Székely Szó, 1942. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)

1942-01-01 / 1. szám

I SZÉKELY SZÓ 1941. hadászati mérlege A tengelyhatalmak elérték céljukat: Európa felől elhárult a veszedelem Ha az egy emberöltő alatt im­már második világháború harma­dik évével a hátunk mögött, az elmúlt év hadászati mérlegét akar­juk elkészíteni, azt kell megálla­pítanunk, hogy a tengelyhatalmak nemcsak a hősi tettek és erőfeszí­tések terén mutattak fel a világ­történelemben példátlanul álló tel­jesítményt, hanem a háború vég­kimenetelére feltétlenül döntő befo­­lyású mérleggel is zárják 1941 esztendejét. Az elmúlt három esztendőben az európai közvéleményben na­gyon sok szó esett az úgynevezett villámháborúról. Ezzel az új ki­fejezéssel jellemezték a nyugati front hatalmas anyagcsatáit, vala­mint az azt megelőző lengyel­­országi hadjáratot Német körök­ben rámutattak már ennek a ki­fejezésnek helytelenségére és meg­állapították, hogy villámháborúról nem lehet beszélni, mert az a körül­mény, hogy a tengely csapatai szinte napok alatt törték meg az egyes országok ellenállását a mai hadászati módszerek alkalmazá­sának természetes következménye. A támadó hadsereg ugyanis, kü­lönösen ha jó forgalmi útvonalak állanak rendelkezésére, hatalmas erők latbavetésével napok, sőt órák alatt éri el azokat az ered­ményeket, amelyekhez esetleg az 1914—18-as világháborúban évek kellettek. Mit kellett elérni 1941 ben ? Az európai arcvonalak hatalmas anyagcsatái már 1939-ben elhárí­tották az európai tér felől a nyu­gati veszedelmet. A tengely had­erejének döntő csapásai alatt meg­tört Franciaország és a nyugat európai angol befolyás semmivé foszlott. 1941-ben az a feladat hárult az európai szövetség álla­maira, hogy lehetetlenné tegyenek minden a földrészt esetleg érhető dél­keleti támadási kísér­letet. Az első világháborúban láttuk, hogy az ántánt hatalmak Görög­ország felől léptek fel a szövetsé­gesekkel szemben, hogy oldal­támadással sikerüljön megsemmi­síteniük. Annak idején Romániá­nak­ is nagy szerepet szántak az antant hatalmak és csupán a gyors német lépésnek köszönhető, hogy a déli offenzíva által sikerült elhárítani a veszedelmet. Ez a művelet azonban meglehetősen nagy véráldozatba került és éppen akkor vont el a keleti, illetve nyugati arcvonalról erőket, amikor azokra ott nagy szükség lett volna. Anglia 1941-ben is kísérletet tett arra, hogy az első világháború receptje szerint délkelet felől támadja meg Németországot, illetve Olasz­országot. Ez a kísérlete amennyiben sike­rült volna, hadszíntérré változ­tatta volna a Kárpát-medencét. Titokban az angolok arra számí­tottak, hogy betörve a Duname­­dencébe, egyesülnek a vörös ál­lam erőivel és kelet felől teljesen bekerítik Németországot. A balkáni háború A tavaszi hónapokban azért indított hatalmas támadást Líbia ellen az angol haderő, hogy már az afrikai területeken is megteremtse a balkáni háború feltételeit. Tripoliszból ugyanis az olasz had­erő bizonyos fokú ellenőrzést gya­korolhatott Görögország déli ré­szére, valamint az Adria bejára­tára is. Az északafrikai nagy an­gol támadás azonban nem hozta meg a brit hadvezetőség által óhajtott eredményt. Az angol csa­patok elfoglalták ugyan Kirenai­­kát és a rommálőtt Bengézit, de Tripoliszig, a legfontosabb észak­afrikai olasz támaszpontig nem juthattak el. De a helyi jellegű afrikai sikerek mégis annyira fel­bátorították az angol hadvezető­séget, hogy elérkezettnek lássa az időt a balkáni támadásra. A lon­doni kormány ügynökei és meg­bízottai lepték el elsősorban Gö­rögországot, majd Jugoszláviát, közben pedig az ankarai brit kö­vetség hatalmas beugrató tevé­kenységbe kezdett. Rövidesen ki­derült, hogy egy görög és jugo­szláv politikai elemek hajlandók is lettek volna kiszolgálni a brit érdekeket. Németország, mint a háború kitörése óta mindig, meghiúsította az angolszász terveket. A félel­­metes erejű német hadsereg április 8 án megindult Jugo­szlávia és egyidőben Görög­ország ellen. Ez utóbbi államba az angolok­nak sebiibek kellett hadsereget szállítaniok, de már elkéstek Áp­rilis 10 én kormányzó urunk pa­rancsára megindul a honvéd had­erő. A német csapatok néhány nap leforgása alatt megsemmisítették a jugoszláv és görög haderőt és kiűzték az angolokat a Bal­kánról. Az ellenfél meglepetése és veresége olyan nagy volt, hogy amit a brit hadvezetőség 1939-ben még hidegrázós álmai­ban sem képzelt volna el, a né­met csapatok váratlanul megje­lentek Kréta szigetén és meg­szállották azt. Kréta elfoglalásának jelentősége Egyidejűleg olasz és német csapatok jelentek meg az Égei­­tenger több szigetén is. Ezáltal biztosították a Dardanellák kijá­ratát és olyan hadászati tér bir­tokéba is jutottak, hogy Török­ország is kétszer meggondolta volna , ha erre egyáltalán haj­landóságot mutatott volna az an­karai kormány , hogy hallgas­son a britek csábos énekére Kréta június első napjaiban tör­tént elfoglalása után a tengely ellenőrzést gyakorolhat a Föld­közi tenger egész északi terü­letére, egyben pedig jó kiindulási pontot teremtett magának Szuez felé. Az európai közvéleményben felmerülhet mostanában a kérdés, hogy miként akar döntő csapást mérni Szuezre a tengely hadereje, amikor az olasz és német csapa­tok tervszerűen visszavonultak Lí­biában és Kirenaikót átengedték az angoloknak? Érthetőbben : vár­ható-e döntő hadművelet Szuez ellen, amikor a tengelycsapatok nyugaton messzebb kerültek e fontos átjárótól? Az angolszászok éppen az el­múlt napokban nagy ujjongások közben emlékeztek meg nagynak nevezett líbiai sikereikről. Már­pedig a földközitengeri háború végkimenetele szempontjából Kire­­naika elfoglalásának úgyszólván semmi gyakorlati jelentősége nincs. Lett volna, ha Görögország felől megtámadhatta volna Európát az angolszászok hadereje. Erre azon­ban már sohasem kerülhet sor. Kirenaika nem egyéb terméketlen sivatagnál. A partján lévő fonto­sabb hadászati pontokat pedig, mint Sollum is, a tengelycsapatok erősen tartják. Máskülönben is ez a kikötő nem használható fel flotta­bázisként, akárcsak Bengézi. Tripolisznak kellene elesnie, hogy véres vesz­teségeik után az északafrikai brit csapatok eredményt könyvelhes­senek el. Rommel tábornok azon­ban éppen azért vonta vissza nyugat felé csapatait, hogy ugyan­azon a vonalon, ahol az angolok tavasszal megálltak, ismét vissza­vesse őket. Az angol haderő, amikor ennek ideje elkövetkezik, ismét megteszi majd a tavaszi visszavonulás útját, de megtörtén­hetik, hogy már nem fog tudni megállani Egyiptom határán... Kréta elfoglalását az angolok Szíria elleni támadással akarták ellensúlyozni. Június 8-án brit csa­patok támadták meg e francia protektorátust. 1941 Junius 22 hajnala Az idők méhében nyár köze­pén nagy események voltak ké­szülőben. Június 22-én hajnalban a német haderő megindult a Szovjetunió ellen. Német repülőgépek százai órák leforgása alatt megsemmisítették a lengyel területeken kiépített vörös repülőtereket és a déli frontokról keletre rendelt szárazföldi haderő egymásután foglalta el a nagy lengyel városokat. Az események filmszerű gyorsasággal peregnek. Kassát gyalázatos bolsevista légi­támadás érte, ugyanakkor pedig szovjet katonák a magyar hatá­ron tűzharcot kezdtek. A keleti háború kitörésének ötödik napján Bárdossy László magyar minisz­terelnök bejelenti, hogy a szovjet támadások következtében Magyarország és a Szovjet­unió között beállott a hadi­állapot. Megindul a honvédség A vitéz magyar honvédség a Keleti Kárpátok gerincéről megin­dult az orosz síkság felé, hogy mint az európai keresztes hadjá­rat résztvevője, ismét tanúbizony­ságát adja történelmi hivatásának: őrálló lenni kelet határán. A legutóbbi napok csendes­óceáni eseményei már az elmúlt év június 26-án előrevetették ár­nyékukat. Az angolok ekkor mondták fel az angol­­japán kereskedelmi szerződést. Egyidejűleg az amerikai Egye­sült Államok is korlátozták a Ja­pánba irányuló kivitelt. Ezáltal azt akarták elérni, hogy Tokió meg­egyezzék velük és hagyja cserben a háromhatalmi szövetséget. Japán mindent megkísérelt, hogy elkerülje a csendesóceáni össze­tűzést. A Washingtonnal való meg­egyezésre vonatkozó tárgyalások azonban nem vezettek semmi ered­ményre. Japán hadereje akcióba lépett és azóta az egész világ csodálja mér eddig is elért hatalmas sike­­reiket. Szükségtelen ismételten kihang­súlyozni, hogy a háború végkime­netele szempontjából szoros össze­függés van nemcsak a keleti, af­rikai, hanem csendesóceáni háború között is. A tengelyhatalmak célja: megsemmisíteni az angolszász ha­talmakat, mivel azok évek hosszú sora óta egyebet sem tesznek, mint egymásra uszítják a nemze­teket, hogy a zavarosból hasznot kovácsoljanak a maguk számára. Mi következik ? Nehéz lenne jóslásokba bocsát­kozni afelől, hogy milyen esemé­nyek várhatók ebben a most re­ánk virradt esztendőben. Annyi azonban bizonyos, hogy a tengelyhatalmak elérték ki­tűzött céljukat­: Európa felől elhárították a vesze­delmet. A bolsevizmus, bár még nincsen teljesen legyőzve, nem fog tudni ismét erőre kapni és tavasszal megkapja a kegyelem­döfést. Az északafrikai brit előre­nyomulás szintén nem fenyeget­heti a földrészt, amelynek part­vidékén mindenütt biztosan őrködnek a tengely erői.­­ Az angolok tisztán látják, hogy nem sikerült lekötniük a tengely összes erőit és mialatt ők kény­telenek élet-halál harcot vívni a Csendes-óceánon, „valami követ­kezik“. .. Churchill jóslata ez. Alighanem arra gondol, amit ez az év biztosan meghoz, hogy a tengely hadereje megindítja döntő támadását a Sziget ellen. Az elmúlt év mérlegének nyele erősen a tengelyhatalmak oldalára billen. A nagy hadászati esemé­nyek után a döntés évébe for­dultunk. 1942 január 1. III1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII ­ Lapunk legközelebbi száma a közbejött újév ünnep miatt szombaton reggel a szokásos idő­ben jelenik meg.

Next