Székely Szó, 1941. december (1. évfolyam, 1-15. szám)

1941-12-11 / 1. szám

1041 december 11.* 8 M INDULÁSKOR Huszonkét évi kényszerhallgatás után új szint kapva csendül fel a székelység szava, hogy betöltse vele az itteni bérceket és átrohanva rajtuk, végig hömpölyögjön a magyar rónán, hadd tudja meg ország-világ, és a székely, dolgozni akar a boldog új Magyarországért s érte a legnagyobb áldozatokat is örömmel vállalja. Ennek a komoly munkavállalásnak, a boldogabb jövő megalapozásának, a hibák kiküszöbölésének s az ezeréves magyar birodalom keresztény eszméinek lesz szócsöve a célját nevében rejtő „Székely Szó“. A „Székely Szó“ egyrészt a székelység megnyilatkozása kíván lenni hazánk más területei felé. A munkás magyarok mellé akar állani, hogy kaláka munkánk ezeréves tapasztalatai alapján kérjük, sőt követeljük a székelység munkábaállítását, hogy a közös eszmékért folyó munka tüzében olvadjunk össze más vidékek hasonló célkitűzésű magyarjaival Azt akarjuk, hogy ebben a nagy izzásban kovácsolódjék ki az ekének és kardnak egyformán alkalmas magyar acél, hogy minden időben, minden körülmény között egyformán álljon Magyarország rendelkezésére. S Erdély vagy akár a Székelyföld a jövőben csak egyszerű földrajzi meghatározás legyen és lélekben eggyé forrjon a Kárpátok övezte Nagy-Magyarország minden vidékével s minden keresztény magyarjával. De a ,,Székely Szó“ befelé, az ősi székely székek felé is elhangzik. Megütjük a lármafát, hadd hallja a süketségre hajlamos fül is, hogy hazatérésünkkel nemcsak jogot kaptunk, de kötelességeink is megszázszorozódtak Mi pedig ezeket a kötelezettségeket vállaljuk becsületesen, férfiasan, székelyhez illően. Vállaljuk mert csakis ezen az után tudjuk huszonkétéves sebeinket begyógyítani és csakis igy vehetjük ki méltó részünket szent ügyünk diadalából. A névsorolvasásnál mindenki hangos „jelennel jelentkezzék s necsak a jutalmák kiosztásánál, de a munka és áldozatvállalásnál is elsők legyünk. Magyarország volt évszázadokon keresztül Európa védőbástyája s ugyanezt a szerepet töltötte be a Székelyföld, mint az anyaország elszakíthatatlan része is. A múlt pedig kötelez bennünket az esetleg nagy áldozatokat követelő magyar jövő kialakulásáért Egy nagy német bölcselő szerint „hiába néz messze az, kinek szeme a közeli h°rizontokhoz szokott“. Mi azonban munkásságunkat nem korlátozzuk a közeli horizont határolta területre. Terjesszük azt ki a magyar birodalmi gondolat hatalmas síkjára s a mult tanulságaiból alapozzuk meg az álnok cselszövésekkel többé soha meg nem ingatható Nagymagyarországot Azt szeretnék, hogy a ,,Székely Szót a Kárpátokon túl is meghallják. Harsogva kell betöltenie a hamis szólamoktól megfertőzött levegőt, hadd tudják meg a félrevezettek is, hogy nincs külön székely nemzet, hogy a székely egy Marosvásárhely, december 10. Marostorda megye közigazgatási bizottsága fontos ülést tartott szerdán délelőtt. A marostorda megyei közigazgatási bizottság üléseinek legjellemzőbb vonása eddig is az volt, hogy minden személyes érdek kizárásával, a bizottság tagjai nyíltan és őszintén tárták fel a megyei élet problémáit, azzal a kifejezett szándékkal, hogy amenynyire csak tőlük, illetve a közigazgatási vezetőktől telik, segítsenek a mutatkozó bajokon és orvosolják a hiányokat. Ezek az önzetlen közösségi szempontok határozták meg az elmúlt napi ülést is, amelynek első tárgysorozati pontjaként vitéz Jávor Ernő vármegyei főjegyző olvasta fel Marton Zsigmond alispán jelentését az elmúlt hónapról. A takarmány árpa és a zmir hőszolgáltatás kérdése A jelentés felolvasása után megkezdődött a vita. Elsőnek Mikó Mihály földbirtokos mutatott rá az árpaellátás nagy fontosságára, mert mint ismeretes, a megyében ebben a cikkben nagy hiány mutatkozik és emiatt a gazdák nem tudnak sertéseket hizlalni. Hangoztatta, hogy minden eszközzel oda kell hatni, hogy az árpaellátás biztosítva legyen, nehogy az egész megye hús- és zsírellátása lássa a kását. Végül a zsiradékbeszolgáltatási rendeletről beszélt. Mikó László főispán válaszul kijelentette, hogy a zsirbeszolgáltatási kötelezettség csak az anyaországra vonatkozik. A kormány Erdély lakosságát kivonta a rendelet intézkedései alól, hogy ezáltal is segítségére legyen az erdélyi népnek. Ami a felhozott panaszokat illeti, lépéseket tett a kormánynál és a maga részéről mindent elkövet, hogy a panaszokat a lehetőség szerint orvosolja. Mikó Mihály újabb felszólalására elmondotta, hogy egyetlen esetről tud, amikor egy téves intézkedés következtében egyes gazdáktól bevették a zsirt. A sérelmet azonnal orvosolták. IlllllllllllIllIlllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlIlllllllIfltllllt volt és egy marad mindig a magyarral s hogy a Székelyföld elválaszthatatlan Nagymagyarországtól. Egyformán testvér a Felvidéken, az Alföldön, a Bácskában, vagy hazánk bármely részében élő magyarral, mert a5 is magyar. Ezzel indul útjára a „Székely Szó“. A magyar várnak téglahordó munkása akar lenni s feladatául tűzi ki, hogy vigyázzon minden erejével, nehogy homokból, hanem ledönthetetlen sziklából épüljenek a magyar jövő pillérei, hogy azokról letekintve, elfelejthessük a sorscsapásokkal, szenvedésekkel terhes múltat. Ebbe a munkába fogunk, amikor útnak indítjuk a „Székely Szó“t, bizakodással duzzadó munkakedvvel, szerető lélekkel. Hisszük, hogy bizakodásra bizalom, önzetlen munkálkodásunkra munkánkban való részvétel, testvéri köszöntésünkre szeretettel teljes fogadtatás lesz a felelet. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiif iiiiiiiii iiiiiiiiiiii ■iiiiiiiiiiiiMi iiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiii Adó-, zsír-, vajkérdések Marostorda közigazgatási bizottságában A megyei élet minden időszerű kérdését letárgyalták . Megsürgették a Székelyföld közellátási önállósítását Türelemre van szükség Máriaffi Lajos utalt a megyei közellátás rendkívüli nehézségeire. Kérte a főispánt: hasson oda, hogy a Székelyföldet közellátási szempontból önálló körzetté nyilvánítsák. Dr. Kornhoffer Vilmos a magyar közösségi élet szempontjából két jellemző tünettel kapcsolatban szóljak fel. Egy hirdetésben a „Fagul“ nevű faipari részvénytársaság még mindig régi román nevén teszi közzé közgyűlési hirdetményét. Miért még mindig „Fagul“ ennek a cégnek az elnevezése ?, teszi fel a kérdést a felszólaló. Egy másik hirdetésben az egyik könyvkereskedő a „Népszava" könyveit hirdeti nagy hangon. Ma, amikor arról beszélünk, hogy a magyar munkást be kell kapcsolni a nemzeti közösség életébe éspedig éppen nemzeti alapon, visszásnak tűnik fel, hogy még mindig a „Népszava“ termékeivel igyekeznek ellátni a magyar munkásság kultúrigényeit. Azt is megemlítette, hogy a radnótfájai fűrészüzemben főleg román munkásokat alkalmaznak. Kérte a magyar munkásrétegek érdekeinek fokozottabb védelmét. Mikó Mihály a községek pótadóját teszi szóvá Kérdést intéz az alispánhoz, hogy miért fizetnek egyes községekben 100—150 százalékos pótadót? Marton Zsigmond alispán válaszában rámutat arra, hogy a községi pótadókat a miniszterközi bizottság vizsgálta meg és hagyta jóvá. Mikó László főispán közbenjárása az adózás ügyében Mikó László főispán az alispáni jelentésre vonatkozó vita zárószavaként kihangsúlyozta, hogy a Nép és Családvédelmi Alap által kiosztott állatoknál annak a szempontnak kell érvényesülnie, hogy az állatok olyanokhoz kerüljenek, akik gondoskodni is tudnak róluk. Kár volna ugyanis, ha a kitűnő minőségű állatok elkorcsosodnának, illetve elcsenevészesednének Az ülés ezután elfogadta az alispáni jelentést. A napirenden a különböző hivatalok jelentései szerepeltek még. Dr. Kis Ernő pénz Belépőjegy a milliomosok sorába — Vegyél Erdélyi Nyereménykötvényt! SZÉKELY SZÓ ügyigazgató jelentéséhez Máriaffi Lajos szólott hozzá. Megemlítette, hogy néhai gróf Teleki Pál miniszterelnök annak idején, amikor Marosvásárhelyen járt, igéretett tett, hogy Erdély az adózás terén 4-5 évi türelmi időt fog majd élvezni. Ezt a miniszterelnök úgy értelmezte, hogy az említett időig Erdélyben nem vezetik be az anyaországi adókulcsot. Kérte a főispánt, hogy ebben az ügyben járjon közbe az illetékes miniszternél, hogy az ígéretet érvényesítsék. Mikó László főispán a kérdéssel kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy legközelebbi pesti útja alkalmával ebben az ügyben is eljár. Nádudvari Sándor gazdasági főfelügyelő ismertette ezután jelentését, amelyhez ismételten Máriaffi Lajos szólott hozzá. Kérte, hogy a gazdasági felügyelőség által elkészített statisztikát rendkívül pontosan végezzék. Szóbahozta a gazdasági cselédek szerződtetésénél mutatkozó visszásságokat is. Az anyaországban ugyanis áprilisban cserélnek gazdát a gazdasági cselédek, míg itt nálunk januárban. Emiatt eltérés mutatkozik a két megoldás között. A gazdasági főfelügyelő ígéretet tett, hogy mindkét kérdésben felterjesztést tesz. Az ülés ezzel véget ért és kezdetét vette a kisgyűlés, amely időszerű közigazgatási kérdéseket tárgyalt meg. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii — Takarékoskodjunk a villannyal. A polgármester a kereskedelmi miniszter rendelete alapján közzétette, hogy a városi villamosmű további intézkedésig az áramfogyasztás nagymérvű emelkedése, valamint nyersolaj beszerzési nehézségek miatt f. hó 10-től kezdve az ipari áramfogyasztást korlátozni kénytelen. Felhívja tehát az érdekelt vállalatokat és az ipari áramot fogyasztókat, hogy az ipari áramfogyasztástól és villamos motorok, berendezések bekapcsolásától d. u. 17 órától 19 óra 30 percig a további intézkedésig büntetés terhe alatt tartózkodjanak. Egyidejűleg felhívja a város közönségét, hogy a délutáni órákban, 16 órától 19 óráig, a világítási áramfogyasztással is a lehetőségig takarékoskodjék, nehogy ezen a téren is korlátozásokat legyen kénytelen életbe léptetni. iiiiiiiiiiiiiiiiiMiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Olvassa és terjessze a „Székely Szó“-t.