Székely Szó, 1942. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)
1942-01-01 / 1. szám
I SZÉKELY SZÓ 1941. hadászati mérlege A tengelyhatalmak elérték céljukat: Európa felől elhárult a veszedelem Ha az egy emberöltő alatt immár második világháború harmadik évével a hátunk mögött, az elmúlt év hadászati mérlegét akarjuk elkészíteni, azt kell megállapítanunk, hogy a tengelyhatalmak nemcsak a hősi tettek és erőfeszítések terén mutattak fel a világtörténelemben példátlanul álló teljesítményt, hanem a háború végkimenetelére feltétlenül döntő befolyású mérleggel is zárják 1941 esztendejét. Az elmúlt három esztendőben az európai közvéleményben nagyon sok szó esett az úgynevezett villámháborúról. Ezzel az új kifejezéssel jellemezték a nyugati front hatalmas anyagcsatáit, valamint az azt megelőző lengyelországi hadjáratot Német körökben rámutattak már ennek a kifejezésnek helytelenségére és megállapították, hogy villámháborúról nem lehet beszélni, mert az a körülmény, hogy a tengely csapatai szinte napok alatt törték meg az egyes országok ellenállását a mai hadászati módszerek alkalmazásának természetes következménye. A támadó hadsereg ugyanis, különösen ha jó forgalmi útvonalak állanak rendelkezésére, hatalmas erők latbavetésével napok, sőt órák alatt éri el azokat az eredményeket, amelyekhez esetleg az 1914—18-as világháborúban évek kellettek. Mit kellett elérni 1941 ben ? Az európai arcvonalak hatalmas anyagcsatái már 1939-ben elhárították az európai tér felől a nyugati veszedelmet. A tengely haderejének döntő csapásai alatt megtört Franciaország és a nyugat európai angol befolyás semmivé foszlott. 1941-ben az a feladat hárult az európai szövetség államaira, hogy lehetetlenné tegyenek minden a földrészt esetleg érhető délkeleti támadási kísérletet. Az első világháborúban láttuk, hogy az ántánt hatalmak Görögország felől léptek fel a szövetségesekkel szemben, hogy oldaltámadással sikerüljön megsemmisíteniük. Annak idején Romániának is nagy szerepet szántak az antant hatalmak és csupán a gyors német lépésnek köszönhető, hogy a déli offenzíva által sikerült elhárítani a veszedelmet. Ez a művelet azonban meglehetősen nagy véráldozatba került és éppen akkor vont el a keleti, illetve nyugati arcvonalról erőket, amikor azokra ott nagy szükség lett volna. Anglia 1941-ben is kísérletet tett arra, hogy az első világháború receptje szerint délkelet felől támadja meg Németországot, illetve Olaszországot. Ez a kísérlete amennyiben sikerült volna, hadszíntérré változtatta volna a Kárpát-medencét. Titokban az angolok arra számítottak, hogy betörve a Dunamedencébe, egyesülnek a vörös állam erőivel és kelet felől teljesen bekerítik Németországot. A balkáni háború A tavaszi hónapokban azért indított hatalmas támadást Líbia ellen az angol haderő, hogy már az afrikai területeken is megteremtse a balkáni háború feltételeit. Tripoliszból ugyanis az olasz haderő bizonyos fokú ellenőrzést gyakorolhatott Görögország déli részére, valamint az Adria bejáratára is. Az északafrikai nagy angol támadás azonban nem hozta meg a brit hadvezetőség által óhajtott eredményt. Az angol csapatok elfoglalták ugyan Kirenaikát és a rommálőtt Bengézit, de Tripoliszig, a legfontosabb északafrikai olasz támaszpontig nem juthattak el. De a helyi jellegű afrikai sikerek mégis annyira felbátorították az angol hadvezetőséget, hogy elérkezettnek lássa az időt a balkáni támadásra. A londoni kormány ügynökei és megbízottai lepték el elsősorban Görögországot, majd Jugoszláviát, közben pedig az ankarai brit követség hatalmas beugrató tevékenységbe kezdett. Rövidesen kiderült, hogy egy görög és jugoszláv politikai elemek hajlandók is lettek volna kiszolgálni a brit érdekeket. Németország, mint a háború kitörése óta mindig, meghiúsította az angolszász terveket. A félelmetes erejű német hadsereg április 8 án megindult Jugoszlávia és egyidőben Görögország ellen. Ez utóbbi államba az angoloknak sebiibek kellett hadsereget szállítaniok, de már elkéstek Április 10 én kormányzó urunk parancsára megindul a honvéd haderő. A német csapatok néhány nap leforgása alatt megsemmisítették a jugoszláv és görög haderőt és kiűzték az angolokat a Balkánról. Az ellenfél meglepetése és veresége olyan nagy volt, hogy amit a brit hadvezetőség 1939-ben még hidegrázós álmaiban sem képzelt volna el, a német csapatok váratlanul megjelentek Kréta szigetén és megszállották azt. Kréta elfoglalásának jelentősége Egyidejűleg olasz és német csapatok jelentek meg az Égeitenger több szigetén is. Ezáltal biztosították a Dardanellák kijáratát és olyan hadászati tér birtokéba is jutottak, hogy Törökország is kétszer meggondolta volna , ha erre egyáltalán hajlandóságot mutatott volna az ankarai kormány , hogy hallgasson a britek csábos énekére Kréta június első napjaiban történt elfoglalása után a tengely ellenőrzést gyakorolhat a Földközi tenger egész északi területére, egyben pedig jó kiindulási pontot teremtett magának Szuez felé. Az európai közvéleményben felmerülhet mostanában a kérdés, hogy miként akar döntő csapást mérni Szuezre a tengely hadereje, amikor az olasz és német csapatok tervszerűen visszavonultak Líbiában és Kirenaikót átengedték az angoloknak? Érthetőbben : várható-e döntő hadművelet Szuez ellen, amikor a tengelycsapatok nyugaton messzebb kerültek e fontos átjárótól? Az angolszászok éppen az elmúlt napokban nagy ujjongások közben emlékeztek meg nagynak nevezett líbiai sikereikről. Márpedig a földközitengeri háború végkimenetele szempontjából Kirenaika elfoglalásának úgyszólván semmi gyakorlati jelentősége nincs. Lett volna, ha Görögország felől megtámadhatta volna Európát az angolszászok hadereje. Erre azonban már sohasem kerülhet sor. Kirenaika nem egyéb terméketlen sivatagnál. A partján lévő fontosabb hadászati pontokat pedig, mint Sollum is, a tengelycsapatok erősen tartják. Máskülönben is ez a kikötő nem használható fel flottabázisként, akárcsak Bengézi. Tripolisznak kellene elesnie, hogy véres veszteségeik után az északafrikai brit csapatok eredményt könyvelhessenek el. Rommel tábornok azonban éppen azért vonta vissza nyugat felé csapatait, hogy ugyanazon a vonalon, ahol az angolok tavasszal megálltak, ismét visszavesse őket. Az angol haderő, amikor ennek ideje elkövetkezik, ismét megteszi majd a tavaszi visszavonulás útját, de megtörténhetik, hogy már nem fog tudni megállani Egyiptom határán... Kréta elfoglalását az angolok Szíria elleni támadással akarták ellensúlyozni. Június 8-án brit csapatok támadták meg e francia protektorátust. 1941 Junius 22 hajnala Az idők méhében nyár közepén nagy események voltak készülőben. Június 22-én hajnalban a német haderő megindult a Szovjetunió ellen. Német repülőgépek százai órák leforgása alatt megsemmisítették a lengyel területeken kiépített vörös repülőtereket és a déli frontokról keletre rendelt szárazföldi haderő egymásután foglalta el a nagy lengyel városokat. Az események filmszerű gyorsasággal peregnek. Kassát gyalázatos bolsevista légitámadás érte, ugyanakkor pedig szovjet katonák a magyar határon tűzharcot kezdtek. A keleti háború kitörésének ötödik napján Bárdossy László magyar miniszterelnök bejelenti, hogy a szovjet támadások következtében Magyarország és a Szovjetunió között beállott a hadiállapot. Megindul a honvédség A vitéz magyar honvédség a Keleti Kárpátok gerincéről megindult az orosz síkság felé, hogy mint az európai keresztes hadjárat résztvevője, ismét tanúbizonyságát adja történelmi hivatásának: őrálló lenni kelet határán. A legutóbbi napok csendesóceáni eseményei már az elmúlt év június 26-án előrevetették árnyékukat. Az angolok ekkor mondták fel az angoljapán kereskedelmi szerződést. Egyidejűleg az amerikai Egyesült Államok is korlátozták a Japánba irányuló kivitelt. Ezáltal azt akarták elérni, hogy Tokió megegyezzék velük és hagyja cserben a háromhatalmi szövetséget. Japán mindent megkísérelt, hogy elkerülje a csendesóceáni összetűzést. A Washingtonnal való megegyezésre vonatkozó tárgyalások azonban nem vezettek semmi eredményre. Japán hadereje akcióba lépett és azóta az egész világ csodálja mér eddig is elért hatalmas sikereiket. Szükségtelen ismételten kihangsúlyozni, hogy a háború végkimenetele szempontjából szoros összefüggés van nemcsak a keleti, afrikai, hanem csendesóceáni háború között is. A tengelyhatalmak célja: megsemmisíteni az angolszász hatalmakat, mivel azok évek hosszú sora óta egyebet sem tesznek, mint egymásra uszítják a nemzeteket, hogy a zavarosból hasznot kovácsoljanak a maguk számára. Mi következik ? Nehéz lenne jóslásokba bocsátkozni afelől, hogy milyen események várhatók ebben a most reánk virradt esztendőben. Annyi azonban bizonyos, hogy a tengelyhatalmak elérték kitűzött céljukat: Európa felől elhárították a veszedelmet. A bolsevizmus, bár még nincsen teljesen legyőzve, nem fog tudni ismét erőre kapni és tavasszal megkapja a kegyelemdöfést. Az északafrikai brit előrenyomulás szintén nem fenyegetheti a földrészt, amelynek partvidékén mindenütt biztosan őrködnek a tengely erői. Az angolok tisztán látják, hogy nem sikerült lekötniük a tengely összes erőit és mialatt ők kénytelenek élet-halál harcot vívni a Csendes-óceánon, „valami következik“. .. Churchill jóslata ez. Alighanem arra gondol, amit ez az év biztosan meghoz, hogy a tengely hadereje megindítja döntő támadását a Sziget ellen. Az elmúlt év mérlegének nyele erősen a tengelyhatalmak oldalára billen. A nagy hadászati események után a döntés évébe fordultunk. 1942 január 1. III1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Lapunk legközelebbi száma a közbejött újév ünnep miatt szombaton reggel a szokásos időben jelenik meg.