Székely Nép, 1942. július-szeptember (60. évfolyam, 146-221. szám)
1942-07-01 / 146. szám
tr SZENT ISTVÁN HETÉBEN ALAKUL MEG AE AHÁNY- til EZUGIKMurt- SZQL GAZDAK ORSZÁGOS SZÖve-t- SEGE Az orszgos mezőgazdasági kamara a földmivelésügyi minisztérium megbízása alapján az Arany- és Ezüstkalászos Gazdái Országos Szövetsége megalakításának megbeszélésére szűkebb körű előkészítőbizottságot hívott össze, amelynek határozata alapján a szövetség alakuló közgyűlését ünnepélyes keretek között Szent István hetében rendezik meg. Az ország arany- és ezüstkalászos gazdáit összefogó politikamentes szövetségre nagy feladat vár a mezőgazdaság átállítása,fejlesztése és tervszerű irányítása terén, ezért a megalakulás elé az ország arany- és ezüstkalászos gazdái nagy várakozással tekintenek. A VETŐMAGVIZSGÁLÓ INTÉZETEK VEZETŐI A JÖVŐBEN RENDSZERES ÉRTEKEZLETEKET TARTANAK Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter a vetőmag vizsgálattal foglalkozó állami intézmények munkájában az egyöntetűség és kölcsönös támogatás biztosítására a vetőmagvizsgáló intézetek vezetői részére rendszeres értekezletek tartásátrendelte el és az értekezlet szervezeti szabályzatát jóváhagyta. A vetőmag vizsgálattal foglalkozó mezőgazdasági kísérletügyi, valamint kertészeti és erdészeti intézetek vezetői évenként legalább egyszer kötelesek értekezletre összejönni. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS AZ IPARCIKKEK ÁRAI KÖZÖTTI ARÁNYTALANSÁG A budapesti mezőgazdasági kamaratávirati felterjesztést intézett a kormányhoz. Megállapítja, hogy a mezőgazdasági termékek és az iparcikkek árának aránytalansága miatt a mezőgazdasági termelés színvonala visszaesett. Ezért kéri a kormányt az aránytalanságok megszüntetésére, hogy ezáltal a mezőgazdasági termelések jövedelmezősége ,és a közellátás zavartalansága biztosítható legyen. (Magy. Tud.) MENNYI GABONÁT KELL BESZOLGÁLTATNIA A TERMELŐNEK? A termésrendelet értelmében a folyó évi gabonatermést a cséplés alkalmával kell számbavenni és ugyanakkor elő kell írni azokat a gabonamennyiségeket, amelyeket a termelőnek a Hombárhoz kell beszolgáltatni. Az idevonatkozó előkészítő munkálatok elvégzéséről a közellátásügyi miniszter utasítást adott ki. A gabonatermelők nyilvántartásba vételénél időszaki munkásoknak csak azokat tekintik, akiket a termelő szerződés mellett előre megállapított hosszabb időtartamra élelmezéssel fogad fel. Külön veszik nyilvántartásba az 1—3, vagy 6 hónapra szerződtetett időszaki munkásokat. Az aratókat 1 hónapra szerződtetett időszaki munkásoknak tekintik és ezeket akkor is nyilvántartásba veszik, ha az élelmezést nem a gazdaságból kapják. Minden termelő csak annyi időszaki munkást vehet számításba, ahányat az előző évben is alkalmazott. Napszámosokat nem lehet felvenni a gabonatermelők nyilvántartásába. Az utasítás ismerteti a gabonaszükségletek megállapításával kapcsolatos tudnivalókat. A vetőmagszükségletet az 1912— 43. évben bevetni szándékolt terület nagysága szerint állapítják meg. Kataszteri holdanként búzából 120, rozsból 110, árpából 100, zabból pedig 30 kg.-ot számítanak vetőmagszükségletül. A kukoricavetőgumószükségletet nem veszik nyilvántartásba. J MEZŐGAZDA SOVST 3 BMMMMSMNMMr- tanoncokat vesznek fel a székesfőváros üzemeibe Sepsiszentgyörgyön hétfőn regge lesz a Jelentkezés Sepsiszerttgyörgy, június 30. Amint néhány héttel ezelőt megírtuk, Budapest székesfőváros polgármestere elhatározta, hogy a főváros nagyüzemeiben (elektromos művek, gázművek, vízművek, községi élelmiszerárusító üzem, kenyérgyár stb.) bevezeti a rendszeres tanoncképzést. A tanoncok egy részét a székely ifjúságból választják ki, a kiválasztottaknak fizetést, otthont és élelmet adnak. Július 5-én, vasárnap az esti személyvonattal érkeznek Sepsiszentgyörgyre a székesfőváros megbízottai, akik a hatóságok, tanári és tanítói kar segítségével a tanoncnak alkalmas székely ifjakat kiválasztják. A bizottságban Farkas Ákos dr. székesfővárosi tanácsnok, Szabó Gyula dr. országgyűlési képviselő, Rominiczky Lajos dr. tanácsjegyző és még három bizottsági tag vesz részt Budapestről. A felvételt orvosi és képességi vizsgálat előzi meg. Ezeket az előzetes vizsgálatokat júlus 6-án, hétfőn délelőtt 9 órakor a Székely Mikó kollégium Horthy Miklós utcai helyiségének földszinti tanszemében tartják meg. Akik tehát a székesfőváros üzemeinél akarnak elhelyezkedni mint tanoncok, tisztán a fenti helyen jelentkezzenek. A jelentkezőket először a városi tisztiorvos vizsgálja meg, azután kerül sor a képességvizsgálatra. A jelentkezők vigyenek magukkal fekete irónt. Tanoncnak 14—16 éves, 4 polgárit vagy középiskolát, esetleg 8 elemit sikerrel végzett, testileg és lelkileg ,egészséges székely ifjak jelentkezhetnek. A kiválasztott ifjakat augusztus végén viszik Budapestre, ahol azonnal alkalmazzák. „Amikor honvédkürtök szólnak millió és millió szív dobó én össze a honvédség győzelméért“ Négyezer ember vett részt a kézdivásárhelyi honvédnapon Kézdivásárhely, június 30. Mintegy négyezer ember előtt folyt le Kézdivásárhelyen a honvédnap. A borongós, egész délelőtt esőre hajló idő délutánra hirtelen felderült és 5 órára, amikorra az ünnepélyt hirdették, előtört a nap a felhők mögül és a kéklő égről alátűző nap arany sugarai öntötték el a hatalmas nagy mezőt, a várostól alig két kilométernyire fekvő, Fortyogó-fürdő előtti térséget, ahol az ünnepség lezajlott. Amerre a szem ellát, kenyeret ígérő zöld vetéseket fodroz a szél és köröskörül magasra törő hegyláncolatok, a Kárpátok vonalai könyökölnek rá a falvakra s a Magyaros, Nagy Sándor, Perkő, a Bálványos régi, mozgalmas történelmi napokról regélnek a késő századok gyermekeinek. Falukról jövő leventék nótája csendül az ajkakról őserejű bizakodással, amikor felhangzik a háromszori vigyázz kürtje, és kezdetét veszi az ünnepség. Egyes pontjai mint valami színes festmény tárulnak a szemlélő elé, majd a lepergő harcászati mutatványok a mai modern háború lefolyásáról nyújtanak izgalmas szemléltetőt. Egyik derék honvédtiszt áll a mikrofon előtt és látja el magyarázatokkal a műsorszámokat. Mindjárt az első pont a múltba ragad vissza . . . Páncéllovag vágtat át a zöld mezőn, kezében véres kard. Veszélyben az ország! — jelentette egykor a véres kard. Ez döbbentette hajdan kötelességtudásra a viszálykodásban széthúzó magyarságot. Ma erre nincs szükség. Vörös kardot jelentette a határainkon fellobbant vörös veszély, amire összedobbant magyar milliók szíve és újra hősi legendákról, a magyar honvéd ősi dicsőségéről cikkeznek az újságok. Közben megszólal a mikrofon mellett a százados és hatalmas, mély gondolatokban gazdag beszédében a mai idők, különösen a mai nap jelentőségére mutat rá. — Magyar testvérek — mondotta — ma, amikor az országban mindenütt honvédkürtök szólnak, millió és millió szív dobban össze a magyar honvédség győzelméért. A nemzeti érzésnek ennek a nagy történelmi pillanatában összedobbanó magyar szív ünnepének talán később más kifejezést fog találni a történelem, mert a mai napot nem lehet az ünnep fo vsmmmmmanmmmmamsmmmimmm A háztartási szükségletet kenyérgabonában állapítják meg éspedig: nehéz testimunkát végző 16—60 éves férfiaknak 240 kg.-ban. Mindenki másnak, aki örök életévét 1942-ben betölti, vagy ennél idősebb, 180 kg.-ban. Az 1937. évben, vagy azután született gyermekeknek évi 120 kg.ha. A konvenciós gazdasági cselédek kenyérgabonaszükségletét a háztartási szükségletek mintájára állapítják meg, mivel azonban a konvenciósok havi 5 kg.-os pótjegyet is kapnak, ezeknél a 16 —60 éves férfiak évi szükségletére nem 240, hanem 300 kg. kenyérgabona esik. Az állatok takarmányozására a szükséges takarmánygabonánál százalékos kivetési rendszert állapítottak meg, amely a szükségletektől független. E szerint árpából az összes termés 22 százalékát, zabból pedig az összes termés 30 százalékát, azonfelül az aratóés cséplő részt kell beszolgáltatni. Zabnál az arató és cséplő munkások a termelőtől készpénzben kapják ki a részüket. Aki a gabonalapját elveszti, köteles 8 napon belül a községi elöljáróságtól gabonalapmásodlatot kérni. A másodlatért lópengő kiállítási díjat kell befizetni. , ® LEGALÁBB HÁROMSZOR KELL KAPÁLNI A KUKORICÁT Sokezer kísérlet eredményének nyomán országosan beigazolódott, hogy a kukoricát mindenütt legalább háromszor kell megkapálni, mert ezzel az egyszerű ápolási művelettel jóval nagyobb terméseredményeket lehet elérni. Érdeke tehát minden gazdának, hogy kukorica földjét legalább háromszor kapálja meg, mert ezzel a talaj nedvességtartalmát megőrzi, állapotát javítja, a gazt irtja, a kukorica érését sietteti és általában olyan előnyöket biztosít, amelyek messze fölötte állnak a végzett többletmunka költségeinek. A többszöri kapálás megakadályozza, hogy a gyomok magjukat elhullassák és a jól kapált föld után a következő éveknek minden munkája egyszerűbb és jobb. 1942 JULIUS 1 galma alá vonni. Nem lehet ünnepelni akkor, amikor a magyar honvéd pergőtüzet záporában életét áldozza annak szolgálatában, amely egyetlen szóba tömörült imádott haza. Ezért állunk mi itthon a itthon a vártán lábhoz tett fegyverrel és készen vagyunk bármikor teljesíteni a hívó szót. Ezután egymás után kerülnek sorra a szebbnél-szebb, sok élvezetet nyújtó s magyar öntudatot erősítő műsorpontok. Kemek volt a páncéltámadás és az elhárítás harcászati mutatványa. A következő pontban a páncéllovas harca a múlt és jelen közötti különbséget jelképezi. A lovas karasszol és az ugratás derék honvédségünk gyönyörű képzettségét, s magyar lóratermettségét szemléltették. Antalrpád levente Némedy Gyula: „Mindenki katona” című versét szavalta el nagy hatással, majd lovas székjelenet és szalagtépés lovasjelenetek következtek. A pompás szám után két gálajelenetet * leventék mutattak be nagy ügyességgel. Derültséget keltett az öszvérverseny. Utána élvezetes és izgalmas perceket szerzett a légvédelmi jelenet, valamint a* erődtámadás. Mintha a harctér egy darabka részlete elevenedett volna meg a, nészők előtt. Egy tizedes szavalata „Ki a harcmezőre”, a magyar katona lelkét és gondolkozását dobbantotta a hallgatók elé. Már-már vége felé szalad a műsor. A nap is alább bukik az égen és sugaraival végigcsókolja a háttér mesterséges köd burkolatából előlépő gyönyörű élőképet. A képen ott látjuk az ország minden romű és rangú emberét megszemélyesítve. Magyar és székelyruhás alakok mellett ott áll a szuronyos honvéd és mint élőszobor, a kakastollas csendőr. Az előtérben pedig ott látjuk a fegyveres alakulatok különböző egységeit megszemélyesítve. Valami imádat villant meg a szemekben az élőkép kiemelkedett a zöld mező humuszából a hangszórón közvetítve, szál, a nóta a mezők felett: „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!”. Ezután a százados zárószavai szólnak a közönséghez, utána pedig a többezer főnyi néző ajkán befejezésül felcsendül a Himnusz. mimrwmmmmM Eltemették Gábor László dr-t Kézdivásárhely, június 30. Vasárnap délután óriási részvét mellett temették el Gábor László dr. kir. járásbírósági elnököt. A temetésen a sepsiszentgyörgyi kir. törvényszék nevében Kilép Imre törvényszéki tanácselnök, a kézdivásárhelyi járásbíróság nevében Oláh Béla dr. járásbírósági elnök, az ügyvédi kar nevében pedig Elekes Béla dr. vármegyei tiszti főügyész mondott beszédet. Mindhárman szívük mélyéig megrendülten álltak a kiváló kartárs és jóbarát sírjánál, akit könnyeikkel búcsúztattak. Gábor László dr. a Székelyföld egyik legkiválóbb bírája volt, aki az elmúlt nehéz esztendőkben kétségbeesett magyar embereknek adta vissza hitüket, elesetteket emelt fel és sok-sok keserű könnyet törölt le. Gábor László dr. a törvény és logika fegyvereivel felvértezve bátran és meg nem alkuvó határozottsággal állott nőne mellé, hogy az ész és az igazság fegyvereivel győzedelmeskedjék az alattomos, törvénytipró, üldöző szándékokon. A kiváló hite váratlanul költözött el az élők sorából és halála nemcsak családtag-jait, de jóbarátait és munkatársait is gyászba borította. Hisszük, hogy az elhunyt Gábor László dr. dicső őse, Gábor Áron mellől továbbra is aggódó szerzettel tekint majd le székely népére, amelynek gondja, bánata, öröme és reménykedése mindig ott rezgett nagy és nemesen érző szívében.