Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)
1920-09-27 / 45. szám
45. szám. SZÉKELY NÉP 1920. szeptember 27. haza szeretet. Ennek jegyében kell munkáljon ezután is az EMKE. Kicsinyes féltékenykedés nem állhat útjában, hisz a munka életet lehel, virágot fakaszt, értéket termel s abból megvan a haszna a társadalom mellett az államnak is. Az Astra ugyancsak működött. Gyűlésein a hazabeli irodalmi nagyságaik is részt vettek. A magyar, szabadelvű volt és türelmes s türelmet vár maga is. Ennek biztosításáról gondoskodnia kellett és gondoskodott is a hivatása magaslatán álló békekonferencia. A háborús zaj elmúltával semmi akadálya sincs tehát annak, hogy csakugyan fölvegyük a munka elejtett fonalát. Köszöntjük az EMKÉ-t nemes elhatározása küszöbén. A vezéri irányítást várjuk s vármegyénk sietni fog a kibontott zászló alá s ismét életre hivja a szentgyörgyi, kézdivásárhelyi, orbai, erdővidéki, berecki és bodolanyéni fiók választmányokat. Az idő kétségtelenül megrostálta az embereket. Uj nemzedék jött a régi helyébe. A régi csapást, gyepüt híven megőrizve, uj, friss vért kell eresszünk mindenhová. Épen ideje, hogy munkába álljunk, a szétszórt csontokat összeszedegessük, azokba életet leheljünk. Álljon az EMKE sorompóba s egy általános magyar iskola egyesülés létrehozásával építsen erkölcsi és anyagi talapzatot a magyar kultúrának ! — —ly. A szászok vezetőjének tanácsai az erdélyi magyarság részére. Dr. Schullerus nagyszebeni szenátor, a szászok egyik vezetőembere egy újságíró kérdéseire hosszabb nyilatkozatot tett arról, hogy miképpen gondolja a magyarok elhelyezkedését Romániában s miképen várhatják a magyarok törekvéseik megvalósulását. A nyilatkozat többek közt a következőket mondja : — A magyarok mostani szervezkedésének kulturális és gazdasági téren kell elsősorban mozogniok. Kulturegyesületeket kell csinálniok, felekezeti iskolákat létesíteniök, magyar irodalmat, művészetet fejleszteniük, magyar polgárok pénzén gyárakat és vállalatokat létesíteni, így kell népüket megerősíteniük s aztán annál több nekilendüléssel vehetnek majd részt a legközelebbi parlamenti választásokon. Ragaszkodjak kell a gyulafehérvári határozathoz, a békeszerződésnek a nemzetiségekre vonatkozó pontjaihoz és a kormány ismételt kijelentéseihez ez ügyben. A magyaroknak részletes politikai programot kell kidolgozzok. Ennek főbb pontjai legyenek ezek: adassék meg a magyarságnak törvény alapján a jog, hogy Románia területén kulturális, gazdasági és nemzeti tekintetben mint egységes nemzet szabadon szervezkedhessék, — kulturális célokra szedhessenek a magyarok polgártársaiktól adókat s ezek behajtásában támogassa őket a hatóság, — adassék meg a magyarságnak a jogiskolák felállítására, tanítók, tanárok alkalmazására, és ilyenek képzésére, a nemzeti kataszter alapján adassék meg a községi és városi képviselőtestületi és a parlamenti választásoknál a magyarságnak a választói jog, községi és városi kormányzatban adassék meg a magyarságnak számaránya szerint a beleszólás, a gyulafehérvári határozat értelmében adassék meg a magyarságnak a jog, hogy a közigazgatás minden terén érvényesüljön a nyelve, azt a hatóságoknál szabadon használhassa, nemkülönben a katonaságnál is azokban a csapatokban, melyek magyarokból lettek sorozva, a magyar egyházak teljes szabadsága nemzeti és autonóm alapon, a magyaroknak adassék meg a teljes egyházi, sajtó, egyesülési, oktatási és tanulási szabadság, az ifjúság ne akadályoztassák külföldi egyetemek látogatásában, a magyar helységnevek használtassanak ott, ahol a lakosság többsége, vagy jelentékeny részre magyar, olyan községekben és városokban, ahol magyarok is vannak, az ulán és hivatalos helyek feliratai magyarul is legyenek meg, a csatolt területeken maradjon meg egyelelőre az eddigi jogrend. — Ezek volnának a magyarok programmjának vezető pontjai. A szász nemzeti programm hasonló ehhez. És ebből látható, hogy menyire szükséges az együttvaló, helyesebben a párhuzamos működés a parlamentben. Erről természetesen csak akkor lehet szó, ha a magyarságnak majd meglesznek a maga képviselői a parlamentben. Arra kell törekednünk, hogy azok a jogaink, melyeket programmunkban követelünk, törvényileg biztosíttassanak, és belekerüljenek az alkotmányba is. Ha a magyarok, szászok, svábok, rutének, bulgárok összefognak a parlamentben, akkor egyik nemzetiséget sem érheti megrövidülés. Egymásra vagyunk utalva, külön-külön gyöngék vagyunk, együttvéve erősek maradunk. zabóüzlet megnyitás. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy férfi-szabóüzletemet újra megnyitottam Sepsiszentgyörgyön, Sétatér utca 2. sz. alatt. ===== Kérem a közönség szives párfogását. GÁSPÁR IGNÁC, Jamiló felvétetik. Benedek János. A lécfalvi református ecclesia anyakönyvei szerint b. e. Benedek János 1846. tavasz hó 29-én született. Szülei nemes Benedek Sámuel és nemes Bodor Thresia voltak. Elemi iskoláit a léczfalvi református népiskolában, középiskoláit pedig a székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte. Főiskolai tanulmányait a nagyszebeni jogakadémián kezdette és a marosvásárhelyin fejezte be. Itt tett ügyvédi vizsgát is és pedig kitüntetéssel. Az 1974. évi közjegyzői törvény megalkotása után sepsiszentgyörgyi kir. közjegyzővé nevezték ki és ez maradt haláláig. Ezek a száraz és vázlatos életrajzi adatok a székelynép egyik kiváló egyénisége életének rideg keretei. Mert ezeket a kereteket egy gazdag tartalmú élet tölti ki. Nem is lehet addig őt eltemetnünk, amíg az ő örökségét át nem vettük. Ez az örökség pedig egy nagy, egy szent hagyomány. Egy emberé, akinek lelke volt, hite volt. A kálvinista puritán és küzdelmes légkörben indul az élet útjára. Nehéz harcot vív meg az ő népéért, nem törődve visszavonással, kicsinyeskedéssel. Határozott célokkal, még határozottabb cselekvéssel, lankadatlan munkával és anyagi áldozatokkal mutatja meg az utat a székely nép boldogulása felé. Így létesül Sepsiszentgyörgyön a községi nőipari szakiskola, melynek megvalósulásához az ő törhetetlen akaraterejére is szükség volt. S amikor már megvalósult, korán felismerte annak jelentőségét, hogy a szorgalmas, törekvő növendékek ambicionálják a tanítótestületet is. Ezért évenként a legjobb növendékek részére egy Singers varrógépet és egy rend ruhát ajánl fel. Nem üres hiúságból tette. Hiszen erről nagyon kevesen tudtak és sokan csak e sorokból szereznek tudomást. Tette ő ezt azért, mert jól esett a lelkének, ha a törekvő székely testvérét munkájáért megjutalmazottnak láthatta. Oly meleg szeretettel intézte ennek az iskolának az ügyeit, mint elnök, hogy az hamarosan Erdélynek ezen a téren a legjelentősebb iskolája lett. Elég annyit említenünk, hogy a kultúra magas fokán álló szász nép gyermekeit messzi vidékről is ebbe az iskolába küldötte. Ilyen jelentős része van a dohánygyár és a tanítónőképzőintézet megvalósításánál. Az előbbiért 52 város versengett. Beksics Gusztávval, Magyarország nagyhírű publicistájával váltott levelei mutatják, hogy mily odaadóan dolgozott azért, hogy a dohánygyár idekerüljön s legyen a szegény székely nép gazdasági boldogulásának újabb forrása. Politikailag talán azzal jellemezhetnek a legtalálóbban, hogy becsületes és öntudatos politikus volt. Becsületes, ez alatt azt értjük, hogy a politikát öncélnak sohasem tekintette, a maga személyi érdekeiért sohasem politizált. A pártot, amelyhez tartozott, nem vette fel és vetkőzte le, mint más a ruháját. S öntudatos is volt az ő politikája. Egyetemleges célt tartott szem előtt: A székely népért dolgozni. Az volt az aapelve, hogy a székely nép támaszkodjék elsősorban saját magára. Ne bízza sorsát olyanokra, akik sohasem tudják az ő faji sajátosságait felismerni. Aminthogy soha semmiféle népfaj, sem tudós meg nem érti, hogy miért látja a székely olyan kereknek ezt a világot. Közéleti tevékenysége, társadalmi, kulturális és emberbaráti vonatkozásban is teljes. Hosszú időn, több mint 15 éven keresztül a kaszinó elnöke és a tanítónőképző intézet igazgatótanácsosa volt. Mindig és mindenki sokra értékelte köztevékenységét, de igazában csak most látjuk, hogy itt is mit veszítettünk. Az ő szelíd, megértő lelkére mennyire szükségünk volna ! Emberbaráti tényei nem voltak kiabálók, hangosak. Mi tudjuk azonban, hogy sok száz emberre megy azok száma, akiket anyagilag, erkölcsileg támogatott s igy a boldogulásukhoz juttatott. Nem várt elismerést a hatalmasoktól, de nem is fogadta el. Az ő egyenes lelke nem viselte volna el, hogy azért, a mit ő lelke sugallatára cselekedett, dekorációkkal ékesítsék. önzetlenül kereste, szolgálta és szenvedte az igazságot. Boldog volt, ha segítségére lehetett másoknak és ha látta, hogy ragaszkodnak hozzá, szeretik. És Benedek Jánost mindenki szerette. És megsiratta őt mindenki. És mi az ő sírjánál hálás szeretettel és kegyelettel áldozunk ... És áldoznak azok a kis éneklő madarak is, melyeknek téli szállásáról a léczfalvi Benedek- igeiben oly féltő szeretettel gondoskodott s a melyek most árvák maradtak. Én. . TÁKÜGY. Református tanárképezde A ref. igazgatótanács elhatározta, hogy a kolozsvári ref. theologia fakultás 1895-ben alapított református tanárképzőintézetét a közszükségre való tekintettel kibőviti , a középiskolai tanárképzés munkáját egész terjedelmében folyamatba teszi. A tanárképeidé f. év október 8-án nyílik meg. A tanárképzés munkája a következő szakokat öleli fel: Filozófia és pedagógia, klasszikus és modern filológia, történelem és földrajzi, természettudományok és mathematika. A behatások a theologiai fakultás igazgatóságánál október 15-én végződnek és ugyanakkor kezdődnek a félévi előadások. Tandíj egy fél évre 250 lei. Tandíjmentességi kérvények kellően felszerelve a theologiai fakultás igazgatóságához címezve október 15-ig nyújtandók be. Beiratási díj, amely alul felmentésnek helye nincs, 25 lej. Rendes hallgatók (férfi és nő tanárjelöltek, theológusok) legalább 20 órát kötelesek hallgatni. Az intézet felekezeti különbség nélkül bárkit felvesz, akinek a kellő képesítettsége megvan. Bővebb felvilágosítással a tanárképző elnöksége szolgál, Kolozsvár, ref. theologia. IRDETÉSEK a kiadóhivatalban. FELVÉTETNEK