Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)

1920-09-27 / 45. szám

45. szám. SZÉKELY NÉP 1920. szeptember 27. haza szeretet. Ennek jegyében kell munkáljon ezután is az EMKE. Kicsinyes féltékenykedés nem állhat útjában, hisz a munka éle­tet lehel, virágot fakaszt, érté­ket termel s abból megvan a haszna a társadalom mellett az államnak is. Az Astra ugyancsak műkö­dött. Gyűlésein a hazabeli iro­dalmi nagyságaik is részt vettek. A magyar, szabad­elvű volt és türelmes s türelmet vár maga is. Ennek biztosításáról gondoskod­nia kellett és gondoskodott is a hivatása magaslatán álló béke­­konferencia. A háborús zaj elmúltával semmi akadálya sincs tehát an­nak, hogy csakugyan fölvegyük a munka elejtett fonalát. Köszöntjük az EMKÉ-t nemes elhatározása küszöbén. A vezéri irányítást várjuk s vármegyénk sietni fog a kibontott zászló alá s ismét életre hivja a szentgyörgy­i, kézdivásárhelyi, orbai, erdővi­déki, berecki és bodola­nyéni fiók választmányokat. Az idő kétségtelenül megros­tálta az embereket. Uj nemzedék jött a régi helyébe. A régi csa­pást, gyepüt híven megőrizve, uj, friss vért kell eresszünk mindenhová. Épen ideje, hogy munkába áll­junk, a szétszórt csontokat össze­szedegessük, azokba életet le­heljünk. Álljon az EMKE sorompóba s egy általános magyar iskola egyesülés létrehozásával építsen erkölcsi és anyagi talapzatot a magyar kultúrának ! —­ —­ly. A szászok vezetőjének tanácsai az erdélyi magyarság részére. Dr. Schullerus nagyszebeni szenátor, a szászok egyik vezető­embere egy újságíró kérdéseire hosszabb nyilatkozatot tett arról, hogy miképpen gondolja a ma­gyarok elhelyezkedését Romániá­ban s miképen várhatják a ma­gyarok törekvéseik m­egvalósulá­sát. A nyilatkozat többek közt a következőket mondja : — A magyarok mostani szer­vezkedésének kulturális és gaz­dasági téren kell elsősorban mozogniok. Kulturegyesületeket kell csinálniok, felekezeti iskolákat létesíteniök, magyar irodalmat, művészetet fej­leszteniük, magyar polgárok pén­zén gyárakat és vállal­a­­tokat létesíteni, így kell népü­ket megerősíteniük s aztán an­nál több nekilendüléssel vehet­nek majd részt a legközelebbi parlamenti választásokon. Ragasz­kodjak kell a gyulafehérvári határozathoz, a békeszerződésnek a nemzetiségekre vonatkozó pont­jaihoz és a kormány ismételt ki­jelentéseihez ez ügyben.­­ A magyaroknak részletes politikai programot kell kidolgoz­zok. Ennek főbb pontjai legye­nek ezek: adassék meg a ma­gyarságnak törvény­­ alapján a jog, hogy Románia területén kul­­turális, gazdasági és nemzeti te­kintetben mint egységes nemzet szabadon szer­­vezkedhessék, — kulturá­lis célokra szedhessenek a ma­gyarok polgártársaiktól adókat s ezek behajtásában támogassa őket a hatóság, — adassék meg a magyarságnak a jog­iskolák felállítására, tanítók, tanárok al­kalmazására, és ilyenek képzé­sére, a nemzeti kataszter alap­ján adassék meg a községi és városi képviselőtestületi és a parlamenti választásoknál a ma­gyarságnak a választói jog, községi és városi kormányzatban adassék meg a magyarságnak szám­aránya szerint a beleszólás, a gyulafehérvári határozat értel­mében adassék meg a magyar­ságnak a jog, hogy a közigaz­gatás minden terén ér­vényesüljön a nyelve, azt a hatóságoknál sza­badon használhassa, nemkülönben a katona­ságnál is azokban a csapatok­ban, melyek magyarokból lettek sorozva, a magyar egyházak tel­jes szabadsága nemzeti és auto­nóm alapon, a magyaroknak adas­sék meg a teljes egyházi, sajtó, egyesülési, okta­tási és tanulási szabad­ság, az ifjúság ne akadályoztas­sák külföldi egyetemek látogatásá­ban, a magyar helységne­vek használtassanak ott, a­hol a lakosság többsége, vagy jelenté­keny részre magyar, olyan kö­zségekben és városokban, a­hol magyarok is vannak, az u­lán és hivatalos helyek feliratai ma­gyarul is legyenek meg, a csatolt területeken maradjon meg egyelelőre az eddigi jogrend. — Ezek volnának a magyarok programmjának vezető pontjai. A szász nemzeti programm hasonló ehhez. És ebből látható, hogy menyire szükséges az együttvaló, helyesebben a párhuzamos mű­ködés a parl­amentben. Erről ter­mészetesen csak akkor lehet szó, ha a magyarságnak majd meg­lesznek a maga képviselői a par­lamentben. Arra kell töreked­nünk, hogy azok a jogaink, me­lyeket programmunkban követe­lünk, törvényileg biztosíttassa­nak, és belekerüljenek az alkot­mányba is. Ha a magyarok, szászok, svábok, ruté­nek, bulgárok össze­fognak a parlamentben, akkor egyik nemzetiséget sem érheti megrövidülés. Egymásra vagyunk utalva, külön-külön gyöngék va­gyunk, együttvéve erősek mara­dunk. zabóüzlet megnyitás. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy férfi-szabóüzletemet újra megnyitottam Sepsiszentgyörgyön, Sétatér­ utca 2. sz. alatt. ===== Kérem a közönség szives párfogását. GÁSPÁR IGNÁC, Jamiló felvétetik. Benedek János. A lécfalvi református ecclesia anyakönyvei szerint b. e. Bene­dek János 1846. tavasz hó 29-én született. Szülei nemes Benedek Sámuel és nemes Bodor Thresia voltak. Elemi iskoláit a léczfalvi refor­mátus népiskolában, középisko­láit pedig a székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte. Főiskolai tanulmányait a nagy­szebeni jogakadémián kezdette és a marosvásárhelyin fejezte be. Itt tett ügyvédi vizsgát is és pe­dig kitüntetéssel. Az 1974. évi közjegyzői törvény megalkotása után sepsiszentgyörgyi kir. köz­jegyzővé nevezték ki és ez ma­radt haláláig. Ezek a­ száraz és vázlatos életrajzi adatok a székely­­nép egyik kiváló egyénisége életének rideg keretei. Mert ezeket a ke­reteket egy gazdag tartalmú élet tölti ki. Nem is lehet addig őt elte­metnünk, a­míg az ő örökségét át nem vettük. Ez az örökség pedig egy nagy, egy szent hagyomány. Egy em­beré, a­kinek lelke volt, hite volt. A kálvinista puritán és küz­delmes légkörben indul az élet útjára. Nehéz harcot vív meg az ő népéért, nem törődve vissza­vonással, kicsinyeskedéssel. Határozott célokkal, még ha­tározottabb cselekvéssel, lanka­datlan munkával és anyagi ál­dozatokkal mutatja meg az utat a székely nép boldogulása felé. Így létesül Sepsiszentgyör­gyön a községi nőipari szakiskola, melynek megvalósulásához az ő törhetetlen akaraterejére is szük­ség volt. S amikor már meg­valósult, korán felismerte annak jelentőségét, hogy a szorgalmas, törekvő növendékek ambicionál­ják a tanítótestületet is. Ezért évenként a legjobb növendékek részére egy Singers varrógépet és egy rend ruhát ajánl fel. Nem üres hiúságból tette. Hiszen er­ről nagyon kevesen tudtak és sokan csak e sorokból szereznek tudomást. Tette ő ezt azért, mert jól esett a lelkének, ha a törekvő székely testvérét munkájáért meg­­jutalmazottnak láthatta. Oly me­leg szeretettel intézte ennek az iskolának az ügyeit, mint elnök, hogy az hamarosan Erdélynek ezen a téren a legjelentősebb is­kolája lett. Elég annyit említe­nünk, hogy a kultúra magas fo­kán álló szász nép gyermekeit messzi vidékről is ebbe az is­kolába küldötte. Ilyen jelentős része van a dohánygyár és a tanítónőképző­­intézet megvalósításánál. Az előbbiért 52 város versen­gett. Beksics Gusztávval, Magyar­­ország nagyhírű publicistájával váltott levelei mutatják, hogy mily odaadóan dolgozott azért, hogy a dohánygyár idekerüljön s legyen a szegény székely nép gazdasági boldogulásának újabb forrása. Politikailag talán azzal jel­lemezhetnek a legtalálóbban, hogy becsületes és öntudatos politikus volt. Becsületes, ez alatt azt értjük, hogy a politikát öncélnak soha­sem tekintette, a maga személyi érdekeiért sohasem politizált. A pártot, a­melyhez tartozott, nem vette fel és vetkőzte le, mint más a ruháját. S öntudatos is volt az ő poli­tikája. Egyetemleges célt tartott szem előtt: A székely népért dol­gozni. Az volt az a­apelve, hogy a székely nép támaszkodjék első­sorban saját magára. Ne bízza sorsát olyanokra, a­kik sohasem tudják az ő faji sajátosságait fel­ismerni. A­minthogy soha semmi­féle népfaj, sem tudós meg nem érti, hogy miért látja a székely olyan kereknek ezt a világot. Közéleti tevékenysége, társa­dalmi, kulturális és emberbaráti vonatkozásban is teljes. Hosszú időn, több mint 15 éven keresztül a kaszinó elnöke és a tanítónőképző intézet igaz­gatótanácsosa volt. Mindig és mindenki sokra értékelte köz­­tevékenységét, de igazában csak most látjuk, hogy itt is mit veszí­tettünk. Az ő szelíd, megértő lel­kére mennyire szükségünk volna ! Emberbaráti tényei nem vol­tak kiabálók, hangosak. Mi tud­juk azonban, hogy sok száz em­berre megy azok száma, a­ki­ket anyagilag, erkölcsileg támo­gatott s igy a boldogulásukhoz juttatott. Nem várt elismerést a hatal­masoktól, de nem is fogadta el. Az ő egyenes lelke nem viselte volna el, hogy azért, a mit ő lelke sugallatára cselekedett, de­korációkkal ékesítsék. önzetlenül kereste, szolgálta és szenvedte az igazságot. Boldog volt, ha segít­ségére lehetett másoknak és ha látta, hogy ragaszkodnak hozzá, szeretik. És Benedek Jánost mindenki szerette. És megsiratta őt mindenki. És mi az ő sírjánál hálás sze­retettel és kegyelettel áldozunk ... És áldoznak azok a kis éneklő madarak is, melyeknek téli szál­lásáról a léczfalvi Benedek- igei­ben oly féltő szeretettel gondos­kodott s a melyek most árvák maradtak. Én. . TÁKÜG­Y.­ ­ Református tanárképezde A ref. igazgatótanács elhatározta, hogy a kolozsvári ref. theologia fakultás 1895-ben alapított refor­mátus tanárképzőintézetét a köz­szükségre való tekintettel kibő­­viti , a középiskolai tanárképzés munkáját egész terjedelmében folyamatba teszi. A tanárképeidé f. év október 8-án nyílik meg. A tanárképzés munkája a következő szakokat öleli fel: Filozófia és pedagógia, klasszikus és modern filológia, történelem és földrajzi, természettudományok és mathe­­matika. A beh­atások a theologiai fakultás igazgatóságánál október 15-én végződnek és ugyanakkor kezdődnek a félévi előadások. Tandíj egy fél évre 250 lei. Tan­­díjmentességi kérvények kellően felszerelve a theologiai fakultás igazgatóságához címezve október 15-ig nyújtandók be. Beiratási díj, a­mely alul felmentésnek helye nincs, 25 lej. Rendes hallgatók (férfi és nő tanárjelöltek, theoló­­gusok) legalább 20 órát kötelesek hallgatni. Az intézet felekezeti különbség nélkül bárkit felvesz, a­kinek a kellő képesítettsége megvan. Bővebb felvilágosítással a tanárképző elnöksége szolgál, Kolozsvár, ref. theologia. IRDETÉSEK a kiadóhivatalban. FELVÉTETNEK

Next