Székely Nép, 1939 (57. évfolyam, 1-53. szám)

1939-01-01 / 1. szám

­­MHHH MUTES játékosai nagyárada újabban a következő nagy nyereményeket nyerték: 245.430 számú sorsjegy Lei 1,000.000'- 192.547 , 18.700 , 56.214' * „ „ 32.825, 21.781, 48.524 Lei 61.519, 37.613, 9.151, 10.696, 33.093, 39.493, 44.334, 41.761 62.091, 115.529, 119.174 Lei 1,000.000'- 400.000'- 4­00.000'- 2­00.000'-100.000'-és a fentieken kívül sok más fontosabb nyeremény „Dfí€i&” főelárusító Révész Ernő Tg.-Mureş „CULTURA" könyvkereskedés R. T. „C­ASS­A” helyi képviselete és árusítása : KLEIN & mummm Sft. Gheorglie Rémes vasúti szerencsétlenségek. A karácsony ünnepét, meg­előző napokon két borzalmas erejű vasúti szerencsétlenség tör­tént Romániában, melynek rész­leteit az alábbiakban közöljük: A karácsonyfáéi vasúti szerencsétlenség. A Rador távirati iroda a kö­vetkező hivatalos jelentést adta ki a Balázafalva közelében le­játszódott vasúti szerencsétlen­ségről . December 23 án este a Ba­­lázsfalva és Tövis között fekvő Románcsesztve állomásra 17 40 perckor futott be a 301- as számú személyvonat, amelynek ezen az állomáson fel­ kellett vennie még négy vagyont, amely­ben szabadságos katonák utaztak. Az állomás forgalmistájának je­lentése szerint, a 3 ik vágányról kellett a kérdéses kocsikat fel­venni s hogy a befutó 301-es bucuresti gyors számbra felsza­baduljon a 2 számú vágány, az egész személyvonatnak a hármas számú vonalra kellett volna haj­tani. Addig is azonban, amíg a személyvonat elvégezte volna az áttolatást, a forgalmista az állo­más bejárójánál lévő védjelzőt tilosra állitotta be, de mint utó­lag kiderült, annak lámpája nem égett s igy a gyorsvonat moz­donyvezetője nem is láthatta meg, hogy a védtahőnek piros oldala áll feléje fordulva. A személy­­vonatnak a gyors 70 kilométeres sebességgel nekiszaladt. Az összeütközésnek három ha­lottja, név szerint: Dublesi Ghe­­­orgha nagyszebeni közjegyző, Ste­fanescu N­colae orvos főhadnaev és Pana Petre, a gyorsvonat egyik mozdonyának fűtője. A sebesültek száma haz. A vizsgálat során megállapí­tást nyert, hogy a szerencsétlen­ségért Oliga Gheorghet, a balázs­­falvi állomás forgalmistáját ter­heli a felelősség, aki nem adta át a gyorsvonat vezetőjének azt a menetlevelet, amelyben a vonat megváltozott menetidejét tüntet­ték fel. Bűnösnek találták továbbá Cotoiu­leant, a Románcaesztve állomás forgalmistáját, a gyors­vonat mechanikusát és Stanciu váltóőrt, akinek kötelessége volt a védjelző készülék szerkezete­inek és lámpásának jókarban lé­tére is vigyázni. Valamennyiüket letartóztatták. A megrongált vo­nalat helyreállították. Szörnyű vasúti szeren­csétlenség Galaţi köze­lében. A Rador távirati iroda jelen­tése szerint, karácsony szomb­at­ján 6 órakor borzalmas vasúti katasztrófa történt a Galaţ — Basarabeasc­a vasút­vonalon. A 700- es számú Crisin­a— Gheţi­­ személyvonat Frecatei és E­u'ia délbesszarábiai állomások között belerohant a szembejövő 8121 es számú személyvonatba. Az össze­ütközés olyan irtózatos erejű volt hogy mindkét szerelvény mozdo­nya, valamint többi kocája te­je­s­e összetört. Az első megállapí­tások szerint a szörnyű karam­bolnak mintegy 105 halálos és 142 sebesült áldozata van. A gall­­i hatóságok intézkedé­sére a szerencsétlenség után azon­­­nal segélyvonatokat indítottak a katasztrófa színhelyére. A fővá­romból is segítséget kértek. A ka­tonai és polgári orvosok két kü­lönvonattal siettek a sebesültek megmentésére. A sebesültek egy részét Gilajra szállították, míg többet közülök a közeli belgrádi kórházban helyeztek el. A romok eltakarítása után a halottakat mind G­alaćira szállították. A szerencsétlenség következ­tében lehetetlenné vált a közle­­kedés és a forgalmat négy kerü­lővel bonyolítják le. A galai ha­tóságok a bucureş­i griviţa műhe­lyekből kértek emelődarukat, a­­mozdonyok és a vasúti kocsik romjainak a polyateetről való el­távolítására. A katasztrófa hírének vétele után Ghelmegeanu közlekedés­ügyi és Marinescu egészségügyi miniszterek különvonattal a hely­színére utaztak és személyesen vettek részt a mentési munkán­­ok irányításában. A vizsgálat eddigi megállapí­tásaiból kitűnik, hogy láncú Cot.s­tandn gal­l helyettes a r­omás főnök írásbelileg rendelte el, hogy a 812- es számú vonatnak a 700- es számú vonattal Free­stei állomás helyett Elulia állomáson kell találkoznia. Ez az intézkedés azért történt irásbelileg, mert az utóbbi napok esőzései miatt hasz­nálhatatlanná vált a táviró és távbeszélő vonal, hagy ezzel hi­bát követett el, mert neki csupán Reni állomásig volt hatásköre a vonatok találkozásáról intézkedni. Nem ismerte pontosan a menet­rendszerinti találkozási helyet sem. I­nnenn kívül hibáztatják Fracatei állomásfőnökét, Várnává Grigorét és Rumeac nevű hiva­talnokát. Ők ugyanis a 8121-es számú vonattal sráros rendeletet kaptak, amely szerint a két vo­nat találkozásának Frecatesen kell megtörténnie. Ehelyett azon­ban az illetéktelen galat utasítást vették figyelembe. Kártérítést kapnak az áldozatok. A CFR vezérigazgatósága a galaţi vonalon történt borzalmas szerencsétlenséggel kapcsolato­­osan hirdetményt bocsájtott ki, amelyben közli az érdekeltekkel, hogy a Frecatei E'u'ea vasúti állomások között történt vonat­­összeütközés halálos áldozatainak törvényes örökösei, valamint azok az utasok, akik a vasúti katasz­trófánál könnyebben-sá­vosabban megsebesültek, a legsürgősebben meg fogják kapni az őket tör­vény­e3 jog szerint megillető kár­térítési összegeket. A kártérítési igények beje­lenthetők annál a bizottságnál, amely december 28 ától kezdve Belgrád és G­ilati vasúti állomá­sokon működik és amely kárté­rítési bizottságok igazolt esetben azonnal folósítják is a halálos áldozatok törvényes örököseinek és a sebesültek hozzátartozóinak az őket megillető kárérítési összegeket. Azokat a sebesülte­ket, akiknek állapota kórházi kezelést tesz szükségessé, a bi­zottság tagjai a kórházakban ke­­­­resik fel és itt folyósítják ré­szükre az őket megillető kárté­rítési összeget. A király részvéte. II Károly király Őfelségét mélyen megrendítette a galii vonalon E­ub­a va­u­ i állomáson és a Tövis közelében történt borzalmas vasúti katasztrófák híre. A Fő­ség részletes jelentést létettetett magának a foganato­sított segélyintézkedésekről és elrendelte, hogy állandóan és a legrészletesebben tájékoztassák őt ennek a két megdöbbentő via úti szerencsétlenségnek minden további fejleményéről. Miron Cristea pátriárka-mi­niszterelnök tegn­d este kihall­gatáson fogadta Mihail Gheb­oe­geanu közlekedésügyi minisztert, aki részletes jelentést tett a minisztere­löknek a besszarábiai vasú­t­vonalon történt borzalmas vonzösszeütközésről a­danak egymásnak a diplomácia tolvajnyelvén harminchat fontos gorombaságokat. De azért egyik fél sem égeti föl egészen maga mögött a kiegyezés hídját. A franciák már hajlandók Djibutit és az addis-abebai vasút­vonalat, valamint a szuezi csa­tornában való részesedést Itáliá­nak átengedni. Tuniszban pedig az olaszokat készek ,oltalmazott kisebbséggé* előléptetni, ennél pedig — köztudomás szerint — gyönyörűségesebb sas aligha kép­zelhető. Most már Mussolinin a sor, hogy Chamberlain római látoga­tásakor újabb alku feltételeivel előhozakodjék, biztos lévén Hitler Németországának teljes támoga­tásáról. * * * A spanyol polgárháborúban közel van a végkifejlés. A nem­zetiek döntő támadása talán dia­dalra juttatja Francot és táborát, ámbár a köztársaságiakat Moszkva még mindig hadiszer és élelem­­patással biztatja. * * * Ciano gróf olasz külügymi­­niszter Stojadinovich szerb minisz­terelnök meghívására a bél­vei uradalomban a jövő héten vadá­szatra utazik. Látogatásának egyik célja kimélyíteni a jó viszonyt Ma­gyarország és Jugoszlávia között. Külföld! A külpoltika nagyon elbete­­gesedett emberként zárta az ó évet Csaknem minden országnak vannak könnyen sebezh­ető pont­jai, melyek a legkisebb idegen érintésre fájdalmasan sajognak. Az általános nyavalyáskodás eben minden állam szorgalmasan szedi a fegyverkezés méregdrága p­lu­áit, melyek ideig-óráig szün­tetik a lázt, de ez csak tünet­­kezelés, mely mögött aggasztóan h­atalmasodnak el az alapbajok és ezek miatt inkább előbb, mint utóbb kitör a deliriumos járvány, minek önkivületében általános hajbakopás lészen. Leghangosabban az olaszok és franciák zavarognak és min­­ t Háromszéki Gazdakör falu munkájának ered­ményei. A vármegyei Gazdakör 1937 őszén és 1938 ban gazdasági falu­­munkát végzett m kor is a Kör előadói fejtegetéseikkel a vár­megye csaknem valamennyi köz­ségében a gazdálkodás fejleszté­­sére törekedek. Az előadások kiterjeszkedtek a helyes tala­jmunkálatokra, ve­tésforgók időszerű beállítására, a trágya gondos és helyes kezelé­sére az állatok szakszerű és gaz­daságos takarmányozására. Az előadások magyar, vagy szükség szerint, román nyelven tartottak. Előadóik igyekeztek rávenni gaz­­datársainkat, hogy térjenek át a belterjesebb és jövedelmezőbb ipari növények (burgonya, cukor­répa, cikória) termesztésére, rá­­mutatván, hogy a képás növények termesztése jóval jöved­­mezőbb voltuk mellett kedvezően elősegíti a nyomukba vetett kalászosok bővebb terméshozamát is. A falumunka már az első év­ben meghozta áldásos gyümöl­cseit, bebizonyítván, hogy néhány lelkes ember önzetlen munkája kevés anyagi befektetéssel milyen jelentős eredményt bír elérni gazdaközönségünk javára, mert a beérkezett pontos adatokból ki­tűnt, hogy 1938 évben várme­gyénkben burgonyát 820 ho­ddal, cukorrépát pedig 1000 holddal termeltek többet, ro­ot 1937 év­ben, ami hozzávetőleg úgy a bur­­gonyánál, mint a cukorrépánál 6—7­, együttesen tehát 12 — 14 millió lej többletjövedelmet jelen­tett gazdáink javára, nem is szá­mítva a répalevelek értékes ta­karmányhozamát, meg a földek jól megmunkált volta miatt re­­mélhető és 2—3 millió lej e be­csülhető kalászos terméstöbbletet. Ezen két tétel összege körül­belül 12—14 millió lej, amihez hozzáveendő az is, hogy ezeken az új kapásföldeken a jövő évben a kalászosok terméskülönbsége •­ 1 szám, s­zékely n­é­p 1939. január 1.

Next