Székely Nép, 1941. október-december (59. évfolyam, 220-293. szám)
1941-10-01 / 220. szám
r 'S bástya a végeken (s. a.) Az emberi életnek talán azok a legnagyobbszerű mozzanatai,amikor a társadalmat alkotó egyedek egyöntetű elhatározással és lelkesedéssel hozzálátnak egy szervezett közösség felépítéséhez. A viszszatért erdélyi részeken az elmúlt év során sok nagyszerűkezdeményezés történt ilyen közösségek megalakítására. Új teremtő izgalom járta át az anyaországhoz visszatért városokat, községeket, falvakat és az élet új értelmét megtalált emberek lázas gyorsasággal fogtak hozzá a munkához. Az elnyomott magyarok homloka büszkén emelkedett fel és az addig elesettek építeni kezdtek a romokon. Mindezt a háromszékiMikóujfalu község reformátusaival kapcsolatban mondottuk el. Ebben a községben, amelyet a román politika minden igénybevehető eszközzel románosítani akart és arra szemelte ki Mikóujfalut, az ősi Mikó-család fészkét, hogy innen kiindulva fogjon hozzá Háromszék szinszékely népének románosításához, egyházat akarnak alapítani. A Szent Anna-tavat ölében rejtegető hegy lábánál fekszik a község.Termőtalaja silány, mint általában a székely falvaké. Az élniakarás himnusza az, hogy ezen a szegény fensíkon küzködve, szenvedve, de mégis megmaradt, földhöz tapadt ez a nép s amikor a honvéd csapatok bevonultak, bizonyságát adta erdélyi közösségi érzületének és áttért a óformátus, illetve katolikus hitre, Ezel az áttéréssel a község lakosságának hatvan százaléka a magyarsághoz való ragaszkodását akarta bebizonyítani. A román uralom alatt ugyanis vallása szerint bírálták fel''nemzetiségi hovatartozandóságát is nem aszerint, hogy minek mondja magát. Természetes visszahatás volt ez azokra a törekvésekre, amelyekkel a falu lakosságának több mint felét erőszakkal is el akarták vakítani a magyar nemzettől. A református vallásra áttértek aztán minden külső beavatkozás nélkül mozgalmat indítottak, hogy egyházat alapítanak maguknak. A szórvány gyülekezetben megindult a szervezkedés. A mikóújfalusi reformátusok lélekszáma 560 fő. Nemnagy lélekszám ez, de ismerve az erdélyi viszonyokat, jól tudjuk, hogy falusi egyházaink legnagyobb részének lélekszáma alig haladja meg ezt a számot. A kis nyáj az egyházalapítási mozgalommal egyidejűleg lelkész után is nézett. Nem is kellett hívni a lelkészt, hiszen Kovács Lajos, volt busteni pap személyében az jelentkezett és hozzáfogott a szervezési munka irányításához. A hívek kérésére a lelkész kérvényeket írt a minisztériumba a mikóújfalusi reformátusok anyaegyházközségi elismertetése érdekében. Ugyanakkor felhívással fordult a tehetősebb emberekhez és közéleti vezetőkhöz, hogy részesítsék erejükhöz mért támogatásban a kis egyházat. Mert a mikóújfalusi reformátusoknak nagy szükségük van a támogatásra. Templomuk kicsiny és módfelett szegényes. A hívek egyarmadánál többet nem tud befogadni. A templom felszerelése is hiányos. Még kis harmóniumok sincs, se úrasztali és keresztelő edényeik. Az egész egyháznak egy ka- 1941. OKTÓBER 1. SZÉKELY KÉP OSZTÁLYSORSJEGY Szerencse számot már most biztosítson (levelezőpon rendeljen) LENGYEL ,AI OSZTÁLYSORSJEGY FŐÁRUSÍTÓNÁL BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 82 TV Összefogást parancsol az idő Megnyitójában Lengyel Emil dr. polgármester üdvözölte gróf Bethlen Lászlót, a „Szövetség“ elnökét, majd köszöntötte az egybegyűlteket és a hála szavaival emlékezett meg azokról, akik ezt a szövetkezeti mozgalmat létrehívták. Az elismerés legfőképpen Gaál Alajos dr. orvost illeti, aki a szó szoros értelmében a mozgalom megteremtője volt. A közgyűlés percekig ünnepli Gaál Alajos dr.-t, miután a polgármester Isten áldását kérte az elkövetkezendő munkára. Gaál Alajos dr. meleg szavakkal fordul gróf Bethlen László elnök felé, üdvözli a megjelent tagokat, ismerteti a közgyűlés céljait, a szövetkezet munkáját, célkitűzéseit, hasznát, rámutatva, hogy az, amit 50 éven át csináltunk, nem volt jól. A székelység teljesen kiszolgáltatta magát az idegen kalmároknak. Erdőségeink minden hasznát előlünk, gyermekeink elől idegenek vitték el. Minden idegen idáig többet keresett,, mint amennyi hasznot maguk a tulajdonosok láttak. Az idő összefogást parancsol. Az eddigi rablógazdálkodásnak meg kell szűnnie. Bárhová megyünk, minden városban látunk palotákat, házakat, amelyeket mind-mind a székelypénzén emeltek. Eddig azt hangoztatták, hogy akié a föld, azé a haza. Ezt a mondást ki lehet bővíteni azzal: Akié a föld és mellette az ipar és kereskedelem, azé ország! Itt az alkalom, hogy sztkdő kerbe kerüljenek a székelyföldi famentek! Megalakult a gyergyói erdő bírtokosságok fakitermelő szövetkezete „Akié a föld és mellette az ipar és a kereskedelem, azé az ország * Gyergyószentmiklós, szept. 20. A gyergyói közbirtokosságok és politikai községek kiküldöttei alakuló közgyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson. A közgyűlés kimondta a gyergyói erdőbirtokosok fakitermelő szövetkezetének megalakulását. Az alakuló közgyűlésen megjelentek Gyergyószentmiklós megyei városból: dr. Lengyel Emil polgármester, a város képviseletében; dr. Gaál Alajos, kiküldöttek, a közbirtokosság részéről: Madaras Árpád, Páll Péter, Ferencz G. Sándor, Berecz János erdőtanácsos, Bíró Vencel, id. Szász István, Bajna András, Madaras Balázs Józsefé, Balázs Sándor tanító, Veres Mihály, Pál István Istváné, dr. Gereffy László, dr. Lázár Péter, Madaras István Sándoré, Burján János, Kádár Vencel, Kari Ferenc és Kémenes Balázs Istváné. Tekerőpatak község részéről: Tódor János községi vezető jegyző, a közbirtokosság részéről: Molnár Ágoston községi bíró, Sajgó Sándor, Ferencz József, Benedek Lajos, Bernád Ferenc és Antal István Sándoré. Kilyénfalva község részéről: Balázs Ferenc községi biró, a közbirtokosság részéről: Egyed Antal és György Lajos. Gyergyóujfalu közbirtokossága részéről: Ferenczi József, Bányász Sándor, Nagy Ferenc, Bányász András, Gáli Lajos és Elekes Józsa Márton. Gyergyóalfalu közbirtokossága részéről: Benedek Lajos, Fejér Zoltán, Simon Lajos, Páll Lajos, Baricz Mihály, Balázs János, Baricz János Gergelyé, Kiss Albert varga, Balázs Imre Ignácé, Lőrincz János, ifj. Lukács István, Gál Antal Antalé, Kiss István Istváné. Szárhegy község részéről: Ferencz Ignác. Ditró község részéről: Csiky Tamás biró és Kovács János. Az alakuló közgyűlésen megjelent Kolozsvárról a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja részéről gróf Bethlen László dr. elnök és az Erdélyi gazdasági Tanács részéről Karda Ferenc. A megalakult alak jelenti ki. A szövetkezet címe: Gyergyói erdőbirtokosok fakitermelő szövetkezete, mely határozatlan időre,, korlátolt felelősséggel alakult. Belépési díj 50 pengő, egy üzletrész 10 ezer pengő, amelyet a szabályzat értelmében kell befizetni. A közgyűlés ezután megválasztotta az igazgatósági tagokat, név szerint: dr. Lázár Pétert, Madaras Árpádot, Páll Pétert, Lázár Józsefet, Bernád Ferencet, Egyed Antalt, Ambrus Gergelyt, Ferenczy Józsefet, Bányász Sándort, Fejér Lászlót, Ferencz Imrét és Benedek Sándort. Felügyelőbizottsági tagok lettek: Balázs Sándor dr., Dombi János, Sajgó Sándor, Balázs I. Imre, Csiby Tamás, Tódor János és Balázs Ferenc. Végül a közgyűlés kimondta, hogy a szövetkezet belép a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjába. A közgyűlés után megalakult az igazgatóság, amelynek elnöke dr. Gaál Alajos dr. lett, alelnöke pedig Lázár József bankigazgató. A felügyelőbizottság Balázs Sándort választotta elnökéül, alelnök Balázs Imre lett. ÚJ LEHETŐSÉGEK Szorosan idetartozik, hogy egyik nagy tőkecsoport élénken kezdett érdeklődni a csíki fakitermelő és értékesítő szövetkezeti mozgalom iránt. Értesüléseink szerint a kérdéses érdekeltség egyik igazgatója napokon át Csíkban tartózkodott. Felkereste a szövetkezeti mozgalom vezetőit Tárgyalásokat folytatott velük. Az érdeklődést nagy figyelemmel kísérik közbirtokossági körökben. Ezen a helyen kell megemlékeznünk a Csíki Magánjavaknak arról a fontos határozatáról is, hogy vágterületeit házi kezelésben akarja feldolgozni és értékesíteni. E célból 50 ezer pengővel megvásárolták a Schmilovits dr. és Gerzohn-féle Bélbor-rakottyási 3 keretes, más modern fafeldolgozó gépekkel is rendelkező fűrészgyárat. Ezzel kapcsolatosan vetődik fel Csikmegye fakitermelése szempontjából az egyik igen fontos kérdés. A megye fakitermelését erélyesen, de hozzáértéssel a lehető leggyorsabban át kell építeni. E szükségszerű követelmény végrehajtása során igen sok fűrészgyár cserél gazdát. Vannak üzemek, melyeknek a tulajdonosai eltávoztak, mások elköltöznek. Üzemeiket áruba bocsátották. A nagytőke helyzete könnyű. Aránylag olcsón összevásárolhatja ezeket a fűrészeket s a jövő fakitermelést és értékesítést kézbe veheti. Ezzel a folyamattal szemben bontakozik ki a másik nagy nemzeti érdek: székely emberek, székely érdekeltségek kezébe kell juttatni az eladásra kerülő zsidó tulajdont képező fűrészeket. Megoldást kell keresni és találni, hogy megfelelő alátámasztással idejében meg lehessen vásárolni az új gazdára váró üzemeket. Ne a nagytőke gyarapodjék, hanem a székely kisemberek életlehetősége könynyüljön, emelkedjék ezzel az adottsággal. FERENCZ GYÁRFÁS A fenyveserdők lábánál álló fensíkon élnie kell ennek a kis református egyháznak, mert várnak készül ez , a végvidéki magyarság egyik bástyájának. Ezután nem eszi más a pecsenyét... Gaál Alajos dr. ezután méltatta gróf Bethlen érdemeit, foglalkozott az Erdélyi Gazdasági Tanács és az Erdélyi Párt által kifejtett munkával, nemkülönben kiemelte a földmivelésügyi miniszter igyekezetét a szebb magyar jövendő megteremtése érdekében. Hangoztatta, hogy az erdőbirtokosok szövetkezte minden oldalról erkölcsi és anyagi támogatást várhat. Hálával fordult azok felé, akiket nem kedvetlenítettek el a kezdeményezés körül felmerült nehézségek, hanem megértéssel, messzi előrenézéssel harcoltak a szövetkezetért. Ezután felhívta a tagokat, hogy válasszanak a szövetkezet élére elnököt. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Gaál Alajos dr.-t választotta meg elnöknek. Gaál Alajos dr. az elnöki szék elfoglalása után megállapította, hogy a közgyűlést szabályszerűen hívták össze. Az egyes községekben kihirdették, a meghívót kifüggesztették és mind a 66 szövetkezeti tagot név szerint is meghívták. György F. István veszi számba a tagokat, összesen öt közbirtokosság: Gyergyószentmiklós város és 4 erdőtulajdonos község tagja a szövetkezetnek, 33 ezer katasztrális hold erdőséggel! Ezután dr. gróf Bethlen László, a „Szövetség“ elnöke köszönte meg a beléje helyezett bizalmat és a központ nevében az egybegyűlteket üdvözölte. Kihangsúlyozta, hogy a megmozdulás mérföldkövét jelent nemcsak Gyergyó és Csik, hanem az egész Székelyföld jövőjére nézve. A megmozdulásnak óriási kihatásai lesznek. Visszapillantásában megállapítja, hogy a múltban tényleg hibák történtek. A székelységnek ezután a kereskedelem hasznában is kell részesülnie s nem szabad már ezután megtörténnie annak, hogy a pecsenyét mások egyék meg. Az elnök bejelentette, hogy egyelőre hasznot nem osztanak majd ki, hanem azt közhasznú intézményekbe fektetik. Rámutatott ezután a kezdeti nehézségekre. Erős kezekre, nagyfokú komolyságra és megfontolásra van szükség. A „Szövetség“ minden módon támogatja a gyergyói szövetkezetet. A szövetkezet alapszabályainak felolvasása után az elnök a szövetkezetet adja- tasztrális holdnyi vagyona van, de az is meg van terhelve 800 pengő adóssággal. A mikóújfalusi reformátusok mégsem esnek kétségbe. Hajthatatlan akarással mennek előre, mert megvannak győződve arról, hogy ha az ő erőfeszítésük nem■ elegendő, a tehetősebb egyházak, közületek és magánosok segítségükre lesznek és rövidesen megkeresztelhetik gyermekeiket a saját templomuk kegyszereivel. Aki felelősségteljesen gondolkozik nemzetközösségi életünk kérdéseiről, nem mehet el közönyösen a mikóújfalusi reformátusok célkitűzése mellett. Különösen pedig ma nem mehet el, amikor a nemzet éppen a kereszténység nevében folytat harcot az istentelenség rendszere ellen. KÜLDJE BE! Ma már nem gond! Postai csomagban, pár nap alatt kapja vissza Velike festett fisikjeM inMít CZINK-GYÁR-tól KOLOZSVÁR, Pézsma u. 5 sz.