Székely Nép, 1918 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1918-01-05 / 2. szám

2. szám. kább kivesző tollforgatói közé tartozott, a­kit néhány évvel ezelőtt az Erdélyi Irodalmi Tár­saság is felvett tagjai közé. Csutak a Székely Népnek is hosszú ideig volt tevékeny munka­társa. E mellett társadalmi téren is sokat tevé­kenykedett. Aránylag fiatal korban és teljes munkabírásban jutott el a magas jubiláris év­­számhoz. — Dr. Herrmann Antal egyetemi tanár, a nagynevű ethnográfus, lapunknak régebben kitűnő, szorgalmas munkatársa, a belügy­minisztérium cigányügyi szakértője, a cigány­ügy rendezése dolgában bejárván az országot, felkereste Sepsiszentgyörgyöt s itt érintkezett az illetékes megyei és városi hatóságokkal . Marosvásárhelyről jött, a­hol Antal fia, — volt itteni levéltárnok és pü. fogalmazó, a Székely Nép volt munkatársa, — miután két évig az olasz fronton, mint lángvető küzdött, most az er­délyi kormánybiztos mellett országrészünk re­konstrukciójában buzgólkodik. Herrmann tanár városunkban Bodola Sándor tanár vendége volt, kinek családjában két unokája nevelkedik. — A „Szurmai Sándor“ alapból való segélyezés. A társadalom áldozatkészsége im­már lehetővé teszi, hogy a Surmai Sándor-alap­­ból és a honvédelmi miniszter rendelkezésére álló egyéb pénzekből a segélyezés megkezd­hető legyen. Ennélfogva a m. kir. honvédség, népfelkelés ama tisztjei, lelkészei és tisztviselői, valamint tiszt és tisztviselőjelöltjei, a­kik a háborúban rokkantak lettek, vagy hadisérül­­tekké váltak és segítségre szorulnak és a ké­relmezés idejében tényleges katonai szolgálat­ban nem állanak, továbbá a háborúban hősi halált halt, sebesülés vagy a hadtéren szerzett betegségek (sérülések) vagy hadifáradalmak következtében elhalt honvéd, népfelkelő, csen­dőr­tisztek, lelkészek, tisztviselők, tiszt- és tisztviselőjelöltek segítségre rászorult özvegyei és árvái segélyezés iránti kérvényeiket be­nyújthatják. A polgármester értesíti a város területén lakó fentiek szerint igényjogo­s­­ érdekelteket, hogy kérvényeik megszerkesztése céljából a városi árvaszék helyiségében jelent­kezzenek. — Egy székely tábornok halála. K­o­n­c­z Henrik altábornagy, a vaskoronarend lovagja, hosszas szenvedés után 63 éves korában Buda­pesten elhunyt. A még kitűnő erőben levő, daliás katona halálát hirszerint vérmérgezés okozta, a­minek folytán egyik lábát amputálni kellett. Az elhunyt tábornok legutóbb a kolozs­vári honvédkerület helyettes parancsnoka volt. — A meghosszabbított iskolai szünet. A kultuszminisztérium a karácsonyi szünidőt 14 nappal meghosszabbította az állami iskolák­ban. Nagyon furcsa azonban, hogy ezt a rendelkezést a rendes szünidő lejártakor, várat­lanul adták ki. Ok nélkül száz és száz tanuló jött, ment sok bajjal, költséggel s az iskolájá­ban azzal fogadták, hogy még 14 nap a szü­net. Hány tanuló utazott el Kolozsvárra, Debreczenbe s most útközben mit tegyen ? Visszaforduljon, mikor nagy kínnal megszer­zett katonai passzusa már le is járt, vagy elmenjen az iskolájába 14 napra, a­hol nem látják szívesen, mert épen a köztartások meg­könnyítésére nyújtották meg a szünidőt ? Akár­milyen késedelmekhez szoktunk is hozzá a bábomban, de az efféle késés, a­mi a vakáció megnyújtásánál történt, a teteje az eddig is­mert képtelenségeknek. Miért nem lehetett a rendeletet kiadni újévre, miért kellett annyi költségbe és bonyodalomba kergetni hófúvás idején a tanuló ifjúságot, kivált Erdélyben és a kordonon belül, mikor ezzel épen agyonütöt­ték azt a célt, a­melyet a meghosszabbított szün­idő szolgálni akar ? Klasszikus eset, szomo­rúan jellemző a mostani „kultur állapotokra“. — Egy magyar menekült tragikus élete A napokban temették el Klára Gyula be­­reczki születésű oláhországi magyar mene­kültet Sepsiszentgyörgyön. Az öreg, 60 éves iparost az oláh háború kitörésekor a meg­vadult oláhok minden ok nélkül internálták. A durva elhurcolás közben összerogyott az után s onnan szedték fel előrenyomuló csapa­taink. Klára 15 éves fiát valami muníciógyár­­ban dolgoztatták, de mikor az olahokat kerget­ték, őt is elhurcolták. Három napig étlen szomjan ment. Akkor ételt osztottak ki, de a fiú inkább tovább koplalt, de­­ meg­szökött. Egy fára mászott fel s ott bujt el. Azután visszafelé bujdosott, mig katonáinkkal találkozott és megmenekült. Ezután került össze a Klára-család és költözött haza Oláh­­országból. Az öreg Klára az elhurcolásból eredő betegségben halt el s családja most a bizonytalan jövő elé néz. — A megboldogult magyar mártír családja megérdemlené, hogy a nemes szivü magyar társadalom éreztesse vele a testvéri szeretetet ! — Műkedvelő előadás. A kökösi ifjúság január 6-án a helybeli hősök emlékét megörökítő emlékoszlop alapja a községháza dísztermében mű­kedvelő előadást rendez. Kezdete este 7 órakor. Előadás után tánc. — Sertéskiosztás. A m. kir. gazdasági felügyelőség szívességből, minden államsegély nélkül ismét hoz 250 darab mangalica koca és ártány süldőt, fiatal kanokat. Ezen serté­seket a hozzáforduló gazdiknak, tisztviselők­nek, iparosoknak önköltségi áron, min­den szavatosság nélkül adja át készpénz fizetés ellenében. Ezek szerint tehát a ki jegyez ily sertésekre és átveszi azokat, elhullás esetén semmi kártérí­tésre nem számíthat. Ezen körülményre a fel­ügyelőség tisztviselője minden alkalommal szó­ban is felhívta a gazdák figyelmét. Gróf Zichy pacai (u. v. áll. Retteg) uradalmából jön szőke mangalica (göndörszőrü) darabja ca. 40 kilogramm, jó kondícióban, nem hízott álla­potban, darabja körülbelül 350—400 koronába fog kerülni. — Újévi üdvözlet megváltás. Dr. Kiss Ferencné pü. tanácsos neje a csíki menekültek részére 5 kor., a Vereskereszt Egylet részére 6 koronát küldött újévi üdvözlet megváltása címén a Székely Nép kiadóhivatalához. — Falevél alomnak. A mindinkább érez­hetővé váló takarmányinség a meglevő szálas takarmány és alomkészleteknek a lehető leggondosabb módon olyként való felhasz­nálását teszi parancsolólag szükségessé, hogy ezen készletek azon időpontig, a­míg a jószágok a legelőre kihajthatók lesznek, kitartsanak. Ez azonban csak abban az esetben lesz biztosítható, ha a szálas takarmányokon felül minden olyan alomféleség, a­mely meg­felelő előkészítés után takarmányozási célokra is felhasználható, alomzásra mindaddig nem fog felhasználtatni, míg a normális viszonyok helyreálltával a takarmányozás kérdése is a régi mederbe fog terelődni. Felhívja ezért a polgármester a gazdaközönséget, hogy almo­­zásra a szalma helyett fövényt , főként száraz falevelet használjon. Falevél a városi erdőben nagyobb havazásig bőségesen áll rendelkezésre a gazdaközönségnek. Ha ezt használják almo­­zásra, tekintélyes mennyiségű szalmakészletet takarítanak meg, a­mely feldolgozva nagyobb tápértéket biztosító takarmányt fog szolgáltatni. A Hadsegélyező olvasójelek Kedves és hasz­nos dologgal lepte meg a Hadsegélyező Hivatal a magyar olvasó­közönséget : a háború kiemelkedőbb epizódjaival illusztrált olvasójeleket adott ki. Az illusz­trációkat : Heyer Artur, Juszkó Bé­a, Éder Gyula, Helbing Ferenc, Dudits Andor és Tornai Gyula festőművészek rajzolták. Az olvasójelek nemcsak mint az olvasás hasznos és nélkülözhetetlen eszközei járnak értékkel, de művészi nívójuknál fogva mara­dandó becsű háborús dokumentumok is. Az olvasó­­jelek, melyeket a Hadsegélyező Hivatal az árvák és özvegyek javára darabonkint 20 fillérért árusít, kap­hatók úgy a Hadsegélyező Hivatalnál Budapest, V. akadémia­ utca 17., valamint az ország valamennyi­­bb papír- és könyvkereskedéseiben. — A német dohány. A német birodalmi szövetség tanác­s újabban engedélyezte, hogy a német dohánygyárosok a gyártmányok elő­állításánál a tölgyfa és cikórialevelet pótanyag­nak használhassák. Ez annyiból újdonság előt­tünk, mert népünk a jelenlegi alkalmi tapaszta­­ltokból meggyőződött, hogy a német „dohány­ban“ minden létező burján bőven van képvi­selve, sőt még talán a dohány is van benne. — Henry Barbusse: „Tűz“ (Le Feu) című Joucourt-díjat nyert Békeregénye. Fordította: Lendvay­stván. Ára: 10 kor. A háborús Franciaország a tavasszal olyan irodalmi eseménytől volt hangos, a­mely a hullá­mait néhány hét alatt a világtengerek partjáig és az­ceánon át Amerikáig is kiverte. A Figaró egyik munka­­ársa, Barbusse Henry Tűz (Le Feu) című, ragyogó tollal­at pompás regényével megnyerte a Goncourt-díjat: né­­hány nap alatt Barbusse nevét fölkapta Páris, a könyv­­nél máig ötszázezer példánynál több van forgalomban. A­kik olvasták, — írók, műbírálók s főként a nagyközön­ség — nem tudták, hogy végtelen elragadtatásuk vagy az író megvesztegetően lebilincselő meséje teszi-e, de annyi bizonyos, hogy másodszor is kézbevették és re­megő izgalomban olvasták el újra. A nagy francia mese­mondók emléke, Maupassant szellemessége és Anatole France mélysége támadt fel A tűz­ben, a­mely eddig az eredeti francia kiadásban is alig tudott átjutni a mi ha­tárainkon. Kapható minden könyvkereskedésben, A Nap kiadóhivatalában, VI., Teréz­ körút 5. Rendeléseknél tes­sék okvetlenül megjelölni, hogy a „Lendvay István ál­tal fordított“ kiadást küldjék. — Az oláhok mindent bevettek. Még az oláh betörés idején történt. A járási végrehajtó — háborúban megrokkant, félszemü, sovány ember, — nem tudott már elmenekülni az oláhok elöl. Az ellenség berendezkedett a faluban s a végre hajtó kis házához is került vagy három oláh tiszt. Egy vacsora közben dicsekedni kezdtek az oláhok: — No, gazda, már a mienk Brassó, Kézdivásár­­hely és Sepsiszentgyörgy is ! Milyen városotok van még arra nyugatra? Mi?! A végrehajtó sötét arccal felelte : — Ott van például Fogaras. — Beveszszük ! — zúgták a tisztek. — Azután Nagyszeben. — Beveszszük ! Hát aztán ?­­ — Segesvár. — Beveszszük. Van-e még ? — Gyulafehérvár. — Beveszszük ! — Nagyenyed. — Beveszszük ! Hát aztán ? A végrehajtó keserű mosolylyal vágta ki: — Azután jön a kefe. Az oláhok felkapták a boros poharaikat és lelkes hangon kiáltozták: — Azt is beveszszük! És csakugyan bevették . . . SZÉKELY NÉP i Első Székely Likőrgyár telepemen Olt­ utca 13. Sepsiszentgyörgyön Kitűnő felső Küküllő megyei UJBOROK eladók. Cégem eddigi szolid kiszolgálása ismeretes, a­miben épugy része­síteni fogom ezután is tisztelt vevőimet. Teljes tisztelettel : REMETE MÓR 1 Bérház nagyobb családi és kisebb la­kások, valamint több erdőrész­­let és földbirtok eladására megbizásom van. A­ki eladni, vagy venni szándékozik, kérem lakásomon (Olt­ utca 18. sz. a.) felkeresni szívesked­jék, a­hol a felvilágosítást személyesen megadom. Fogolyán Endre közvetítő irodája. Eladó ház, a melyhez korcsmahelyiség is tartozik, berendezéssel együtt, haszonbérbe adó, esetleg örök áron is eladó. Értekezni lehet özv. Amigó Mórnéval Maksán. Meg akar szabadulni Ön a rheuma, csuz és köszvénytől ? Rendeljen a bel- és külföldön szabadalmazott, 51758. szám alatt védjegyzett és legbiztosabb hatású Kanyó-féle rhenma-szert, a­mely ezreknek adta vissza az egészségét. Senki e hirdetést ne vegy a reklámnak. Engemet vagy szeremet mindenki nem ismerhet a nem tud meg­győződni saját maga annak jóságos hatásáról ás gyógyitóképességéről, a­mig nem rendel Haszná­lati utasításait együtt 10 korona utánvét mellett megküldöm. Hirdetésemre kérem ügyelni, mert papírhiány miatt ritkán jelenik meg. Kanyó Sándor szabadalmazott Rheuma-gyógyszer­készítő Budapest, 1V. Szarka­ utca 7. Eladó a sepsiszentgyörgyi határon a „Hosszú“ (Lapsiás) nevű düllőben egy 13 hol­das szántó ás kaszáló. Ugyancsak eladó Sepsiszentgyörgyön a Sétatér­ utca 11. szám alatt egy nagy, gyümölcsfákkal beültetett kert. Bővebb felvilágosítást nyújt Dr. Szász Dezső ügyvéd Sepsiszent­györgyön (Kossuth Lajos tér 1. szám.) ásványvíz- és­­ ÉRTESÍTÉS : V­an szerencsém tisztelettel értesíteni Sepsiszentgyörgy és vidéke közönségét, hogy a Sepsiszentgyörgyön, Előpataki­ utca 6. szám alatt minden kényelemmel ellátott kénes ásványvíz- és iszapfürdőmet újra megnyitottam. Kénes ásványvizem tavalva van dr. Hankó Vilmos úr, a magyar tudományos akadémia tagja által CSUZ, aranyeres bántal­­mak, bőrbajok stb. ellen Fürdőm mindennap reggeli 7 órától este 9 óráig a kö­zönség rendelkezésére áll. Bőrbetegek rászóló külön fürdőszakasz. Kiváló tisztelettel­­ Szabó Mihály. Az antialkoholista. .Jónapot kívánok kedves Szépasszony ! Ma csuda nagy kedvem van és szeretnék egy nagyot mulatni . . . Pataki bácsi! . . . Feri bácsi.. . Ide avval a ban­dával . .. így ni ! És most húzza a fülembe, hogy : Jaj de csuda jó dolog a szerelem, jaj ha megcsó­kolom nagyon szeretem , jaj ha átfogom a pic­iny derekát és egyszer, kétszer, háromszor vagy négy­szer jól oldalba vág. . . . Húzd Feri bácsi, ne saj­náld . . . Szép asszony ! Magácska meg ne törőd­jön sekivel, izé már csupán csak azt akarom mon­dani, hogy semmivel . . . hozza ide azokat a jó borokat, egy, kettő, három vagy huszonhárom üveg­gel, így ni ! Most legalább van a bandának is. Félre azzal a kutya nótával ! Valami szomorút . . . Hisz szomorú a nyárfa erdő . . . közben a villa­nyok kialszanak. Záróra . . . Fizetek, mert fizetni való kedvem van, azaz, hogy fizetnem kell. Mikor már jól kimúlaná magát Estók uram, hát Estók úgyse, haza ballagott. Ment utcáról-utcára, mig beért egy utcába ; azután ment házról-házra, mig oda ért egy házhoz ; emeletről-emeletre egész a második emeletre ; ajtóról ajtóra egész a 17-es számig; ott benyitott és ment szobáról szobára, egész a hálószobáig és ott megállt . . . Megállt . . . ha megtudott volna állni, de nem tudott, mert maga előtt látta a csalfa, hűtlen feleségét . . . neki ro­hant, mint egy vadállat! Asszony te szörnyeteg ! Ezt a kellemetlen meg­lepetést magadnak köszönheted ... te engem meg­bántottál és ezért lakolni fogsz­­ . . . Nem ismerek kegyelmet . . . Add ide a kardot, meg a puskát, mert a fa­lon látok egy poloskát. Fodor Arthur. IRODALOM és MŰVÉSZET.­ ­ A Társaság legújabb száma is válto­zatos előkelő tartalommal jelent meg. Gergely István a főudvarra ezerről ír megkapó jellem­rajzot, Törökné Kovács Hermin befejezi el­beszélését, Bardócz Árpád, Beöthy Zsigmond és Fáy József versei, érdekes társaság és divat rovat egészítik ki a szám tartalmát. A képek között Izabella főhercegnő és Hertlich kancellár képét közli, a­mely januári számában kezdi meg Drasche Lázár Alfréd „Tűzkereszt” című regényének közlését. A Társaság előfizetési ára negyedévre 20 korona. A Társaság kiadó­­hivatala Budapest, IV. Reáltanoda­ utca 18. Felelős szerkesztő : Zentai Leó dr. Nyomatott Sepsiszentgyörgyön, a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyomda részvénytársulat könyvnyomdájában 1918. 1918. január 5.

Next