Székely Nép, 1941. október-december (59. évfolyam, 220-293. szám)

1941-10-01 / 220. szám

r 'S bástya a végeken (s. a.) Az emberi életnek talán azok a legnagyobbszerű mozzanatai,­­amikor a­ társadalmat alkotó egye­­­dek egyöntetű elhatározással és lel­kesedéssel hozzálátnak egy szerve­zett közösség felépítéséhez. A visz­­szatért erdélyi részeken az elmúlt év során sok nagyszerű­­kezdeményezés történt ilyen közösségek megalakítá­sára. Új teremtő izgalom járta át az anyaországhoz visszatért városokat, községeket, falvakat és az élet új értelmét megtalált emberek lázas gyorsasággal fogtak hozzá a munká­hoz. Az elnyomott magyarok homlo­ka büszkén emelkedett fel és az ad­dig elesettek építeni kezdtek a ro­mokon. Mindezt a háromszéki­­Mikóujfalu község reformátusaival kapcsolatban m­ondottuk el. Ebben a községben, amelyet a román politika minden igénybevehető eszközzel románosíta­­ni akart és arra szemelte ki Mikóuj­­falut, az ősi Mikó-család fészkét, hogy innen kiindulva fogjon hozzá Háromszék szinszékely népének ro­­mánosításához, egyházat akarnak alapítani. A Szent Anna-tavat ölében rejte­gető hegy lábánál fekszik a község.­­Termőtalaja silány, mint általában a székely falvaké. Az élniakarás himnusza az, hogy ezen a szegény fensíkon küzködve, szenvedve, de mégis megmaradt, földhöz tapadt ez a nép s amikor a honvéd csapatok bevonultak, bizonyságát adta erdé­lyi közösségi érzületének és áttért a óformátus, illetve katolikus hitre, Ezel az áttéréssel a község lakossá­gának hatvan százaléka a magyar­sághoz való ragaszkodását akarta bebizonyítani. A román uralom alatt ugyanis vallása szerint bírálták fel''nemzetiségi hovatartozandóságát is nem aszerint, hogy minek mond­ja magát. Természetes visszahatás volt ez azokra a törekvésekre, ame­lyekkel a falu lakosságának több­­ mint felét erőszakkal is el akarták vakítani a magyar nemzettől. A református vallásra áttértek az­tán minden külső beavatkozás nél­kül mozgalmat indítottak, hogy egy­házat alapítanak maguknak. A szór­vány gyülekezetben megindult a szervezkedés. A mikóújfalusi refor­mátusok lélekszáma 560 fő. Nem­­nagy lélekszám ez, de ismerve az er­délyi viszonyokat, jól tudjuk, hogy falusi egyházaink legnagyobb részé­nek lélekszáma alig haladja meg ezt­­ a számot.­­ A kis nyáj az egyházalapítási moz­­­­galommal egyidejűleg lelkész után is nézett. Nem is kellett hívni a lel­­­készt, hiszen Kovács Lajos, volt bus­teni pap személyében az jelentkezett és­ hozzáfogott a szervezési munka irányításához. A hívek kérésére a lelkész kérvényeket írt a miniszté­riumba a mikóújfalusi reformátusok anyaegyházközségi elismertetése ér­dekében. Ugyanakkor felhívással fordult a tehetősebb emberekhez és közéleti vezetőkhöz, hogy részesítsék erejükhöz mért támogatásban a kis egyházat. Mert a mikóújfalusi refor­mátusoknak nagy szükségük van a támogatásra. Templomuk kicsiny és módfelett szegényes. A hívek egy­­armadánál többet nem tud befo­gadni. A templom felszerelése is hiányos. Még kis harmóniumok sincs, se úrasztali és keresztelő edé­nyeik. Az egész egyháznak egy ka- 1941. OKTÓBER 1. SZÉKELY KÉP OSZTÁLYSORSJEGY Szerencse számot már most biztosítson (levelező­­­pon rendeljen) LENGYEL ,AI OSZTÁLYSORSJEGY FŐÁRUSÍTÓNÁL BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 82 T­V Összefogást parancsol az idő Megnyitójában Lengyel Emil dr. pol­gármester üdvözölte gróf Bethlen Lászlót, a „Szövetség“ elnökét, majd köszöntötte az egybegyűlteket és a hála szavaival emlékezett meg azokról, akik ezt a szövetkezeti mozgalmat létrehív­ták. Az elismerés legfőképpen Gaál Alajos dr. orvost illeti, aki a szó szo­ros értelmében a mozgalom megterem­tője volt. A közgyűlés percekig ünnepli Gaál Alajos dr.-t, miután a polgármes­ter Isten áldását kérte az elkövetke­zendő munkára. Gaál Alajos dr. meleg szavakkal for­dul gróf Bethlen László elnök felé, üd­vözli a megjelent tagokat, ismerteti a közgyűlés céljait, a szövetkezet munká­ját, célkitűzéseit, hasznát, rámutatva, hogy az, amit 50 éven át csináltunk, nem volt jól. A székelység teljesen ki­szolgáltatta magát az idegen kalmárok­nak. Erdőségeink minden hasznát elő­lünk, gyermekeink elől idegenek vitték el. Minden idegen idáig többet keresett,, mint amennyi hasznot maguk a tulaj­donosok láttak. Az idő összefogást pa­rancsol. Az eddigi rablógazdálkodásnak meg kell szűnnie. Bárhová megyünk, minden városban látunk palotákat, há­zakat, amelyeket mind-mind a székely­pénzén emeltek. Eddig azt hangoztat­ták, hogy akié a föld, azé a haza. Ezt a mondást ki lehet bővíteni azzal: Akié a föld és mellette az ipar és kereskede­lem, azé ország! Itt az alkalom, hogy sztkdő kerbe kerüljenek a székelyföldi famentek! Megalakult a gyergyói erdő bírt­okosságok fakiter­melő szövetkezete „Akié a föld és mellette az ipar és a kereskedelem, azé az ország * Gyergyószentmiklós, szept. 20. A gyer­­gyói közbirtokosságok és politikai köz­ségek kiküldöttei alakuló közgyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson. A köz­gyűlés kimondta a gyergyói erdőbirto­kosok fakitermelő szövetkezetének m­eg­alakulását. Az alakuló közgyűlésen megjelentek Gyergyószentmiklós megyei városból: dr. Lengyel Emil polgármester, a város képviseletében; dr. Gaál Alajos, kikül­döttek, a közbirtokosság részéről: Mada­ras Árpád, Páll Péter, Ferencz G. Sán­dor, Berecz János erdőtanácsos, Bíró Vencel, id. Szász István, Bajna András, Madaras Balázs Józsefé, Balázs Sándor tanító, Veres Mihály, Pál István Istváné, dr. Gere­ffy László, dr. Lázár Péter, Madaras István Sándoré, Burján János, Kádár Vencel, Kari Ferenc és Kémenes Balázs Istváné. Tekerőpatak község részéről: Tódor János községi vezető jegyző, a közbirtokosság részéről: Mol­nár Ágoston községi bíró, Sajgó Sándor, Ferencz József, Benedek Lajos, Bernád Ferenc és Antal István Sándoré. Kilyén­­falva község részéről: Balázs Ferenc községi biró, a közbirtokosság részéről: Egyed Antal és György Lajos. Gyergyó­­ujfalu közbirtokossága részéről: Feren­­czi József, Bányász Sándor, Nagy Fe­renc, Bányász András, Gáli Lajos és Elekes Józsa Márton. Gyergyóalfalu közbirtokossága részéről: Benedek La­jos, Fejér Zoltán, Simon Lajos, Páll La­jos, Baricz Mihály, Balázs János, Ba­­ricz János Gergelyé, Kiss Albert varga, Balázs Imre Ignácé, Lőrincz János, ifj. Lukács István, Gál Antal Antalé, Kiss István Istváné. Szárhegy község részé­ről: Ferencz Ignác. Ditró község részé­ről: Csiky Tamás biró és Kovács János. Az alakuló közgyűlésen megjelent Kolozsvárról a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja részéről gróf Bethlen László dr. elnök és az Er­délyi gazdasági Tanács részéről Karda Ferenc. A megalakult alak jelenti ki. A szövetke­zet címe: Gyergyói erdőbirtokosok fa­kitermelő szövetkezete, mely határozat­lan időre,, korlátolt felelősséggel ala­kult. Belépési díj 50 pengő, egy üzlet­rész 10 ezer pengő, amelyet a szabály­zat értelmében kell befizetni. A közgyűlés ezután megválasztotta az igazgatósági tagokat, név szerint: dr. Lázár Pétert, Madaras Árpádot, Páll Pétert, Lázár Józsefet, Bernád Feren­cet, Egyed Antalt, Ambrus Gergelyt, Ferenczy Józsefet, Bányász Sándort, Fejér Lászlót, Ferencz Imrét és Bene­dek Sándort. Felügyelőbizottsági tagok lettek: Balázs Sándor dr., Dombi Já­nos, Sajgó Sándor, Balázs I. Imre, Csi­by Tamás, Tódor János és Balázs Fe­renc. Végül a közgyűlés kimondta, hogy a szövetkezet belép a „Szövetség“ Gaz­dasági és Hitelszövetkezetek Központ­jába. A közgyűlés után megalakult az igazgatóság, amelynek elnöke dr. Gaál Alajos dr. lett, alelnöke pedig Lázár József bankigazgató. A felügyelőbizott­ság Balázs Sándort választotta elnö­kéül, alelnök Balázs Imre lett. ÚJ LEHETŐSÉGEK Szorosan idetartozik, hogy egyik nagy tőkecsoport élénken kezdett ér­deklődni a csíki fakitermelő és értéke­sítő szövetkezeti mozgalom iránt. Érte­süléseink szerint a kérdéses érdekelt­ség egyik igazgatója napokon át Csík­ban tartózkodott. Felkereste a szövet­kezeti mozgalom vezetőit Tárgyaláso­kat folytatott velük. Az érdeklődést nagy figyelemmel kísérik közbir­tokos­sági körökben. Ezen a helyen kell megemlékeznünk a Csíki Magánjavaknak arról a fontos határozatáról is, hogy vágterületeit házi kezelésben akarja feldolgozni és értékesíteni. E célból 50 ezer pengővel megvásárolták a Schmilovits dr. és Gerzohn-féle Bélbor-rakottyási 3 kere­tes, más modern fafeldolgozó gépekkel is rendelkező fűrészgyárat. Ezzel kapcsolatosan vetődik fel Csik­­megye fakitermelése szempontjából az egyik igen fontos kérdés. A megye fa­­kitermelését erélyesen, de hozzáértéssel a lehető leggyorsabban át kell építeni. E szükségszerű követelmény végreh­a­j­­tása során igen sok fűrészgyár cserél gazdát. Vannak üzemek, melyeknek a tulajdonosai eltávoztak, mások elköl­töznek. Üzemeiket áruba bocsátották. A nagytőke helyzete könnyű. Aránylag olcsón összevásárolhatja ezeket a fűré­szeket s a jövő fakitermelést és érté­kesítést­ kézbe veheti. Ezzel a folya­mattal szemben bontakozik ki a másik nagy nemzeti érdek: székely emberek, székely érdekeltségek kezébe kell jut­tatni az eladásra kerülő zsidó tulajdont képező fűrészeket. Megoldást kell ke­resni és találni, hogy megfelelő alátá­masztással idejében meg lehessen vásá­rolni az új gazdára váró üzemeket. Ne a nagytőke gyarapodjék, hanem a szé­kely kisemberek életlehetősége köny­­nyüljön, emelkedjék ezzel az adottság­gal. FERENCZ GYÁRFÁS A fenyveserdők lábánál álló fen­síkon élnie kell ennek a kis refor­mátus egyháznak, mert várnak ké­szül ez , a végvidéki magyarság egyik bástyájának. Ezután nem eszi más a pecsenyét... Gaál Alajos dr. ezután méltatta gróf Bethlen érdemeit, foglalkozott az Er­délyi Gazdasági Tanács és az Erdélyi Párt által kifejtett munkával, nemkü­lönben kiemelte a földmivelésügyi mi­niszter igyekezetét a szebb magyar jö­vendő megteremtése érdekében. Han­goztatta, hogy az erdőbirtokosok szövet­­kezte minden oldalról erkölcsi és anyagi támogatást várhat. Hálával fordult azok felé, akiket nem kedvetlenítettek el a kezdeményezés körül felmerült nehéz­ségek, hanem megértéssel, messzi elő­­renézéssel harcoltak a szövetkezetért. Ezután felhívta a tagokat, hogy vá­lasszanak a szövetkezet élére elnököt. A közgyűlés egyhangú­­ lelkesedéssel Gaál Alajos dr.-t választotta meg el­nöknek. Gaál Alajos dr. az elnöki szék elfog­lalása után megállapította, hogy a köz­gyűlést szabályszerűen hívták össze. Az egyes községekben kihirdették, a meghívót kifüggesztették és mind a 66 szövetkezeti tagot név szerint is meghív­ták. György F. István veszi számba a tagokat, összesen öt közbirtokosság: Gyergyószentmiklós város és 4 erdőtu­lajdonos község tagja a szövetkezetnek, 33 ezer katasztrális hold erdőséggel! Ezután dr. gróf Bethlen László, a „Szövetség“ elnöke köszönte meg a beléje helyezett bizalmat és a központ nevében az egybegyűlteket üdvözölte. Kihangsúlyozta, hogy a megmozdulás mérföldkövét jelent nemcsak Gyergyó és Csik, hanem az egész Székelyföld jövőjére nézve. A megmozdulásnak óriási kihatásai lesznek. Visszapillantá­sában megállapítja, hogy a múltban tényleg hibák történtek. A székelység­­nek ezután a kereskedelem hasznában is kell részesülnie s nem szabad már ezután megtörténnie annak, hogy a pe­csenyét mások egyék meg. Az elnök bejelentette, hogy egyelőre hasznot nem osztanak majd ki, hanem azt közhasznú intézményekbe fektetik. Rámutatott ezután a kezdeti nehézsé­gekre. Erős kezekre, nagyfokú komoly­ságra és megfontolásra van szükség. A „Szövetség“ minden módon támogatja a gyergyói szövetkezetet. A szövetkezet alapszabályainak fel­olvasása után az elnök a szövetkezetet ad­ja- tasztrális holdnyi vagyona van, de az is meg van terhelve 800 pengő adóssággal. A mikóújfalusi reformátusok még­sem esnek kétségbe. Hajthatatlan akarással mennek előre, mert meg­vannak győződve arról, hogy ha az ő erőfeszítésük nem■ elegendő, a te­hetősebb egyházak, közületek és ma­gánosok segítségükre lesznek és rö­videsen megkeresztelhetik gyerme­keiket a saját templomuk kegysze­reivel. Aki felelősségteljesen gondolkozik nemzetközösségi életünk kérdéseiről, nem­ mehet el közönyösen a mikóúj­falusi reformátusok célkitűzése mel­lett. Különösen pedig ma nem me­het el, amikor a nemzet éppen a ke­reszténység nevében folytat harcot az istentelenség rendszere ellen. KÜLDJE BE! Ma már nem gond!­­ Postai csomagban, pár nap alatt kapja vissza Velik­e festett fisik­jeM inMít CZINK-GYÁR-tól KOLOZSVÁR, Pézsma u. 5 sz.

Next