Székely Nép, 1943. április-június (61. évfolyam, 73-144. szám)
1943-04-01 / 73. szám
, 1343 APmUS T S^wrP» 'Székelyföldi sorskérdések ›if«r©m« székgazdaság! parlamentje előtt ! Alkuidé választmány fartm szemmel giazdossági dlszervezé sünk szükségleteit évtizedek «lett gazdasági téren olyan veszteségek érték a Székelyföldet, «melyek fsdéznek hébcurus váráldozatainkkal — mondtatta Szentiványi sínből dr. Félmillió pengővel nagy székely történelmi film készül Sepsiszentgyörgy, márc. 31. Szentiványi Gábor dr. felsőházi tag, az Erdélyi Gazdasági tanács tagja és a Háromszéki Takarékpénztár elnöke szerdán délelőttre közgazdasági értekezletet hívott össze a Háromszéki Takarékpénztár tanácstermébe. Az értekezleten megjelent vitéz Barabás Andor dr. alispán és Zaláni Szabó Miklós, a Kaláka Munkaszövetkezet elnöke is. Az értekezlet célja, hogy megbeszéljék a vármegye, illetve a Székelyföld mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és hitelügyi kérdéseit s így egységes elgondolások alapján történjenek előterjesztések az illetékes tényezőkhöz. Szent Iványi Gábor dr. beszéde Az értekezletet Szent Iványi Gábor dr. nyitotta meg. Megemlítette, hogy 1940 végén, nem sokkal a viszszatérés után a mostani értekezlethez hasonló elgondolással, de a mainál szűkebb körű megbeszélést tartottak. Az akkor megtárgyalt gondolatokat és terveket Kovásznái Gábor dr. segítségével Szent Iványi dr. emlékiratba foglalta és átadta a vármegye akkori közigazgatási parancsnokának. Az emlékirat minisztertanács elé került. A javaslatok egy része meg is valósult. Még abban az évben megalakult az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, de miután olyan törekvések voltak, hogy a négy székely vármegye részére különleges adottságaira való tekintettel külön székelyföldi gazdasági tanács alakuljon, az erdélyrészi tanácsban egy ideig a Székelyföld nem kapott képviseletet. Ebből végeredményben a Székelyföldre bizonyos hátrány származott. 1941 ben a Székelyföld is képviseletet kapott az Erdélyrészi Gazdasági Tanácsban, miután végleg elvetették a Székelyföldi Gazdasági Tanács tervét. Szent. Iványi Gábor dr. ezután megemlítette, hogy a hazatérés örömnapjait személyi torzsalkodások és hát mögötti harcok keserítették el. Sok megjegyzés, sok elkeseredett hang, sok bírálat hangzott el a Székelyföld gazdasági kérdéseivel kapcsolatban. Ennek az összeférhetetlenségnek a rovására kell írnunk mindazt, amit kellő tárgyilagosság és összetartás mellet elérhettünk volna, de amit mégsem értünk el, így már a megindulással elvesztettük azt a kedvező alkalomat, amit a visszacsatolás első hónapjaiban nagyon ki lehetett volna használni, mint ahogy azt, más vármegyék ki is használták. Amikor mi is képviselethez jutottunk, akkor már kitört a háború és a legtöbb kérdés i, már a háború szemszögéből kellett tekinteni. Mindezek az akadályok az első értekezleten felvetett gondolatok megvalósítását nagyban hátráltatták. Az elnök ezután az Erdélyrészi Gazdasági Tanács munkájátismertette.. A tanácsnak az volt a célja, hogy az idegen megszállás alatt Erdélly visszafejlesztett, gazdasági életének felvirágoztatását olyan véleményező szerv előzetes Meghallgatása után kezdjék meg, amelynek tagjai itt élték át, a nehéz időket és megfelelő tárgyi ismerettel rendelkeznek. A tanács tehát nem véglegesen döntő szerv, hanem véleményező testület, a szakminisztériumok segítségére. Nagy elismeréssel beszélt Békly Kálmán grófról, az Erdélyrészi Gazdasági Tanács elnökéről, akiben Erdély egyik legtárgyilagosabb, leglelkesebb vezető emberét tiszteljük , aki kezdettől fogva minden politikai és személyi befolyás felett áll. A tanácsban a minisztériumot vitéz Gyulai Tibor dr. felsőházi tag, Balogh Vilmos dr. a földművelésügyi kormányzat erdélyi kirendeltségének vezetője és Passiót Ödön dr. miniszteri tanácsos képviseli, akik mindannyian Erdély szülöttei és nagy hozzáértéssel és szeretettel végzik munkájukat. A tanácsnak széles munkakört kell betöltenie és, havonta háromnégynapos ülésekre lenne szükség ahhoz, hogy a hatalmas anyagot teljes részletességgel le tudja tárgyalni. A tanács kétéves munkája alatt nagy hézagot pótolt és olyan segítséget nyújtott az állami közigazgatásnak, hogy továbbfejlesztése szükségessé vált. Hol Budapesten, hol Kolozsváron folynak az ízlések és a tanács tagjai teljes felelősséggel féltik be hivatásukat. Be kell azonban mindenkinek látnia, hogy rím minden erőnk megfeszítésével elsősorban a háború érdekeit kell szolgálni,dóan napirenden tartja a gazdasági kérdéseket. Megemlíti, hogy Háromszéken például kitűnő gipsz és ciement lelőhelyeket találtak és általában ezeknek a kérdéseknek a fele színentartása és azoknak gyakorlati kihasználása elsőrendű nemzetérdek.A kiküldendő állandó bizottsággal kapcsolatban több felszólalás történt. Zaláni Szabó Miklós felajánlotta, hogy a Kaláka Munkaszövetkezet megalakítandó helyi fiókja készséggel bekapcsolódik ebbe a munkába. Az értekezlet a következő állandó választmányt jelölte ki a gazdasági kérdések előzetes tanulmányozására : Szent Iványi Gábor dr.. Kozma Andor, Erdős Gábor, Cseh István, Jancsó Gyula, Gazda György dr.. Péterffy Albert, Páli Ferenc, vitéz Sólyom Miklós dr.. Csavar Eíván, Tóth Tibor, Csutak Ferenc, Földi István, Kovásznár Gábor dr.. Bálint Vince, Zaláni Szabó Miklós,, Kanadé Sándor, Botbár E. Yihho. A választmány tagjai a gazdasági életi minden megnyilvánulásával, nehézségével kapcsolatban örömmel fogadnak minden észrevételt s azokra az időnként összeülő közgazdasági értekezleten keresztül, valamint az illetékes hatóságok útján igyekszik megoldást keresni. Az idegen tőke A mai értekezlettel kapcsolatban megemlítette. Szent Iványi dr., hogy közgazdasági életünk átállításánál a múllt lényeiből kell kiindulnunk. A Székelyföld nem tudott saját lábán járni, az idegen tőkének voltunk szállítói. Sok tekivicsben feledünk uralkodott a zsidó közvetítő kereskedelem. Nem mindig mi voltunk a hibásak. Volt vállalokzási kedve a székely népnek, hozzáértése is volt, de nem bírta a versenyt a tőkével. Mezőgazdasági termelvényeinket máshová vittük. Nem tudott megélni, de még csak megindulni sem egy magyar terménykereskedő. Talán a malomipar az egyetlen, amely levegőhöz jutott. Ha egy magyar pénzintézet kezdett különleges helyi termények kereskedelmének bevezetéséhez, az ugyan nem sokáig örvendhetett az új üzletágnak. Évtizedek alatt szinte kiszámíthatatlan veszte szolgálatában*. * ség érte a Székelyföldet. Minden bizonnyal felér azzal a véráldozattal, amelyet fegyverrel kezünkben elszenvedtünk. Tudjuk jól, hogy fiatal és rátermett kereskedő és iparosnemzedékünk a szomszédos ipari központokban talált munkaalkalmat. Kihasználták tudását, erejét és megakadályozták abban, hogy önálló életet kezdhessen. A legegyszerűbb gazdasági cikk, a mindennapos háztartási anyag mind idegen ipari és kereskedelmi központból származott hozzánk. Termelőink elszállították a nyersanyagot és a kapott ellenértékeket ipari cikkek árában ott is hányták. Ezt a valóságot ismerte mindenki és ennek tudatában, amíg nem késő, meg kell tennünk mindent, hogy új alapokra fektessük jövőnket. Ne egyenként kopogtassunk Az elnök ezután ismertette, hogy az értekezlet célja gazdasági kérdéseink közös megbeszélése, hogy legfontosabb, életbevágó kérdéseink megoldásáért ne egyenként kopogtassunk ott, hol erről döntenek. Meggyőződése, hogy a kellően előkészített, a szükséges indokokkal alátámasztott és gyakorlati keresztülvitelre megérett terveket kellő anyagi és erkölcsi támogatásban részesítik, ha valóban közérdeket szolgálnak azok. Szent Iványi Gábor dr. ezután az alaptalan bírálgatások és panaszkodások ellen szólt A mai felkorbácsolt, izgatott kedélyű világégésben csak annak vann joga bírálni, aki maga is megtett mindent azoknak a nehézségeknek megszüntetésére, melyek a közösség érdekeit sértik. Végül kérte a vármegye gazdasági vezetőinek támogatásit, hogy annál eredményesebben szolgálhassa a vedékenység érdekeit az illetékes tényezők előtt. Az értekezlet Zsindely Ferenc dr. és Bornemisza Géza minisztereknek, valamint Béksi Kálmán grófnak, vitéz Gyulai Tibor dr.-nak, Balogh Vilmos drnak és Pázsini Ödön dr.nak, a gazdasági tanács szellemi vezetőinek üdvözlő táviratot küldött. A nagyhatású megnyitó beszéd után Bálint Vince, a Háromszéki Takarékpénztár vezérigazgatója, az értekezlet célját, majd a pénzitételek hitelkereteit ismertette. Felkészültség,a tájékozottság Vitéz Barabás Andor dr. örömmel üdvözölte a megmozdulást annál is inkább, mert megfelelő felkészültség és tájékozottság nélkül a lehetőségeket nem tudjuk kihasználni. Javasolja, hogy az értekezlet állandó szervet alakítson, amely állan A Székelyföld legsürgősebb tennivalói A sajátos székelyföldikérdések tárgyalása során Páli Ferenc a székelység itthoni foglalkoztatásának szükségességét hangoztatta. Megfelelő anyagvizsgálat, után tégla- és cserépgyár felállítását látja elkerülhetetlennek. Mindent el kell követni, hogy a rétyi len- és kenderfeldolgozó üzem mielőbb megkezdje működését. Háromszék különösen alkalmaslentermelésre, mert addig, amíg az ország más lentermő vidékén 90—95 centiméteres len terem, Háromszéken 110 centiméteres len termesztésére is van példa. Szükséges továbbá általános ipari sokla felállítása is a közeli villamosítás és nagyszabású iparosítás megvalósítása céljából. Különben idegenből kell munkásokat hozni. Példának hozza fel, hogy az egyik üzem 14 munka sóból egy sem székely. Felhívta a figyelmet a ma ipari hitel fontosságára. Rámutatott arra, hogy Háromszéken 247 malom működik és ezek jórészt 2-3 hónapot dolgoznak évente. Ha a megye ellátására biztosított búzát itt őrölnék meg, nemcsak a malmok tudnának legalább féléven át dolgozni, hanem a korpa is itt maradna s ez elősegítené a takarmányozást. Vitéz Barabás Andor dr. a ráírt lenás kenderfeldolgozóval kapcsollatban közölte, hogy a gépek egy része már megérkezett, a másik része azonban még Budapesten van. Péterffy Albert gép- és gyorsírótanfolyam szervezését, hites könyvszakértők közös alkalmazását, az egyéni vállalatok tartalékolási lehetőségének biztosítását, a hitelellátási lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás megszervezését és az ipari vállalatoknak tüzelőanyaggal való ellátását tartja szükségesnek. Az értekezleten foglalkoztak a köpeci, kálnoki és ilyefalvi szén felhasználásának lehetőségével. Pali Ferenc közlése szerint, fával vegyesen mindhárom szén házi fűtésre kellőképpen használható.. A tégla- és cserépgyárral kapcsolatban Szánt Iványi Gábor dr. kör