Székely Nép, 1943. október-december (61. évfolyam, 222-296. szám)
1943-10-01 / 222. szám
á válik, hogy a kezében levő szerszám forgatása fájdalmat okoz. A ruha is szurkos lesz, a tisztálkodás nehéz. Képzett munkások kellenek a csapoláshoz A másik gyűjtési mód a csapolás. Udvarhely megyei tapasztalatok szerint (Zetetakaj) a csapolást hatósági úton kellett megtiltani. Képzetlen munkáscsoportot eresztettek neki a fenyveseknek. Ezek azután fúrták, faragták a fákat — fontos a mennyiség , és az erdőfelügyelőség éberségének és hatásos közbelépésének volt köszönhető, hogy az erdőkben nagyobb kár nem esett. A csapolásos gyűjtés eltiltása éppen ezért ma is érvényben van s nem is oldható fel addig, míg képzelt munkások nem állanak rendelkezésre. Így jutott csődbe a második gyűjtési mód is. Nem állítjuk, hogy a gyanta gyűjtése teljesen megszűnt volna a Székelyföldön. De megállapíthatjuk azt a tényt, hogy a székelység a gyantaipar szervezetlensége miatt tekintélyes jövedelemtől esik el évről-éve. S továbbmenve, meg kell állapítanunk azt, hogy minden egyes kivágott fenyő megsemmisülésbe viszi a benne levő nyersgyantát. Az alábbiakban megkíséreljük kiszámítani azt az összeget, amelyet a székelység évenként veszít azzal, hogy a gyantaipar még mindig nincs kifejlődve. A négy székely vármegye fenyőerdő területe: Csik 351528 kat. hold, Háromszék 92.504, Marotorda 176.873, Udvarhely 34.384 kat. hold, összesen: 655.289 kataisztrális hold. Megjegyezzük, hogy a fenti adatok a háború előtti, időből valók, de szakértő véleménye szerint kevés eltéréssel ma is fedik a valóságot, mert a fenyőerdők kiterjedése a bükkösök kiszorításéval folytonosan növekedőben van. A fenyőerdőt 100 (esetleg 80) éves ciklusokban termelik. Eszerint az egész fenyőerdő terüleinek évenként egy századrésze kerül kitermelés alá. A Székelyföldön kitermelésre kerülő terület kikerekítve 6500 kát.holdat tesz ki évenként. De tekintettel arra, hogy az erdőkitermelési ütemtervek három évre előre jelölik ki a kivágásra kerülő fákat, a fenti területnek háromszorosával kell számolnunk. Megjegyzendő, hogy azokban az országokban, amelyekben agyantakitermelés rendszeresen űzött ipar, külön gyantatermelő erdőket jelölnek ki, ahol egy-egy fát 15—20 évig csapolnak. Jelentések megemlékeznek olyan fenyőfákról is amelyeket 30—40 évig lehetett csapolni. Mi azonban csak olyan erdőkre számítunk, amelyek három éven belül kitermelésre kerülnek, mert a rendszeres csapolás az ilyen erdők faállományában kárt nem okozhat. kg. gyantát és 300.000 kg. terpentint eredményezne. Eltekintve a Székelyföld jövedelmétől , ma külföldi gyantát használunk. Ha majd a gyantát, mind a terpentint 4 pengős forgalmi áron számítjuk és eltekintünk az esetleges további ipari feldolgozástól, 5.200.000 pengős forgalomra számíthatunk. Ennek csak igen kis hányada lenne az az összeg, ami nem a székely gazdáik tulajdonába menne át. Ezt az eredményt azonban csak csapolásos gyűjtéssel lehet elérni. A kaparásos gyűjtés ennek csak kiegészítője lehet, és mindenek előtt biztosítanunk kell az erdők védelmét. Továbbá megfontol számítások arra az eredményre vezettek, hogy a gyűjtés önmagában véve nem biztosítja a székelyföldi gyantaipar kifejlődését. Ehhez a feldolgozás vezet el. A vonatkozó miniszteri rendeletek ugyanis az összegyűjtött nyerőgyanta kötelező bejelentését és — végeredményben — beszolgáltatását írják elő. A gyűjtő nem rendelkezik az összegyűjtött mennyiséggel, mert „belföldi gyantát csak a Magyar Gyanta és Vegyitermékek R. T. (Budapest, IV. Veress Pálné u. 17) vásárolhat (60.500— 1941. sz. Ip. M. rendelet), továbbá „a részvénytársaság — a fentemlített — az általa megvásárolt és összegyűjtött nyersgyantát a m. kir. ipari anyaghivatal utasítása szerint feldolgozza, vagy bérmunkában feldolgoztatja, a kész gyantát — ideértve a külföldi gyantát is — és melléktermékeit pedig az egyes iparosok (kereskedők) között a közellátási miniszter által megállapított áron szétosztja. (1000—1943. sz. Ip. M. rendelet.) Évi gyanta termelésünk alapja: két millió szál fenyő! Ezek után tehát évi gyantagyűjtő területünket háromszor 6000 kát. holdnak vesszük, azaz 19.500—20.000 katasztrális holdnak. Egészen szerény becslés szerint egy holdra 100 szál fenyőfa jut. Évi termelésünk tehát két millió szál fenyőfára számítandó. Ha az osztrák, francia, görög, amerikai számítások egy fa évi termését, rendszeres csapóás mellett, 2—3 kg-ban állapítják meg, mi sem fogunk csalódni, ha egy szál fára évi 1 kilogrammot számítunk. Egyébként itteni tapasztalatok alapján is állíthatjuk azt, hogy az 1 kg-os becslés nem túlzott. A külföldi nyersgyanta 60—70 százaék gyantát és 15—20 százalék terpentint tartalmaz. A mi nyersgyantánk legyen a legrosszabb. Nem várunk tőle többet (bár közel állunk az ausztráliai fenyőhöz) mint 50 százalék gyantát és 15 gázalék terpentint. Ez azt jelnti, hogy a Székelyföldön rendszeresen megszervezett gyantagyűjtés évente 1,000000 A feldolgozásban rejlő haszon Eszerint a Székelyföldön összegyűjtött nyersgyanta nálunk legfeljebb bérmunkában dolgozható fel. A termelt mennyiség nyilvántartására szükség van. Ezt tudjuk és meg is értjük. De, ha a fent említett részvénytársaság eddig nem szervezte meg a székelyföldi gyantagyűjtést, akad-e olyan vállalkozó, aki azért fogja megszervezni azt, hogy a gyűjtött nyersanyagot átadja egy más vállalatnak? Kevés meggondolással is belátjuk, hogy a haszon a feldolgozásban van. Másrészt az ipari anyaghivatal éppen úgy rábízhatja a Székelyföldem összegyűjtött nyersgyanta kezelését egy itt létesítendő vállalatra is, mint ahogyan azt egy, a fenyvesektől 1000 km-re levő vállalatra rábízza. Ebben az esetben két vállalat tartaná nyilván a készletet. És tekintettel a már meglevő vállalatra, a székelyföldi vállalat nem veszélyezteti annak életképességét, mert még ma is külföldről kell behoznunk a gyantát. De más megoldás is kínálkozik. A Székelyföld jelentse be az összegyűjtött mennyiséget a budapesti részvénytársaságnak nyilvántartás végett. Ugyanakkor az ipari anyaghivatal biztosítsa a Székelyföldet arról, hogy az itt összegyűjtött nyersgyantát itt dolgoztatja fel — de nem bérmunkában. A székelyföldi vállalat is éppen úgy megfelelne az ipari anyaghivatal előírásainak, mint ahogyan más vállalat meg tud annak felelni. Székelyföldi gyantaiparról csak akkor beszélhetünk, ha az itt összegyűjtött nyersgyanta itt is kerül feldolgozásra. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy itt nem személyes érdekekről van szó. Nem az Tizenkét kézdivásárhelyi cipész, csizmadia és tímár ellen indult eljárás bürökkel való üzérkedés miatt Kézdivásárhely, szept. 30. A hatóságok 12 kézdivásárhelyi cipész, csizmadia és tímár ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az eddigi megállapítások szerint a cipészek és csizmadiák részben cipőket utalvány nélkül a megállapítottnál magasabb áron adtak el, másrészt a bőrökkel kereskedtek feketén, a tímárok viszont törvénytelen úton szerzett bőröket dolgoztak fel és bocsátottak forgalomba. Eddig körülbelül 150 kiló olyan bőrt foglaltak le, amelynek eredete nem tisztázódott. A gyanúsítottak ellen a rendőri felügyelet alá helyezés, illetve az internálás iránti eljárást folyamatba tették. Az esetet az pattantotta ki, hogy egy vidéki vevőnek három pár bakancsot 549 pengőért készítettek. A vevő azután feljelentést tett a cipőkészítők ellen. Ezen a nyomon elindulva derült fény az üzérkedők garázdálkodására. Az ügy további fejleményeit a város közönsége érdeklődéssel várja. A rendrevalás és a termelés megakadályozása a leggyengébb társadalmi réteget sújtja legjobban Budapest, szept. 30. (MOT) A Nemzeti Munkaközpont országos nagytanácsának legutóbbi ülésén a nemzeti alapon álló magyar munkásság nyilatkozatot fogadott el, amelyet eljuttattak a magyar kormányhoz és a sajtó útján a magyar társadalomhoz is. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ma minden egyéni, vagy osztálysérelemnél fontosabb, hogy a magyarság fennmaradjon. Ma minden belső viszály, rendzavarás, társadalmi és politikai harc a magyarság ellenségeit szolgálná. Aki ma belső rendzavarással akarná idegen hatalmak érdekeit szolgálni, az hazaáruló. Az összeomlott államok példájából világszerte bebizonyosodott, hogy a rendzavarás, a fejetlenség, a termelés megakadályozása éppen a leggyengébb társadalmi rétegeket sújtja legjobban. A nemzeti alapon álló magyar munkásság minden esetleges hajtogatással a leghatározottabban szembefordul, mert a sztrájknak és szabotázsnak még a gondolatától is távol áll. Csíkszered írói kitiltott kereskedő nő áruelvonási bűnügye a törvényszék előtt Csíkszereda, szept. 30. Adler Irén Csíkszeredai kereskedőnő kiutasítási végzést kapott az arra illetékes elsőfokú hatóságtól. A jelentős árukkal rendelkező nő két nagyobb csomagot adott postára a végzés kézhez vétele utáni napokban. Rendőrségi nyomozás során megállapították, hogy az egyik csomag rövidárut, szappant és jelentős értéket képviselő piperecikkeket tartalmazott. A bizonyítékok alapján bűnvádi eljárást indítottak Adler Irén ellen. Most foglalkozott az üggyel a Csíkszeredai törvényszék. Kihallgatása során azt állította a vádlott, hogy saját szükségletére küldte egyik rokonához az árut, tehát nem voltak nyerészkedési szándékai. A törvényszék a bűnjelként le- _______— 1943 OKTÓBER 19 a célunk, hogy egy székelyföldi társaság elkövetkezendő hasznáért síkra szálljunk. A székely gazdák jövedelmének biztosítását tesszük szóvá és nem kívánunk belszólani a termelés eddigi menetébe azért, hogy egy társaság ki-aknázza a lehetőségeket. A gyantaipar jövedelme és a székelység A gyantaipar jövedelme kettős uton térne vissza a székelységhez. Először: Nálunk a fenyvesek jelentősebb része közbirtokossági tulajdon A gyantakitermelő vállalatnak alapító tagjai a közbirtokosságok és az ezek-ben levő vagy ezeken kívül álló erdőbirtokosok lennének. Ismert dolog az, hogy a közbirtokosságok tiszta jövedelmüket az egyes gazdák erdőjog részei alapján arányosan szétosztják. Ezen az után a székely erdőbirtokos egy újabb jövedelemhez jutna. Másodszor: a gyűjtőmunkát székely munkások végeznék a megélhetésüket biztosító napszám ellenében. A teljesen megszervezett gyantaipar itt legkevesebb 2000 munkásnak adna kenyeret. Udvarhely vármegyére kész terv áll rendelkezésünkre. A székely vármegyék képviselőin a sor, hogy megfontol tárgyává tegyék kérdésünket. Népességünk, földünk szűkre szabott kenyére, jövedelme, állandó vándorlásra kényszeríti a havasalji lakosságot. Nekünk pedig arra van szükségünk, hogy népfölöslegünk itthon maradjon. A törté nelem folyamán Erdély magyarsága leapadt — ezért nekünk Erdélyben van szükségünk a székelyre. Szükségünk van a székely javát szolgáló gyantaiparra. Bartalis József foglalt áru minőségéből és menynyiségéből megállapította: szánó®o kos áruelvonás történt. Ezért a vádlottat 500 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ugyanakkor elrendelte a lefoglalt áru értékesítését s a b®‘ folyó összegnek az államkincstáriba való fizetését. Az ítélet jogerős. Orvosságtól — gyermekhalál Csíkszereda, szept. 30. Kósa István csikszentmihályi gazda bet®' geskedő 17 éves leányát orvoshoz vitte, aki megállapította a bajt 15 receptet irt. A gyógyszertárba 11 megvásárolt orvosságot a szülők lakószobájuk asztalán helyezi®*' el, majd dolguk után néztek, lakásban játszadozó másféléve Rózsa nevű leánykájuk megkap®' rintotta az orvosságos dobozt és tartalmának nagyrészét megette Az édességet kereső, falánk gy®1' mnek néhány perc múlva ross/11’ lett s mire a kétségbeesett szülőé orvoshoz vitték —* meghalt. A szülőket minden valószínűség sz®rint gondatlanság terheli. —* ügyészség ebben az irányban ny®* mozást rendelt el. .