Székely Nép, 1941. július-szeptember (59. évfolyam, 147-219. szám)

1941-07-01 / 147. szám

SZÉKELY NÉP Hatalma­s Umen jelenlétéin® avatták fel a kézdivásárhelyi honvédők csapatzászlóját Az ünnepségen a kormányzó úr és a hadügymi­niszter is képviseltette magát „A székely vadász győz, vagy meghal“ Kézdivásárhely, janu­ra 30. Tu­dósítónk jelenti: Lélekemelő ün­nepség keretében avatta fel va­sárnap a kézdivásárhelyi honvéd vadász zászlóalj a város által aján­dékozott csapatzászlót. A zászlóavatáson a Kormányzó Úr, valamint a honvédelmi mi­niszter is képviseltette magát. A hatóságok részéről megjelent báró Apor Péter főispán, dr. K. Kovács István városi polgármester, dr. Bagoly Béla kovásznai főszolga­bíró, mint az alispán képviselője, dr. Várhelyi Ödön, a kézdi járás főszolgabírója, Koós András szkv. százados, a Székely Hadosztály kézdi székének elnöke és még a város és vidéke számos vezető egyénisége. Résztvettek a tűzharcosok, a hadirokkantak egyesületileg, a cserkészek, a város képviselőtestü­lete. Ott volt a város apraja-nagy­­ja, hogy részese legyen ennek a lelkes és ritka ünnepségnek. HONVÉDNAP ÉS DÍSZ­­TAKARODÓ A vasárnapi ünnepséget meg­előző napon „Honvédnap“ kereté­ben a katonaság ízelítőt adott a honvédség humoráról, egészséges szelleméről. A régi jó idők, még a román megszállás előtti világ sok kedves szórakozását elevení­tették fel a honvédek a népies mutatványokkal Este 9 órakor a város főterén dísztakarodó volt. .Vasárnap regel 6 órakor a zászlóalj kürtösei fújtak ébresztőt a főtéren, majd fél 8 órakor a két felekezet templomába vonultak a honvédek. ÜNNEPSÉG A „GÁBOR ARON“ SPORTTELEPEN Délelőtt fé 12 órakor kezdődött meg a zászlóavatás ünnepsége a „Gábor Aron“ sporttelepen. Kürtszó harsam A Kormányzó Úr képviseletében megjelent altá­bornagy érkezéseit jelzi. A POLGÁRMESTER ÁTADJA A ZÁSZLÓT Dr. K. Kovács István, Kéz­ivá­­sárhely polgármestere adja át a zászlót. Beszédében ismerteti azokat a napokat, amelyek meghozták a felszabadulás örömeit. Az első képviselőtestületi közgyűlés bol­dog örömmel köszöntötte a Kor­mányzó Urat és ugyanakkor el­határozta egy csapatzászló aján­dékozását a határvadászoknak. A képviselőtestület erre vonatko­zó határozatának felolvasása után beszédét igy végezte: — Vadászok! Nagy és dicső lesz a magyar nemzet. Ezt a zászlót pedig „tüzön-vizen hor­dozzátok és vigyétek el oda, ahol még a magyarok százezrei várják a feltámadást. Aztán jöjjetek vissza, hogy babér­koszorúval övezzük e zászlót. Ezután a zászlót, amelynek egyik oldalán a Nagymagyarország címere látható­, dr. Vargha Béla és Molnár Józsiás képviselőtestü­leti tagok kíséretében átadta a zászlóalj parancsnokának. A zászlóanya, dr. K. Kovács Istvánná megy a zászlóhoz és e szavakkal köti fel a szalagot a zászlóra: — Vadászok! Jelszavatok le­gyen: Előre! Nagymagyar­országért] Utána a polgármester a város nevében a következő szavakkal tű­zi fel a szalagot: „Székely vadász győz, vagy meghal!“ Közben a tisztek, valamint az erdélyi emlékéremmel kitüntetett altisztek és a legénység felsora­koznak a zászló mögött Gáli esperes, tábori lelkész lép az emelvényre és elmondja zászló­avató beszédét . A fanatikus hitnek, az esz­mék diadalának a himnuszát fejezi ki ez a zászló! — mondja. — E zászló színeiben ott ra­gyog a dicső matt öröme, ott sir, ott zokog Mohi, Mohács és Trianon szomorúsága. E zászló­ban benne van a világháború 580 ezer hősi áldozatának vére és szelleme. Benne van a Dél­vidék felszabadulására ment bajtársak önfeláldozó harci készsége. Erre az önfeláldozás­ra, erre a sok vérre teszitek most le az esküt. Dr. Rácz Imre református kato­nai lelkész avató­beszéde követ­kezett: — Ez a zászló a magyar honvédség eszméjét jelképezi. Akit a nemzet akarata ide ál­­lít, az legdrágább értékét, az életét adja oda, hogy egy szebb élet fakadjon a kiömlött vér nyomán. Vezényszó hangzik és egyszerre villanó kardok röpülnek ki a hü­velyekből, fegyverek csapódnak lá a vállaltról és a katonák tiszteleg­nek a megáldott, a felavatott zász­ló előtt. A szólítás sorrendjében a zászl° szegek bevetése következett. A Kormányzó Úr, majd a had­ügyminisztérium nevében megje­lent magasrangú katonatisztek ütik be az első szegeket. Majd kö­vetkeznek a főispán, az alispán képviseletében dr. Bagoly Béla, a város nevében a polgármester, a zászlóalj és századparancsnokok, valamint az erdélyi emlékérem tu­lajdonosai. Az ünnepség a zászlóalj esküté­telével végződik. Künn az úttesten díszfelvonulás volt a Kormányzó Úr képviselője előtt. Felejthetetlen napja volt ez Kézdivásárhelynek. Hettségét nem lehetett megállapí­tani és Brassó irányában tűnt el. A légiriadó tíz percig tartott. Hétfő délelőtt háromnegyed 11 óraikor újabb ötperces légiriadó vált Nem lehetett megállapítani a fel­hők miatt, hogy a repülőgép mer­ről jön. A jép átrepült Sepssunt­­györgy felett, nemzetiségét nem lehetett meg­állapítani, valószínű, hogy ez is Brassó irányában tűnt el. Sepsszentgyörgyön egészen vi­lágosan meg lehet figyelni, hogy nem sokkal azután, hogy a város­ban légiriadó volt, Brassó felől világosan lehetett hallani lövése­ket és detonációkat. Különösen világosan lehetett észlelni ezt a környező hegyeiken. A városi légoltalmi parancsnok­ság a légiriadókkal kapcsolatosan megállapította, hogy túl sok a „bátor ember.“ A lakosság egy része nem tartja fontosnak az óvóhelyekre való menést és kíváncsiskodik. A lég­oltalmi parancsnokság felhívja a figyelmet a jugoszláviai háború idején lezajlott kelebiai bombá­zásra. A közönség akkor sem sie­tett betartani az óvintézkedéseket és a szerb repülőgépek csupa bosszúból és riadalomkeltésből gépfegyvert­üzet bocsátottak a kis város lakói ellen. Függetle­nül a következményektől, a kar­hatalom mellé beosztott légvédel­mi közegek szigorúan ellenőrzik majd­ a lakosságot és a rendelke­zések megszegőit megbüntetik. Őrölt kukoricaszárból és zabból sütik az orosz falusiak kenyerüket Orosz hadifoglyok beszélnek a magyarokról és az oroszországi nyomorról Ungvár, június 30. (MTI.) Ung­­várra megérkeztek az első orosz ha­difoglyok. A foglyok elmondották, hogy június elseje óta vannak a hatá­ron, főleg kaukázusi és szibériai ezredek tagjai. Nagy feltűnést keltett, ami­kor közölték, hogy értesülésük sze­rint a Kassát támadó repülők nem orosz, hanem menekült jugo­szláv gépek voltak. Érdekesen mondták el fogságba esé­sük történetét: — Láttuk, hogy nem érdemes meghalni a vörös vezérekért, akik a front mögött dőzsölnek. Elhatároz­tuk, hogy megszökünk. Június 22-ét­ járőrbe mentünk. Nekiindultunk a magyar határ felé. Egyszer csak az erdőben vettük észre, hogy minden­felől magyar katonákkal vagyunk kö­rülvéve. Megadtuk magunkat, bár az­zal ijesztettek parancsnokaink, hogy a magyarok nem ejtenek hadifoglyot, hanem mindenkit leölnek. Nem hit­tünk ebben, mert apáink mondották, akik pedig harcoltak a magyarok el­len, hogy a magyarnál jobb nép nin­csen. Elmondották a hadifoglyok, hogy az orosz falusiak helyzete az elmúlt évben kétségbeejtő volt. Egész télen zabbal egybeérelt kukoricaszár­ból sütötték a kenyeret, pedig volt termés, de azt a vörösök elvették. A katonaság élelmezése is rossz. Napi adag: tíz deka kenyér, két füstölt hal­lal. A ruhájuk is vékony és rossz. Amikor elvezették őket, a hónal­juk alól spárgára kötött amulettet húztak elő: — Mi nem vagyunk kommunisták — mondották — hanem oroszok! Idegen repülőgépek Gmäk®%&g*Gt&® és &op®i®zoni­­ ffyörgy légi lopóba n Sepsiszentgyörgy, június 30 Vasárnap reggel Csíkszereda jelen­tette a városi Légoltalmi parancs­nokságnak, hogy ismeretlen repü­lőgép haladt át felette és a gép Sepsszantgyörgy irányába repült tovább. A repülőgép 6 óra öt perckor ért a város légiterébe. A riadót azonnal elrendelték. A gép a felhő felett repült, nem- 1941. JÚLIUS 1. A­z olvasd bita: Tekintetes Szerkesztőség! A Székely Nép már megírta, hogy a Feketeügy áradása egész Három­széken nagy károkat okozott. A Feketeügy szabályozása — mint írják fontos megoldása lenne a további károk megelőzésének. A háromszéki árvízkárok nagy részé­ért elsősorban a malmosokat ter­heli a felelősség, mert egyetlen zsilip, vagy áteresz sincsen épít­ve a gátaknál, így érthető tehát, hogy a fölösleges vízmennyiség nem tud lefolyni. Ismerve, hogy a lap az egész Székelyföld érdekeit szolgálja, kérjük, hassanak oda, hogy a vízrendészeti törvénynek megfelelően, lássák el a gátakat átereszekkel, hogy a partm­enti gazdák ne legyenek kiszolgáltatva ebből az okból kifolyólag is az ár­vízveszélynek. Hangsúlyozzuk, hogy egyes malmosok gátjaikat a román uralom alatt a megenge­dett magasságon felül építették meg s igy elegendő pár napi eső­zés, hogy a Feketeügy ismét ki­­öntsöm Hazafias üdvözlettel: ALÁÍRÁS. »aooc »««»piwi >»»»»« w»mw«OM«iu»o* TÍZEZER pengőért 3—4 szobás I kőházat vennék Sepsiszentgyör­­­­gyön. Fekvés és kert nem fontos.­­ Megb. Um Gazda általános ke-I­reskedelmei vállalat, Csákyi utca 11. sz. (H* 36)­ ­• S—»SS 81$ §m00—0um*»»»

Next