Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)

1921-01-05 / 2. szám

2. szám. Sepsiszentgyörgy, XXXIX. évfolyam. Szerda, 1921. január 5. Előfizetési árait: Egész évre... 80 Lei Félévre.......... 40 Lei Negyed, évre 20 Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Csiki­ utca 8. szám. Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy­ön Csiki­ utca 8. szám. Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. Árvaházunkat is elvették tőlünk. Azt a Háromszék vármegyei árvá­im- és szeretetházat, melyet vármegyénk székely lakos­sága a saját erejéből, az utolsó fillérig önkéntes ado­mányokból és alapítványok­ból a saját árvái részére al­kotott. Az árvaházra vonatkozó tárgyilagos adatainkat és igazságos érveinket lapunk következő számában kö­zöljük, itt csak arra aka­runk rámutatni, hogy ez az átvétel a ratifikált békeszer­ződés rendelkezéseinek vilá­gos megsértése. A békeszer­ződés biztosítja a kisebbsé­geknek- s így különösen megnevezve a székelyeket (Czecler), nekünk székelyek­nek a teljes kulturális auto­nómiát, vagyis azt, hogy kulturális intézményeket a saját erőnkből létesíthetünk és a meglevőket saját erőnk­ből fentarthatjuk, a­mit Popa Radu Aron árvaszéki elnök az igazgató-választmány ülé­sében is kijelentett azzal a hozzáadással, hogy a gyula­fehérvári nemzetgyűlés nem­csak a fentartását hatá­rozta a humánus intézetek­nek, hanem segélyezését is, mely nemzetgyűlési határo­zatot a bukaresti kormány jóváhagyott, Ferdinánd ki­rály szentesített. Nem vi­tatható tehát az, hogy az árvaház a háromszék megyei székelység kulturális intéz­ménye volt, saját erejéből tartotta fenn magát. Semmi­nemű szabálytalanság az árvaház vezetésénél nem volt, semmi olyan ok fenn nem forgott, mely a leg­csekélyebb mértékben is az átvételt indokolná. Igaz ugyan, hogy az alap­szabályok a vármegye hiva­talos vezetőinek felügyeleti és beleszólási jogot enge­délyeznek, az igazgatóvá­lasztmány elnöke a minden­kori árvaszéki elnök, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az alapszabá­lyok föltételezik a várme­gyei önkormányzatot, vagyis­ azt, hogy azok, a­kik az árvaház ügyeibe beleszól­hatnak, a vármegye által választott emberek legyenek. Az összes államok törvényei s így ezek közt még az óromániai Code Napoleon is ismeri és elfogadja azt a fontos, még a római jogból származó alaptételt: „ubi legis ratio, ubi legis disposi­tion Vagyis a legis ratioval ellentétben disponálni nem szabad. Az pedig nem vitat­ható, hogy az árvaház al­kotása és az alapszabályok szerkesztése alkalmával egy olyan „ratio“, mely most az átvételnél alkalmazást nyert, még csak gondolat­ban is előfordult volna. Kérjük az intéző köröket, adják vissza a székelység­­nek az általa létesített, fentartott s minden politi­kától távol álló székely kul­turális intézményt, melyben minden kis árvát még az ágyán elhelyezett kis tábla is arra emlékeztetett, hogy melyik székely embernek, vagy intézménynek áldozat­­készségéből kapott­­ ágyat, hajlékot és kenyeret. -­ Budapesti rövid hírek Budapest. A belügyminiszter azon intézkedésének, a­mellyel a magyar királyság pártjának mű­ködését eltiltotta, az az oka, hogy a kormány a magyar társadalom közvéleményének megfelelőleg a királyság kérdésében propaganda fél agitációk útján való ébrentar­tását, illetve feszegetését jelenleg a legfőbb államérdekből időszerűt­lennek és károsnak tartja. A párt­­ nagy agitációt fejtett ki s ilyen­­ tevékenységben alkalmas volt a köznyugalom és közrend megzava­rására, ezért kellett működését megszüntetni. Budapest. Andrássy Gyula gróf újságírók előtt kijelentette, hogy az alkotmányreviziónál nagy óvatossággal kell eljárni és ne csak a gyakorlatilag szükséges kérdé­sekkel foglalkozzunk, nehogy az ezer éves alkotmány helyett egy rossz papirosalkotmányt kapjon a nemzet. Budapest. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelentette, hogy Wekerle Sándor az ő összes pénzügyi terveit és törvényjavas­latait helyesnek találta.­­ Budapest: Hegedűs Lóránt az Osztrák-Magyar Bank felszá­molása ügyében január elején Bécsbe utazik. A felszámolás ter­vei már készen vannak. A magyar bankjegyek már el is készültek. Budapest. Haller István volt miniszter a keresztényszo­cialista párttagokhoz levelet inté­zett, amelyben a Szmrecsányi-féle akció megbeszéléseire hívja össze őket. Haller szmrecsányi akció­jától a keresztény egység meg­bontását félti. Budapest. A népbiztosok bűnperében a bíróság a halálra­ítélteket kegyelemre ajánlotta. Az iratokat átteszik a táblához, a­mely előreláthatólag hamarosan fog dönteni a kegyelmi kérvények sorsa felett. Nagyatádi Szabó István üzenete Erdély magyarságának Az Ellenzék munkatársa Erdély magyarsága számára nyilat­kozatot kért a minisztertől. Ez a következő: Ne várjanak tőlem ezúttal nagy politikai nyilat­kozatot. — Az én kenyerem a munka. — Minden időben arra törekedtem és arra törekszem a jövőben is, hogy a magyar föld minél többet termeljen és hogy a magyar mezőgazdaság kifejlesztése révén az ország jólétének és virágzásának színvonalát emeljem. Minél intenzívebb munka s minél szilárdabb bizakodás és kitartás, csak ez vezethet eredményre. Erdély magyarságának is csak ezt ajánlhatom. Dolgozni fáradhatatlanul. — Az összesség javára is dolgozik az, a ki saját magának termel és dolgozik. — Minél nagyobb gazdasági erőre és súlyra tesz szert Erdély magyarsága, annál erősebb lesz az egész ma­gyar faj — túl és innen a határokon. Küldöttség a Csik- és Udvarhel megyei tiszt­viselők visszavétele érdekében. A .Székely Szó írja : „Az el­bocsátott közigazgatási tisztvi­selők visszavétele érdekében de­cember 28-án délelőtt 10 órakor egy harmincnyolc tagú küldöttség tisztelgett Csikvármegye főispán­jánál. A tisztviselőkből és a vár­megye legelőkelőbb polgáraiból álló küldöttség szónoka, dr. Gaál Endre férfias,­ komoly beszédben vázolta az elbocsátott tisztviselők helyzetét, jellemezte a magyar tisztviselői kar magas színvonalát, párhuzamot vont a régi és mostani közigazgatási állapotok között és kérte az elbocsátott tisztviselők visszahelyezését és evvel kap­csolatosan a Csíkszeredai törvény­szék újból való megnyitását. Dr. Vasú Oktáv főispánt lát­hatólag meglepte, sőt mondhat­­nók meghatotta az impozáns küldöttség megjelenése. Válaszá­ban biztosította a küldöttséget legmesszebb menő jóindulatáról és megígérte, hogy az elbocsátott tisztviselőket a lehetőség szerint visszahelyezteti, vagy más módon juttatja kenyérhez. Ígéretet tett, hogy a Csíkszeredai törvényszéket legkésőbb két hónapon belül újból megnyittatja és oda egy, legfel­jebb két román bíró kivételével, magyar bírókat neveztet ki. A főispán úr végül felhívta a küldöttséget, hogy a gyorsabb és közvetlen érintkezés lehetővé tételére válasszon tagjai sorából egy szűkebb bizottságot. A küldöttség erre ötös bizott­ságot választott, melynek tagjai lettek a csíki részek részéről dr. Bocskor Béla, dr. Gaál Endre, T. Nagy Imre kir. tanácsos és dr. Páll Gábor, Gyergyó részéről dr. Benke Antal. Íme egy komoly lépés az ellentétek elsimítására, a komoly megértés felé.* (Nálunk Háromszéken ezzel szemben nem történik semmi, leg­feljebb az, hogy az ellentétek elsimítását az árvaház elvételével igyekeznek előmozdítani.) Marghiloman a közállapotokról. Bukarest. Marghiloman, a konzervatív progresszivista párt vezére legutóbbi parlamenti be­szédében Románia jelenlegi hely­zetével foglalkozott. Marghilo­man egyike a legélesebb elméjű s legnagyobb látkörű román po­litikusoknak, de mivel a buka­resti békekötésben szerepe volt, azóta németnek mondják, ezt a bűnét nem tudják neki megbo­csátani. Megállapítja, hogy kül­földi piacokon a valuta romlásá­nak egyik oka a sok kormány-

Next