkösd első napján délutánra van tervbe véve, vala­mint az is, hogy mindjárt az alakulás napján este műsoros estély tartatnék, a melyen Gaál Mózes is szerepelne. — A delegáció a magyar ezredekért. A delegáció hadügyi albizottságának elhelyezési bizottsága pénteken gróf Cziráky Antal elnök­lésével bizalmas ülést tartott, a melyen a hadsereg elhelyezésére és a tisztikarra vonat­kozólag felhívta a hadügyminisztert, hogy figyelemmel legyen arra, hogy ugyanazt az ezredet ne hagyják túl sokáig valamely rosszabb állomáson, hanem lehetőleg jobb helyekre helyeztessenek át. Kívánták, hogy a magyar csapatok lehetőleg magyar területeken helyez­tessenek el s hogy miután a főparancsnokságok és magasabb katonai intézetek Ausztriában vannak, ezt csapatoknak Magyarországon való elhelyezésével pótolják. A hadügyminiszter válaszában kijelentette, hogy bár a had­sereg elhelyezésénél elsősorban a katonai szempontok veendők figyelembe, törekedni fog a kívánságok figyelembevételére. A magyaror­szági csapatok számát azzal fogják szaporítani, hogy az új vasúti és táviró-ezredet Magyar­­országon állítják föl, valószínűleg Sopronban. — új ügyvéd. Dr. Szent-Iványi Gábor ügyvédi irodáját Budapesten, VIII., Rákóczi-út 19. szám alatt nyitotta meg. — Az Erdélyi Gazdasági Egyesület szo­ciális tanfolyamának előadásai. Az E. G. E. a földmivelésügyi minisztérium támogatása mellett május hó 22. és 23. napjain szociális tanfolyamot rendez az Alsófehér-, Hunyad- és Kisküküllő vármegyei papok, tanítók és jegy­zők részére Dicsőszentmártonban. A tanfolya-­­ mon előadást tart Tokaji László a Népneve-­­ lés, népvezetés, nemzeti és gazdasági szem­pontból címén, dr. Csérer Lajos : a gazda- • körökről, Jászberény­i András gazd. okl. , tanár: a nagy jövedelmet nyújtó termelési , ágakról, dr. Seyfried Károly gazd.­oki. tanár: a szövetkezetek szervezéséről és veze­téséről, Török Bálint Az állam és a társa­­­­dalom a kisgazdákért címen, dr. N­agy Endre :­­ Hogyan kössük — a népet a faluhoz? címen. 1 — Segédlelkész kinevezés. Az erdélyi re­formátus egyházkerület püspöke a léczfalvi reformá­­­tus egyház segédlelkészévé Cseh Emil illyefalvi a segédlelkészt nevezte ki. s — Méhészeti szakelőadások. A folyó hó 7-én Szentkatolnán és 8-án Kézdivásárhelyen megtartott méhészeti szakelőadások fényesen sikerültek s most a kerület fáradhatatlan vezetője Nemes Győző körútra indul s folyó hó 12-én a csíksomlyói Tomai katholikus tanítóképzőben; 13-án a Csíkszeredai állami földmives iskolában; 15., 16. és 17-én a gör­­gényszentimrei erdőőri szakiskolában ; 19. és 20-án a székelykereszturi állami tanítóképző intézetben , 21-én az Udvarhelyvármegyei méhészegyesületben fog méhészeti szakelő­adásokat tartani. — Majális. Az uzoni önkéntes tűzoltó-egye­sület június 1-én pünkösd másodnapján az „Erzsébet“­­ligetben tűzijátékkal egybekötött majálist rendez. Kez­dete délután 1 órakor. Belépti dij személyenkint 70 fillér. Kedvezőtlen idő esetén a községház nagyter­mében tartatik meg a mulatság. — Óriási földrengés. A gyönyörű Szicília, Olaszország legdélibb része újra a pusztulás és nyomor tanyája lett. A táviratok jelentése szerint a katasztrófa borzalmasságában felül­múlja azt, a­mely öt esztendővel ezelőtt dön­tötte gyászba Itáliát Cataniából indult ki a földlökés és tizennégy másodperc alatt végig­­dübörgött városok és falvak virágzó sokaságán Házakat, egész utcasorokat nyelt el a meg­nyílt föld és a félelmetes romok alatt száza hevernek az emberáldozatoknak. Mind elpusz­tultak azok a helységek, falvak és majorsá­gok, a­melyek a catania—szirakuzei vasútvo­nal mentén feküdtek. Az eddigi jelentések hé falu és több száz ember elpusztulásáról szá­molnak be. — Megalakult Tornaegylet A kézdivásár­helyi Tornaegylet folyó hó 6-án formálisan is megalakult. Az alakuló közgyűlésen a város férfi-intelligenciája feltűnően szép számban jelent meg. M­a­r­t­h­y Lajos gimn. tornatanár, az egylet agilis trénerének a sport fontossá­gáról szóló megnyitója után a tisztikar ala­kult meg. Elnök: Bodor Ferenc dr. , al­­elnökök :­ Molnár Dénes dr., Tóth József dr. Az egylet a sportnak úgyszólván minden ágát kul­tiválja, főleg a vívást és a svédtornát. — TŰZ. Dálnokban folyó hó 9-én este 9 órakor tüzilárma ijesztette meg a lakosságot. A Ken­deres utcában Polgár Józan istállója gyűlt ki és égett le. Csendes idő lévén, a tűz tovább nem ter­jedt. Az épület biztosítva volt. — Szerencsétlenség az erdőben. Szép Józsefet, ki több árkosi társával ment a nagy­ajtai erdőbe favágni, tegnap reggel egy lezu­hanó fatörzs oly szerencsétlenül ütötte le, hogy azonnal szörnyet halt. A hatóság ma szállott ki annak megállapítása végett, hogy kit ter­hel a felelősség. A szerencsétlenül járt nap­számost igen jóravaló, becsületes embernek ismerték falujában. — Élet-halál harc a vízben. Marosvásár­helyről írják: Rendkívül izgalmas élet-halál harcnak voltak szemtanúi azok, a­kik tegnap­előtt a Sátortábor közelében a Maros körül voltak. Pethő Lajos Wesselényi utcai fuvaros, több társával, marhaszekerekkel a Marosból ho­mokot szállított. Egyszer csak Pethő megrakott szekere a marhákkal együtt valami döbbenőbe került és elmerült. Az ökrök nem bírtak fel­szabadulni a nagy teher miatt s csupán a szekér rudjának a vége és az egyik ökörnek a szarva látszott ki a vízből. Pethő nem veszí­tette el lélekjelenlétét s végigkuszott a szekér­­rudon, hogy a háromból kiszabadítsa az ökröket. A többi fuvarosok riadtan siettek a bajba ju­tott Pethő segítségére és sikerült is azokat fölszabadítani, a mire aztán azok kivergődtek a partra s kisegítették Pethőt is. E közben újabb veszedelem támadt. A legügyesebb mentő a hideg vizben görcsöket kapott, elmerült s most már őt kellett megmenteni. Kétségbeejtően erőfeszítő munka után végre ez is sikerült, úgy, hogy mindnyájan megmenekültek. — Mi történt az erdőn ? V­i­t­á­­­y­o­s Ist­ván ozsdolai földműves az ozsdolai erdőre ment ki, hogy néhány darab fát vágjon háza szükségletére. Egyszerre két lövés dördült el és Vitályos homlokon találva, véres fejjel eszméletlenül bukott le egy erdei patak part­jára. Oly szerencsésen esett el, hogy a patak vize megsebesült homlokát öntözgetve, végre magához tért és hazavánszorgott. Az elöljáró­ságon előadta, hogy favágás közben két er­dőőr meglepte és az egyik fegyveréből rálőtt. A törvényszéki vizsgálat alkalmával azonban az erdőőrök még azt is tagadták, hogy látták volna a megsebesített Vitályos Istvánt. Vitályos sebesülése életveszélyes. — Rablók a paplakban. Désről írja tudósí­tónk. A múlt hét egyik éjjelén Magyardécsén isme­retlen tettesek körülfogták Fülöp Lajos református lelkész házát, elállták az összes kijáratokat és a pap irodahelyiségéből ezernégyszáz koronát elvittek. Meg­próbálták a Wertheim-szekrény felfeszítését is, de ez nem sikerült. A rablók nagy lármával dolgoztak és a szomszédból vasvillákkal, fejszékkel fölfegyverkezve siettek a pap védelmére, de ekkor már a rablók el-menekültek. A csendőrség azt hiszi, hogy cigányok oltak a betörők. — Csikmegyei tüzek. Pár napja harang­zó és tűzoltókürtölés zavarta meg Csíkszereda rkosságát. A vasúti állomás közelében levő, Kapos­ceó fűrésztelepén épült munkásházak egyike ki­fulladt s a nagy szél miatt a tűz tovább terjedt­étől lehetett tartani. A gyorsan érkezett tűzoltóság­nak sikerült a tűz terjedését megakadályoznia. A­akók egy része azonban életét is alig tudta meg­­menteni. Az épület földig leégett.­­ Csikpálfalván szintén tűz ütött ki s rövid pár óra alatt mintegy 22 gazda maradt a szó szoros értelmében hajlék­­alanul. Összefutott több szomszéd község tűzoltó­sága, de a szél és vízhiány miatt a tüzet lokalizálni szintén lehetetlen volt. Állatok, összes gazdasági felszerelések, lakóházak berendezései mind a lángok tartaléka lett. A kár óriási nagy, melynek egy­része még biztosítás útján sem térül meg, mert sem az épületek, sem a felszerelések nem voltak biztosítva. — Betörés a fogyasztási szövetkezetbe. Krizbai tudósítónk írja: Eddig még ismeretlen tet­tesek vakmerő betörést követtek el a fogyasztási szövetkezetben. A tettesek, a­mint ezt a jelek mu­tatják, a viszonyokkal teljesen ismerős egyének le­hettek. A betörők éjjel lefeszítették a szövetkezet pinceablakainak vasrostélyát, majd a pincéből fel­hatoltak az üzlethelyiségbe. Az üzletben elhelyezett pénzszekrényt kifeszítették s onnan 200 koronányi váltópénzt elvittek. A csendőrség erélyes nyomo­zása dacára sem tudta még a tetteseket kézreke­­ríteni. 1914. május 12. IPAR, KÖZGAZDASÁG.­ ­ Méhészeti tanfolyam Kolozsváron. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület kolozsvári méh­­telepén, a földmivelési minisztérium támogatása mellett, földmives kisgazdák részére junius 3—20-ig méhészeti tanfolyamot rendez, melyre 20 hallgató vétetik fel napi 2 korona ellátási segély mellett. A hallgatók útiköltsége is meg­téríttetik. Jelentkezni május 15-ig kell az egylet titkári hivatalánál. Társszerkesztő: H.a,m.ols.és Öd.exi d.r. Felelős szerkesztő : Zentai Leó d.r. 1273 —1914. szám tkvi. i MrfletfilWiVonat. Kozma Lajos végrehajtainak Zub­áni Antal végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 519 korona 37 fll. tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a sepsiszentgyörgyi királyi járásbíróság területén levő, Málnás községben fekvő, s a málnási 65. sz. tekvben felvett alábbi öt in­gatlanból Zuh­áni Antal felerész illetőségére A ■j* 1. sorsz. 1380/2 lírsz. 10 lakrészes kőházból 710 kor., 3. sorsz. 1380/1. lírsz. a. kaszálóból 44 kor., 4. sorsz. 1381. lírsz. kaszálóból 35 kor., végre Sepsiszentgyörgy városában fekvő a sepsiszentgyörgyi 876. sz. tekvbe A . 2815/1623. sírsz. a. felvett szántóból Zuh­áni Antal felerész illetőségére 64 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1914. évi május hó 26. napján délelőtt 8 órakor Málnás községházánál és folytatólag a telek­könyvi hatóság hivatalos helyiségében föld­szint 7. számú ajtó fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a ki­kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át kész­pénzben, vagy az 1881 : LX. tc. 42. § ában meghatározott árfolyammal számi­tott óvadékképes értékpapirosban a kikül­döttnél letenni, hogy a bánatpénznek elő­­leges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §§. ; 1908: XL. t.-c. 21. §.) Az, a­ki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapí­tott bánatpénzt az általa ígért ár ugyan­annyi százalékáig kiegészíteni (1908 . XLI. 25. §.) Sepsiszentgyörgy, 1914. évi február h­ó 28. napján. I­i. , A kiadvány hiteléül: Borszeky Ákos s. k. emkf. kir. jb. jegyző. Krahm László kir. telekkönyvvezető.

Next